Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-26 / 97. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. ÁPR. 26. kommentár Van idő T Jgy tűnik, igaza lesz az egyik legnevesebb magyar üz­\J letembernek, Zwack Péternek. Egy konferencián ugyanis azt találta mondani arra a kissé ijedt kérdésre válaszolva, vajon lesz-e ideje a magyar gazdaságnak a közeli EU csatlakozásra felkészülni, hogy talán több is, mint azt sokan gondolnák. Most, hogy közeleg a csatlakozásra váró országok előtt lebegő dátum, azaz 2003., egyre erősödnek azok az európai hangok, amelyek ugyan továbbra is a bővítés szükségességét hangoztatják, ám azt csak egy későbbi időpontban tartják kivihetőnek. Vezető németországi üzleti körökből például azt halla­ni: csak Szlovénia és Magyarország csatlakozhat, egy év­vel az önmaguk elé állított határidő után. A lengyelek és a csehek azonban újabb házi feladatot kapnak: véghez kell vinniük a máig késő jogharmonizációt. (Prágára pe­dig még a megkezdett privatizáció levezénylése is vár, s saját tapasztalatainkon okulva mondhatjuk: ez nem lesz könnyű menet.) Lesz tehát idő a készülődésre. És feladatok is vannak, bőven. Valami módon piacképessé kell tenni például a magyar élelmiszergazdaságot. Arra azonban jó néhány, nem túl sikeres kísérlet után rá kellett volna jönni, hogy a honi piaci pozíciók megőrzését nemcsak egyfélekép­pen, azaz a fogyasztói nemzettudat felébresztésével lehet elérni. Ha azonban másképpen - minőséggel, kedvező árral - sem sikerül eredményeket elérni, fájdalmas bú­csút vehetünk egyik fontos gazdasági ágazatunktól. Mint ahogyan elbúcsúzhatunk egy időre legalábbis a külföldön élő magyaroktól is, akiknek „különleges jogi státusa" egykori külügyminiszterünk szerint nem több, mint szép illúzió. Márpedig ha a külföldi magyarok ­akikre egyes politikai erők mint a demográfiai szakadék áthidalóira tekintenek - EU-n kívüli ország állampolgá­rai lesznek, csak hosszú nekifutás után léphetik majd át a schengeni határokat. A megoldások kidolgozására pedig négy esztendőnk van. Azt azonban érdemes tudni, Zwack Péter a fent említett mondatot úgy fejezte be: 2010-ig lesz időnk min­denre. cvi-"*-^ Magyar kutatóreaktornak Orosz üzemanyag Nincs nyugalom Csecsenföldön Fedezékben az oroszok Orosz katonák egy páncélozott harci jármű fedezékébe húzódnak, miközben a hegyekbe visszahúzódott csecsen fegyveresek után kutatnak Szerzseny-Jürt körzetében. Az iszlám lázadók gránátvetökkel és távirányítású aknákkal támadják az orosz járműoszlopokat. (MTI Telefotó/AP) Vezető német üzletemberek javaslata Magyarország: 2004 Moszkva (MTI) Az orosz kormány jóvá­hagyta azokat a megállapo­dásokat, amelyek keretében egy orosz cég a következő 15 évben nukleáris üzem­anyagot szállít a Központi Fizikai Kutató Intézet Atom­energia-kutató Intézete bu­dapesti kutatóreaktora szá­mára. A Kommerszant Daily című orosz gazdasági napi­lap keddi számában arról számolt be, hogy az orosz kabinet jóváhagyta a TVEL orosz részvénytársaság és az MTA kutatóintézete között folytatott tárgyalásokat. A megállapodások értelmében 2000-2015 között az orosz fél dúsított üzemanyagot gyárt és szállít a budapesti kutatóreaktor számára. Az orosz kormány meg­Párízs (MTI) Túlfogyasztás, ellen­őrzés nélküli öntözés - a világ már ma is vízhiány­tál szenved, s szakértők szerint könnyen lehet, hogy ez a probléma lesz a XXI. század háborúi­nak egyik legfőbb kiváltó oka. A Föld kétharmadát ugyan víz borítja, de ennek csak 2,5 százaléka édesvíz - sőt, ez a szám 0,77 százalékra csök­ken, ha eltekintünk a sarkvi­dékeken, s a hegységekben lévő jégtömegtől, amelyet ne­héz lenne emberi fogyasztásra hasznosítani. S noha ez a mennyiség még így is ele­gendő, hiszen átlagban a Föld minden lakosa évente 1800 köbméter vízhez juthatna, a készletek nagyon egyenlőtle­nül vannak elosztva: a Scien­ce et Avenir című francia tu­bfzta az atomenergia-ügyi tárcát annak felügyeletével, hogy a TVEL miként tartja be az orosz törvényeket és Moszkva nemzetközi kötele­zettségvállalásait, tekintettel az atomfegyverek elterjedé­sének megakadályozásáról kötött szerződésre. Az igaz­ságügyi tárca mellett mű­ködő, a katonai, különleges és kettős rendeltetésű szelle­mi termékek jogi védelmé­vel foglalkozó szövetségi ügynökség pedig licencs­zerződést köt az üzemanya­got szállító TVEL céggel: ez a dokumentum meghatároz­za majd az Oroszország tu­lajdonát képező szellemi ter­mékek felhasználásának és jogvédelmének rendjét - je­lentette az orosz napilap az orosz-magyar megállapodá­sok kapcsán. dományos havilap szerint egy egyiptomi évente csak 30 köbméterre számíthat, egy iz­landi viszont 708 ezerre. Szakértők szerint 30 olyan or­szág van, ahol egy-egy lakos ezer köbméternél kevesebb vízhez jut - márpedig az Élel­mezési Világszervezet, a FAO éppen ennél a szintnél húzta meg az emberi szükségletek alsó határát. Az adatok egyébként is ag­gasztóak: jelenleg a Föld la­kosságának egyötöde nem kap vezetékes ivóvizet, s min­den évben 3-4 millió ember veszti életét olyan betegsé­gekben, amelyek szennyezett víz fogyasztására vezethetők vissza. S a helyzet csak rom­Berlin (MTI) Az EU-bővítési folyamat késleltetését szorgalmazták a német üzleti világ vezetői, mondván: a jelölt országok nem lesznek készen a céldá­tumként emlegetett időponto­kig a csatlakozásra. A Német Kereskedelmi és Iparkamarák (DIHT) kedden ismertetett jelentése szerint a bővítés első körére kijelölt öt kelet-európai ország egyike Kolozsvár (MTI) Illúzió a romániai ma­gyarság különleges jogi státusa címmel közölte a Krónika keddi száma azt az interjút, amelyet Ko­vács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) el­nöke adott az erdélyi közéleti napilapnak. A Krónika kérdéseire vála­szolva az MSZP elnöke a ma­gyar külpolitika alapvető kér­déseiről - az euroatlanti integ­rációról, a szomszédos orszá­gokkal való viszony javításá­ról, a határon túli magyar kö­zösségek támogatásáról — szólva leszögezte, hogy „iga­zából ebben sem volt soha tel­jes konszenzus" a magyaror­szági politikai erők között. Sem abban, hogy „a három fő lani fog: míg egy évszázad alatt a világ lakossága meghá­romszorozódott, a vízfogyasz­tás hatszorosára nőtt. A történelem számos esetet ismer, amikor egy-egy civili­záció sorsát a vízhiány pecsé­telte meg. 4200 évvel ezelőtt például hatalmas, három év­századon át tartó szárazság kezdődött a Közel-Keleten, s ez vetett véget az emberiség egyik első nagy birodalmá­nak, az akkád birodalomnak. A vízhiány jelentős szere­pet játszott az inkakor előtti dél-amerikai civilizációk, vagy éppen az egykori jemeni Sába-királyság elbukásában, s a források alapján jól ismert az a háború, amelyet két su­sem lesz abban a helyzetben, hogy 2004 előtt csatlakozhas­son az Európai Unióhoz. A Handelsblatt német üzleti na­pilap keddi számában ismer­tetett jelentés a jelöltek közül Magyarország és Szlovénia felvételi időpontjául 2004-et javasolja. A jelentés szerint mind Csehországban, mind Lengyelországban a jogrend­szer jelentős átalakítására van még szükség a kritériumok irányzatnak milyen sorrend­ben kell érvényesülnie, s ab­ban sem, hogy milyen mód­szerekkel, külpolitikai stílus­sal lehet ezeket a célkitűzése­ket egyidejűleg megvalósíta­ni", hiszen közöttük „nem le­het fontossági sorrendet felál­lítani", azok „egyformán lé­nyegesek, mit több, bizonyít­hatóan összekapcsolódnak". - Bármelyiket próbáljuk a másik kettő fölé emelni, vagy annak rovására érvényesíteni, mindhárom területen vissza­esésre vezetne. Csendes dip­lomáciával, kitartó munkával sokkal több eredményt lehet elérni a kényes kérdésekben, mér város, Lagas és Umma vívott egymással Krisztus születése előtt 2500 táján a Tigris vizéért. Azonban bár­milyen furcsa, nem pusztán a vízhiány, de az öntözés is megrendített nem egy birodal­mat. Az öntözéssel ugyanis rengeteg gond jár: kiürülnek a felszín alatti vízrétegek, s főként elszikesedik a talaj. Sandra Postel amerikai sza­kértő szerint ez komoly szere­pet játszott a mezopotámiai civilizáció hanyatlásában. A szikesedés ma is nagy probléma: az öntözött terüle­tek egyötödénél jelentkezik, márpedig az öntözés ma még az ókorinál is sokkal nagyobb szerepet játszik a mezőgazda­teljesítéséhez, s ezek az orszá­,gok sem lesznek készen a csatlakozásra az általuk 2003­ban megjelölt időpontig. A „Europe 2000 Plus" című DIHT-jelentés szerint Csehor­szág, amelyet az EU részéről már bírálat is ért a reformfo­lyamat akadozása miatt, 2006 előtt nem fogja teljesíteni a belépési feltételeket. Ugya­nebben az évben jöhet szóba Észtország csatlakozása. Len­mint asztalveréssel - mondta. Kovács László szerint a kormányoldal hibázott, ami­kor számukra teljesen váratla­nul előállt a határon túli ma­gyarság különleges státusának ötletével. Az MSZP elnöke a továbbiakban „őrült ötletnek" nevezte azt az elképzelést, hogy a magyarországi lakos­ság számának csökkentését ellensúlyozandó az erdélyi magyarság egy részét áttelepí­tik Magyarországra. „A ma­gyarországi népesedési gon­dokat nem a határon túli ma­gyarság rovására kell megol­dani" - hangsúlyozta. A magyar-román alap­ságban. Indiában például két­szer annyi vizet használnak a felszín alatti vízrétegekből ön­tözésre, mint amennyi után­pótláshoz azok jutnak: ennek következményeként az indiai szubkontinensen hamarosan a vízhiány miatt negyedével fog csökkenni a mezőgazdasági termelés. így szakértők szerint a kö­zeljövőben még a mostaninál is fontosabb kérdés lesz a víz­készletek megosztása. A Kö­zel-Keleten, a Jordán vidékén már ma is konfliktust okoz ez a kérdés a palesztinok és az izraeliek között, ráadásul a Jordán, s mellékfolyója ko­moly szerepet játszik két má­sik térségbeli ország, Jordánia gyelország esetében a jelentés 2005-öt nevezi meg reális cél­dátumként. A német kamarai szervezet tanulmánya szerint az EU-bővftés folyamatában „a minőség fontosabb, mint a sebesség". Brüsszelben egyéb­ként egyre erősebben meg­kérdőjelezik a jelölt országok által 2003-ra kitűzött csatla­kozási céldátum tarthatóságát, és sokasodnak a késleltetést szorgalmazó felhívások is. szerződést az MSZP elnöke úgy értékelte, hogy az ha nem is „a megálmodható legjobb", viszont „az elérhető legjobb dokumentum" és a magyar­román viszonyban és a romá­niai magyarság helyzetében megvalósult előrelépések lé­nyegében ennek a következ­ményei. Kovács László el­mondta, hogy aggódik a ro­mániai választások kimenete­le és ezzel összefüggésben a magyar-román kapcsolatok, illetve a romániai magyarság sorsának alakulása miatt. Úgy vélte, sok múlik a magyar kormány magatartásán is, nem szabad indokot adni a ro­mán nacionalista erőknek. Egyértelműen hasznosnak és eredményesnek ítélte az RMDSZ kormányban való részvételét. és Szíria vízutánpótlásában is. Egyiptom folyóvizeinek 95 százaléka - így mindenekelőtt a Nílus - az ország határain kívül ered, ezért Kairó egyik legfontosabb diplomáciai fel­adatának tekinti, hogy a térség vízkészleteinek (jelenleg szá­mára kedvező) megosztását nehogy módosítani kelljen, ahogy azt Szudán és Etiópia követeli. A Tigris és az Eufrá­tesz miatt nyílt konfliktus kezdődött Törökország, illet­ve Irak, Irán és Szíria között (Ankara ugyanis gátakat akar építeni a két folyóra, szom­szédai ellenkezése dacára). Még a politikailag stabil tér­ségek államai között is vi­szályhoz vezet a vízkészletek ügye: az Egyesült Államok és Kanada között rendszeresen viták támadnak a Nagy Tavak vizének hasznosításáról. S. Térti László szükségtelen Pozsony (MTI) A legújabb felmérés sze­rint Szlovákiában az embe­rek csaknem háromötöde szükségtelennek tartja a vá­lasztások idő előtti kiírását, amint azt az ellenzék szor­galmazza. A Szlovák Sta­tisztikai Hivatal 1200 meg­kérdezett véleményére ala­pozó áprilisi felmérése me­gerősítette a korábbi, febru­ári felmérés megállapítását, amely szerint indokolatlan lenne a választásokat idő előtt megrendezni. A meg­kérdezettek 58 százalékával szemben csupán 29 száza­lék ért egyet a választások idő előtti megtartásával. Lemondott a kormány La Paz (MTI) A bolíviai kormány hét­főn testületileg benyújtotta lemondását. Hugó Bánzer elnök valószínűleg csak részben szervezi át tizenöt tagú kabinetjét, s az új tago­kat kedden nevezi meg. 1997. augusztusi beiktatása óta ez a legnagyobb politi­kai válság a dél-amerikai országban. Bánzer múlt csü­törtökön feloldotta a 12 nappal azelőtt (eredetileg három hónapra) kihirdetett rendkívüli állapotot. Dönté­sét azzal indokolta, hogy véget értek a zavargások, és a problémákat sikerült pár­beszéd útján megoldani. Az 500 ezres lélekszámú Co­chabamba térségében április elején sztrájkot tartottak a vízművek tervezett privati­zációja ellen, amely húsz­százalékos díjemeléssel fe­nyegetett. Figyelmeztetés Szarajevó (MTI) A NATO európai had­erőinek főparancsnoka fi­gyelmeztette Szlobodan Mi­losevics jugoszláv elnököt, hogy hagyjon fel Szerbia Nyugat-barát szomszédja, Montenegró megfélemlíté­sével. Wesley Clark tábor­nok kétnapos boszniai láto­gatásának végén, kedden Szarajevóban kijelentette: Milosevicsnek tudnia kell, hogy a NATO figyel, és tisztában van azzal, mire tö­rekszik a jugoszláv elnök. Milosevicsnek azt is tudnia kell, hogy milyen képessé­gekkel rendelkezik a NA­TO. Az észak-atlanti szer­vezet mindenkinek értésére adta: Koszovóban állomáso­zó erői sokoldalúak, jól irá­nyítják őket, és készek bár­milyen feladat elvégzésére. Ellenörök Bukarest (MTI) Magyarország képviselői által vezetett multinacioná­lis katonai felügyelet végez ellenőrzést április 25-től 27­ig Romániában. A közle­mény szerint a többnemzeti­ségű katonai ellenőrzésre az európai hagyományos fegy­veres erőkre vonatkozó szerződés (CFE) keretében kerül sor. Az ellenőrzést végző csoportnak öt ma­gyarországi, valamint egy­egy francia, német, holland és szlovák tagja van. A há­romnapos romániai szemlén az ellenőrző csoportot a ro­mán védelmi tárca stratégia­tervezési és fegyverzetel­lenőrzési főosztályának szakemberei kísérik - jelen­tették be Bukarestben. A XXL század háborúi a vízért folynak majd? Készletek és gátak Kovács László aggódik Ki hibázott?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents