Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-13 / 111. szám

6 DÖMÖTÖR-DÍJ SZOMBAT, 2000. MÁJ. 13. Dömötör-díj: ismét a közönség szavaz Jelenet a Rómeó és Júliából - a Dada szerepében Müller Júlia, Mercutio Király Attila. (Fotó: Karnok Csaba) Május 27-én a Szegedi Nemzeti Színházban másodízben rendezi meg a Pálma Reklámstúdió és a Szegedi Műsor a teátrumban folyó művészi munka elismerésére alapított Dömötör-díj nagyszabású műsoros gálaestjét. Lapunk - a rendezvény támogatójaként - az elözö évhez hasonlóan a kritikák alapján idén is röviden bemutatja a jelölteket. A Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetésének javaslatait is figyelembe véve a Gregor József Kossuthdíjas operaénekes elnökletével működő hét tagú társadalmi kuratórium döntött arról, ki az a három-három művész, aki a tizenegy kategóriában a Dömötör-díj idei szavazólapjára kerülhet. A közönség voksai határoznak majd arról, hogy a jelöltek közül végül kik kapják a díjakat, Herczeg Tamás üvegművész Dömötör tornyot ábrázoló kisplasztikáját, Józsa Gábor ötvösmester arany kitűzőjét és Oláh Róbert bőrdíszműves ajándékát. A kuratórium döntése alapján a 2000. évi Dömötör-díj jelöltjei a következők: Legjobb férfi színészi alakítás Király Levente (Tóték, Falstaff): „Király Falstaffja nem történelmi múltban játszódó ripacskövér. Kilép a színpadi sablonok kényelmességéből. A nehezebb úton vezeti végig roppant belső mérettel hősét. Nehezebb, önlemondásos próbamunka vezetett Király Levente művészi eredményéhez. El kellett vetnie mindazt a színészi szakismeretet, amit négy évtized alatt begyűjtött. Újrakezdte a Shakespeare-szerep tanultával a teljes színészetet. Mozgósította szakmai ismeretei helyett emberi ismereteit. Az eredmény nem annak a fölszikráztatása, hogy mit tud a színész a mesterségéről, hanem, hogy mit tud az emberi fajról. (...) Az önmaga korábbi sikereivel hősiesen megbirkózó színész diadalmaskodik." (Népszabadság) „Király Levente Tótja iszonyúan pontos. Ahogyan szokás kifejezni a színészi átlényegülést: Király szinte „eszköztelenül" játszott. A lényében van egy Tót Lajos, s most előhívta. Különösen a lázadás stációit mutatta élményszerű hitelességgel." (Délmagyarország) Sarádi Zsolt (Rómeó és Júlia): „Az ám, hol van Rómeó és Júlia? A rendező Korognai Károly igyekezett őket minimálisra csökkenteni. Sarádi Zsolt szeleburdi srác, Gesler Lili vadóc csitri. Rohannak, égnek halnak. Úgynevezett mai fiatalok." (ÉS) Szalma Tamás (Gyalog galopp): „A Méhes László rendező vezényelte színészek - köztük az Arthurt alakító Szalma Tamás - szinte lubickoltak ebben a színpadi közegben és élvezettel sütötték el a ruháik-kellékeik által előhívható elsődleges poénokat. El tudom képzelni, hogy a próbafolyamatban ők is segítettek Méhesnek... Az égész színpadot eluralta a fékevesztett játéköröm, ami láss csodát - egykönnyen „átjött"." (Délmagyarország) Legjobb női színészi alakítás Erdős Borcsa (Csókos asszony): „A Rica-Macát játszó Erdős Borcsa egészen különleges szubrett, nyúlánkságából erényt csinált, remekül énekelt, érzékien táncolt, könnyedén hányta a cigánykerekeket." (Délmagyarország) Müller Júlia (Rómeó és Júlia): „Müller Júlia csak azért is megmutatja, hogy a színpad játékra való. Bár vérmes, nagyhangú, agyilag visszamaradott Dajkájának semmi köze a többiekhez vagy a darabhoz, ez a Dajka legalább - valamilyen. (Délmagyarország) Nagy Anna (Tóték): „Nagy Anna Mariskája nagyon tetszett. Pazarul fölépített ez a játék a folyton ismételt „édes, jó Lajosom"-okkal! Mindegyikből másfajta aggodalom, szeretet, gyűlölet, képmutatás, félelem, tehetetlenség, akarnokság, kiszolgáltatottság, bizakodás áradt. Benne volt ebben a rebbenő vagy ordító hangon ismételt megszólításban minden, ami előkerülhet a múltak mélységes mély kútjából, benne voltak a jelen lehetetlenségei - és jövő esztelen reménye." (Délmagyarország) Legjobb operaénekes Bátki Fazekas Zoltán (A varázsfuvola): „A Papagenót alakító Bátki Fazekas Zoltán oroszlánkörmeit már évekkel ezelőtt főiskolás korában megmutatta. Azóta elvégezte a Zeneakadémiát is, orgánuma, énektechnikája, játéka érettebb lett." (Délmagyarország) Timothy Bentch (A varázsfuvola): „Tamino szerepét az amerikai Timothy Bentch énekelte jópofa akcentussal, őszinte hittel, mély átéléssel és biztos magasságokkal, muzikálisan." (Délmagyarország) Daróczi Tamás (Hunyadi László): „Mindkét szereposztásban Daróczi Tamás énekelte Hunyadi László szólamát, ami - sorozatban futó előadásokról lévén szó - nem kis teljesítmény. A kolozsvári operától indult jeles tenorista jól képzett, muzikális, igényes művész..." (Délmagyarország) Legjobb operaénekesnő Bazsinka Zsuzsanna (Traviata): „Oberfrank Péter zeneigazgató érdeme, hogy a Violettát alakító Bazsinka Zsuzsannát immár a harmadik szerepben láthatja a szegedi publikum. A jeles szoprán énektechnikája szinte makulátlan, a nagy német operaházak produkcióiban csiszolódott színészi játéka pszichorealisztikusan pontos. Violetta szerepét imponáló profizmussal építette fel, a szólamot ezernyi színnel, finom árnyalatokkal, csodálatos pianissimókkal, kivételes muzikalitással énekelte, azt is feledtetni tudta, hogy nem ideális Traviata-alkat. A II. felvonásban az öreg Germonttai közös duettet sikerült drámai izzásúvá tennie, és a végén szívszorító volt az Addio, del passato." (Délmagyarország) Frankó Tünde (Pillangókisasszony): „Frankó Tünde melodráma helyett megrendítő pszichologikus mikrodrámát játszott. Alakítása óriási bravúr. Arra a színpadi költészetre, ahogyan a törékeny, naiv porcelánbabából az öngyilkosságot választó, tragikus sorsú Pillangóasszonnyá érik, Puccini bizonyára ugyanazt mondaná, amit az első Butterflyra: „igaz, finom és magával ragadó". Nemcsak megjelenése, játéka, hanem énekesi kvalitásai is muzikalitása, hangjának üdítő frissessége, gyönyörű pianói és izzó fortéi - predesztinálják a szerepre." (Délmagyarország) Vajda Júlia (A köpeny): „Vajda Júlia kifinomult színészi eszköztárral jellemzi a vágyakozó Georgette-et, imponáló felkészültséggel és hévvel, kifejezően énekli a szólamot." (Délmagyarország) Legjobb táncos Kovács Dóra (Menyegző): „A Budapesti Tavaszi Fesztivál Kortárs Táncművészeti Fesztiválján a két Sztravinszkij-darabban, a Menyegzőben és az Orfeuszban nyújtott kiemelkedő táncosi teljesítményéért méltán kapott különdíjat a kiváló Kovács Dóra." Markovics Ágnes (Tavaszi áldozat): „Külön öröm, hogy a manapság sokak által lépten-nyomon avíttasnak bélyegzett, ám ettől még örök témáról, a személyiség és a közösség, a személyesség és a kollektivitás viszonyáról igazán bátor személyességgel, konzervatív értéktisztelettel és modern kifejezőeszközökkel vállalja a kérdezgetést ez a vérbeli (tánc)színházi mű. Markovics Ágnes a kiválasztott áldozat-lány szerepében képes volt egyedül is fölmutatni, amit együtt a többiek: az előadói alázattal és profizmussal létrehozható egyediséget, személyességet." (Délmagyarország) Nemes Zsófia (A csodálatos mandarin): „Nemes Zsófia hol gyermekien szelíden, hol érett nőként vágyakozóan, nagyszerű tánctudással és mélyről jövő, őszinte átéléssel alakította a női főszerepet, Juronics méltó partnereként." (RTV Részletes) Legjobb rendező Juronics Tamás (A csodálatos mandarin): „A Juronics-Mandarin: színpadi szimbólum. A Vágy létezésének és „működésének" tisztán színpadi eszközökkel történő felmutatása. A Bartók-mű szereplői ebben a felfogásban szinte érdektelenné válnak, egyetlen szereplő marad: a mandarin és a lány kapcsolatában születő, fejlődő, beteljesülő és meghaló Vágy. A műnek a Bartók-zene által fölfokozott képi hatása a legerősebb. Különösen megkapó, ötletességében és artisztikumában elragadó a csúcspontja: a színpadot egyetlen hatalmas, vörös lepel borítja, amely alatt életre kel a mandarinmegszemélyesítette Vágy. Juronics maga táncolja a szerepet. Kivételes fizikai adottságait, magasságát, hosszú végtagjait, valamint az óriás vörös anyag mozgékonyságát-plasztikusságát felhasználva emlékezetes színpadi képek sorozatában fejezi ki mindazon tartalmakat, amelyeket az ő olvasatában a bartóki szimbólum hordoz." (Délmagyarország) Kerényi Miklós Gábor (Pillangókisasszony): „Hallatlan arányérzék, intelligencia és elegancia kell ahhoz, hogy a Pillangókisasszony előadása ne essék a felszíni könnyfakasztó melodráma és a szuggesztív erejű, káprázatos hangszerelésű édes muzsika csapdájába. Kerényi Miklós Gábor, az Operaház rendezője már a '80-as években nagyformátumú produkciókkal tette le a névjegyét Szegeden. Mostani bemutatójának fergeteges ünneplése felülmúlta a szegedi operatársulat '90-es évekbeli valamennyi előadásának sikerét." (Délmagyarország) Zsótér Sándor (Falstaff): „A Szegedi Nemzeti Színházban, ebben a barokk aranypalotában legfeljebb csak a színpadon lehetünk tanúi időnként formabontó kísérleteknek. Azonban Zsótér Sándor ezúttal gondolt egy merészet: megcserélte a színpadot a nézőtérrel. Székek kerültek a színpadra épített hatalmas dobogóra, 4x4 méteres színpad-asztal a nézőtér első öt sorára, zöld műpázsit az előszínpadra. Kiűzettek a prominens vendégek az ugyancsak játéktérré lett díszpáholyból, ahonnan fémlétra vezet a nézőtérre. (...) Az előadásokon majd elválik, van-e a szegedi közönségben elegendő kalandvágy, érdeklődés, nyitottság és tolerancia ahhoz, hogy Zsótér Sándor furcsa, de izgalmas Shakespeare-turmixát felhörpintse." (Délmagyarország) A Szegedi Műsor kiadója, a Pálma Reklámstúdió a Szegedi Nemzeti Színilázban folyó művészi munka el ismerésére megalapította a Dömötör-díjat, amit minden színilázi évad végén, az utolsó premier után megrendezésre kerülő gálaesten osztanak iá. Az életműdíjat a művészeti ajánlások alapján a kuratórium ítélte oda, a háttérmunkáért járó díjat pedig a színház dolgozói szavazzák meg. A többi kategória díjáról a közönség a szavazólapok kitöltésével dönt. A intöítött, névvel és címmel ellátott szavazólapokat a Szegedi Nemzeti Színházban, a Kamaraszínházban és a színházi jegyirodában elhelyezett, közjegyző által hitelesített urnákba május 16-ig (kedd) lehet bedobni. Postacím; Szegedi Műsor, 6720 Szeged, Arany/, u. 7. Szavazási lehetőség az interneten, DÉLTÁV Internet www.domotor.deltav.hu — Szavazólap LEG/OBB pÉRpi SZÍNÉSZ! AIAKÍTÁS Sarádi Zsolt (Rómeó és Júlia) • LEGJOBB NŐI SZÍNÉSZI ALAKÍTÁS Müller Júlia (Rómeó é, Júlia) • LEG/OBB OPERAÉNEKES Timothy Bentch (A varázsfuvola j • LEG/OBB OPERAÉNEKESNŐ Franko Tünde (Pillangókisasszony.) • LEG/OBB TÁNCOS Markovics Ágnes (Tavaszi áldozati • LEG/OBB RENDEZŐ Kerényi Miidós Gábor (Pillangókisasszony/ • LEG/OBB DÍSZLETTERVEZŐ Molnár Zsuzsa (A csodálatos mandarin) • LEG/OBB JELMEZTERVEZŐ Papp János (Gianni Schicchi/ a LEG/OBB PÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ Jakab Tamás (Tóték/ • LEG/OBB NŐÍ MELLÉKSZEREPLŐ Fekete Gizi (Csókos asszony/ • HARMÓNÍA-DÍ) leg/obb csapatmunka Szegedi Kortárs Balett • Király Levente (Falstaff, Tóték/ • Erdős Borcsa (Csókos asszony) • Bátki Fazekas Zoltán (A varázsfuvola/ • Bazsinka Zsuzsanna (Traviata/ • Kovács Dóra (Menyegző) • /uroníes Tamás (A csodálatos mandarin) a Kentaur (Rómeó és Júlia, Pillangókisasszony) a Molnár Zsuzsa (Sztravinszkij-est) • Faxakas Géza (A padlás) • Bognár Gyöngyvér (Tóték/ • A Gyalog galopp csapata • Szalma Tamás (Gyalog galopp) • Nagy Anna (Tóték/ • Daróczi Tamás (Hunyadi László) • Vajda Júlia (A köpeny/ a Nemes Zsófia (A csodálatos mandarin/ • Zsótér Sándor (Falstaff/ a Rózsa István (Gyalog galopp) • Vógvölgyi Ilona (Traviata/ • Király Attila (Rózneó és Júlia) • Tímár Éva (Falstaff/ • A színházi Zenekar • Érvényes szavazatnak csak a pontos, névvel és címmel ellátott szavazólap számít. AÜnden szavazó részt vesz azon a sorsoláson, amelynek díja az AB-Aegon Rt. által felajánlott öt darab kétszemélyes belépőjegy a díjkiosztó gálaestre. NEV: . CÍM, TEL.: .0, Az életműdíjas ajándékának felajánlója a több, mint 260 éves múlttal rendelkező Villeroy Boeh Magyarország Rt. Jegyek kaphatók a Szegedi Nemzeti Színház jegyirodájában: Szeged, Kárász u. 16., Tel.: 62/ 476-666