Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. ÁPR. 27. UNIVERSITAS 7 Tanszék alakul Kecskeméten Repülöorvosokat vizsgáztatnak Gazda szeme hizlalja A főiskolások a szarvasmarha-gondozás „fortélyaival" is megismerkednek a vásárhelyi kar tangazdaságában. (Fotó: Tésik Attila) Repülő- és űrorvosi tanszéket kíván létrehozni Kecskeméten a Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Kara. A kihelyezett tanszék alapítását az intézmény tanácsa is jóváhagyta. Ha sikerül megállapodni a Honvédelmi Minisztérium és Magyar Honvédség Kecskeméti Repülő Kórházának vezetésével, akkor a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kara (ÁOK) felügyelheti az országban egyedül Kecskeméten zajló repülőorvosi szakvizsgáztatást. Ehhez a kar kihelyezett repülő és űrorvosi tanszéket kíván létrehozni, amelyhez az SZTE tanácsa jóváhagyását adta. A Kecskeméti Repülő Kórház Repülőorvosi Kutató Osztályán már huszonhét éve foglalkoznak repülőorvosi szakvizsgára történő felkészítéssel. Egyetemi tanszék létrehozására most azért van szükség, mert a szakképzésről kiadott jogszabály a repülőorvostant alap szakvizsgaként jelöli meg, s ezt csak valamely egyetem felügyelete és irányítása mellett lehet letenni. Az előzetes egyeztető megbeszéléseken mind az ÁOK dékánja; mind a Honvéd Vezérkar illetékese megállapította: a repülőorvosi kutató osztály rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a kihelyezett tanszék bázisa legyen. Ennek létrehozásához hozGépészmérnök szak indításáról döntött a Szegedi Tudományegyetem tanácsa. A képzést az élelmiszeripari főiskolai karon hirdetnék meg, de az oktatásba a tervek szerint más karok is bekapcsolódnának. „A felhasználó szférával fennálló rendszeres kapcsolataink, a hallgatói információk alapján egyértelműen kimutatható, hogy az élelmiszeripari műszaki szakember-igény mellett olyan főiskolát végzett gépészmérnökökre is szükség van, akik az alapvető természettudományi, az általános szakmai, valamint a gazdasági, piaci, pénzügyi, jogi, idegen nyelvi ismeretek mellett a logisztika, az informatika, a műszaki-diagnosztika, a mérés-au-' tomatizálás területén a szokásosnál mélyebb készségekkel rendelkeznek." Ez olvasható a gépészmérnök szak indításának indokai között abban az előterjesztésben, amelyet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanácsa fogadott el. Az új képzés a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai karon indul, de az oktatásban a tervek szerint részt vesz a természettudományi kar számítástudományi, számítástudomány alkalmazásai, kísérleti fizikai, továbbá a tanárképző főiskolai kar számítástechnikai tanszéke, illetve a számítóközpont több munkatársa. Az előterjesztés készítői a fentieken túl azzal indokolzájárulását adta Szabó János honvédelmi miniszter is. Az osztályon a gyógyellátásra, a speciális repülőorvosi diagnosztikára, az oktatásra és a kutatásra korszerű műszerek állnak rendelkezésre. A repülőorvosi szakvizsgára való felkészítés mellett speciális repülőorvosi szűrő és minősítő, munkaegészségügyi és klinikai vizsgálatokat, valamint repülő- és űrorvosi kutatásokat végeznek itt. Az osztályon dolgozó orvosok a repülő kórház diagnosztikai és gyógyító tevékenységében is részt vesznek, és az elmúlt évtizedekben munkakapcsolatban álltak az ÁOK több intézetével. Oktatóként elsősorban a posztgraduális képzésben közreműködtek. A szakképzéseken túl a továbbképzésben is kivették részüket. A Szegeden tanuló orvostanhallgatókat több mint két évtizede fogadják gyakorlatra a kórházban és a kutató osztályon. A kihelyezett tanszék létrejötte az ÁOK dékánja, dr. Mészáros Tamás szerint tovább bővíteni az SZTE alap szakképzési lehetőségét, közös továbbképzési tanfolyamok indítását tenné lehetővé, ezen kívül új kutatási forrásokat is teremtene hazai és nemzetközi pályázatok révén. Az egyetemi tanács támogató döntését követően a tanszék alapításához szükség van még a repülő kórház vezetésével kötendő megállapodás aláírására, valamint a tanszék vezetőjének kiválasztására. H. Sz. ták a szak indítását, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen már 1984 óta folyik levelező formában kiegészítő képzés. A SZÉF-en is nagy múltra tekint vissza a gépész képzés: közel harminc éve oktatnak élelmiszeripari gépészmérnököket különböző szakirányokon. Az így szerzett tapasztalatok a kar vezetése szerint felhasználhatók a gépészmérnök szak indításában. A gépészmérnök képzésben érintett egyetemi és főiskolai karok képviselőiből álló bizottság összeállított egy főiskolai tananyagot, amelyhez illeszkedik az új szak tanterve. Eszerint szükség van olyan műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi és nyelvi ismeretek átadására, amelynek birtokában a végzett hallgatók alkalmazkodni tudnak a következő évekre jellemző ágazati szerkezetátalakulás követelményeihez. Az alaptantárgyak mellett a szakirányok tantárgyai lehetőséget nyújtanak egy-egy speciális terület gyakorlatcentrikus oktatására. A megszerzett tudás birtokában a gépészmérnökök alkalmassá válnak egyebek mellett a termelésben alkalmazott gépek üzemeltetésére és fenntartására, gépipari technológiák bevezetésére és alkalmazására, műszaki-diagnosztikai feladatok ellátására, az üzemi munka szervezésére, logisztikai és műszaki-informatikai rendszerek működtetésére. H. Sx. Válás és A feliratok lecserélésén túl semmi sem történt azóta, hogy ez év elejétől a Szegedi Tudományegyetem lett a gazdája a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolai karnak. A hallgatók ennek ellenére remélik, hogy az új felsőoktatási centrum távolesö székhelyéről az agrárképzést folytató karra is figyelmet fordítanak. Átesett egy „váláson", majd rögtön utána egy újabb „házasságon", de ezek az események semmilyen érzékelhető változást nem hoztak az életében. Legalábbis ezt érzik a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági főiskolai kar hallgatói annak kapcsán, hogy intézményük az 1999/2000-es évek fordulóján a Debreceni Agrártudományi Egyetem helyett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) irányítása alá került. A diákok szerint az új anyaintézményről egyelőre nem állapítható meg, hogy akár jobb, akár rosszabb gazdája lenne a rábízott karnak, a feliratok lecserélésén túl ugyanis semmi sem történt. Kevés a számítógép Mezőgazdasági jellegű intézményről lévén szó, egy közmondással szólva joggal mondhatnák a diákok, hogy gazda szeme hizlalja a disznót. S a hallgatók valóban remélik, hogy az SZTE figyelmet fordít a vásárhelyi főiskolai kar fejlesztésére, még ha az távol esik is a felsőoktatási centrum székhelyétől. Csak Munkatársunktól „Kisebbségek helyzete a harmadik évezred küszöbén" elnevezéssel szervezett kétnapos konferenciát nemrég Szegeden az Európai Joghallgatók Szövetségének helyi szervezete. A kisebbségekről rendezett konferencia első napjának vendége volt dr. Bárkányi Gábor, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatósága Szegedi Ügyosztályának vezetője, aki a menekültügy helyzetéről taregy példa, hogy mire lenne szükség: a diákok egyelőre kénytelenek beérni két számítógéppel a kar kollégiumának egyik második emeleti szobájában. Pedig Tokaji István másodéves hallgató szerint a matematika kurzus keretében tartott négy óra kevés a számítógépes ismeretek, például szövegszerkesztés vagy táblázatkezelés elsajátítására, ahhoz ugyanis többet kellene gyakorolni. Elégedetten nyugtázza viszont, hogy fizikai erőnlétüket korlátlanul fejleszthetik a konditeremben, s ha éppen társasági életre vágynak, a beszélgetésre nincs is alkalmasabb hely, mint a kollégium alatti főiskolai klub. Ugródeszkának használják A közösségi összetartozás erősítésére külön rendezvények is szolgálnak: az elsőévesek beilleszkedését segíti a tanév eleji gólyatábor és gólyabál, s ugyanígy minden év elmaradhatatlan eseménye a tavasszal egy egész hétvégére szóló főiskolai napok, amelyeket bulik, vetélkedők és egyéb programok tesznek emlékezetessé. Amikor a közösségi élet mellett a tanulásról ejtenek szót a diákok, elmondják: sokan ugródeszkaként arra.használják fel az itt eltöltött három évet, illetve a megszerzett diplomát, hogy könnyebb bejutást biztosítsanak maguknak általában valamilyen gazdasági jellegű egyetemre. Vagyis sok hallgatónak nem végcélja a kar által nyújtott mezőgaztott előadást. Dr. Bárkányi Gábor tizenegy éve irányítja a szegedi ügyosztályt, amelyhez három megye, Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya tartozik. Előadásában kitért arra, hogy a hazánkba irányuló tömeges beáramlás 1989-ben indult el Romániából. Az erdélyi szászok Ausztrián keresztül Németországba utaztak tovább, ők a politikai helyzet változásai miatt hagyták le Romániát. A román nemzetiségű menekültek a politikai üldöztetés, az embertelen életkörülmények miatt jöttek hazánkba. Ok mind illegálisan érkeztek hozzánk, dasági mérnöki oklevél megszerzése, ami Tatár Kálmán másodéves diák szerint egy „átlagos ésszel megáldott embernek" nem eshet nehezére. Ez persze, nem jelenti azt, hogy mindenkinek minden sikerül, hiszen itt is vannak „húzósabb" vizsgák. Első félévben a kémia és az anatómia, míg második félévben a kémia mellett a matematika vizsga végződhet bukással a diákok számára. A matekkal főleg azok birkóznak meg nehezebben, akik nem gimnáziumból, hanem szakközépiskolából jöttek. A hallgatók szerint azoknak, akik az első két szemesztert megúszták, könnyű dolguk lesz tanulmányaik további részében. A főiskolások a második évtől négy szakirány közül választhatnak: növénytermesztés-kertészet, állattenyésztés, ökonómia és vadgazdálkodás. Az állattenyésztéssel foglalkozók a haszonállatok tartásának általános tudnivalói mellett külön is tanulnak a juh, a sertés, a szarvasmarha és a baromfi tenyésztéséről, takarmányozásáról és gondozásáról. Ingyen munkaerőnek tekintik A lótenyésztést fakultáción lehet elsajátítani. Az ökonómus szakirányt választó hallgatók órarendjében jogi ismeretek, személyiségfejlesztés, marketing-menedzsment és számvitel is szerepel. A tanórák általában reggel nyolctól délután négy vagy hat óráig tartanak. Ezen kívül a diákok különböző gyakorlatokon hiszen útlevelüket a rendőrség bevonta. A Jugoszláviában 1991 június elején kirobbant polgárháború következményeként szerbek, illetve magyar menekültek érkeztek. 1994 végére már tizenkétezren tartózkodtak Magyarországon menekültként. A Vajdaságból érkező menekültek nyolcvan százaléka volt magyar nemzetiségű, ők a tartalékos katonai szolgálatot szerették volna elkerülni. 1994 végén a koszovói albánok kikiáltották a köztársaságot, az így kirobbant konfliktus következményként több ezer al/ főiskola vesznek részt, attól függően, hogy milyen szakirányt választottak. A főiskolai kar tangazdaságában egy tanév alatt általában három napot töltenek el, ezenkívül járnak magángazdákhoz és szakmai bemutatókra. - A tanüzemben sertéseket és juhokat kellett etetni és itatni, valamint a trágyát elhordani - számol be a gyakorlati foglalkozásról Tokaji István, aki szívesebben jár a tangazdaságba, mint a magángazdákhoz, mert - mint mondja utóbbiak közül egyesek ingyen munkaerőnek tekintik és kihasználják a hallgatókat, s reggel nyolctól este nyolc óráig dolgoztatják őket. Az egész évfolyamnak szervezett szakmai gyakorlatra példaként említi a HódMezőgazda Rt. gépészeti bemutatóját, ahol a harmincéves orosz gyártmányú vetőgéptől a legmodernebb berendezésig mindennel megismerkedhettek a diákok. A gyakorlati órák laboratóriumi kísérletekkel egészülnek ki kémiából és mikrobiológiából, a második év végén pedig egy hónapot töltenek el a hallgatók egy mezőgazdasági vállalkozásnál. Az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett időnként a magyar agrárium jelenlegi helyzetéről is szó esik az órákon. Tatár Kálmán szerint nagy viták nem kerekednek ugyan a beszélgetésből, mert „annyira senki nem veszi komolyan". S bár Kálmán úgy véli, az igazán jó tanár pártatlan marad ebben a kérdésben, mégis néhány oktató kritikusnak tartja a mezőgazdaság helyzetét és az agrárpolitikát. Hegedős Szabolcs bán menekült érkezett hazánkba. A koszovói albánok illegálisan lépték át a határt, így őket Kiskunhalasra, a Menekültügyi Hivatal befogadó állomására szállították. Az albánok tranzitországnak tekintették hazánkat, hiszen innen próbáltak nyugat felé szökni. A KFOR erők bevonulása után az albánok kilencven százaléka hazatért Koszovóba. Dr. Bárkányi Gábor azt is elmondta, hogy az EU-csatlakozásunk után minden európai uniós menekültügyi szabályozás érvényes lesz Magyarországra is. Segítség pályakezdőknek Munkatársunktól A szegedi állásbörzéket is szervező Universitas-Szeged Kht. a néhány napos seregszemlén túl évközben is igyekszik a pályakezdésben segítő programokat szervezni a hallgatóknak. - A szegedi állásbörzék tapasztalatai azt bizonyítják, hogy szükség van olyan szervezetekre és fórumokra, amelyek a végzős hallgatók karriertervezésével foglalkoznak, tanácsot adnak az elhelyezkedésben - állítja Bolgár Zsolt, az állásbörzéket szervező Universitas-Szeged Kht. munkatársa. A közhasznú társaság éppen ezért a cégeket felvonultató néhány napos seregszemlén túl évközben is igyekszik olyan programokat szervezni, amelyeken a diákok tájékozódhatnak a munkaerőpiac igényeiről, és felkészülhetnek a munkaadókkal való találkozásra és tárgyalásra. Május 3-án délután fél négykor a Millenniumi Kávéházban két multinacionális cég szakemberei arra válaszolnak, hogy mi történik a sikeres felvételi után, és hogyan lehet beilleszkedni az új munkahelyre. Az Universitas-Szeged Kht. ősztől karriertervezési kurzust kíván indítani a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán. Az önéletrajzírás, a munkajog, a tárgyalástechnika és a munkahelyi beilleszkedés kérdéseivel foglalkozó kurzust a tervek szerint az SZTE bármely hallgatója felveheti majd. A kht. tervei között szerepel az is, hogy megpróbálják figyelemmel kísérni, ki hol tud munkát találni a Szegeden végzett hallgatók közül. Ezen kívül a társaság az általa működtetett állásközvetítő és karrier irodán igyekszik bővíteni az általános és középiskolás tanári munkalehetőségeket, valamint a gazdasági társaságoknál betölthető állásokat tartalmazó adatbázisát. Azoknak a hallgatóknak az adatait is összegyűjtik, akik az iroda közvetítésével munkalehetőséget keresnek. Az irodán cégek és az állást kereső hallgatók is érdeklődhetnek (Boldogasszony sgt. 6., tel.: 544-780). Földrajzi előadások Munkatársunktól Két földrajzi témájú előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a Magyar Földrajzi Társaság (MFT) szegedi osztályának ülésén, amely április 27-én, csütörtökön délután öt órakor kezdődik a Szegedi Tudományegyetem Ady téri épületének TTKelőadótermében. Péti Márton geográfus hallgató (SZTE természeti földrajzi tanszék) az Oslói Egyetem nemzetközi kurzusán szerzett tapasztalatairól, hazánk és Norvégia helyzetének hasonlóságairól, az egyre hangsúlyosabbá váló regionális szemlélet érvényesüléséről számol be. Dr. Nemerkényi Antal, az MFT főtitkára (Eötvös Loránd Tudományegyetem természetföldrajzi tanszék) előadásában elsősorban földrajzi szempontból értékeli az inka birodalom különleges, az európai ember számára kicsit titokzatos világát saját élményei és tudományos tapasztalatai alapján. Gépészmérnök szak indul Konferencia a kisebbségekről Menedéket kerestek