Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-07 / 82. szám

PÉNTEK, 2000. APR. 7. - A TORONY ALATT 7 Érdemes eljönni a déli végekre! Szeged régióközpont és Csongrád megye be­mutatkozása címmel ren­deztek minap Budapesten az ITD Hungary Befekteté­si és Kereskedelemfejlesz­tési Kht. székházában szemináriumot. Az össze­jövetelen jeles szegedi és Csongrád megyei szak­emberek beszéltek a résztvevőknek a város és a megye tudományos, kulturális, környezetvé­delmi, gazdasági lehető­ségeiről, perspektíváiról, valamint a külföldi befek­tetők számára kínálkozó lehetőségekről is. Szeged eurorégiós központ. Ezt ma már senki sem vitatja e*f, s nem csak a lokálpatrióták beszélnek erről, hanem or­szágszerte, sőt határainkon túl is. A budapesti bemutatkozás alkalmával minderről sikerült részletesen tájékoztatni a hall­gatóságot, s a mintegy száz­főnyi határon túli gazdasági szakember azzal a tudattal tá­vozott az ITD Hungary szék­házából, hogy érdemes lesz ellátogatni a déli végekre is. A szemináriumon ameri­kai, kanadai, japán, tajvani, német, osztrák, svájci, spa­nyol, koreai befektetők és ke­reskedelmi kirendeltségek ha­zánkban dolgozó képviselői vettek részt. A szegedieket és a Csongrád megyeieket Cson­ka Gábor, Dénes Károly, dr. Garamhegyi Abel, dr. Moh Miklós, dr. Párducz Árpád és dr. Benedek György képvisel­te. Az általuk előadottakból a résztvevők megtudhatták, hogy szűkebb környezetünk jövőbeni kitörési lehetőségei a tudományos kutatómunka ha­gyom|nyaiban, a logisztikai fejlesztésekben, az idegenfor­galom további fellendítésében keresendők. Szeged például olyan geopolitikai térségben helyezkedik el, amelyen ke­resztül bonyolódik a közleke­dés, a szállítás, a kereskede­lem. A felsőoktatás szerve­zettsége és színvonala e várost nemzetközi rangra emelte, s az európai egyetemekkel való együttműködése révén már most megfelel az EU szabta követelményeknek. Hogy Szeged és a régió po­litikailag is stabil, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a nemzetkö­zi közösség immár kétszer is városunkra bízta a Stabilitási Egyezmény feladataiból eredő hasonló nevű konferenciát. Ezzel pedig a környező balká­ni államokban is nő az „ázsió­ja", hiszen a térség további politikai és gazdasági stabili­tása jórészt az itt elhatározot­taktól függ. A részletes és minden területre kiterjedő elő­adásokat követően a külföldi résztvevők kérdéseket intéz­tek a szegedi és a Csongrád megyei befektetési lehetősé­gekről. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Köz­hasznú Társaság illetékesei egyébként az említett összejö­vetelen bejelentették, hogy idén megnyitják a Kht. szegedi irodáját. K. F. A Széchenyi téren — hatodszor Májusban ismét borfesztivál Bonifert Gábor: Idén már ötvenezer látogatóra számítunk... (Fotó: Nagy László) - Miben különbözik az idei fesztivál a korábbiaktól? - Sok régi, jól bevált „elem" maradt az eddigi ren­dezvényekről, de vannak újak is. így például idén május 26­28-a között a nagybani virág­piacon a kert- és növénybará­tok számára virág és kertészeti szakkiállítást rendezünk. A két helyszínt egyébként rendszeres autóbuszjárat köti össze. Az érdekesebb programok közül meg kell említeni az idén első ízben sorra kerülő borárverést, amelyet a Duna Hungária Bor­ház szakmai támogatásával szervezünk, de lesz gasztronó­miai verseny, bordalverseny, fellépnek majd a különböző te­lepülések népi táncosai, majd a dudások, népi hangszereken játszó kisebb, úgynevezett mozgó zenekarok is. Újdonság még, hogy külön pavilonban lehet ismerkedni a kulturált borfogyasztásról és a borászat­ról szóló szakkönyvekkel, me­lyeket természetesen meg is le­het vásárolni. - Borverseny is lesz? - Természetesen. Kilenc kategóriában nevezhetnek be a termelók, s a díjakat dr. Tor­gyán József, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter adja át a győzteseknek. Meg kell még jegyezni a rendezvénnyel kapcsolatban, hogy" idén első alkalommal az Év borásza ki­tüntető címet eddig elnyert mindegyik (összesen 9) terme­lő jelen lesz a borfesztiválon. - Hány kiállító jelentkezett eddig? - Többen, mint tavaly. De az érdeklődők köre is bővül. Egyre több külföldi „boros" keresett meg bennünket és ér­deklődött a rendezvény iránt, így már tudjuk, hogy szlovén, német és osztrák borszakembe­rek látogatják majd meg az idei borfesztivált. De azok szá­mára is „naprakészek" le­szünk, akik most nem tudnak eljönni Szegedre, mert a feszti­vál a Nemzetközi Vásár web­oldalain virtuálisan is megjele­nik, az érdeklődők tehát figye­lemmel követhetik az itt zajló eseményeket. Lapunk egyébként folyama­tosan tudósít a fesztiválon és a körülötte zajló eseményekről. S lesz egy meglepetésünk ol­vasóink és a borbarátok részé­re: A fesztivál harmadik nap­ján, május 27-én, a Délma­gyarország nagysikerű Szom­szédolók elnevezésű program­jaiból mindenki kedvére való gálaműsort állítunk össze. Bonifert Gábor szerint, ha az időjárás is úgy akarja, idén valószínűleg mintegy 50-55 ezer látogatója lesz a szegedi borünnepnek. Kisimre Ferenc Ez a vi­lág mi vó­na, ha egy kis bor nem vé­na? Ez a mottója az idei, sor­rendben VI. szegedi bor­fesztiválnak. Ezúttal má­jus 25-28-a között (csü­törtöktől vasárnapig) kóstolhatjuk majd a fi­nom nedűket a Széchenyi téren felállított pavilonok, standok előtt. A szakma által is mindinkább nyil­ván tartott és nagyra be­csült szegedi borünnep ugyan csak május végén kezdődik, az előkészül­tek azonban már javá­ban tartanak, hogy minél simábban, gördüléke­nyebben folyjon minden (főleg a bor...) Ezekről az előkészületekről kérdez­tük Bonifert Gábort, a Nemzetközi Vásár- és Pi­acszervező Kft. marke­tingvezetőjét. - Európa egyik, ha nem a legszebb terén rendezik meg a borünnepet. Ez több veszélyt is rejt magában... - Első alkalommal, amikor szabadtéren rendeztük meg a borfesztivált, még gondoltunk erre. Miután azonban az elmúlt két évben nem történt semmi­lyen incidens, a borivók kultu­ráltan viselkedtek, így már nem aggódunk az ilyen veszé­lyek miatt. Inkább az időjárás miatt lehetnek gondjaink. Városházi hírmondó A polgármesteri és egyébalapokról Mire mentek a milliók? DM-információ A Szegedi Városi Televí­zióban ma este 8 órakor is­mét jelentkezik a Városházi hírmondó. Az adás java ré­szét a szegedi városatyák Torony alatti mai összejöve­telének határozatairól szóló riportok és stúdióbeszélgeté­sek töltik ki. A Városházi hírmondóban így azután szó lesz egészségügyről, privati­zációról, városi közlekedés­ről, Szeged budapesti bemu­tatkozásáról, meg egy meg­lepetésnek szánt témáról is, amelyről azonban csak a műsorban derülnek ki a rész­letek. A stúdióvendég dr. Tí­már László, a riportokat Nyemcsók Éva és Kapás Csilla készítette. Szerkesztő­műsorvezető: Kisimre Fe­renc. A mai közgyűlésen a polgármesteri, az idegen­forgalmi és a környezet­védelmi alap 1999. évi felhasználásáról hallgat­nak meg tájékoztatót a képviselők. Tavaly 107 millió forint volt a polgár­mesteri alap. Ugyanez az idén 150 millió forint. Az alapok felhasználásáról az önkormányzat közgazdasági irodája vezet nyilvántartást, il­letve ad negyedévente tájékoz­tatást a testületnek. E kötele­zettségünknek teszünk most is eleget - mondta lapunk érdek­lődésére Szabó Pálné. Az iro­davezetőtől megtudtuk, hogy tavaly 107 millió forint volt a polgármesteri alap, amelyből 90 milliót fordítottak sporttá­mogatásra. Ugyanez az alap idén 150 millió forint. Ebből 90 millió forint jut a sportra, 40 millióval pedig az egyháza­kat támogatja az önkormány­zat. A polgármester saját ha­táskörben idén 20 millió forint felett rendelkezik. A sporttá­mogatásokat illetően az ifjúsá­gi és sportbizottság, míg az egyházak támogatására vonat­kozóan az erre a célra létreho­zott ad-hoc bizottság tesz majd javaslatot Bartha László pol­gármesternek, aki maga dönt a pénzek elosztásáról. Szovics Zoltán sportreferenstől meg­tudtuk: Bartha László a bizott­sági elnökökkel történt egyez­tetések után, kisebb módosítá­sokkal, rendszerint elfogadja a sportbizottság javaslatát, s el­lenjegyzi a támogatottak listá­ját. Az ifjúsági és sportbizott­ság egyébként a sportkoncep­ció kidolgozása során megha­tározta az irányszámokat, így tudható, mennyit költenek a tö­megsportra vagy az utánpótlás­nevelésre. (A város sportkon­cepcióját egyébként a mai köz­gyűlésen tárgyalja a képviselő­testület.) A sportolók és a vá­ros számára kiemelten fontos csapatok eredményességi, illet­ve működési támogatásán túl, pályázati úton is pénzhez lehet jutni. Szovics Zoltán valószí­nűnek tartotta, hogy a jövő hé­ten kiírják a sportalapra a pá­lyázatot. A polgármesteri alap tava­lyi sporttámogatási adatait böngészve kiderül, hogy a leg­többet, 18 millió forintot a Ti­sza Volán Pick Szeged kézi­labdacsapata kapta a működési költségeinek fedezésére. Őt követi a Szeged LC 10 millió forinttal, amely összeg még 1998-as kötelezettségvállalás. A Tisza Volán-MÉH Focisuli­VSI működési költségekre szintén 10 millió forintot ka­pott. A Medikémia Papíron SC-t és a Szegedi Birkózó Egyletet 5-5 millió forinttal tá­mogatta az önkormányzat. Gyermekek nyári táboroztatá­sára 30 és 100 ezer forint kö­zött huszonöt iskola, illetve ci­vil szervezet kapott pénzt. 25­400 ezer forint közötti ered­ményességi sporttámogatás­ban hatvankilenc egyéni spor­toló, egyesület és szakosztály részesült. Arról, hogy mire költötték tavaly a polgármesteri, az ide­genforgalmi és a környezetvé­delmi alap pénzeit, egy listát állított össze a közgazdasági iroda. Ebben szerepel, hogy ki volt a támogatott szerv, sze­mély, illetve a számla kiállító­ja, mekkora volt a kötelezett­ségvállalás összege, illetve mekkora összeget utaltak ki 1999. december 31-éig a tá­mogatottnak, s mi volt a fel­használás jogcíme. A felsorolásban több olyan tétel is helyet kapott, amelynél nincs feltüntetve, hogy ki a tá­mogatott, csak a kötelezettség­vállalás összege és a felhasz­nálás jogcíme szerepel. Ilyen például egy játszótér, amely hatmillió forintba kerül, a két­millió forintos sajtószoba, a 900 ezer forintba kerülő Sze­gedi Belvárosi Arculat Kódex, vagy a 300 ezer forintba kerü­lő télbúcsúztató. Az említett összegeket 1999. december 31-éig nem utalták át az ano­nim támogatott szervnek, sze­mélynek. Ezekkel kapcsolato­san Szabó Pálné elmondta: a tételek egy részét már rendez­ték, a többi kifizetés pedig fo­lyamatban van. Megtudtuk: a sajtószobát a városháza alag­sorában alakítják ki. A polgár­mesteri kezelésben lévő 15 millió forintos idegenforgalmi alapból a ZÉVO Reklámstúdió Kft. kapta a legtöbbet, szám szerint 7 millió 449 ezer forin­tot különböző grafikai mun­kákra, prospektusok készítésé­re. A nemrégiben Szegeden le­zajlott Polgármesterek rande­vúja megszervezésére 1 millió 250 ezer forintot utalt ki a vá­ros a Szféra Kft.-nek. Szabó C. Szilárd Sport­koncepció a közgyűlésen Munkatársunktól Több mint harminc napi­rendi pontot tárgyalnak meg ma a városatyák a közgyűlésen. Az önkor­mányzati képviselők mó­dosítják például a 2000. évi költségvetést, a fizető par­kolási rendszerről szóló rendeletet, valamint az egyes pénzbeli és termé­szetben nyújtott szociális ellátásokról szóló közgyű­lési határozatot. Mindemel­lett megtárgyalják majd a város sportkoncepcióját, környezetvédelmi prog­ramját és a Szegedi Közle­kedési Kft. 2000. évi üzleti tervét. Az egészségügyi tárgyú előterjesztések kö­zött megvitatják majd az önkormányzat fenntartásá­ban lévő járó- és fekvőbe­teg szakellátás átalakításá­nak kérdését. Zárt ülésen választják meg a Kövér Béla Bábszínház új igazga­tóját, módosítják a Kábel­tévé részvények értékesíté­sével kapcsolatos januári közgyűlési határozatot, il­letve hallgatnak meg tájé­koztatót a Szegedi Nemzeti Színház 1999. évi gazdasá­gi ellenőrzéséről és a 2000. évi intézkedési tervéről. FELHÍVÁS Értesítjük a szülőket, hogy a szegedi önkormányzati általá­nos iskolák első osztályaiba a tanköteles korú gyermekek beíratásának időpontja: 2000. április 12., szerda, 8-16 ára, 2000. április 13., csütörök, 10-18 ára. A tanköteles gyermeket be kell íratni a lakókörzete szerinti vagy a választott iskola első évfolyamára. Tanköteles az a gyermek, aki hatodik életévét 2000. május 31-ig betölti, és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét 2000. december 31-ig tölti be. Az óvodás gyermekek iskolaérettségéről az óvoda vagy - a szülő kérelmére, ill. az óvoda javaslatára - a Humán Szol­gáltotó Központ ad szakvéleményt. Az óvodába nem járt gyermekek iskolaérettségének vizsgá­latát a Humán Szolgáltató Központ (Szeged, Sás u. 2., tel.: 477-358, 487-494) végzi, előzetes bejelentkezés alapján. Az iskolákba történő felvételről az adott iskola igazgatója a tanulólétszámtól függően dönt. A Humán Szolgáltató Központ által kis létszámú, fejlesztő osztályba javasolt gyermekek számára az alábbi intézmé­nyekben indul első osztály: Fó Fasori Altalános Iskola (Szeged, Fő fasor 61., tel.: 62-432-375) Rókusváros II. Sz. Altalános Iskola (Szeged, CsákyJ. u. 2., tel.: 62-489-502). A beíratáshoz szükséges iratok: - a gyermek születési anyakönyvi kivonata - a gyermek iskolaérettségét tanúsító igazolás - a szülő vagy a gondviselő személyi igazolványa. Szeged Megyei Jogú Város polgármestere Összesítő kimutatás az alapok 1999. évi felhasználásáról (adatok ezer forintban) Megnevezés Eredeti előirányzat összege Módosított előirányzat összege Kötelezettség­vállalás összege 1999. 12. 31-ig kiutalt összeg Polgármesteri alap 97 557 107 289 107 240 94 990 Idegenforgalmi alap 13 600 15 128 15 120 13 220 Környezetvédelmi alap 6 600 6 600 2 095 1 565 ÖSSZESEN: 117 757 129 017 124 455 109 775 Az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: KISIMRE FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents