Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-18 / 115. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁJ. 18. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Egyházzenei hetek A Jefte Alsóvároson Vágó Pál-konferencia a múzeumi világnapon Az árvíz festőjére emlékeznek Szabó Tamás fő restaurátor: A Szeged szebb lesz mint volt cimü festmény Vágó Pál egyik főműve. (Fotó: Karnok Csaba) Jelszó: a mobil Munkatársunktól Ma 19 órától az alsó­városi ferences templom­ban az egyházzenei hetek rendezvénysorozata kere­tében Meszlényi László vezényletével a Musica Parlante Kamarazenekar ad koncertet. A műsoron Handel g-moll concerto grossója (op.ő, no.6) és Giacomo Carissimi Jefte oratóriuma szerepel. Az oratórium műfajának első remekműveit Giacomo Carissiminek (1605-1674) kö­szönhetjük. aki tizenöt nagy, latin nyelvű darabot hagyott hátra. Carissimi szerepe az oratóriumok terén ahhoz ha­sonlítható, amit idősebb kor­társa, Monteverdi az opera te­rületén betöltött. Carissimi is­meretlen szövegköltője hűsé­gesen ragaszkodott a bibliai textushoz, témái kivétel nélkül az Ótestamentumból valók: többek között Jónás, Jefte, Jób történetét dolgozta fel. A kom­ponistát kortársai „a muzsika rétorának" nevezték, oratóriu­maiban az egyszerű harmónia­világú kórustételek mellett a A tanárképző főiskola testnevelési és sporttudo­mányi intézete tegnap, szerdán videokamerát kapott ajándékba a Sze­gedi Környezetgazdálko­dási Kht.-tól. Az önkor­mányzati cég ezzel egy­részt honorálja azt a mun­kát, amelyet a főiskolá­sok a játszótér-rehabilitá­ciós program érdekében tettek, másrészt segíti az intézeti szakképzést. A Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. ügyfélszolgála­ti irodájában tegnap, szerdán Szabó Ferenc igazgató adta át a tanárképző főiskola testne­velési és sporttudományi inté­zete képviselőinek azt a video­kamerát, amellyel a cég az ok­tatók és a diákok munkáját is­merte el. A főiskola nevében dr. Szatmári Zoltán docens és Hegedűs Imréné adjunktus vette át az ajándékot. A főiskolások a környezet­gazdálkodási kht. által kidol­gozott játszótér-rehabilitációs program előkészítésében vet­Kilencvenedik születés­napjára készül újságunk, a Délmagyarország. Ebből az alkalomból nap, mint nap olyan egyénisé­gek szólalnak meg, akik hosszabb ideje kötődnek Szeged újságjához. Ma Börcsök Antal pusztamér­ges! polgármester mesél arról, miért is kötődik szorosan a laphoz. „Harminc éve olvasom a Délmagyart. Az a legjobb kife­jezés, hogy természetes szá­momra az újság léte. A kötődé­semet jól érzékelteti: 1975-ben a feleségem kapott egy állást Békéstarhoson, ezért elköltöz­tünk a megyéből. Oda is járat­tam a Délmagyarországot. Nem fordul elő, hogy ne olvassam át. Amikor több napra elutazom, akkor a hazaérkezést követően átolvasom az összegyűjtött pél­dányokat, mert szeretem folya­matában követni az eseménye­ket. Szerintem nagyon sokan a kifejezés igazi hordozói a gon­dosan kidolgozott, érzelem­gazdag, ékes szólórészek, amelyek jó lehetőséget adnak az énekeseknek az egyéni ér­zelmek megjelenítésére. A ze­netörténészek úgy tartják, Ca­rissimi stílusa a zenekari ré­szekben nem volt igazán kifi­nomult, ezek között nincsenek jelentősebb darabjai. A Jefte (más írásmódban Jephta) ora­tórium cselekményére, Izrael egyik bírájának és leányának tragikus történetére a Bírák Könyvének 11. fejezetében (29-38. vers) bukkanhatunk. Carissimi legsikerültebb­nek tartott művét ma este Alt­orjay Tamás, Bonecz Tamás, Szécsi Edit és Turjányi Miklós (ének), Nagy Kornélia és Ve­réb Györgyi (continuo), Lajos Istvánné (orgona), a Vaszy Viktor Kórus (karigazgató: Gyüdi Sándor) és a Musica Parlante Kamarazenekar előadásában hallhatjuk Mesz­lényi László vezényletével. A hangverseny másik darabja, a g-moll concerto grosso szólis­tái: Budai Mariann, Annus Andrea, Veréb Györgyi és Nagy Kornélia. tek részt. Tavaly ősszel az volt a feladatuk, hogy a város több mint 230 játszóterét egy héten keresztül megfigyeljék. Azt nézték, mi történik a játszóte­reken, hány gyerek fordul meg egy nap alatt, mit csinálnak, melyik eszközzel játszanak és hogy a játékok milyen műsza­ki állapotban vannak. A hallgatók jegyzetei alap­ján részletes tanulmány, elem­zés készült a város játszóterei­nek állapotáról. Ebben leírták, melyek azok, amelyeket so­kan, rendszeresen használnak, s programot készítettek a felú­jításukról. Miután az önkor­mányzat a terveket jóváhagy­ta, a jövőben már a tanulmány alapján folytathatják a re­konstrukciót, építhetnek új ját­szóteret, avagy fölszámolhat­ják azokat, amelyeket már nem látogatnak a gyerekek. A Hajlat és a Hargitai utcai ját­szóterek után idén további négy-öt új, az EU követelmé­nyeinek immáron megfelelő „szabadidőparkot" épít a kör­nyezetgazdálkodási kht. F. K. hirdetések böngészésével kez­dik az újság olvasását, a pár so­rok, az apró betűk, a keretben lévő szavak nagyon beszédesek tudnak lenni. Sűrített informá­ciót kapnak itt az emberek. So­kakkal ellentétben, nem a cím­lappal, nem a sportoldallal, ha­nem a hirdetéseknél kezdem az olvasást. Egyébként az 1 százalék című gazdasági melléklet a kedvencem a lapban. Alaposan körbe jár egy-egy aktuális té­mát. Jó lenne, ha a kisebb tele­pülésekről több szó esne az új­ságban, az egyszerű emberek­kel való beszélgetéseken ke­resztül nagyszerűen be lehet mutatni, hogy adott faluban mi­lyen gondok vannak, hogy él­nek az ottaniak. Ez hihetetlenül érdekli az olvasókat. Ha valakiről ír az újság, ak­Vógó Pálra, a ma­gyar kritikai realista festészet nagy alakjára emlékeznek ma egy nemzetközi konferenci­án a Móra Ferenc Múze­umban. A múzeumi vi­lágnapon délelőtt 10 órától dr. Bartha László polgármester köszönti a vendégeket, majd Paul Poudade, a Francia Köztársaság nagyköve­te nyitja meg a rendez­vényt. Vágó Pál festé­szetéről és 1992-ben, a múzeum dísztermében kiállított árvízi fest­ményről Szabó Tamás­sal, a múzeum förestau­rátorával beszélget­tünk. - Vágó Pál ismeretlen is­merőse a szegedieknek, hiszen a Szeged szebb lesz mint volt című árvízi képét mindenki ismeri, a mester nevét viszont ke­vésbé... - Vágó Pál az egyik leg­nagyobb kritikai realista festője a magyar művészet­nek. Eredetileg a mester unokája kereste meg a mú­zeumot, hogy szervezzünk konferenciát Vágó Pál em­lékére, amit a Móra Ferenc Múzeum a maga szűkös ke­retei között örömmel támo­kor az ismerősök, akár másik településről is, azzal fogadják, na, láttalak a Délmagyarban. Az ilyen megjegyzések, az új­ság esetleges elismerő monda­gatott. Valóban méltatlanul kevesen ismerik a mester nevét, annak ellenére, hogy a festménye ismerős. Tömö­ren fogalmazva: az ő festé­szete a történelmi festészet­nek egy zsáner jellegű meg­közelítése. Ugyanakkor az ő már-már száraz kritikai áb­rázolását méltóságteljes drá­maiság hatja át. ami főleg az arcokban és tekintetek­ben fejeződik ki. Emellett Vágó mestere volt a lovas­és huszáijeleneteknek, ezért is dolgozott együtt olyan harmonikusan Feszty Ár­páddal a Magyarok bejöve­tele című körképen is. - Hogyan született a sze­gedi árvízi festmény? - A képre a város írt ki pályázatot, melynek adott volt a témája: az 1879-es nagy árvíz. A beadott vázla­tok alapján végül Vágót bíz­ták meg a 7 méter hosszú és 4 méter magas táblakép el­készítésével. A művet jelen­legi helyére tervezték, hi­szen a múzeum épülete 1896-ban már elkészült. Az elkészítéssel némi gond volt, hiszen a millenáris ün­nepségek már zajlottak, ám Vágó Pál nem tudott hozzá­kezdeni a festéshez. Lázár György, az akkori polgár­mester helyettese sűrűn le is járt hozzá Jászapátiba, nó­tái mindenkinek erőt adnak a további munkához. Ezért is fontosak a kistelepülési infor­mációk. Ugyanakkor a falusia­kat is izgatja, hogy mi történik gatva, hogy haladjon a mun­kával. Végül hosszas huza­vona után 1901 őszén, két évvel a Képtár megnyitása után érkezett meg a mester és a kép Szegedre. Aztán amikor a kupolában felállí­tott festményt Szeged város vezetése meglátta, mindent késedelmet megbocsátottak neki, még a lezsűriztetést is elengedték neki. - A képen szereplő sze­mélyeket is kikötötte a város? - A téma talán kissé di­daktikusán előre meg volt adva: I. Ferenc József király 1879. április 17-i szegedi ár­vízi látogatását kellett me­görökíteni, a résztvevőkkel együtt. Aztán idővel ebből bonyodalmak is származtak, mert szinte még a kiállítás után is viták voltak belőle, hogy ki kerüljön rá, illetve ki volt ott eredetileg a hely­színen... Sőt, amíg a mester dolgozott, a szegedi polgá­rok bejártak a kupolába és „vállalták" a részvételt, úgy­hogy végül mintegy 120-an voltak a király mellett, 86­an ültek mellette a csónak­ban, és több mint 100-an be­széltek vele... Mindenki rá akart kerülni a képre. - így látható rajta a sze­gedi nobilitás színe­java... Szegeden. Elérkeztünk oda, hogy a parasztembert is érdekli az országos és a regionális poli­tika. A parasztember nem párt­politizál, ám szeret képben len­ni. A televízió akkor közvetíti az esti híradót, amikor a vidéki ember a földön, vagy az állatok körül foglalatoskodik. Az újsá­got viszont akkor veheti kézbe, amikor éppen ráér. A munka után kényelmesen leül és ké­nyelmesen elolvassa a híreket. Bizonyára elfogult vagyok a lappal, én már nagyon meg­szoktuk és megkedveltem a szerkesztési rendjét. Tudom, mit, hol keressek benne. Ami­kor másik megyei újságot ve­szek a kezembe, nem tudok raj­ta eligazodni. Pusztamérges je­lenlétével, megjelenésével a Délmagyarban elégedett va­gyok. Soha nem követelőztünk, - Igen, de természetesen a király személye körül ere­detileg sokan nem voltak ott. Két személyt ki is va­kart Vágó 1903-ban a mó­dosítások során. Ekkor fes­tette át egyébként a király ruháját is császári köpenyről magyar huszárezredi atillá­ra. Érdekes, hogy Lázár György fiatal hadnagyként került rá a festményre, őt jó barátság kötötte a mester­hez, valamint természetesen számára presztízskérdés volt, hogy a kép végül elké­szüljön. Ugyancsak érdekes, hogy a festményen rajta van újságíróként Mikszáth Kál­mán is, aki akkor már egy éve a Szegedi Hírmondó munkatársa. Összesen 51 szegedi illetőségű személy szerepel rajta, de kivehető rajta minden jellegzetes épülete az akkori városnak. - Mennyire maradt is­merős a festmény a sze­gediek számára? - Vágó Pál maga is élete egyik főművének tartotta az árvízi képet. Sajnos az el­múlt 40 esztendőben nem igazán nézte végig senki, pedig nem szabad hagyni, hogy eljöjjön az az idő, amikor csak egy festményt látunk, és nem tudunk majd mesélni róla. Panelt József hogy ugyan jöjjenek már az új­ságírók. Viszont minden infor­mációt eljuttattunk a szer­kesztőségbe. Majd tudják a toll­forgatók, hogy minek van hírér­téke, ők értenek hozzá a legjob­ban. Nekem több stóc újságom van, amelyben a községről megjelenteket őrzöm. Úgy ér­zem, tényleg figyelnek ránk. Nem túlzás azt mondani, le a kalappal a Délmagyarország kezdeményezése előtt, a Szomszédolóra gondolok. Olyan folyamatot indított el a régióban, amely a kistelepülé­sek kapcsolatának szorosabbá fűzéséhez vezetett. Rájöhet­tünk, milyen értékek rejlenek egy-egy faluban. Amúgy talán soha nem látogattunk volna el a másik községbe, főleg nem a „fél faluval" együtt. Ez még a belföldi turizmust is segíti. Befejezésül talán annyit kí­vánhatok a 90 éves Délma­gyarország szerkesztőségé­nek, csak így tovább!" Lejegyezte: V. Fekete Sóndor Munkatársunktól A Csongrád megyei szol­gáltató cégek ebben az évben is megünnepelték május 17­ét, a távközlési világnapot. A Híradástechnikai és Informa­tikai Tudományos Egyesület (HTE) helyi szervezete által tegnap rendezett előadás-so­rozaton, többek között, az egyetemi távközlési mene­dzserképzésről, az interaktív médiáról, és az egységes hír­közlési törvény tervezetéről esett szó. A világnap ez évi jelszava a mobil kommuniká­ció volt. - A mobilhálózat fejlődé­se az internet terjedésénél is gyorsabb - nyilatkozta Enge­di Antal, a HTE Csongrád megyei szervezetének elnö­ke. - Segítségével az elmara­dott térségek is bekapcsolha­tók a világ vérkeringésébe. A HTE nonprofit szerve­zet, amely a különböző szak­mai bázisokat fogja össze. A konkurálás itt háttérbe szorul, hiszen együtt működnek köz­re különféle tudományos ku­tatásokban, programok kidol­gozásában, így a HTE köz­vetve a távközlési stratégiára is hatni tud. Vonat helyett busz Munkatársunktól A MÁV Rt. országszerte pályafelújítási munkálatokat végez, többek között a me­gyénkben is. A karbantartás miatt mától, szerdától május 20-áig, szombatig Szeged és Szatymaz között a vonatok helyett autóbuszok szállítják az utasokat. Bérlet­tulajdonosok figyelmébe Munkatársunktól A Szegedi Nemzeti Szín­ház szervezési osztálya érte­síti a bérlettulajdonosokat, hogy amennyiben olyan el­maradt bemutató szerepel a bérletükben, amit bérletcsere során nem pótoltattak, június 6-ától 30-áig van lehetőség arra, hogy a fennmaradó bér­lethányadokat a színház Ká­rász utcai jegyirodájában visszaigényeljék. A bérlete­ket meghosszabbítás céljából július 31-éig lehet leadni, a szervezési osztály csak így tudja a helyeket a jövő évad­ra biztosítani. Pick-receptek Munkatársunktól Azok a vállalkozó kedvű látogatók, akik május 20-án. szombaton megtekintik a dél­után 1 órakoT kezdődő I. Pick-kupa szakácsversenyt, saját receptjeikkel akár nyer­hetnek is. Ehhez nem kell mást tenniük, mint a rendez­vény helyszínén, vagyis a szegedi Forrás Szállóban ne­vezni egy Pick-termékből ké­szült étel receptjével. A le­götletesebb három „pálya­munkát" ajándékkosárral ju­talmazzák a szervezők. A vártemplomról DM-információ Dr. Horvát Ferenc (Szege­di Tudományegyetem): Sze­ged középkori vártemploma címmel tart diaképes elő­adást ma, csütörtökön 18 órakor a Millenniumi Kávé­házban (Dugonics tér 12., Katolikus Ifjúsági Iroda). A rendezvény mindenki előtt nyitott. Játszótér-felújítás Videokamerát kaptak a főiskolások Május - a 90 éves Délmagyarország hónapja (14.) Békésbe is járatta a lapot Börcsök Antal pusztamérgesi polgármester, mielőtt a cikkekhez fogna, a hirdetéseket böngészi át az újságban. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents