Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

6 AKTUÁLIS KEDD, 2000. MAJ. 16. TOYOTA EURO <X> TOYOTA ik/Jwila fribtn Általá­nos elége­dettség fo­gadta a hétfőn le­zajlott magyar írásbeli érettségi tételeit. A mi­nisztériumi borítékból a kővetkező témák kerül­tek elő: 1. A „haza és haladás" kérdései a XIX. század első felének magyar lírájában; 2. Jó­zsef Attila Óda című ver­sének elemzése; 3. Mó­ricz Zsigmond egy sza­badon választott novel­lájának elemző bemuta­tása. Az érettségizőknek a három feladat egyikét kellett kidolgozniuk. A magyar érettségi végső jegye a júniusban meg­rendezett szóbeli érett­ségi után alakul ki. Az egész iskolában hall­ható üdvrivalgás fogadta a Deák Ferenc Gimnáziumban az idei magyar nyelv és iro­dalom írásbeli érettségi téte­leit. A diákok többsége jól kidolgozhatónak tartotta a tételeket és úgy vélte, a há­rom téma az érdeklődési kö­rök szerint kedvező válasz­tást nyújtott. A tanárokat sem lepték meg a tételek, hi­szen az előzetes találgatások biztosra vették, hogy bejön az évek óta hiányzó József Attila-téma. Az írásbeliről kisereglő végzősök között tartott hirtelen közvélemény­kutatás azt mutatta, legtöb­ben a József Attila-vers elemzését választották, de volt, aki könnyebben, egy­szerűbben megfogalmazha­tónak tartotta a Móricz Zsig­mond-tételt. Molnár Judit szivéhez közelebb állt az Óda összetett világa, amely­ből kivált a költő reményte­trás stiláris színességét, összefogottságát és ismeret­gazdagságát osztályozza. Bizonyos tárgyi tévedések ebben az esetben is veszé­lyeztethetik a jó jegyet, de itt valamivel nagyobb szere­pet játszik a tanári szubjekti­vitás is. A korábbi évek tapaszta­lata szerint a magyar érettsé­gi dolgozatokon egyre in­kább megfigyelhetőek a „kor nyelvi ártalmai". Ezek között első a számitógépes kultúra által előidézett he­lyesírás- és stílusromlás, de jól kimutathatóak a televízió és az újságok által terjesztett nyelvi sztereotípiák és a hi­vatali nyelvből kiszivárgó közhelyek is. Az Írásbeli érettségizés­hez tartozó információ, hogy a szabályok szerint a diák a javítás után betekint­het dolgozatába és kifogás­sal élhet. Az ilyen betekintés során a diák felfedezheti a nagy tömegben javító tan­árok munkája után esetleg előforduló pontszám-össze­adási hibákat. Az iskolákban ma reggel a matematika frásbeli érettségi tételeinek fognak neki a diákok, az el­következő napokban pedig a nyelvi érettségik következ­nek. A Deák Ferenc Gimná­ziumban az angol nyelvi érettségi elsősorban az an­gol-magyar két tannyelvű tagozaton jelent izgalmakat. A speciális angol tagozatú osztályában a korábban le­tett középfokú nyelvvizsgák jórészt kiváltották az érettsé­git, a két tannyeivűsöknek azonban nagy a tét: a leg­alább négyesre letett érettsé­gi vizsga egyben felsőfokú C típusú, a kettes-hármas érettségi jegy pedig közép­fokú C típusú nyelvvizsgá­nak felel meg. Rantk Sándor Festészet és szakácsmesterség Különdíjas olajképek A dolgozatokon érezhetőek a kor nyelvi ártalmai Elégedettek az érettségizők Egyszerre készül sza­kácsnak és képzőmű­vésznek egy szegedi fia­talember. Janecskó Ro­land Tamás „végzett sza­kács", s most egy közép­iskola intenzív tagozatán tanul. Kisiskolás kora óta szenvedélyesen rajzol és fest. Három alkotását kü­löndíjjal jutalmazták a szegedi középiskolások képzőművészeti verse­nyén. „Többen is szóltak nekem a városi pályázatról. Régi krúdys iskolatársaim már lát­ták rajzaimat-képeimet: ók is figyelmeztettek, de osztályfő­nököm. György Sándorné is fölhívta a figyelmemet erre a lehetőségre. Új képek festésé­re már nem jutott időm. de szerencsére találtam otthon néhány beküldhető munkát. A versenyre öt olajfestménnyel neveztem, s közülük három különdíjat kapott." Janecskó Roland Tamás szerényen mesél a Vasút a Gyermekekért Alapítvány Di­ákotthon (ismertebb nevén: a Boldogasszony sugárúti MÁV-kollégium) idei képző­művészeti pályázatán elért eredményéről. A sikert még fényesebbé teszi, hogy a kö­zépiskolások számára kiirt, nyílt városi versenyen nagy számban indultak (és sok dijat összegyűjtöttek) a Tömörkény István gimnázium ..művészpa­lántái" is. A tizenkilenc éves fiatal­ember „kívülállóként" futott be. Roland tavaly végzett a Krúdy Gyula vendéglátó-ipari iskola szakács tagozatán, majd het. Roland szeret képzeletből dolgozni, bár - saját bevallása szerint - a beállítás után ké­szült képei jobbak. Tavaly nyáron hatalmas (három négy­zetméteres) tanulmányrajzokat is készített. Jó „portrésnak" ér­zi magát - épp ezért a koráb­ban kevésbé gyakorolt termé­szeti ábrázolás terén igyeke­zett „erősíteni". S hogy milyen eredménnyel, arra bizonyság a sikeres pályázat. Egyik díja­zott festménye nyírfákat, má­sik Mátraszentistván látképét, a harmadik ártéri erdőt ábrázol (utóbbi festményén a törzsek közt beszűrődő fény megfesté­sére törekedett). Képregényvázlatokat is raj­zol, s szeretné mind jobban megismerni a számítógépes grafika titkait is. De akad más elfoglaltsága is: vasárnapon­ként szerepjátékos csoportba jár. hét közben pedig a „nin­jutsu" japán küzdősportnak hódol. Persze a főzést sem fe­lejtette el. Ha nem sikerül mű­vészeti főiskolán továbbtanul­nia, folytatja a szakácsmester­ség művelését. Különösen szí­vesen készíti a „Floridai csir­kecsíkok" névre hallgató éleit, amelynek részletes receptje ti­tok - étvágygerjesztőnek annyit, hogy a párolt és csí­kokra vágott csirkemellet mandarinnal és ananásszal pá­rolja össze, s kurkumás vagy currys rizzsel, valamint „ehe­tő" (salátafélékből összeállí­tott) „asztali dísszel" kiegé­szítve tálalja. De abban is bizonyos, hogy bármilyen pályát választ, a festés-rajzolás egész életében elkíséri majd. Nyilas Péter • TOYOTA HÚOMHÓMSÍIWV HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TEL 0H2-241-628 • TOYOTA SZEGED KFT SZEG9 TEL 06-62467-591 • A Deák Ferenc Gimnáziumban körülbelül 200 diák vett részt a magyar írásbeli érettségin. (Fotó: Nagy László) len szerelmét és stílusának tárgyias intellektualizmusát emelte ki. Akkor is József Attilát választotta volna, ha nem szerelmes verset kellett volna elemeznie. Isaszegi Andrea Móricz Zsigmond Tragédia című novellájának elemzését választotta, mert kedveli az egyszerű és erő­teljes móriczi történetmesé­lést. Bár a Móricz Zsigmond által leírt világ már a múlté. a vidéki őserő ábrázolása, ma is érdekfeszítő. Révész Mihály, a Deák gimnázium magyar-filozófia szakos igazgatója úgy véli, aki a három tétel közül nem tudta megírni valamelyiket, az tényleg felkészületlenül jött az érettségire. Erre azon­ban valószínűleg nem lesz példa, hiszen az iskola nyel­vi, humán osztályaiban a magyar sikeres tárgynak szá­mít. Az igazgató szerint a tanárok lelkiismeretesen ké­szítették fel a végzősöket: számukra a sikeres érettségi szinte közvetlenebb eredmé­nye a jó munkának, mint a nehezen kiszámítható sike­res felvételi. A magyar érettségi végső jegye 4 egyenrangú osztály­zatból: az Írásbeli tartalom, az írásbeli nyelvtan, vala­mint a szóbeli irodalmi és a szóbeli nyelvtan értékelésé­ből áll majd össze. A szabá­lyok értelmében az, aki ötöst akar, e négy jegyből csak egyetlen négyes osztályzatot engedhet meg magának, a többinek ötösnek kell lennie. Az átmenő jegy megítélésé­nél valamivel engedéke­nyebb az értékelési szabály: két egyes és két kettes osz­tályzat esetében az érettsé­giztetőre bízza, hogy a diák kaphat-e elégségest. Ilyen esetben rendszerint a szóbe­lin húzott póttétel dönthet. A szóbeli érettségi vizsgákat június 13-áfól tartják majd, meglehetősen feszített ütem­ben, hiszen a Deák Ferenc Gimnáziumban lesz olyan nap, amikor párhuzamosan három osztály is szóbelizik. Az írásbeli dolgozatok ja­vítását, ahogyan a szóbeli vizsgáztatást is, a gimnázi­um magyar szakos tanárai végzik. A dolgozatok javítá­sakor a hibákat durva, súlyos és enyhébb csoportba osztva értékelik. Durva hibának számít például az, ha az érettségiző közkeletű szavak hosszú mássalhangzóit té­veszti el, a múlt idő jelét vagy a tárgyragot íija helyte­lenül. Abban az esetben, ha ezekből a hibákból egy átla­gos 4-4,5 oldalas dolgozat­ban ötnél több van, akkor az írásbeli nyelvtani osztályzat elégtelen lesz. Ugyanakkor a diáknak kedvez, hogy egy­azon hiba többszöri elköve­tését a dolgozatban egyetlen hibának számítják. Kisebb nyelvtani hibának minősül­nek a központozás hibái, amelyek nem egyenként, ha­nem egy bizonyos mennyi­ség után rontják az osztály­zatot. Bár a nyelvtani értéke­lés szigorúnak tűnik, a ta­nárok év közben, azzal, hogy minden hibát külön pontoznak, sokkai szigorúb­ban szoktatják helyes írásra a diákokat. Az esetleg elrontott nyel­vi jegyet kiegyenlítheti a dolgozatok tartalmi értéke. Ebben az esetben a tanár az ,A nyírfák törzsének megfestése érdekelt" - mondja Janecskó Roland Tamás. (Fotó: Nagy László) azonnal beiratkozott a Tisza Lajos Könnyűipari Szakkö­zépiskola intenzív tagozatára (a 11/1/1. osztály tanulója). Is­merősei. barátai számára nem okozott meglepetést, hogy Ro­land nem csak a főzőkanál. de a rajz- és festőeszközök forga­tásában is jeleskedik. A Krúdyban egy XIX. századi utcaképet ábrázoló munkájá­val nyert rajzversenyt. „A kép különleges technikával ké­szült: tus alapra rendkívül pu­ha. ún. Conté-ceruzával rajzol­tam a régi épületeket, lámpa­oszlopokat. a korhű ruhában sétáló embereket, az utcákon járó lovas hintókat." Roland már általános isko­lás korában is tehetségesnek mutatkozott: megyei rajzpá­lyázatot nyert, országos verse­nyen második lett. A művé­szeti középiskola rajzelőkészí­tő kurzusát kiváló ered­ménnyel végezte, ám a gimná­ziumba (az általános iskolai bizonyítványba bejegyzett osztályzatok miatt) nem vették föl. Sütni-főzni már akkoriban is szeretett: magyaros levese­ket, sülteket, főzelékeket ké­szített. palacsintát sütött, csak úgy, saját örömére - így aztán kitanulta a szakács mestersé­get. Szakmai gyakorlatát a Pick-klub konyháján töltötte (első alkalommal párolt csir­kemellet készített, töltött ro­láddal). Szakvizsgája után ma­rasztalták is, de Roland egye­lőre a tanulást választotta. Érettségi után főiskolára ké­szül. A képzőművészeti techni­kák közül az olajfestést kedve­li legjobban, mert azzal „nem szabad hibázni", míg például a temperára (lévén fedőfesték), száradás után ismét festeni le-

Next

/
Thumbnails
Contents