Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-19 / 116. szám

Laczó Katalin (1942-2000) A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolai Kara mély megrendüléssel tu­datja, hogy dr. Apróné dr. Laczó Katalin kandi­dátus, a főiskola tudományos főmunkatársa hosszú betegség után május 16-án elhunyt. Hódmezővásárhelyen született 1942. július 30­án régi vásárhelyi családban. Nagyapja, Laczó La­jos, a város ismert és szeretett tanítója volt. Szülőhelyén érettségizett, majd a szegedi egyete­men szerzett magyar-történelem szakos diplomát (1967). Egyetemi doktori disszertációját Bródy Sándorról Irta. Egy évig a Somogyi-könyvtárban dolgozott, utána a városi, később a megyei tanács ipűvelődésügyi osztályán volt főelőadó, illetve cso­portvezető. Második diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte. 1976-ban hívták meg főiskolánkra adjunktusnak, a frissen megin­dult népművelő szakos képzés ellátására. Oktatott művelődéseiméletet, kultúraelméletet, művelődés­politikát, vezetéselméletet és szociológiát. Dr. Waldmann József nyugalomba vonulása után ő látta el a tanszékvezetői feladatokat (1977-1988). Négy évvel később főiskolánk tudományos főmun­katársa lett, 1997-ben védte meg kandidátusi érte­kezését. Ő indította útjára szerkesztőként 1970-ben a Szegedi Műsort, ízléses képzőművészeti katalógu­sok kerültek ki a keze alól, cikkei jelentek meg ­többek között - a Tiszatájban, a Délmagyaror­szágban, a Somogyi-könyvtári Műhelyben és a Szegedben. Legkedvesebb kutatási területe a képzőművészet volt. Vén Emilről írott Füzete (1984) után jelentette meg Kopasz Márta (1997), majd Dorogi Imre életmű-albumát (1998). Jelentűsek főiskolánk múltjával foglalkozó ku­tatási eredményei is. Társszerzője volt a Somogyi József emlékkönyvnek, főszerkesztője a főiskola történetét is bemutató Almanachnak (1998), és részt vett a főiskola Szaklevéltárának alapításá­ban. Őrizzük emberségét és szerénységét, a lényéből áradó szeretetet, szorgos munkájára mindig jel­lemző gondosságot és önfeláldozást. Távozásával nagy űrt hagyott maga után. Temetése ma délelőtt 10 órakor lesz a Belvárosi temetőben. A SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar PÉNTEK, 2000. MÁJ. 19. HAZAI TÜKÖR 7 Figyelmeztető sztrájk a vásárhelyi kárházban Besokalltak" a műtőssegédek százalékos béremelés is 80 millió forintjába kerül­ne az idén a kórháznak. Ráadásul a beígért bér­emelés központilag folyó­sítandó részét sem kapták meg. Azt az információn­kat nem kívánta sem me­gerősíteni, sem megcáfol­ni hivatkozva, hivatkozva az üzleti titokra, hogy az intézmény bankban lekö­tött tartaléka 60 millió fo­rint lenne, de elmondta: a lekötött pénzt az esetleges vészhelyzetek gyógyszer­és eszközigényeire gaz­dálkodták ki. Hangsú­lyozta: a húsvét előtti át­meneti műtőssegéd hiány és a tegnap történtek kö­zött nincs összefüggés. Máté Istvánná, az Egész­ségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszerveze­tének titkára gyalázatos­nak, szégyenletesnek ne­vezte az egészségügyi dolgozók bérét, s hangsú­lyozta, hogy a kórház ere­jén felül emelte azt az idén. A sztrájkolóktól meg­tudtuk, hogy a héten járt a kórházban Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Szabad Szakszervezeté­nek elnöke, aki, amikor megtudta a helyzetet, állí­tólag azt javasolta, fordul­janak valami módon a nyilvánossághoz. A műtőssegédek összes havi jövedelme — infor­mációink szerint — a kü­lönféle havi pótlékokkal együtt is csak havi nettó 37 ezer forint. Korom András RÖNTGEN ÜGYELETRE CSENGESSEN ! UTÁNA A KÁYOSON VÁRAKOZZON 1 Tizenkilenc kórházi dolgozó, tíz műtóssegéd és kilenc betegszállító kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott tegnap délelőtt a vásárhelyi Er­zsébet-kórházban, miu­tán nem kapták meg az áprilisban kért 50 szá­zalékos béremelésüket. Az elmaradt, előre be­tervezett műtéteket es­tig pótolták. Tíz műtőssegéd, és ki­lenc beteghordó tartott kétórás figyelmeztető sztrájkot tegnap délelőtt a vásárhelyi Erzsébet-kór­házbari. A dolgozók még áprilisban 50 százalékos béremelést kértek az in­tézmény vezetésétől. Az elutasító választ szerdán kapták meg, mire bejelen­tették, hogy amíg olyan bérígéretet nem kapnak, mely tükrözi az általuk végzett munka minőségét és mennyiségét, csak a sürgősségi és az ügyeleti munkát látják el. A kórház vezetése dél­előtt két órán át tárgyalt a követelésről a sztrájkolok és az egészségügyi dolgo­zók demokratikus szak­szervezetének képvi­selőivel, meglehetősen sovány eredménnyel. Ugyanis csak arra jutot­tak, hogy a munkaválla­lók és a munkaadók is tár­gyalódelegációt alakíta­nak. A munkabeszüntetés két órája alatt esedékes műtéteket délutánra üte­mezték át. Amint azt dr. Ördögh Béla főigazgató a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a kórház erején felül is ad juttatásokat a dolgozóinak, ám már 10 Láblógatva. Öten a harmincnyolc sztrájkoló közül. (Fotó: Karnok Csaba) Május 23.: nagy nap Szeged életében A Plazák mindig kedden nyitnak Zsolnay-szökókút a Plazában. A művészet - mindenekfelett A Szeged Plaza nyi­tásának napja május 23. kedd, időpontja 13 óra. Ekkor szélesre tár­ják a szegediek előtt az új bevásárló- és szóra­koztató központ mind­két bejáratát. Az embe­rek végre megtudhat­ják, mit takarnak a rejtélyes épület falai, amelyek a szemük lát­tára, háromnegyed év alatt nőttek ki földből a Kossuth Lajos sugárút és a Búvár-tó partján. Megnyílik hát a Szeged Plaza, egy olyan létesít­mény, amilyenhez fog­ható még nem volt ed­dig a Tisza-parti város­ban. Május 23-án már a dél­előtti órákban zeneszót hall majd minden környékbeli, és ettől kezdve a külső színpa­don és a parkolóban egymást követik majd a műsorszámok: 12-ig fúvós zenekar játszik, majd délután, fél kettőtől ne­gyed háromig a B-52 tartja aerobic bemutatóját. A Plaza belső színpadán délben tartják a protokoll megnyitót és 13 órakor ki­nyitják a kapukat a nagykö­zönség előtt. Pontosan 1 órá­tól háromnegyed kettőig a Ki­rály-König Péter Zeneiskola diákjai koncerteznek, „Ifjú te­hetségek a Plaza színpadán" címmel, 15 órakor a Molnár Dixieland következik, 16 óra­kor divatbemutató lesz az EzerArc Stúdió előadásában, 17 órakor kezdődik a Szegedi Nemzeti Színház művészei­nek zenés műsora, 18.00-tól 18.30-ig Nagy Bandó András mutatja he Családi szókincs­tár című könyvét, 18.30-tól a Boncz-Nádas duó szórakoz­tatja a közönséget. A külső színpadon 19.30-kor meg­kezdődik az utcabál (a talp­alávalót az Old Boys adja), amit csak a 21 órakor kez­dődő tűzijáték szakít meg egy kis időre. Szeged Plazából csak egy van A tulajdonos Plaza Centers Kft. sorrendben a hatodik be­vásárló- és szórakoztató köz­pontot adja át Csepel, Győr, Székesfehérvár, Debrecen és Pécs után. Szinte vele egy­időben nyílik meg a hetedik, a miskolci. A Szeged Plaza azonban nem hasonlítható tár­saihoz, mivel egyedi, hamisí­tatlanul szegedies hangulatot áraszt majd, ráadásul egy va­lódi tó partján fekszik. És nemcsak egyszerűen egy fe­dett térre, sokkal inkább egy üvegkupolákkal fedett szege­di Belvárosra, egy letakart Kárász utcára hasonlít. Ez köszönhető a már meg­valósult és formába öntött építészeti terveknek, továbbá az elkövetkezőkben a Plazá­ban élvezhető, a helyi művé­szeket szerepeltető progra­moknak. Mint ahogy azt Ró­zsa Péter marketing igazgató­tól megtudtuk, a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen azt tervezik, hogy a város művészei rendszeresen bemu­tatkoznak majd a Plaza szín­padán. Havonta egyszer a színház stúdiósai segítségével valódi commedia deli' arte produkciókat láthatnánk a nézők, ahogy az egy Plazá­hoz, egy köztérhez illik. Szer­dánként Plaza Randevút szer­veznek, amelynek keretében hírességekkel találkozhatnak a szegediek. S minden szom­bat gyermeknap lesz, nem­csak május utolsó hétvégéje ­ígéri a Plaza-menedzsment. A programokról különben a Szeged Plaza Magazinból, a havonta megjelenő színes ki­adványból tájékozódhatnak az érdeklődők. Ugyanebben a lapban olvashatók majd a hó­napról hónapra várható meg­lepetések, valamint innen le­het megtudni érdekességeket a Plaza kulisszatitkaiból is. A Magazin tipográfiájában, képi eszközeiben különben Szeged régi városképe, hagyományai ismerhetők fel. Üzlehnix a Búvár-tó partján „Olyan műsorokat, látvá­nyosságokat kell majd folyama­tosan kitalálni, amelyek napi 20-25 ezer embert képesek megmozgatni a városban és a Plazába csábítani" - mondja Bánáti Antal, a Szeged Plaza igazgatója. A város egyik leg­népszerűbb embere, a kereske­delemben húszéves gyakorlattal és múlttal rendelkező Bánáti szerint a Plazába költözött, 80 egységből álló „üzletmix" talál­kozik a vásárlók igényeivel. Az üzletek között négy nagyobb áruház található: élelmiszer-, ruházati-, elektromos- és könyváruház. A többi bolt ruhá­zatban, illatszerekben, háztartá­si cikkekben, szórakoztató elektronikában a világmárkákat, a színvonalas termékeket képvi­seli. A Búvár-tóról utólag el lehet mondani, szinte a legcsúnyább része volt a városnak, ide hord­ták az emberek a szemetet. A beruházó a tavat kitisztította, egy részét feltöltötte, a mocsa­rat felszámolta, környezetét ki­csinosította, s ezen az öt hektár­nyi területen Szeged egyik leg­szebb, legrendezettebb „terét" alakította ki. Egyben 4-500 em­ber munkahelyét. Húszezer négyzetméter alapterületen épült fel a háromszintes áruház, mélygarázzsal, földszinttel és emelettel. A Plaza háromhektá­ros környéke is rendezett, par­kosított, a tulajdonosok 50 esz­tendőre tartós bérletbe vették. A közeli jövőben a Búvár-tó partján szabadidőközpontot ala­kítanak ki, amely nem csupán Szeged, hanem az egész régió lakóinak kirándulási célpontja lehet. A megépítendő kerékpá­rutakon biciklivel is megköze­líthetik a családok, a tó mellett plédet teríthetnek le és piknikel­hetnek. A Szeged Plaza átadá­sát követően a környezetet to­vább szépíti a beruházó. A ter­vek szerint üdítőitalos és gyü­mölcsös pavilonokat állítanak a tó partjára, a kicsiknek pedig játszótereket alakítanak ki. A legszebb látványt azonban az a szökőkút nyújtja majd, amelyet a tó közepére építenek. Nosztalgia­villamossal - bevásárolni? A Szeged Plazába semmivel se lesz nehezebb eljutni, mint a régi Belvárosba. A szegediek kedvence, az l-es villamos pél­dául a főbejárattól alig néhány méterre áll meg: innen, az úgy­nevezett hurokfordulóból indul és ez a végállomása. Erről a pontról széles és biztonságos járdán érhető el mind a vasútál­lomás, mind a bevásárló- és szórakoztató központ bejárata. De hasonlóan kedvező menet­rendet, átszállási és csatlakozási lehetőséget kínál a Tisza Volán is autóbuszai és a trolik segítsé­gével. A Szegedi Közlekedési Tár­saság és a Szeged Plaza vezeté­se azt is tervezi, hogy újra útjá­ra indítja a szegediek régi ked­vencét, a nosztalgiavillamost ­amennyiben a célnak más cége­ket is meg tudnának nyerni. A villamos azonban nem közle­kedne rendszeresen, hanem bé­relni lehetne különleges alkal­makkor, rendezvények esetén. Aki pedig autóval érkezik, az rögtön a mélygarázs felé ve­heti az irányt. A Plaza mélyga­rázsa 20 ezer négyzetméteren több mint 600 parkolóhellyel vátja az autósokat (milyen jól jön majd a hűvös garázs fotró nyári napokon!), de odakint is további 300 autó tud még meg­állni. A személygépkocsikra biztonsági őrök és kamerák vi­gyáznak. A szintek között liftek közlekednek, amelyeket moz­gássérültek is igénybe vehet­nek, akárcsak a bejáratokat és a mozik lépcsőit, feljáróit. Az áruház belső tere, maga a földszinti rész főhajóra és két mellékhajóra osztható, a főtérről, az ételudvarról nyílnak a mozik. A filmek rajongóit ki­lenctermes mozi vátja, a legki­sebben 110, a legnagyobban 350 férőhely található. A játék­terem 1000 négyzetméteres, itt 2x2 pályás bowling, két squash­pálya és különböző szimuláto­rok, egyéb játékok fogadják a szórakozni vágyókat. Az áru­házban hat ételforgalmazó cég bérel négyzetmétereket, rajtuk kívül pedig kávézók, büfék, sö­rözők, borozók is helyet kaptak. A Plaza egészében klímaberen­dezések szolgálják a szegediek kényelmét - télen-nyáron meg­felelő hőmérséklettel. Az áruház hétfőtől szomba­tig reggel 9-tól este 9-ig tart nyitva, de a vendéglátó- és szó­rakozóhelyek megvárják az utolsó mozielőadás végét. Va­sárnaponként 9-19 óráig hívja a szegedieket a Szeged Plaza. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents