Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-05 / 80. szám

IV. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2000. ÁPR. 5. Élelmiszer-gazdaság és agrármarketing Sikerek - katasztrófa idején A Sze­gedi Bor­fesztivál, a Kecs­k e m é t i Aranyho­mok Expo és a Kiste­leki Sajtfesztivál támo­gatására is jut a többi között abból a 45 millió forintból, amelyet az FVM Agrármarketing Centrum Kht. dél-alföldi kirendeltsége költhet az idei esztendőben élelmi­szeripari ágazatok me­nedzselésére. Az AMC költségvetése egyébként dinamikusan fejlődik, hiszen a '98-as 1,1 milli­árd forint helyett az idén már 3.2 milliárdot költ­hetnek közösségi agrár­marketingre. - Az elsősorban élelmi­szeripari ágazatok mene­dzselésével foglalkozó AMC-nek igen nagy fel­adatot jelent, hogy a feb­ruári ciánkatasztrófát követően visszaállítsa az emberek bizalmát a Ti­szához (is) kapcsolódó élelmiszeripari ágazat iránt. Mit tehetnek ezért a közösségi agrármarke­ting eszközeivel? - kér­deztük dr. Benkd Kiss Ár­pádot, az AMC Kht. dél­alföldi kirendeltségének vezetőjét. - Ezt a munkát elsősor­ban belföldön kell elvégez­nünk. Bár a ciánkatasztrófa külföldön is jelentős vissz­hangot váltott ki, nem csök­kent számottevően a ma­gyarországi halkivitel. A külföldi vevők ugyanis pon­tosan tudják, a halak tógaz­daságokból származnak, mi­nőségüket folyamatosan, s szigorúan ellenőrzik. Az eu­rópai átlaghoz képest egyéb­ként is rendkívül alacsony itthoni halfogyasztás azon­ban drasztikusan visszaesett. A mi feladatunk elsősorban az, hogy megértessük az emberekkel: a Tisza újra tiszta, és él. Ez azért is fon­tos, mert a Tisza szennyezé­se következtében a régiót ért kár nem csupán a halpusztu­lásra korlátozódik. Milliár­dos nagyságrendű idegen­forgalmi bevételtől eshetnek el a Tisza-menti települések. Az Agrármarketing Centrum Kht. az április 28-án kezdődő vásárhelyi állattenyésztési napokat is támogatja. (Fotó: Tésik Attila) ha nem sikerül mihamarabb visszaállítani a folyó koráb­bi imidzsét. Ebben a munká­ban komoly szerepet vállal­hat magára a média is. A fo­lyamat már megindult, az AMC az elsők között támo­gatta a feladat megoldására irányuló marketing munkát. Ezen kívül közvetlenül is te­szünk a folyó revitalizáció­jáért, hiszen a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ta­náccsal, s a megyei agrárka­marával karöltve egy olyan civil kezdeményezést indí­tottunk útjára, melyben a la-' kosság, s a régió jelentős vállalkozásainak támogatá­sára számítunk. Ha eredmé­nyes lesz a munka, akkor ­olyan neves szakemberek bevonásával, mint dr. Gallé László ökológus - a tiszai kutatásokat, s a jövőbeni haltelepítést is számottevő anyagi forrásokkal támogat­hatjuk, a tiszai kormánybiz­tos a közelmúltban megnyi­tott szegedi képviseletével együttműködve. - Hogyan befolyásolta a magyar élelmiszergazda­ság nemzetközi megítélé­sét a katasztrófa? - Nincs jele annak, hogy a ciánszennyezés hírére csökkent volna az érdeklő­dés a jó minőségű magyar élelmiszerek iránt. Bár a nyugati sajtó is részletesen beszámolt a katasztrófáról, azt is közölték a polgárok­kal, hogy a szennyeződés rövid idő alatt levonult, s a folyó nem lépett ki az árte­réből. Azaz a ciánból nem lett „agrárkérdés"; egyetlen ország sem akarta szankcio­nálni a magyarországi élel­miszer-kivitelt. Ugyanakkor hatalmas energiát kell fek­tetnünk abba, hogy a világ ­mely Szeged és a Tisza ne­vét megtanulta - most a tér­ség vonzerejét is megismer­hesse. - Ezekben a nehéz hóna­pokban a magyar élelmi­szergazdaság egyéb ága­zatai lehettek sikeresek? - Természetesen. Igaz, ezek nem köthetők kizáró­lag a dél-alföldi régióhoz. A borágazat példátlan fejlődé­sen megy keresztül, amelyet külföldi kiállításokon és versenyeken sorozatos díj­esővel igazolnak a szakem­berek. Ebben a sikerben az AMC-nek is van szerepe, hiszen rengeteg „boros" rendezvényt támogatunk, mint amilyen például a Sze­gedi Borfesztivál is. A ma­gyar húsipar is komoly eredményeket könyvelhet el, hiszen néhány cégnek si­került betörnie a kelet-ázsiai piacokra. Büszkék vagyunk arra, hogy a húsipari cégek egy része éppen az AMC ál­tal szervezett, vagy támoga­tott kiállításokon találkozott a vevővel. A dél-alföldi ré­gióban is igyekszünk azokat az ágazatokat, termékeket támogatni, amelyek minél nagyobb hozzáadott értéke­ket tartalmaznak. Ez növel­heti az élelmiszergazdaság munkaerő-megtartó, s -fel­vevő képességét. Másrészt fontos, hogy az adott ágazat terméke magas export-árbe­vétellel bírjon, mint például a hús esetén. Ráadásul egy kiló hússal gyakorlatilag 8­10 kiló, egyébként eladha­tatlan takarmány-gabonát is értékesíthetünk. - Az AMC megalapította a „Kiváló Magyar Élel­miszer" elnevezésű, álla­milag garantált védje­gyet, s a hungaricumok gyűjtésére is hangsúlyt fektetett. Milyen ered­ménnyel járt a munka? - Már több, mint 200 ma­gyar élelmiszeripari-termék teljesítette a feltételeket, s kapta meg a védjegyet, amely mára valódi rangot je­lent, melyet a kereskedők, s a vásárlók is számon tarta­nak. Természetesen folytat­juk a legjobb minőségű ma­gyar termékek vizsgálatát. Ugyanakkor kétezret is meg­haladja a „Hagyományok, ízek, régiók" elnevezésű programunk során fellelt, hagyományos magyar élel­miszerek száma, melyek kö­zül a magyar élelmiszergaz­daságot legjobban jellemző 300-at kötetbe foglalva a nagyközönség is megismer­heti, vélhetőleg a Foodapest, vagy az OMÉK alkalmával. Kéri Barnabás MTI Panoráma A világ népességének növekedése, a harmadik világ azon igyekezete, hogy behozza lemaradá­sát, és évi 3 százalék kö­rüli átlagos, reálisan fel­tételezhető GDP-növeke­dést érjen el, azt jelenthe­ti, hogy az elsődleges energiafelhasználás a vi­lágon évente átlagosan 2 százalékkal emelkedhet. Még sem áll fönn egyelő­re annak veszélye, hogy a hagyományos energia­hordozók elapadnának. Ez akkor is így van, ha 1992 óta először csökkentek a világ kőolajtartalékai. A mai technikákkal és éppen érvé­nyes árakkal kinyerhető kő­olajkészletek az 1999. év ele­jei 1034 milliárd hordóról 2000 elejére 1016 milliárd hordóra csökkentek, miköz­ben a világ teljes kitermelését 1999-ben napi 64,552 millió hordóra becsülték. A jelenlegi kitermelés mel­lett a legfontosabb elsődleges energiahordozó, a kőolaj, amelynek részaránya most 40 Nem kell félni olajszükétél százalék az energiafelhaszná­lásban, a meglevő készletek alapján még 43 évig lenne elegendő. A jövőben várható­an fokozódó felhasználás per­sze ezt az időtartamot valószí­nűleg csökkenti. Mindez azonban a hagyományos olaj­tartalékokra vonatkozik, me­lyeken kívül azonban további készletek is vannak. így pél­dául műszaki újításokkal és növekvő árak mellett több olaj is felszínre hozható, hi­szen világátlagban ma a lelő­helyeken található készletek­nek csupán a harmadát terme­lik ki. A hatékonyság mind­össze 10 százalékos fokozása is már azt jelentené, hogy az olajkészletek 13 évvel tovább eltartanak. A tendenciát mutatja, hogy a múlt évben megállapított készletnövekedés (például az 1993-as 136 milliárd tonnáról 1997-re 151,4 milliárd tonná­ra) kevéssé az új lelőhelyekre, hanem inkább az ismert me­zők újraértékelésére és a töké­letesített kitermelési eljárá­sokra vezethető vissza. A fú­rási technika fejlődése révén (gy például sikerült olajat és földgázt egyre nagyobb ten­geri mélységekből a felszínre hozni. Az utóbbi tíz év re­kordja, az 1600 méteres víz­mélység a korábbinak több mint a háromszorosa. A német szövetségi Geoló­giai és Nyersanyagintézet a fosszilis energiahordozók összesített készletét 1997-re összesen 1171 milliárd tonna kőszénegységre becsülte (1993-ban ez még csak 1065 milliárd tonna volt). Ez a tar­talék elegendő lenne, hogy a világ elsődleges energiafel­használását még csaknem 100 évre fedezze. Magasabb árak­ból és tökéletesített kitermelé­si technikából kiindulva, me­lyek révén további készletek vonhatók be, ez a száz év több mint megtízszereződhet, azaz még erőteljesen növekvő energiafelhasználás mellett is a világ energiaellátása még évszázadokig fosszilis bázi­son nyugodhat. A hagyományos energia­hordozókból szűk 48 százalék esik a szénre, 19 százalék a hagyományos értelemben vett kőolajra, 17 százalék pedig a nem hagyományosra, azaz az olajpalából, olajhomokból nyert kőolajra és a nehézolaj­ra, és 15 százalék jut a föld­gázra. A 2000 elején kimuta­tott olajkészleteknek 79 szá­zaléka található az OPEC-or­szágokban, melyek a földgáz­készleteknek is a 42 százalé­kával rendelkeznek. A FAK­államok részesedése a föld­gáztartalékokból 37 százalék. A két nagyfontosságú ener­giahordozó sajnos ily módon nagyrészt politikailag labilis térségekre esik, ami piacukat időről időre felbolygathatja. Ezzel szemben a szénlelőhe­lyek eloszlása már jóval egyenletesebb. Ezeknek a 36 százaléka ez e téren listaveze­tő Egyesült Államokban talál­ható. A hagyományos energia­hordozók (kőolaj, földgáz, szén) egyesített rangsorában az első helyen az Egyesült Ál­lamok áll 212 milliárd tonna kőszénegyenértékkel, messze megelőzve Oroszországot (93,8 milliárd tonna), Kínát (83,9 milliárd tonna) Ausztrá­liát (68,8 milliárd torina) és Szaúd-Arábiát (60,6 milliárd tonna). A fenti „megnyugtató" adatok ellenére is érdemes azonban megújuló energiafor­rások arányát növelni, hiszen mint az okfejtésből kiderül, ha lesz is még sokáig bőségesen fosszilis energiahordozó, az törvényszerűen egyre többe kerül majd. Másrészt pedig környezet­védelmi szempontok is a megújuló energiaforrások mellett szólnak. Nem valószí­nű azonban, hogy az utóbbiak aránya a következő húsz év­ben - a légkört széndioxiddal szintén nem szennyező ato­menergiát is hozzászámítva ­világszerte 10 százalék fölé emelkedne. Az atomenergia jövője jórészt attól függ, mennyire sikerül a technoló­giával járó kockázatot csupán az erőmű területére korlá­tozni. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 431.99 Ausztrál dollár 164.90 Cseh korona 7.15 Dán korona 34.75 Euró 258.72 Belga franki 1(M)(/Luxemburgi franki 100) 641.35 Finn márka 43.51 Francia frank 39.44 Holland forint 117.40 ír font 328.51 Német márka 132.28 Olasz líra (1000) 133.62 Osztrák schilling 18.80 Portugál escudo* KM)) 129.05 Spanyol pesetád 00) 155.49 Japán yen(100) 258.91 Kanadai dollár 187.44 Lengyel zloty 65.76 Norvég korona 31.91 Svájci frank 162.93 Svéd korona ...... i 31.28 Szlovák korona 6.21 USA-dollár . 271.88 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Újság, könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, meghívó, névjegy, _ IGÉNYES KIVITELBEN: ÖM 62/466-847. IV ECO Szalay Autóház Kft. • márkakereskedés • új autók raktárról, azonnal • használtautó-beszámítás • szakszerviz. Kecskemét-Katonatelep, 44-es főút Tel./fax: 76-471 -447, 505-600. A CSONGRÁD MEGYEI BIROSAG, MINT CÉGBÍRÓSÁG, TÁJÉKOZTATÓJA ÉS FELHÍVÁSA A Csongrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság, a gazda­sági társaságokról szóló, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezései alapján a következők szerint tájé­koztatja a nyilvántartásban szereplő - részvénytársaságokat (rt.-ket) - korlátolt felelősségű társaságokat (kft.-kct) - gazdasági munkaközösségeket (gmk.-kat) és jogi sze­mély felelősség vállalásával működő gazdasági munka­közösségeket (jgmk.-kat): 1. Az rt.-k és a kft.-k 2000. június 16-ig kötelesek a törzstőkéjüket (alaptőkéjüket, jegyzett tőkéjüket) legke­vesebb 20 millió forintra, illetve 3 millió forintra kiegé­szíteni. Az ezzel kapcsolatos változást legkésőbb a módosítástól számított 60 napon belül kötelesek a cégbíróságnak be­jelenteni. E határidők elmulasztása esetén a fenti cégekkel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytat le. 2. A gmk.-k és a jgmk.-k 2000. június 16-tól a társa­sági szerződésük módosításával közkereseti társaságként működhetnek tovább, vagy más gazdasági társasággá kötelesek átalakulni. Az ezzel kapcsolatos változást leg­később a módosítástól számított 30 napon belül kötele­sek a cégbíróságnak bejelenteni. E határidők elmulasztá­sa esetén a gmk.-kat, illetve a jgmk.-kat a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. A cégbíróság felhívja a cégek figyelmét, hogy a fenti tör­vényes kötelezettségeiknek lehetőleg már a megjelölt határidők előtt tegyenek eleget annak érdekében, hogy a cégbíróságon a változások bejegyzése torlódásmente­sen és a törvényben előírt határidőn belül megtörténjen. Csongrád Megyei Bíróság Cégbírósága

Next

/
Thumbnails
Contents