Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-26 / 97. szám

SZERDA, 2000. ÁPR. 26. EGY SZÁZALÉK III. Tisza Volán: 50 év Június 24-én, szomba­ton a Volán-napi viga­dalommal kezdődik és szeptember 29-én a Sze­gedi Nemzeti Színház­ban díszünnepséggel zá­rul az a rendezvényso­rozat, amelynek kereté­ben a Tisza Volán Rt. dolgozói és nyugdíjasai megünneplik cégük ala­pításának 50. évforduló­ját. Nagy ünnepre készül a Tisza a Volán Rt.: éppen öt­ven éve szolgálja már a cég (illetve annak jogelődjei...) Csongrád megye közúti sze­mély- és teherszállítását. El­készült az ünnepségsorozat pontos menetrendje is. Mint dr. Szeri Istvántól, az rt. ve­zérigazgatójától megtudtuk, a rendezvények sorát június 24-én, szombaton a Volán­nap nyitja, amelyet a hagyo­mányokhoz híven a sziksós­tói strand területén rendez­nek meg. Ezt követően szep­tember 14-én mintegy 800 Tisza Volán nyugdíjast lát vendégül az rt. a korábbinál is ünnepélyesebb külsőségek közepette a nyugdíjas talál­kozón, majd szeptember 22­én a szegedi Ifjúsági Házban tartják a Tisza Volán Rt. központi ünnepségét. A jubi­leumi díszünnepség pedig szeptember 29-én lesz a Sze­gedi Nemzeti Színházban. - Az ötvenéves évforduló kapcsán vándorkiállítás ke­retében mutatjuk be vállala­tunk fél évszázadának legér­dekesebb emléktárgyait és fotóit, emlékérmet is készít­tet társaságunk, és kiadja az rt. a cégünk 50 éves történe­tét feldolgozó, valamint nap­jaink Tisza Volánját bemuta­tó jubileumi emlékkönyvet is. Míg a Tisza Volán Rt. mai gazdálkodásról és straté­giájáról külön kiadvány is megjelenik - tájékoztatta la­punkat az ünnepi előkészüle­tekről dr. Szeri István. B. Z. Zöld számon még pótolható Agrárösszeírás Munkatársunktól: A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai április 1-21. között teljes körű me­zőgazdasági összeírást vé­geztek. A törvény értelmé­ben kötelező volt adatot szolgáltatni mindazon sze­mélyeknek - háztartások­nak -, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, ezerötszáz négyzetméternél nagyobb földterületet, vagy ötszáz négyzetmétert meg­haladó szőlőt és gyümöl­csöst használnak, illetve ál­latállományt gondoznak. A KSH kéri azokat a Csong­rád megyei személyeket ­háztartásokat -, akiket számlálóbiztosaik eddig nem értek el, hogy adat­szolgáltatási kötelezettsé­gük teljesítése érdekében jelentkezzenek a hivatal május 5-ig élő ingyenes zöld számán: 06-80-200­766. Vastagh József és a szegedi paprika A múlt illata és zamata A 71 esztendős Vas­tagh Józsefre, a szegedi paprika szakértőjére, sze­relmesére, a hagyomá­nyok ápolójára, röszkei magántermelőre megint szüksége van a szakmá­nak. Jelenleg a Szegedi Paprika Rt. és a szóregi Rubin Kft. vezetőivel kö­zösen azon fáradoznak, hogyan lehetne az ősrégi módszereket újra felel­eveníteni és a hungari­kum minőségét javítani. A röszkei paprikatermelő, Vastagh József tanítóképzőt végzett Szegeden, majd az 50­es években rövid időre hűtlen lett a Tisza-parti városhoz. Zala megyei kanyargós kitérője után visszatért Csongrád megyébe, előbb a járási tanács népműve­lője, majd a röszkei általános is­kola tanítója lett és maradt nyugdíjba vonulásáig, 1984-ig. A pedagógus munkával, vala­mint a múlt őrzésével és a saját művészegyüttes megalakításá­val párhuzamosan paprikát is termelt. Jelenleg két és fél hek­táron termeszti a fűszernövényt, pontosabban - hogy őt idézzem - „akkora területen, amennyit a belvíz éppen meghagy". - Minek köszönheti, hogy életét nemcsak meghatároz­ta a paprika, hanem egész munkásságát ennek a nö­vénynek szentelhette? - Két szálon kötődtem a sze­gedi paprikához. Egyrészt azért áldoztam az életemet a fűszer­növénynek, mert Bálint Sándor néprajztudós tanítványának te­kinthetem magam, másrészt: anyósom a szegedi paprikások utcájában, a Pálfy utcában szü­Vastagh József. A Pick Rt. szalámi- és paprikamúzeuma nem jött volna létre, ha... (Fotó: Kantok Csaba) letett és mellesleg hasítólány­ként dolgozott a professzor úr édesanyjánál. - Hogyan tette híressé a szegedi paprikát ? - Ha valaki paprika témában Szegedre utazik, még ma is hozzám kopogtat be legelőször. Közreműködtem a Paprikások című tévéfilm elkészítésében, amely 1973-ban a dublini film­fesztiválon Aranyhárfa-díjat kapott. A miskolci kisfilmfesz­tivál díjazottja volt 1984-ben a Mögérött a paprika című fil­mem. Rajtuk kívül még másik három filmet is forgattam, 1997-ben pedig Alkotói díjat vehettem át termelő, nemesítő, feldolgozó és szakértői tevé­kenységemért. A hagyomány­őrző művészegyüttest 1960 óta irányítottam. A Pick Rt. által tavaly novemberben alapított szalámi- és paprikamúzeum anyagának összegyűjtésében közreműködtem, nagyon sok kiállított tárgy a személyes tu­lajdonom. Amennyiben cso­port, avagy külföldiek érkeznek a múzeumba, tárlatot vezetek és elmesélem a szegedi paprika történetét, a régi technológia minden lépését. A paprika ter­méktanácsoknak megalakulásuk óta, több évtizeden keresztül pedig az országos terméktanács egyesületnek is a tagja voltam. - Paprikanemesítőként mi­lyen sikereket ért el? - A Szegedi 17-es fajtát ­amely fajtaelismerést kapott ­dr. Somogyi Györggyel közö­sen nemesítettük. Ez a paprika a kilónkénti 5 milligrammos festékanyagával előkelő helyet foglal el a palettán. -A szegedi paprika az utol­só tíz év során többször élt át válságos időszakot, ez idő alatt piacainak jelentős ré­szét el is veszítette. Ön sze­rint hogyan lehetne vissza­szerezni a régi dicsőséget, milyen kitörési pontokat képzelne el? - A kitörésre egyetlen utat látok, ez pedig a minőség. A pi­ac egyre inkább keresi a minő­ségi paprikát, ennek előállítását viszont a jelenlegi technológia nem teszi lehetővé. Manapság ugyanis a szárérett, nyers papri­kát gyorsan szárítják, aminek az az ára, hogy belső értékei, az illat, a zamat kimennek a leve­gőbe. Hogy ennek a folyamat­nak elejét vegyük, a Szegedi Paprika Rt. és a szőregi Rubin Kft. szakembereivel azon dol­gozunk, hogy a múltat és az ér­tékeket visszahozzuk a jelenbe. A termelők részére kedvező ajánlatot teszünk: amennyiben leszárított, utóérlelt terméket kapna tőlük a feldolgozó (úgy­nevezett Raschel-hengeres, szü­tyős paprikát), akkor akár 25­30 százalékkal többet fizetne érte. Számításaim szerint a gaz­dálkodó hektáronként 250-300 ezer forinttal magasabb árat ér­hetne el. - A hamisítatlan szegedi szín és zamat megőrzése mellett milyen ötletei lenné­nek a paprika eladására? Hiszen tudjuk: óriási a ver­seny a világpiacon. - Meggyőződésem, hogy a régi kóser paprikák gyártásával piaci réseket lehetne megcéloz­ni. Ezen kívül a biopaprikával tudnánk még egy nagyot dob­bantani. Ehhez nem is kellene sokat tenni, hiszen az egyik ol­dalon magasak az igények, a másik oldalon pedig, vagyis ná­lunk, megvannak az adottsá­gok. Hiszen a biotermesztés a paprikához legközelebb álló termelés: 1934-ig, a csemege paprika kitalálásáig - tudniillik addig csak az erős paprikát is­merték az emberek - nem al­kalmazták a permetezést a nö­vényvédelemben. Ebben a té­mában fogadókészségre leltem dr. Frank Józsefben, a Gabona­termesztési Kutató Kht. főigaz­gatójában. Fekete Klára Mestervizsga­tanfolyam A kereskedelmi kamara ismét lépett Kis magyar számlazür Kamarai hírek Környezetvédelmi nap Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára az egyik leg­összetettebb problémát a környe­zetvédelemmel összefüggő felada­tok jelentik, ami a vállalkozókra különösen nagy feladatokat ró. Ezért a naprakész információkról, az elérhető forrásokról a kamara a április 26-án, azaz a mai nap 10 órai kezdettel környezetvédelmi napot szervez a CSMKIK rendez­vénytermében (Szeged, Tisza L. krt.2-4.). Számviteli klub A társasági adóbevallás készíté­séről lesz konzultáció a kamarai számviteli klub keretében április 26-án (ma) 15 órától a CSMKIK II. emeleti rendezvénytermében. Az előadó Sutus Anna revizor (APEH Csongrád Megyei Igazgatóság) lesz. Lengyel-ukrán tájékoztató Április 27-én 14.30 órától len­gyel, ukrán viszonylati tájékoztatót szervez a kamara a n. emeleti ren­dezvénytermében. Az ukrán keres­kedelmi- és befektetési lehetősé­gekről Szentpéteri Bertalan, a Kije­vi Kereskedelmi Szolgálat vezetője tart tájékoztatást. A lengyel üzleti lehetőségeket a varsói iroda ve­zetője, Németh György ismerteti. Bővebb információ kérhető a 62/486-987/142-es telefonszámon. A számlázással kapcsolato­san az utóbbi időben felmerült problémák is jelzik, hogy a vál­lalkozások számára mennyire fontos a számlázással kapcsola­tos hatályos szabályok, illetve az adóigazgatási azonosításra alkalmas számla helyes kiállítá­sának gyakorlati ismerete. En­nek érdekében a kereskedelmi és iparkamara tagjai részére Számlázás szabályosan címmel előadás-sorozatot szervez me­gyeszerte. Az áfatörvény 1993 óta szigorú előírásokat határoz meg a számla, készpénzfizetési számla, számlát he­lyettesítő okmány tartalmára vonatko­zóan. A törvény korábban a Magyar Szabvány szerinti számlára hivatko­zott, így az elmúlt években elfogadha­tó volt a forgalomban lévő, a Magyar Szabványnak megfelelő, szűkebb adattartalmú számla is. 1999. január l-jétől azonban kikerült az áfatör­vényből a Magyar Szabványra való hivatkozás, ugyanakkor egy pénzügy­miniszteri rendelet még lehetővé tette, hogy a forgalomban levő, a szabvány­nak megfelelő számla és egyszerűsí­tett számlanyomtatványokat 1999. de­cember 31-ig használni lehessen. At­tól függetlenül, hogy ezek már nem feleltek meg az áfatörvény tartalmi követelményeinek. A gondot az okozta, hogy január 1-je után is változatlanul csak a régi, a szabványnak megfelelő számlatöm­böket lehetett kapni a nyomtatvány­boltokban, így a vállalkozások azo­kon számláztak. Az idei áfa­ellenőrzések során azonban az adóhi­vatal elkezdte a törvénynek megfe­lelő tartalmi előírásokat megkövetelni a számlákon úgy, hogy nem voltak forgalomban ennek a tartalomnak megfelelő új számlanyomtatványok. A forgalomban kapható számlákon ugyanis például nincs megfelelő osz­lop az áthárított adó tételenkénti összegének részletezésére, márpedig ennek feltüntetése a számla tartalmi követelményei közé tartozik. Mindezek következtében teljes zűrzavar alakult ki az idén a számla­fronton. Az adózás rendjéről szóló törvény kimondja „a pénzügyminisz­ter rendeletben a számla, egyszerűsí­tett számla, a nyugta nyomtatványá­nak formáját, adóigazgatási azonosí­tását meghatározza." Az áfatörvény­ben a számla tartalmi követelményei­nek meghatározása megtörtént, ren­deletben a nyomtatvány formájának meghatározása azonban elmaradt. Joggal merül fel a kérdés, miért a vállalkozóknak kell viselniük a meg­felelő intézkedés elmaradásából eredő következményeket. A kamara elfogadhatatlannak tart minden olyan rendezést, amely a vál­lalkozók hátrányára kívánja megolda­ni a kialakult helyzetet. Ezeket az ér­veket felsorakoztatva írta a meg leve­lét a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara a Pénzügyminisztériumnak az­zal, hogy a kamara javasolja, a jelen­leg forgalomban lévő számlatömbök a korábbi tartalommal 2000. decem­ber 31-ig legyenek használhatóak. Végül megszületett egy átmeneti megoldás, amelyről a Pénzügymi­nisztérium levélben is értesítette a ka­marát. E szerint, tekintettel arra, hogy időre nem készültek el a szükséges formanyomtatványok és számlázó programok, az APEH június 30-ig még elfogadja a korábban hatályon kívül helyezett, de a jelenlegi forga­lomban használatos Magyar Szab­ványnak megfelelő számlanyomtat­ványokat. Ezen időpontot követően azonban már az áfatörvénynek meg­felelő, új adattartalmú bizonylatokat kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatvá­nyon szereplő adattartalommal to­vábbra is használhatók a régi, Ma­gyar Szabványnak megfelelő számlák és nem kell az ebben az évben koráb­ban hasonló módon kiállított számlá­kat sem módosítani. Június 30-ig pe­dig várhatóan már forgalomban ke­rülnek az áfatörvénynek is megfelelő új számlanyomtatványok. Azt gondolhatnánk, a számlazűr ezzel már szerencsésen véget is ért. Sajnos nem így van. Az áfatörvény tartalmi előírásainak gyakorlatban történő alkalmazása során egyre nyil­vánvalóbbá válik, hogy a számlázás előírt módja túlságosan bonyolult. A számlák lassan inkább hasonlítanak kisebb áfa-bevallásra semmint szám­lára. A számlákon ugyanis tételesen és összesen is fel kell tüntetni az áfa nélküli ellenértéket, az áthárított adót, az adóval együtt számított ellenérté­ket stb. A napi gyakorlatban a számla ily módon történő kiállítása jelentős adminisztratív terheket ró a vállalko­zásokra, kimutatható előnyök nélkül. Ezért célszerű lenne az áfatörvényt is módosítani és a számlán az előírt és részben felesleges részletezést csök­kenteni. A kamara ennek érdekében is megteszi a szükséges lépéseket. A szinte valamennyi tagot érintő számlázással kapcsolatosan a kamara előadás-sorozatot szervez tagjai ré­szére, ahol az APEH szakembereitől valamennyi érdeklődő pontos, meg­bízható és részletes tájékoztatást kap a számlával szembeni tartalmi és for­mai követelményekről Az előadások időpontja, helyszíne: Szeged - május 3., 10 óra - megye­háza földszinti nagyterme, Hód­mezővásárhely - május 4., 9 óra ­Tiszti klub, Makó - május 4., 14 óra - Casinó épülete, Szentes - május 5., 9 óra - Ifjúsági Ház. A rendezvény mindazon kamarai tagunk számára INGYENES, aki tagdíját rendezte. A kézműves kamara március 31­én beolvadt a kereskedelmi és iparka­marába. A mesterképzés és vizsgáz­tatás a kézműves szakmákban zök­kenőmentesen illeszkedik az új ka­marai rendszerhez, azaz továbbra is biztosítja minden érdeklődő számára a mester cím és oklevél elérhetőségét. Az ipari, kereskedelmi és kéz­műipari szakmákban a megyei kama­ra hatáskörébe tartozik a vizsgabizott­ságok létrehozása. Jelenleg 66 szak­mából Csongrád megyében 24 szak­mában lehet mestervizsgát tenni. A vizsga előfeltétele az államilag elis­mert szakmunkás-bizonyítvány és a szakmai követelményben meghatáro­zott 3-5 éves gyakorlati idő. A vizs­gán a szakma gyakorlati és elméleti ismerteiből, vállalkozási és pedagógi­ai ismeretekből kell számot adni. Egyes követelmények mesterremek vagy vizsgamunka készítését is előír­ják. Tíz szakmában a vállalkozói iga­zolvány kiváltásához is szükséges a mesterlevél. A mesterlevél birtokában a gyakorlati tudás és tapasztalat alap­ján, javul az esély a szélesebb vevői kör, a szolgáltatást igénylők kialakítá­sára. A minőségi munkavégzés meg­alapozza a szakmát gyakorló hímevét. A kamara Délmagyarországi Gaz­daságfejlesztő Kht.-ja mestervizsgára felkészítő tanfolyamot indít autósze­relő, autóvillamossági szerelő, ka­rosszérialakatos, kozmetikus, fodrász, fogtechnikus, pék, cukrász, villany­szerelő, kőműves, asztalos, esztergá­lyos, bőrdíszműves, kárpitos, gázve­zeték- és készülékszerelő, vízveze­ték- és központifűtés-szerelő szak­mákban. Alkalmazottak és munkanélküliek képzési támogatást igényelhetnek. Ezen túlmenősen májusban 80 órás elektrokozmetikai tanfolyam, il­letve tűzvédelmi szakvizsga és felké­szítő tanfolyam indul. Jelentkezni és felvilágosítást kémi a 62/423-094-es telefonszámon lehet. (x) Kiskereskedelem forgalom Budapest (MTI) Az év első két hónap­jában összehasonlító áron 5 százalékkal, folyó áron számítva 16 száza­lékkal nőtt a kiskereske­delmi forgalom az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A január-februári kiskeres­kedelmi forgalom 556 milli­árd forint volt, amelyet 9 ezerrel több kiskereskedelmi egység bonyolított le, mint egy évvel korábban. Január­ban a forgalom egy százalék­kal, februárban tíz százalék­kal bővült, az egy évvel ko­rábbi időszakhoz képest. A KSH korábbi közlése szerint tavaly a kiskereskedelmi for­galom január-februárban 478 milliárd forint volt, ami fo­lyó áron tíz százalékkal, összehasonlító áron két szá­zalékkal haladta meg az 1998. év első két hónapjának szintjét. Az idei forgalom szerkeze­ti átalakulását jellemzi, hogy a tartós fogyasztási cikkek ér­tékesítése az átlagosnál dina­mikusabban bővült, az élel­miszerek és gyógyszerek el­adása az előző évi szint alatt maradt. Az év első két hó­napja alatt huszonkilenc szá­zalékkal haladta meg a bútor, műszaki cikk, vasáru kiske­reskedelmi forgalma az előző évi szintet. Ebbe a csoportba tartozik az építőanyag értéke­sítése is, amely a meghirde­tett lakásépítési program ha­tására jelentős élénkülést mu­tat.

Next

/
Thumbnails
Contents