Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-26 / 97. szám

14 KAPCSOLATOK SZERDA, 2000. ÁPR. 26. 7i/Tesco: legyen nyitva! Bevallom, nem értem a Tesco ünnepi nyitva tartása körül kialakult hisztériát. Már bocsánat, de sehol nem láttam kihirdetve, hogy a vásárlás kötelező volna a kérdéses időszakokban. Kit sajnálnak, vagy kit szeretnének megvédeni? Az eladók önként vállalták, és a vevőket sem korbáccsal hajtották be az áruházba. Mert ugye vásárló akad az ünnepek alatt is. Nem is kevés. Igenis elvárhatjuk, és miért is ne várnánk el, hogy ünnepek alatt is kiszolgáljon bennünket egy hipermarket. Na már most: aki március 15-én, vagy húsvétvasárnap, vagy bármilyen ünnepen megy bevásárolni, biztosan nyomós oka van rá, és nem passzióból teszi. Gyanítom, a nyitva tartásról kialakult véleményük is szöges ellentétben áll az ünnepi nyitást ostorozókéval. „Németországban a hétvége a pihenés és a kikapcsolódás ideje"? Igen, ott meg is engedhetik maguknak a polgárok. De ez Magyarország! Itt még sok minden nem olyan, mint Angliában, vagy Németországban. így a nyitva tartás sem. Azzal sem értek egyet, hogy a Tesco elvette a vásárlókat. Nem vett el senkit, csak kinyitott, így ott lehetett vásárolni, szemben a bezárt üzletekkel. Ugyanis értünk van és a mi kényelmünkért tart nyitva. Ma már végre azt sem szabhatják meg, ki és hogyan ünnepeljen. A kötelező felvonulások ideje lejárt, azonkívül nem mindenki istenfélő, vagy keresztény. így aztán akad, aki falazással, kertásással, a pénztárgép mögött ülve (ha megéri neki), vagy éppen vásárlással ünnepel. (Név és cím a szerkesztőségben) Öregdiákok találkozója A volt Szent István Felsőkereskedelmi Iskola - amelynek mai utóda a Körősy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola - öregdiákjai tartották 55. éves érettségi találkozójukat. E napon még a nap is mosolyogva tűzte le sugarát az ünnepségre érkező volt diáktársakra. Kérésünkre dr. Kiricsi Imréné igazgatónő azt az osztályt bocsátotta rendelkezésünkre, amelyben annak idején készültünk az érettségi tanulmányokra. Az ünnepség fényét Kerekes Tímea, Geruba Ágnes, Csikós Ágnes XC (II) tanulók versmondása emelte: a diákok Ady Endre és Romhányi József költeményeit tolmácsolták. Dr. Nyári Tibor gyakorlati oktatásvezető tanár beszélt az iskola diákjainak mai felkészítéséről. Az angol és német nyelv mellett az orosz nyelvet is oktatják. Kapcsolatot tartanak Svájccal, Dániával, Angliával, „diákcsere" is segíti a gyerekek tanulását. Az iskolában középfokú pénzügyi, számviteli, külkereskedelmi és számítógépes képzés folyik. Meglátogattuk a tanirodát, amely az irodai szakképzés műhelye. A szívet melengető élmények után e sorok írója, Török Szilveszter mondott köszönetet a diákoknak a szavalatokért, a tanároknak pedig az iskola bemutatásáért, majd az öreg diákok elbeszélgettek az elmúlt időkről. Ezúton köszönjük meg Tari János tanár úr részvételét és Havas Géza hittantanárunk levélbeni jó kívánságait. Sisák Zoltán, Török Szilveszter szervezők A hét fotója Búvárbüfét vegyenek! Aki a szegedi „Sárga" üdülőtelepre építi vityillóját, számoljon azzal is, hogy nagyobb árvíz idején csak békaember-fölszerelésben tarthat terepszemlét odabenn. A szomorú időkben arra is fölkészülhet, hogy (kis képzavarral) a ciánszennyezés után lassanként lábra kapó halak fogadják: mondjuk egy tükörponty nézegeti magát a fürdőszobában, vagy egy busa bámulja dülledt szemmel a tévé sötét képernyőjét. A kulipintyóját eladni szándékozó pedig időben tegye ki a hirdetőtáblát: talán még a víz visszavonulása előtt vevő kerül a melegkonyhás büfére is - egy védelmi munkában megfáradt, átfagyott búvárcsapat szívesen meginna bent egy kis lélekmelegítőt. (Fotó: Karnok Csaba, szöveg: Nyilas Péter) olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Verselök köszönete A szegedi általános iskolások legjobb versmondóinak versengését a hagyományokhoz híven idén is a Tabán Általános Iskolában rendezték meg. A legkiválóbb verselők jutalmazásához, a vetélkedés emlékezetessé tételéhez elismerésre méltó támogatást kaptak a rendezők a Szukics Könyvkiadótól, a Fókusz Könyvesbolttól, a Tolkien Könyvesbolttól, a Szegedi Nemzeti Színháztól, a Korzó Mozitól, a Kati cukrászdától, a Hatos rétestől, a Chio Wolf Kft.-től és a Tabán iskolai alapítványtól. Segítségükért, a gyermekeknek szerzett örömért ezúton is hálás köszönetet mondanak a versmondó verseny rendezői Kazinczy köszöntése Március 30-ától április 1jéig rendezte a SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszéke az egyetemisták és főiskolások Kazinczy-versenyét. A sikeres verseny szervezői nevében ezennel köszönetet mondunk: dr. Frank Józsefnek, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének; az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpart igazgatóságának és személy szerint Nagy László igazgatónak, dr. Ványai Éva alpolgármesternek, a Tisza Volán Rt.nek és személy szerint dr. Szeri István vezérigazgatónak, Gyulay Endre megyés püspöknek, a Délmagyarország Kft.-nek és személy szerint Dlusztus Imre főszerkesztőnek, a Soros Alapítványnak, a Pick Szalámigyár és Húsüzem Rt.-nek, a Szegedért Alapítványnak, az OTP Bank szegedi igazgatóságának, a Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadónak és személy szerint dr. Pitrik József menedzserigazgatónak, a Juhász Gyula Alapítványnak, és az Európa Kiadó, a Korona Kiadó, a Líra és Lant Könyvkereskedelmi Vállalat, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., a Reader's Digest Válogatás Kiadó, a Tinta Könyvkiadó, a Trezor Kiadó, az Universitas Könyvkiadó vezetőinek és munkatársinak, akiknek önzetlen támogatása nélkül ilyen színvonalasan nem rendezhettük volna meg a versenyt. A magyar nyelv hetének idei jelszava: „Elődeink nyelvével utódaink ajkán." A támogatóknak köszönjük, hogy már az anyanyelv hete előtt ünnepelhettünk. Dr. Nagy János intézetigazgató főiskolai tanár Hagyományaink ## Gólyái lótok ## Április második felére már vissza-visszatértek kedves madaraink, a fecskemadár és a gólya. A fecskéket váró egykori gazdák kitárták az istállóajtót, hogy tavaly rakott fészkére visszataláljon a kedves istenmadara. A gólya meg a gyerekek számára jelentett örömet, akik jobb kezük mutatóujjával az érkező gólyára mutatva imígyen harsogtak: „Gólyát látok, szeplőt hányok. Phű, phű, arra ragadjon, aki nem mondja!" Kedves játék volt, hogy lányok és fiúk háttal fordultak egymáshoz. Karjaikat összekulcsolták, majd egyikük a hátára emelte a másikat, miközben az alul álló kérdezte a hátán lévőt: „Mit látsz?" - mire a válasz: „Gólyát." Mit öszik?" - szól a következő kérdés, mire a fölül lévő: „Békát." Majd jött a harmadik kérdés: „Adsz-é néköm?" A válasz: „Nem adok!" Ekkor az alsó gyerek alaposan megrázta a hátán lévőt. Ez eddig ment így, amíg a felső, megunva rázást, azt mondta, hogy adok. Április elseje régtől fogva a kitolások, felültetések és beugratások napja, ám a mai fiatalok már nemigen szórakoznak ilyenformán. Emlékszem, egy kőműves az inasát elküldte a másikhoz. „Szalaggy te, kérd el Tamás bátyádtól a szömmértékit." Nyargalt a gyanútlan gyerek, de lelohad, amikor Tamás mester így szólott néki: „Eriggy innen, te április bolondja!" Ebben az esztendőben április 23-án húsvét vasárnap, majd a rávaló napon, mint tették volt elődeik, mennek locsolkodni a gyerekek, legények, és a házasemberek. Hajdan főtt vöröshagymalével, börzsönnyel, később boltban vett tojásfestékkel színezték a lányok azt a tojástömeget, amelyeket az őket „öncsölgetőknek" adtak. Persze csak akkor, ha verseltek is. Aztán jöhetett a szagos szappannal készített „rúzsavíz", nem egy helyen, ahol a lányok elfelejtették eldugni a kantákat, ott kútvíz, amiből másnap jutott a legények nyakába is, hiszen húsvét keddjén - másutt már hétfő délutánján - a lányok és az asszonyok locsolkodtak. A hajdani fiatalok húsvétkor nagy bálokat csaptak a kocsmai báltermekben, mert hogy a hosszú böjti időszak ideje alatt nagyon kiéheztek a mulatozásra. Áprilisnak egyébként két jeles napja van. Az egyik a hónap névadóját, Szent Györgyöt idézi, a másik Márk napja, amikor is búzaszentelésre kerül sor ma is templomainkban. Szent György napján a tápai gyerekek kimentek a Kisgyöpre. Körben állva, kezüket az ég felé emelve kiabálták: „Süss föl nap, Szent György nap, kertök alatt egy kisbárány majd' mögfagy! Terítsd le a köpönyegöt, aggyon Isten jó melegöt, hopp!" A ,Jiopp"-ra mind a kör közepe felé ugrottak, s leguggolva érintették meg a földet, mintegy oda hívták a nap áldó meleg sugarát. Az egyre gyakrabban arra szálló fecskéket is köszöntgették, sőt, a kisgyermekek, akik kistestvérke után sóvárogtak, így kiáltoztak: „Gólya, gólya, vaslapát, hozzá' nékünk kisbabát!" És a gólya szót fogadott. Ifj. Lele József Segítettek A Kereszttöltés utcai Idősek Klubjának tagjai és dolgozói köszönetüket fejezik ki a közelmúltban megtartott mulatság megrendezéséhez nyújtott nagyvonalú segítségért a következőknek: FIX 999 Kft.-nek, Nagy József cukrászmesternek, Kurucsai Ildikó vállalkozónak és Kocsis S. Sándor vállalkozónak. Segítségükkel és Csáki Lajos zenész úr muzsikájával egy minden tekintetben gazdag, szép estét tölthettünk el együtt. Valamint köszönet az „Ildikó" virágüzletnek, illetve a Víztorony téri virágüzletnek a nőnapra adományozott gyönyörű virágokért. Baginé Nagy Éva irányító-gondozó Építőipari tevékenységet végző kft felvételre keres gyakorlattal rendelkező, lelkiismeretes nehézgépkezelőt állandó munkavégzésre. Fizetés: megegyezés szerint. Személyes megbeszélés egyeztetése a 62-267-477-es telefonon. Szeged egyeteme A magyar felsőoktatás évszázadai címmel kiállítás nyílt Budapesten az ELTE Egyetemi könyvtárában - írta a Délmagyarország 2000. március 22Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy Szegeden már a 19. században felmerült egyetem létesítésének gondolata iránt a lakosság igénye. A város közönsége 1882-ben feliratot intézett Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, „A harmadik egyetemnek Szegeden leendő felállításának módozatai iránt" címmel. A miniszter Szegeden tett látogatása kapcsán felmerült ugyanis az a lehetőség, hogy az „ifjúság nevelésére" városunkban fejlesszék a felsőoktatást. Annál is időszerűbbnek mutatkozott ez a terv, mivel Trefort Ágoston felismerte az 1777-ben kiadott Ratio Educationis hiányosságait az Alföld és a Délvidék oktatásügyének megszervezése kapcsán. Az itteni hatóságok tehát joggal kérték ennek orvoslását. Sőt, 1827-ben az országgyűlés határozatot is hozott egy akadémia szervezéséről Szegeden. Ennek megvalósítása azonban a .jámbor óhajtás alakjából ki nem lépett". Pedig a nemzeti kultúra képviselőinek feladata a fejlődő Délvidék, magyar határőrvidék anyagi jóléten alapuló műveltségi, illetve oktatási igényének korszerű kielégítése - ahogyan a feliratban leszögezték. E területen végzett felmérések alapján, Szegeden joggal merült fel a város és a vidék lakossága számára felsőoktatási intézmények megnyitása. Emellett szólt az a tényező is, hogy a környékbeli középiskolák biztosítani tudták volna az egyetemi hallgatóság létszámát. (Szegeden és vidéken ekkor 24 fő-, 5 algimnázium és 6 főreáliskola működött.) A felmérések azt is bizonyították, hogy Szeged és a délvidéki lakosság fontosnak tartotta gyermekeinek továbbtanulását. A város mind területi helyzete, mind az árvíz utáni újjászületése (építkezések), kulturális és egyéb ellátottsága miatt méltán pályázott az egyetem megalapítására. Hozzátehetjük mindehhez a lakosság anyagi támogatását (ösztöndíjak, alapítványok) és a város ez iránt kifejezett határozott anyagi támogatását. A kérdés mielőbbi megoldását elősegítette, hogy az egyetemi karok, intézetek szervezését Szegeden már dr. Eötvös Loránd szakvéleménye is megvalósíthatónak minősítette. Ezek elhelyezése az árvíz utáni nagy építkezések kapcsán nem jelenthetett volna problémát, mert Szeged a magyar és délvidéki kultúra és oktatásügy fejlesztésére épületeket ajánlott fel. Sót, nem csak a bölcsész és jogi karoknak biztosított volna helyet, hanem lehetővé tette az orvosi karok működését a közkórházakban. A múlt század nagy szegedi tervezgetésének megvalósítására csak a történelmi események nyújtottak lehetőséget. A trianoni békeszerződés miatt Magyarországtól elválasztott Erdélyben, Kolozsvárott működő Ferenc József Tudományegyetemet (hoszszas, Debrecennel folyó konkurencia-vita után) városunkban helyezték el. Ezt a határozatot a kolozsvári oktatók zöme elfogadta, támogatta és az egyetemmel együtt ók is Szegedre költöztek. Szeged város tanácsa 1920 januári ülésén úgy döntött, hogy 9 internátust, 40 tanári lakást és 2 millió koronát ajánl fel, továbbá biztosítja az egyetemi karok mielőbbi elhelyezését. 1921 októberében aztán ünnepélyesen megnyitotta kapuit az ideiglenesen Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem. 1940-ben, amikor Kolozsvár újra Magyarországhoz került, az egyetem visszatért oda. Szeged tehát újra felsőoktatási intézmény nélkül maradt volna. Ezért 1940-ben a 28. törvénycikk alapján új egyetemet szerveztek Horthy Miklós Tudományegyetem néven. A második világháború után a kolozsvári egyetem egy része és tanárainak egy csoportja Szegedre téri vissza. Az 1945/46. tanéviéi már teljes egyetemi oktatómunka kezdődött, amelyet manapság méltán neveznek az iskolák, egyetemek városának. Felvázolva a ma Szegedi Tudományegyetem néven működő felsőoktatási intézmény történetét, elmondható az is, hogy mindehhez dokumentálható, és kiállításra alkalmas anyag van a Csongrád Megyei Levéltár szegedi anyagában. Az itt kigyűjtött iratanyag szintén bekerült a megnevezett kiállításra. Hozzászólásunkkal csupán azt kívántuk bemutatni, hogy városunk is méltán vesz részt a kiállításon, hiszen egyetemet óhajtott létesíteni, ezt meg is valósította. Az egyetem oktatói közt számos világhírű tudós dolgozott és dolgozik ma is. H.Tóth Ilona Maros fesztivál Deszken Az 1999/2000-es tanévben rendeztük meg a deszki Maros fesztivált, amelynek célja - akárcsak a korábbi években — ismét az volt, hogy a környékbeli települések tehetséges általános iskolásainak egyfajta bemutatkozási, fellépési lehetőséget biztosítsunk. Különböző művészeti ágakban mérték össze tudásukat a gyerekek: volt versmondás, prózamondás, néptánc és egyéb tánc, színjátszás és zene, ének kategória. A versenyeket minden alkalommal szakmai zsűri bírálta el. Fesztiválunk az idei tanévben is sikeres volt, hiszen több száz gyerek vett részt rajta és kapott bizonyítási lehetőséget. Ezúton szeretnénk megköszönni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapítványnak, Deszk Község Önkormányzatának, a Chio Magyarország Kft.-nek és a Hatos Rétesnek a támogatást. Köszönet a Délmagyarország Kft.-nek, hogy minden versenyről tudósított a lap hasábjain. Köszönet azoknak is, akik minden alkalommal segédkeztek a rendezvény lebonyolításában, megkönnyítve ezzel munkánkat. Kószó Aranka, a Deszki Faluház vezetője