Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-21 / 94. szám

PÉNTEK. 2000. ÁPR. 21. BELFÖLB 3 M röviden A Ukránok és magyarok Budapest, Szolnok (MTI) Az ukrán-magyar kapcso­latok elmúlt tíz éve a folya­matosan erősödő barátság és stratégiai együttműködés tör­ténete - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter, az uk­rán kollégájával, Borisz Ta­raszjukkal folytatott budapesti megbeszélés utáni sajtótájé­koztatón. A két külügymi­niszter látogatást tett az árvíz által veszélyeztetett Szolno­kon, ahol az ukrán diplomácia vezetője találkozott Orbán Viktor magyar miniszterel­nökkel. Martonyi János kö­szönetet mondott az árvíz el­leni védekezéshez nyújtott ukrán segítségért, kiemelve, hogy a támogatás különösen jól esik a szomszédos orszá­goktól. Millenniumi zászlé Szerencs (MTI) A zászló identitásunk egyik leghűségesebb szimbó­luma, a nemzeti összetartozás, az egység jelenik meg benne; tartalmazza a múltat, értelme­zi a jelent, segít megtalálni a holnap felé vezető utat - han­goztatta Mikes Éva, amikor átadta Szerencs város polgár­mesterének a millenniumi zászlót. Az MH közigazgatási és területpolitikai államtitká­ra, a szerencsi református templomban - amely a Rá­kóczi szabadságharc idején helyet adott az Országgyűlés­nek is, és amelynek kriptájá­ban Rákóczi Zsigmond ham­vai nyugszanak - a zászló át­adásakor kifejtette: a történe­lem nagy kataklizmái mind azért következtek be, mert va­laki, vagy valakik rosszul ér­telmezték a múltat, nem érzé­kelték helyesen a jelent, ezért törvényszerűen vétették el az utat. Helikoni • ünnepségek Keszthely (MTI) Csaknem három és félezer diákot várnak a Dunántúl százhuszonnyolc középiskolá­jából az április 28-án, Keszt­helyen megnyíló Helikoni Ünnepségekre. Az egy hét múlva kezdődő rendezvényen - az ország legnagyobb ifjú­sági kulturális szemléjén - ti­zennyolc művészeti, előadói kategóriában mutatkoznak be a diákok. Április 28-án, pén­teken az egykori alapító-me­cénás, Festetics György gróf szobránál lobban fel a heliko­ni láng, majd három napon át versengenek kilenc helyszí­nen a dunántúli fiatalok. Kisvállalkozók Gyár (MTI) Megnehezíti a határ menti együttműködést az Európai Uniónak az a döntése, amely szerint a magyar-szlovák ha­táron átnyúló kooperáció cél­jaira a szervezet mindkét or­szág számára két-két millió eurós projekt-értékhatárt ál­lapított meg 2000. és 2002. közötti időszakra, vagyis a programok értéke nem lehet alacsonyabb ennél az összeg­nél - hangzott el a magyar­szlovák kis- és középvállalko­zói konferencián csütörtökön Győrött. A konferencián beje­lentették, hogy a két ország és az EU szakembereinek köz­reműködésével elkészült a kö­zéptávú magyar-szlovák együttműködési stratégia, amely a 2000 és 2006 közötti időszakot öleli fel. Államtitkári árvízi vizit A járványügy a helyzet ura Oberfrank Ferenc (balról): Az egészségügyi intézmények is felkészültek a váratlan eseményekre. (Fotó: Nagy László) Szolnok környéke-Sze­ged árvízi útvonalat re­pülte tegnap végig dr. Oberfrank Ferenc, az Egészségügyi Minisztéri­um közigazgatási állam­titkára. Szemléjének célja az egészségügyi és a töb­bi védelmi szerv együtt­működésének, valamint a járványügyi védekezés­nek az ellenérzése volt. Az Egészségügyi Miniszté­rium államtitkára, dr. Oberf­rank Ferenc árvízi ellenőrző útjának utolsó állomására, Szegedre tegnap délután érke­zett. A lapunknak adott rövid inteijúban elmondta: tapaszta­lata szerint az egészségügyi és a többi védelmi szerv együttműködése a legtöbb he­lyen példás, az egészségügyi intézmények is felkészültek a váratlan eseményekre. Az ár­vízi helyzet járványügyi szem­pontból is különleges figyel­met, fokozott óvintézkedése­ket igényel - folytatta az ál­lamtitkár. - A lakosság köz­egészségügyi tájékoztatása megfelelő, oltóanyag és fertőtlenítőszer a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. A járványok elleni véde­kezés egyik legfontosabbak követelménye a személyi higi­énére vonatkozó szabályok fo­kozott betartása. Éppen ezért - a járványü­gyi szakemberek - a kitelepí­tettek befogadó helyeit, az el­helyezendő létszámot szigorú­an ellenőrzik. Mindenütt biz­tosítják - a védekezés során ­szennyvízzel kapcsolatba ke­rülő emberek védőoltását. A rendkívüli higiénés intézkedé­sek közé tartozik, hogy nyil­vántartják azokat, akik fertőző baktériumot hordoznak, illetve ürítenek. Rájuk a tisztiorvosi szolgálat munkatársai és a há­ziorvosok külön figyelnek. A fertőző májgyulladás, a hastí­fusz és más emész-tórendszeri fertőzések veszélye jöhet szó­ba az árvíz idején. Ezek me­gelőzését szolgálja a higiénés szabályok szigorú betartatása. Szegeden egyre nagyobb kör­ben terjed, hogy nem tanácsos csapvizet inni. Az államtitkár er­re vonatkozóan elmondta: min­den veszélyeztetett helyen folya­matosan figyelemmel kísérik a vezetékes víz állapotát, minősé­gét. Szeged ivóvíz-szolgáltatásá­nak nincs köze a Tiszához, ezért kizárt, hogy az árvíz befolyásolja a szegedi ivóvizet - fejezte be la­punknak adott tájékoztatását Oberfrank Ferenc, az Egészség­ügyi Minisztérium államtitkára. K. K. Árhullám és halászati tilalom A Tisza Csongrád megyei szakaszán a védekezésre vál­tozatlanul nagy erőket össz­pontosítanak. A folyó tegnap Martfűnél tetőzött 1003 cen­timéterrel, ez a magasság 77 centiméterrel több, mint amit valaha is mértek a Szolnok megyei településnél. Csongrádnál és Mind­szentnél tetőzéshez közeli szintet mértek csütörtökön. Vélhetően ma éri el folyó vi­ze a csúcsmagasságot. A Maros vízszintjének emelke­désével lehet számolni a kö­vetkező napokban, másod­percenként 500-600 köbmé­ter folyik a mederben. A meghibásodott mindszenti szivattyútelepre komoly fel­adatok hárulnak a jövőben, a belvizek eltávolítása miatt. A szegedi partfal lépcsőlejárói­ba elhelyezett elzárásokat 10 méterre magasítják - tudtuk meg az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. Mi­ként azt is, hogy valakik az említett lezárásokat, fedőré­szeket megrongálták, a desz­kákat a folyóba hajigálták. Bizonyára nem gondoltak az esetleges következményekre. A Szegeden nemrég meg­nyitott Tisza-Maros kor­mánybiztosi irodán tegnap a folyami élővilág rehabilitá­ciójának kérdésével foglal­koztak. Megállapították, hogy az árvízi csúcsok és vízhozamok mérséklése, az egyenletesebb vízjárás érde­kében szakértők bevonásá­val kell megvizsgálni, ho­gyan lehet megelőzni a je­lenlegihez hasonló helyzet kialakulását. Például: a gá­tak magasításával, a hullám­terek bővítésével. Szó esett arról is, hogy. a cián­szennyeződést követő halá­szati és horgászati tilalmat a jövőben miként lehet felol­dani. V. F. S. Budapest (MTI) Magyarország népességé­nek csaknem 70 százaléka támogatja az európai uniós csatlakozást, és egyben úgy látja, hogy a belépés időpontja három-négy év múlva következhet be - de­rül ki abból a közvélemény­kutatásból, amelyet a Szonda Ipsos végzett el a Külügymi­nisztérium megbízásából. Levendel Ádám, a Szon­A magyar lakosság kétharmada EU-párti da Ipsos igazgatója csütörtö­kön Budapesten sajtótájé­koztatón úgy fogalmazott: az elmúlt négy év tapasztalatai alapján a lakosság meghatá­rozó többsége reálisan, vára­kozóan tekint az EU-ra. - Döntés született arról, hogy a nyilvánosság szá­mára is hozzáférhetővé vál­janak a csatlakozási tárgya­lásokon képviselt magyar álláspontok, amelyek né­hány napon belül a külügyi tárca internetes honlapján lesznek olvashatók - közöl­te a tájékoztatón Gottfried Péter, a Külügymimisztéri­um Integrációs Államtitkár­ságának vezetője. Kérdésre válaszolva kö­zölte: Magyarország EU­tagságáról akkor kerülhet sor népszavazásra, ha a csatlakozási tárgyalások eredményei ismertté vál­nak. Közjogi méltóságok juttatásai Budapest (MTI) Az öt legfőbb közjogi méltóság esetében hiva­tali működésük idejére já­ró juttatásaik körét azo­nosan állapítja meg az a törvényjavaslat, amelyet a hat parlamenti párt frakcióvezetője nyújtott be az Országgyűlésnek. Egységesülne a köztársa­sági elnöknek, a miniszterel­nöknek, az Országgyűlés el­nökének, az Alkotmánybíró­ság elnökének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a havi tisz­teletdíja, amely a köztisztvi­selői illetményalap hét és fél­szerese, továbbá ennek az összegnek a 180 százaléka, azaz a 2000. évben 591 150 forint lenne. Az előterjesztés indokolása szerint ezzel megszűnik az az ellentmondásos helyzet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek illetménye jelentősen meg­haladja a másik négy közjogi méltóságét, miközben a szóban forgó kiemelt jelentőségű tiszt­ségek alkotmányos szerepének fontossága érdemi különbséget nem mutat. A javaslat ugyanakkor a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnököt tekinti a legfőbb közjogi méltóságnak, „elsőnek az egyenlők között". Ennek megfelelően az ál­lamfő részére megbízatása megszűnését követően széle­sebb körű juttatásokat bizto­sít, mint a többi közjogi mél­tóságnak. Az előterjesztés értelmé­ben a hivatalából távozó ál­lamfőt, az aktív köztársasági elnök mindenkori fizetésével azonos tiszteletdíj, legalább háromszobás lakás használa­ta, térítésmentes egészségügyi ellátás, korkedvezményes öregségi nyugdíj lehetősége, kétéves gépkocsihasználat, valamint két évi két főnyi tit­kárság igénybevétele illetné meg. A másik négy közjogi mél­tóság, ha tisztségét legalább két évig betöltötte, a posztjá­ról való távozását követően ­főszabályként - további hat hónapon keresztül a havi illet­ményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, valamint megilleti óket a gépkocsihasz­nálat és a titkárság is. jegyzet Magyar növekmény A magyar munkavállalói konstrukció pillére a mini­málbéres. Már ez a melléknév is azokat a régi szép időket idézi, amikor a csendőr-rendőr bent álldogállt a konyhában, s vigyázott, hogy a (minimálbéres ne na­gyon ugrálhasson sorsa ellen. Ma ellenben már de­mokrácia van, a csendőr-rendőr eltűnt a konyhából. A zsebünkben ácsorog. Azelőtt a politika vitte el a jogokat. Ma az adórend­szer, a pénzviszonyok, a nyomor... A mai kor tipikus terméke a minimálbéres alkalma­zott, aki papíron megkapja a lehető legcsekélyebb , fi­zetést". Bevadult kapitalizmusunk friss tulajdonosa, a munkaadó pedig zsebből még rátesz a minimálbérre. Vagyis a minimálbéres magyar rabszolga összejátszik rabszolgatartójával, így mindketten jól járnak. A vad­kapitalista rabszolgatartó a kevesebb kifizetett bér után kevesebb közterhet fizet. A vadkapitalista rab­szolga pedig a papíron kifizetett kevesebb bér követ­keztében kevesebb személyi jövedelemadót tejel az ál­lamnak... A minimálbér 1988-ban jelent meg minálunk, ami­kor a piacgazdaságnak pirkadni kezdett. A pirkadat nem azokat a reményeket váltotta be, amelyekkel a 90­es évtizednek a magyar nép nekivágott. Szociálisan ér­zéketlen tíz évet tudhatunk magunk mögött; a foglal­koztatási, jövedelmi anomáliákat a minimálbér nem szüntette meg. Most sem várhatnak sok jót a rabszolgák, mert szentségeim fog a munkaadó, ha a minimálbér ­mintegy 57 százalékkal! - megemelkedik. Lesz, akit ­főleg faluhelyt - elbocsát a munkaadó, mert az emelt minimálbért csak kevesebb alkalmazottnak tudja majd kifizetni Az is lehet, hogy midenkit elbocsát, s a legol­csóbb munkaerő árának növekedése miatt az egész kis céget bezárja, béreseit meg az utcára küldi. A munkában maradó minimálbéresek után pedig jó­val több közterhet kell majd befizetni, mint eddig. Hogyan lehet helyre billenteni a mérleget? Úgy, ha a rabszolgák kevesebb bért fognak kapni zsebbe, feke­tén... Viszont a papíron megnövekedett jövedelmük után majd több adót kell fizetniük. így jár jobban rosszul, így lesz méginkább kézben tartható a magyar minimálbéres. Pártirodát avatott Csurka István A MIÉP elnöke személyesen vágta át a nemzetiszín szalagot. (Fotó: Gyenes Kálmán) Munkatársunktól Új irodát avatott tegnap Szegeden a Magyar Igazság és Élet Pártja. A Széchenyi tér 5. szám alatti irodahelyi­séget Csurka István pártel­nök avatta fel, aki az ese­mény tiszteletére rendezett sajtótájékoztatón saját ke­zűleg távolította el az őt áb­rázoló fényképet az iroda fa­láról. Csurka István a meg­nyitót követő sajtótájékozta­tón elmondta, hogy az or­szág számára rendkívül ne­héz napok jöttek el. A párt­elnök a tiszai árvíz és a ti­szai ciánszennyezés okaként egyértelműen a trianoni bé­keszerződést jelölte meg, amely révén a Kárpát-me­dence nem egységként jele­nik meg, nem baráti államok fennhatósága alatt áll, ha­nem egymással ellenséges viszonyban lévő országok területe. Csurka István tegnap dél­után Szegeden is meghirdet­te azt az akciót, amelynek keretében július 4-én Buda­pesten demonstrációt szer­veznek a magyarság össze­fogása érdekében. A párt megyei helyzetéről a megyei elnök adott szá­mot. Kovács László elmond­ta, hogy a megyei MIÉP­szervezet stabil, vezetése egységes. Jelenleg kilenc MIÉP -szervezet működik a megyében, s további két cso­portot terveznek megalakíta­ni. A párt sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a hét végén a MIÉP politikusai is részt vesznek az árvíz elleni véde­kezésben.

Next

/
Thumbnails
Contents