Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

II. RENDŐRNAP PÉNTEK, 2000. ÁPR. 28. A megyei főkapitány értékel Megőriztük egységünket, teljesítettük kötelességünket Búnügyi szempontból továbbra is közepesen fertőzött megyének számít Csongrád, azonban az országos tendenciával párhuzamosan nálunk is csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Lukács János főkapitány összegzése szerint a meglévő lehetőségek között jól helytállt a megye rendőrsége. Elkészültek a múlt év statisztikái, amelyek a rendőrség számára iránymutatóak. Az adatokról, illetve a megye bűnügyi helyzetéről és biztonságáról kérdeztük dr. Lukács János ezredest, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság vezetőjét. - A számok tükrében hogyan alakult a megye bűnügyi helyzete a múlt évben? - Ha sommásan kellene értékelni a főkapitányság tavalyi évét, akkor azt mondhatnánk, hogy megőriztük egységünket és teljesítettük kötelességeinket. Ami a bűnügyi szakterületet illeti, az ismertté vált bűncselekmények száma tavaly csökkent is, meg nem is. 1998ban 18 ezer 865 bűncselekmény adott munkát a rendőreinknek, 1999-ben pedig 19 ezer 250 bűntény jutott tudomásunkra. A növekedés oka, hogy egy másik megyében egy 1995-ben elkövetett csalássorozat vált ismertté és került be a statisztikai rendszerbe. Ha ezt az ügyet nem számítjuk, akkor 17 ezer 836 bűncselekménnyel kell számoljuk a tavalyi évet, s ennek alapján 5,5 százalékos mérséklődést regisztrálhatunk. Ez egyezik a magyar rendőrség stratégiai célkitűzéseivel, s ennek alapján a közepesen fertőzött megyék felsó régiójába tartozik Csongrád megye. A személy elleni bűncselekmények száma ötödére esett vissza, s bár egy emberölés is sok, mégis pozitív változásnak könyvelhető el, hogy 14-gyel szemben tavaly 9 emberölés történt. Negyedére csökkent a közrend elleni bűncselekmények száma, figyelmeztető azonban, hogy a korábbinál több garázdaságot követtek el. 116-ről 194re növekedett a kábítószeres ügyek száma, s ez rámutat arra, hogy Csongrád megye továbbra is fontos tranzitútnak számit, de gyakorlatilag bármilyen kábítószert be is lehet már szerezni Szegeden. Országos jelentőség volt az az ügy, amikor munkatársaink Csongrád megye egyik közútján 15 kiloA demokráciának ára van - mondotta Lukács János. (Fotó: Miskolczi Róbert) gramm kábltószer-szállítmányt fogtak el. - A főkapitányság egyik büszkeségének számít a gazdaságvédelmi osztály. Az ott dolgozó rendőrök változatlan eredményességgel ténykednek? - Igen, s ez már hagyományosnak mondható. Számos nehéz ügyön vagyunk túl, arra is volt példa, hogy jogértelmezés után kellett egy bűncselekményt felderíteni. S noha nem mindegyik nyomozás végződik vádemeléssel, az eljárásnak köszönhetően ezekben az esetekben is megszűnt az a bűnös tevékenység, amit fel kívántunk számolni. Ki kell emelni a Postabank sérelmére elkövetett csalásktsérletet, amely azért hiúsult meg, mert remekül működött a bank biztonsági rendszere. Ellenkező esetben 57 milliárd forint veszteség érhette volna a pénzintézetet. A gazdaságvédelmi osztály munkája kapcsán fontos, hogy rendőri kezdeményezésre 45 céget töröltek a cégbíróság nyilvántartásából. Ez azért is indokolt, mert a megyében számos, részben szerbiai tulajdonú vegyes vállalat működik, amelyek nem folytatnak gazdasági tevékenységet, hanem a magyarországi tartózkodást legalizálják, illetve gazdasági jellegű bűncselekményeket követnek el ezen cégek segítségével. - A lakosság számára a legtöbb gondot valószínűleg a vagyon elleni bűncselekmények jelentik. Sikeriilt-e leszorítani a lopások, betörések számát? - Sajnos nem, 6,3 százalékkal növekedett az ilyen jellegű bűncselekmények száma. Minden erőfeszítésünk ellenére sem tudtuk a lakásbetörések számát csökkenteni, az 1998-as 760 helyett 941 alkalommal kellett helyszíni szemlét tartani. Ugyanakkor ezeknek a bűncselekmények a felderítési eredményessége 6,3 százalékkal nőtt. Gépkocsilopás a korábbi 236 eset helyett 137 alkalommal történt. Ezen a téren egy komplex programot működtetünk, igyekszünk tökéletesíteni a körözési rendszert, s működik az eredetiségvizsgálat, a törzskönyvezés és a határregisztráció. A jugoszláviai háborúnak egy előnye volt: ebben az időszakban megerősített rendőri jelenlét volt tapasztalható a megyében, s ez vélhetően visszatartotta a bűnözőket. - Hányan voltak azok, akiket mégsem sikerült visszatartani? - 5218 bűnelkövető vált ismertté, s figyelmeztető adat, hogy közülük 440-en fiatalkorúak, 178-an pedig gyermekkorúak voltak. Nyomozásaink eredményessége 47,2 százalék, ez némi mérséklődést jelent, felderítésünk pedig tizedre annyi, vagyis 40,3 százalék, mint tavaly volt. - A számoktól függetlenül a megye főkapitánya hogy érzi, biztonságban tudhatják magukat az itt élők? - Való igaz, a statisztikáknál sokkal fontosabb az egyes emberek véleménye. Mi a munkánk során orientáló jelleggel kívánjuk felhasználni az számokat, s ha ezekből az derül ki, hogy valahol baj van, akkor oda nagyobb erőt, több figyelmet összpontosítunk. Szeretnénk azt hinni, hogy a lakosság biztonságban érzi magát, s erre okot ad az is, hogy közel három éve nem volt közterületen elkövetett, durva, erőszakos bűncselekmény. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy a demokráciának is ára van. Korábban voltak bűncselekmények, amiket a szigorú ellenőrzés miatt nagyon nehezen lehetett elkövetni, mára azonban ezek a kontrollok fellazultak, esetleg eltűntek, vagy nem olyan hatékonyak. Főkapitányként tisztában vagyok azzal, hogy milyen erőfeszítéseket tettünk, melyek a hibáink. Mindenesetre olyan lehetőségek között kell dolgozunk és megoldásokat találnunk, amely adottságokat teremtenek számunkra. Mi ennek szellemében szeretnénk a jövőben is dolgozni és szolgálni a közt. Arató László Az emlékpark bemutatkozik Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad ma, pénteken otthont az országos rendőrnapnak. A park ötvenöt hektárnyi tájvédelmi területén egykoron - legalábbis Anonymus, a kora középkor történet írója szerint - a honfoglaló magyarok „elrendezték az ország dolgait". Itt 1970 óta feltárták egy régi monostor romjait, felépült a régi alföldi emberek mindennapjait bemutató skanzen, illetve Európában ritkaságnak számító jurták. Feszty Árpád és kortársainak monumentális alkotása, A magyarok bejövetelét ábrázoló körkép 1995-ben került végre méltó helyére, az emlékpark főépületébe, a rotundába. A múzeumban számos kiállítást, többek között festményeket, érméket, szobrokat, sőt panoptikumot is láthat a közönség. A kirándulásokra, táborozásokra is alkalmas park közel félszáz látnivalóval várja a vendégeket. A régi szélmalmon, szatócsbolton, tanyasi iskolán, kovácsraűhelyen és gépkiállításon kívül színes műsorokat is kínál a park. A Vice-napi vesszővágástól kezdve egészen a János-napi borünnepig számos régi, szinte már feledésbe merülő magyar népszokásokat elevenítenek fel a szervezők. Az utakat járja a szentesi törzszászlós A szentesi Szabó Szűcs Imre éppen huszonnyolc éves volt, amikor elhatározta: A bizony baleset-helyszínelő és -vizsgáló rendór lesz. Azóta tizenkettó esztendő telt el, s most már ö tanítja a fiatal kollégákat. Arra méltán büszke lehet a rendőr törzszászlós, hogy az illetékes ügyészi szervek egyetlen anyagát sem adták vissza pótnyomozásra. Szabó Szűcs Imre rendőr törzszászlóst nagyon sokan ismerik Szentesen. Azt mondják róla a kapitányságon, hogy a legjobb baleset-helyszínelő és vizsgáló kollégáik egyike. Bár még csak negyvenéves, mégis a legidősebb a közlekedés-rendészeti osztályon. Olyan nagy gyakorlatra tett szert, hogy már ő tanítja a fiatal munkatársakat. - A Szentesi Rendőrkapitánysághoz 1988. június elsején szereltem fel - emlékezik a kezdetekre. Meglehetősen későn kezdte, hiszen akkor már huszonnyolc éves volt. Addig villanyszerelőként dolgozott az egyik helybeli cégnél, s jó szakmának számított az övé. Hogy miért vonzotta az egyenruha Szabó Szűcs Imrét? Mint mondja, elsősorban nem a rendőri hivatás tetszett meg neki, hanem kifejezetten a baleset-helyszfnelés. Civilként azt látta, hogy nagyon összetett e szakágazatban dolgozók munkája: például fényképeznek, meghallgatnak, nyomokat rögzítenek, és így tovább. Részint ez motiválta, részint pedig az, hogy jó néhány kollégája, ismerőse a rendőrséghez ment dolgozni. Egyik alkalommal aztán bement a kapitányságra, s közölte: ő bizony közlekedési rendór szeretne lenni. Ám kiderült, hogy ahhoz teljesítenie kell Szabó Szűcs Imre szerint a közlekedési balesetek túlnyomó többsége figyelmesebb vezetéssel elkerülhető lenne. (Fotó: Tésik Attila) egyet s mást. Beült hát huszonkilenc évesen az iskolapadba, és elvégezte a zászlósképzőt közlekedési szakon. Ennek immár tíz esztendeje, és az lehetett, ami szeretett volna: baleset-helyszfnelő, s vizsgáló. Megkérdezem Szabó Szűcs Imrétől, hogy olyan-e a munkája, miként azt civilként gondolta. Azt válaszolja: - Az elképzeléseim közül talán semmi sem úgy történt, mint ahogy kívülről láttam. Mert elvégezte ugyan a szakiskolát, ám szerinte legalább olyan fontos a gyakorlat megszerzése. Vallja: a könyvből nem lehet megtanulni, hogy mit kell tenni, ha történik egy karambol. Mert két közlekedési baleset sem egyforma. A több száz ügyet eddig úgy sikerült lezárnia, hogy az illetékes ügyészi szervek egyet sem küldtek vissza pótnyomázásra. Erre pedig jogosan lehet büszke a törzszászlós, mert ez mégiscsak minősíti a vizsgálati munkáját. Tapasztalata szerint kevés baleset vezethető vissza a jármű meghibásodására. Szabó Szűcs Imre úgy ítéli meg, hogy a karambolok túlnyomó többsége figyelmesebb, gondosabb vezetéssel elkerülhető lenne. Vajon a nők vagy a férfiak közlekednek jobban? - A köztudatban az van, hogy a nők óvatosabb vezetők. Talán ez igaz is. Ám éppen azért, mert óvatosak, nem mindig értékelik helyesen a forgalmi szituációt - állítja. Míg az autósok többnyire fegyelmezetten közlekednek, a kerékpárosokra ez nem jellemző. A törzszászlós tapasztalata szerint az utóbbiak figyelmetlenek, s talán nem ismerik a KRESZ-t úgy, mint ahogyan elvárható lenne. - Bizonyára azt gondolják, hogy nekik nem kell annyira tisztában lenniük a közúti közlekedés szabályaival, mint a gépjárművezetőknek, holott ez nem igaz - magyarázza Szabó Szűcs Imre. Mennyire viseli meg egy-egy helyszínelés? Azt mondja erre, hogy szerencsére csak ritkán fordulnak elő súlyos balesetek. Úgy gondolja: leginkább azokat a karambolokat tudná legnehezebben feldolgozni magában, ahol gyermek a sérült. Az elmúlt tíz évben ilyennel nem is találkozott. „Bízom benne, hogy az elkövetkező időkben is lesz akkora szerencsém: ha mégis történne gyermekbaleset, talán nem én lennék szolgálatban." Férfiasan bevallja: attól bizony félne. Balázsi Irén Vizsgálótiszt Vásárhelyről Varga Zoltán hadnagy, a vásárhelyi kapitányság vizsgálótisztje családi indíttatásra jelentkezett a rendőrtiszti főiskolára. Munkája nem olyan, mint a filmbeli kollégáié, hiszen ö csak azokkal az ügyekkel foglalkozik, melyekben a nyomozók már elcsípték a gyanúsitotta(ka)t. Varga Zoltán rendőrhadnagy, a vásárhelyi kapitányság fiatal vizsgálótisztje az érettségi idején választotta a rendőri pályát. - 1992-ben végeztem a vásárhelyi Bethlen gimnáziumban, s a pályaválasztás előtt állva, hirtelenjében nem is tudtam, merre induljak el mondta. - Végül is adott volt az utam, hiszen édesapám és édesanyám az államigazgatásban és a rendőri pályán dolgozott. Miután megbeszéltem velük, milyen is ez a szakma, s hogyan látják, milyen esélyeim lehetnek, felvételiztem a rendőrtiszti főiskolára. Nagyon nehéz volt bejutni oda, mert ha jól emlékszem, legalább hússzoros volt a túljelentkezés. Szüleim is mondták, s a főiskolai nyitott napon is kiderült, hogy erről a pályáról tovább lehet tanulni. A rendőrtiszti főiskolán 1997-ben végeztem, s az év július elseje óta dolgozom vizsgálóként a vásárhelyi kaVarga Zoltán hadnagy: „Ez a munka teljesen más, mint például Columbóé". (Fotó: Tésik Attila) pitányságon. Ez a munka a valóságban teljesen más, mint például Columboé, vagy a filmekben látható más zsaruké. Azok ugyanis csupán egy-egy üggyel foglalkoznak egyszerre. A valóságban azonban nem egy vagy tíz, de sokkal több esetünk is van egyszerre. A filmekből az is hiányzik, ami a tényleges gyakorlat. Ugyanis írásba kell foglalni mindent, azaz, ha tanút vagy gyanúsítottat hallgatok meg, mindent le kell (mi. A vizsgálók ráadásul nem nyomozók. Míg az utóbbiak azon ügyekkel foglalkoznak, melyekben még nincs gyanúsított, addig a vizsgálótiszt akkor veszi át azokat, amikor már van. Sok emberrel találkozom naponta. Kevesebbet vagyok terepen, de éppen úgy adok 24 órás szolgálatot, mint bármelyik kollégám. A rendes munkanapokon, a parancsnoki eligazítás után meghallgatom a gyanúsítottak, a tanúk vallomásait, vagy elkészítem az idézéseket. A menyasszonyomnak annak idején mondtam: el kell viselnie, az én szakmámra nem jellemző, hogy délután négykor vége a munkaidőmnek. Több emlékezetes ügyem is volt már. Az egyik: tavaly perújítási nyomozást kérelmezett egy rablás miatt elítélt férfi, olyan dolgokat állítva, melyek miatt újra le kellett folytatni az eljárást. Végül nem az derült ki, hogy mégis ártatlanul tölti büntetését, hanem hamis tanúzásért a tanút és arra való felbujtásért őt kellett, hogy elítéljék. Azért volt ez az eset szép számomra, mert végig lehetett pörgetni az egészet, s szépen összeállt, mi is a valóság. Az elítélt legvégül beismerte, ami rábizonyult. Hogy milyen terveim vannak? Jelenleg elsőéves vagyok a JATE jogi karán. Abba a csoportba járok, melyet a rendőrtiszti és az államigazgatási főiskolát végzetteknek indítottak. Nekünk nem öt-, hanem csak négyéves a képzésünk. Hogy mi lesz, ha végzek? Még nem tudom... B. K. A.