Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. APR. 20. ZÖLD ZÓNA 9 Környezetvédelmi oktatás Mit kínál az egyetem? A felsőoktatásban több helyen folyik Szegeden környezetvédelmi jellegű képzés. A legnagyobb kínálatot a természettudományi kar nyújtja, a tanárképző f&iskolai karon biológiakörnyezetvédelem szakos pedagógusokat készítenek fel, míg a SZÉFen a választható tárgyak között szerepel a környezetgazdálkodás. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán folyó környezetvédelmi jellegű szakok három képzési szintet fednek le az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzéstől az alapképzésen keresztül a posztgraduális oktatásig. A hulladékhasznosító technológus szakon olyan szakembereket képeznek, akik alkalmasak felsőfokú hulladékkezelési és gazdálkodási szakképesítést igénylő feladatok ellátására önkormányzatoknál, hulladékfeldolgozással foglalkozó vállalkozásoknál, környezetvédelmi cégeknél és felügyelőségeknél. A környezetvédelmi technológusok középvezetői feladatokat láthatóak el az önkormányzatokon kívül környezetvédelmi felügyelőségeknél, vízügyi igazgatóságoknál, erdészeti és mezőgazdasági üzemeknél, környezetvédő civil szervezeteknél vagy nemzeti parkoknál. A természetvédelmi technológusok elsősorban a természetvédelmi őrszolgálat tagjaiként végzik munkájukat, de elhelyezkedhetnek az előbb említett munkahelyeken is. A természettudományi karon környezetkutató és környezettan tanár szakokon vehetnek részt a diákok felsőfokú diplomát nyújtó nappali tagozatos alapképzésben. Az előbbi a környezetvédelem és az ipar területén folyó kutatásokhoz képez szakembereket, de a diplomások a közigazgatásban is elhelyezkedhetnek, mint a környezetvédelmi előírások betartását felügyelő szakemberek. A környezettan tanár szakon középiskolai tanárokat képeznek. A szakot másik képzéssel párosítva vehetik fel a hallgatók. A természettudományi karon belül létrehozott Környezet- és Természetvédelmi Kutatási és Oktatási Regionális Centrum hat éve folytat környezetvédő posztgraduális képzést. Szakirányú felsőfokú végzettséggel lehet jelentkezni a négy félévig tartó, költségtérítéses, esti tagozatos rendszerben folyó oktatásra, amelynek során olyan szakembereket képeznek, akik alkalmasak lesznek önálló alkotó vagy kutató tevékenységre az ipar, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelmi közigazgatás, valamint a vízügy területén. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán 1992 óta oktatnak környezetvédelmet. Annak idején a tanárképző főiskolák közül Szegeden kezdték el elsőként a biológia-környezetvédelem szakos általános iskolai pedagógusok képzését. Jelenleg csak biológia szakkal párosítva tanulhatnak környezetvédelmi ismereteket a hallgatók, de a szegedi főiskolai kar kérte az oktatási minisztériumot, hogy kémia, fizika és földrajz szakok mellé is felvehessék a diákok ezt a tárgyat, döntés azonban még nem született. A diákok az alapvető tárgyakon túl olyan speciális kurzusokon is részt vesznek, mint az energetika, a biometria, a környezet-egészségtan vagy a környezetvédelem pszichológiája. A nappali tagozatos képzés mellett levelező posztgraduális oktatás is folyik. A főiskolai kar Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Intézete két környezetvédelemmel kapcsolatos, költségtérítéses tanfolyamot hirdet meg. A környezet- és természetvédelmi szakmunkás képzésre alapfokú iskolai végzettséggel lehet jelentkezni. A négy féléves oktatás után a végzett hallgatók természetvédelmi őrök vagy közterület-felügyelők lehetnek, de foglalkozhatnak vegyszertárolással, állati hulladék megsemmisítéssel, zöldfelület fenntartásával. A két féléves környezetvédelmi szakelőadó tanfolyamot középfokú végzettséggel rendelkezőknek hirdetik meg. Az oklevél birtokosai ipari és szolgáltató üzemek, önkormányzatok környezet- és természetvédelmi feladatainak ügyintézését végezhetik. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karon külön szak formájában nem oktatnak környezetvédelmet, viszont a hallgatók választható tantárgyaik és szabadidejük terhére felvehetik a három és fél éves környezetgazdálkodás blokkot. Ennek keretében olyan ismeretekre tehetnek szert, mint például hulladékhasznosítás az élelmiszeriparban, környezetvédelmi technikák, környezeti menedzsment, és ezek mellett esettanulmányokat is vizsgálnak. Hegedűs Szabolcs Mit mond a NAT? Nőtt a nevelés súlya A környezeti nevelés önálló fö műveltségi területként jelenik meg a Nemzeti alaptantervben, illetve a készülő kerettantervek is komoly szerepet és tartalmat szánnak a témának. A természet- és környezetvédelmi ismeretek oktatásában a Nemzeti alaptanterv bevezetése hozta meg az áttörést. Bár az alaptanterv tervezése előtt sem maradt ki teljesen a környezetvédelem a magyar közoktatásból, a NAT volt az a dokumentum, amelyik műveltségi területként legitimizálta környezetünk problémáinak iskolai bemutatását. A dokumentum tervezése több mint öt évig tartott, és ez idő alatt a különböző műveltségi területek tartalma is sokat változott, ahhoz azonban a szakmai viták során kétség sem fért, hogy a „Földünk és környezetünk" műveltséA melléklet a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Keczer Gabriella Szakértő: Szabó Ferenc környezetvédelmi mérnök gi területnek helyet kell adni az oktatás tartalmi tervezésében. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a magyar oktatás tartalmi változásai az európai modellhez igazodtak, lévén a német és brit példák keverékére mintázott Nemzeti alaptanterv ugyanazokat az ajánlásokat fogalmazza meg a környezetvédelmi oktatással kapcsolatban, mint az európai oktatási standard. A NAT tíz fő műveltségi területet határoz meg (ezek egyike a Földünk és környezetünk), és a különböző területek súlya között korosztálytól függően hozzávetőleges arányokat is megjelöl. Az általános iskola 1-6 évfolyamain az Ember és természet műveltségi területet vezeti be, hetedik évtől pedig a környezeti témakör is bekapcsolódik. A NAT szerint az általános iskolai oktatás utolsó két évében, és az alapműveltséget adó első két középiskolai évben a két műveltségi terület aránya 20-30 százalékos kell legyen, melyből a környezeti nevelés 4-7 százalékot kap. A közoktatási törvény tavalyi változásával a NAT érvénye is módosult, hiszen a törvény az alaptanterv előírásaira épülő helyi tantervek helyett az ország összes iskolájára vonatkozó kerettanterveket készül kiadni. A kerettantervek az adott iskola oktatásában körülbelül 20 százalékos helyi mozgásteret hagynak a helyi tanterveknek, így az egységesen kidolgozott tananyag mellett jut tanóra a környezeti nevelés helyi változatának is. A kerettantervek szintén tartalmazni fogják a környezetvédelmi oktatás elemeit, valamint ugyanúgy az európai oktatási modellhez illeszkednek majd, mint azt az alaptanterv idején elképzelték. A tanterv lényege az lesz, hogy a gyerekek megismerjék azokat a tényezőket, amelyek a Földön tapasztalt környezeti válsághelyzetekhez vezettek, illetve felismerjék a társadalmigazdasági modernizáció pozitív és negatív hatásait. Az iskolák többségében éppen a hosszúra nyúlt átmeneti idő miatt - még nincsenek kiforrott formái a környezeti nevelésnek, a műveltségi teriiletet azonban komolyan veszik, ezt mutatják Szegeden a Föld napján és a víz napján szervezett rendezvények és tanulmányi versenyek, melyeken általában népes mezőny gyűlik össze. Ugyanígy a tanórán kívüli foglalkozásoknak is népszerű témája a környezetvédelem, hiszen a gyerekek érzékenyek a problémákra, és szeretik a környezetvédelmi témájú látogatásokat. P. J. A zoopedagógus természetszeretetre nevel Cincértél a flamingóig A Szegedi Vadasparkban. A „simogató állatkert" a gyerekek kedvence. (Fotó: Miskolezi Róbert) Ezt az állatot úgy hívják, hogy sziamang. Köszönéssel kezdődik és másképp végződik mondta a gyerekeknek Konrád Mónika, a Szegedi Vadaspark zoopedagógusa. A minden korosztály nyelvén nagyon értő, kétdiplomás, hollandiai szakmai tapasztalatokkal is rendelkező szakember úgy mutatja be az élővilágot a kicsiknek, hogy a vadasparki látogatás után egészen más szemmel nézik az őket körülvevő természetet, mint előtte. Megszeretik, és egyszersmind védik is mindazon élőlényeket, amelyek mellett eddig úgy mentek el, hogy észre sem vették őket. A „simogató állatkertben" kezdődik a program: a gyerekek megérinthetik a törpe termetű, lobogó szakállas kolumbiai kecskéket, a lüktető toroklebernyegű pulykákat; magasan a fejük fölött kispanda-pár alszik a fa tetején. - Ki vesz észre leggyorsabban egy madárfészket? - kérdi, immár más színhelyen, Konrád Mónika. Néznek szét a gyerekek, néznek - a törökszentmiklósi református iskola harmadikosai -, s már mondják is: a lámpaoszlop-bura mögé befészkeltek a verebek. Verébfészek és guanako Jön a következő kérdés: miből készült a fészek? A válasz: szalmából. - Én inkább ott szénát látok - így a zoopedagógus. S lehet tisztázni a különbséget széna és szalma között - a széna száraz fű, a szalma a gabonának a szára. Cinke szól az áprilisi lombok között, láthatatlan. - Milyen madár? kérdezi Konrád Mónika. A bizonytalan válaszok hallatán elkezdi mondani: fekete a sapkája, fekete a nyakkendője, sárga a mellénye, mi az?... Az egyik gyermek máris mondja: cinke! Mégpedig széncinke - pontosítja a választ Mónika. Az ormányos medvének s az örvös pekarinak egyaránt hosszú az orra. Miért? A zoopedagógus elmagyarázza: az ormányos medvének azért, mert résekből, faodvakból szedi ki a táplálékát, az örvös pekarinak pedig azért, mert a talajból túra ki, amit eszik. - Mihez hasonlít a pekari? A sertéshez. Abban is, hogy mindenevő így Konrád Mónika. („Mindenevő husi", mondja az egyik gyerek.) Itt is lehet magyarázni: a „mindenevő" növényi és állati táplálékokat egyaránt fogyaszt. Az egyik gyermek káposztalevelet dob a guanakónak, a levél az állat hátára esik: a guanako azonnal talpra ugrik, megkeresi a kellemetlenkedő levelet, megszagolja, majd büntetésül azonnal elfogyasztja; a gyerekek ámulva nézik. Máris a bőgőmajmoknál vagyunk, a velük egy területen élő agutik hártyavékony fülén pirosan átsüt a nap. Feketehaftyúfíóka Hajnalpírszín flamingók szűrik a vizet a tavon. Lefelé hajlott csőrük úgy teszi lehetővé a táplálékul szolgáló apró szervezetek kiszűrését, hogy mikor a madár lehajtja fejét, csőrének - „normál" testhelyzetben függőlegesen álló része vízszintes helyzetbe kerül, a felső csőrkáva pedig alulra. A zoopedagógus magyarázata érthetővé s teljesen természetessé teszi a gyerekek számára, miként tud a madár ilyen bonyolultnak tűnő módon, táplálékot szerezni. Flamingónézés közben száraz nádszálon gubbasztó, zománczöld levelibékára bukkan a csoport. - Tényleg teljesen zöld? - kérdi Mónika, és a gyerekek észreveszik: a béka orrlyukától a szemén át barna sáv vezet a hátsó testrészekig, így összepöndörödött, a nádszálra fölkapaszkodott, félszáraz kúszónövény-levélre emlékeztet az állat, megtévesztésig. A hóbaglyok ketrecénél kiderül: a hím szinte teljesen fehér, a tojó viszont foltos. Kotlás közben beleolvad a talaj színébe, s nem találják meg a fészket a ragadozók mondja a zoopedagógus. Logikus lesz minden, magyarázata nyomán. Az egyik gyermek döglött csirkét lát meg a bagolyketrecben. Még mielőtt kitörne a tömeges pánik, a zoopedagógus megkérdezi: - Ugye, ti is szoktatok csirkét enni? A túra végén a gyerekek - akiket a kirándulás legelején még nemigen izgatott, hogy a simogatandó kameruni kecskéknek van-e kedvük a simogatáshoz - már tudják: az állatoknak is létezhetnek szokásaik, melyeket tiszteletben illik tartani. Az alvó hiúzokat nem ébresztgetik, csináljanak is valamit, hanem pisszegni kezdenek egymásnak: „Pszt! Halkabban! Alszanak!" Egy kislány, teljesen önállóan, nagy bajuszú cinéért vesz észre a hiúzketrec vasrácsán. Ez a zoopedagógus munkájának eredménye: a gyerekek már önállóan is meglátnak dolgokat, nemcsak feltűnőeket, s nemcsak azokat, amelyekre a figyelmüket előzetesen fölhívták. - Ragyogó volt ez a foglalkozás, élményekkel, tudásanyaggal gazdagodva térnek haza a tanulók kommentálja a tapasztaltakat Hendrikné Antóni Ildikó tanárnő, a vadasparki kirándulás végén. Mindebből az olvasó kideríthette: mivel is foglalkozik a zoopedagógus. - Ha valahol mondom, zoopedagógus vagyok, általában azt kérdezik: én, ugye, állatokat idomítok? - mondja mosolyogva a kétdiplomás, szakirányú végzettségű, kora gyermekkorától az élővilág iránt érdeklődő Konrád Mónika, mikor tevékenységéről beszélgetünk. A zoopedagógus nem az állatokat, hanem az embereket neveli-oktatja, minden korosztályt, gyerekektől a nagyszülőkig, akinek képviselői a vadasparkba látogatnak. Iskolai, óvodai csoportokat vezet végig, szakértő kalauzolással, a parkon, feladatlapokat készít - és korántsem „egyen-feladatlapok" ezek. - A kísérő tanárral mindig egyeztetem, az osztály épp hol tart a tananyagban, mire érdemes összpontosítani - mondja Konrád Mónika. Hozzátéve: ugyanakkor a vadasparki újdonságokra is folyamatosan fölhívja a figyelmet - most például, azaz nemrég, fiókája kelt ki a feketehattyú-párnak, gólyáéknál szintén várható szaporodás, és kiscsikó is született. Mocsári hiúz - örökbe A szegedi általános iskolák közül az Arany János, a Zrínyi Ilona, a Juhász Gyula és a Ságvári pedagógusai hozzák el leggyakrabban diákjaikat a vadasparkba. Konrád Mónika fölhívja a figyelmet a Ság vári gyakorló iskolában tanító Özvegy Judit tevékenységére, aki különösen hatékony foglalkozásokat szokott tartani. A tanárnő ottjártunkkor is a vadasparkban volt: dr. Gősi Gábor igazgatóval és Sipos Lászlóval, egyik tanítványa édesapjával, épp azt mérték föl, milyen lehetőség nyílik nagyobb ketrecbe költöztetni a mocsári hiúzt. - Iskolánk szeretné örökbe fogadni ezt az állatot - így Özvegy Judit -, ennek az akciónak a keretében szponzorokat keresünk az egymillió forintba kerülő, a jelenleginél nagyobb ketrec költségeire. Sipos László a kivitelezést vállalná el a tervek szerint - mondja a tanárnő. A vadaspark kitűnő kapcsolatokat tart fönn többek közt a Somogyi-könyvtárral, a Százszorszép Gyermekházzal, a múzeummal, az Ifjúsági házzal, természetvédelmi szervezetekkel, nemzeti parkokkal, az Universitassal. A tanárképző főiskolai kar környezetvédelmi szakos hallgatói zoopedagógia-speckoll keretében járnak ide, dr. Kincsek Irén éppúgy tartott már itt előadást egzotikus növényekről, mint Pulich Julianna füvészkertvezető. A foglalkozás keretében megkóstolhatták a vadasparkban termett trópusi gyümölcsöket a gyerekek - kiegészítve a Tesco biztosította mennyiséggel. A kolumbiai Alvarado Márta, indián specialitásként, kukoricacsemegéket készített a kicsiknek. - Nagyszombaton, a Föld napján és húsvétkor is várjuk a csoportokat a vadasparkba - mondja búcsúzóul Konrád Mónika. Április 22-én, a Föld napján egy, az Ifjúsági Házzal közösen szervezett játékot rendezünk a gyerekeknek, húsvétkor pedig ehhez az ünnephez kötődő foglalkozással kedveskedünk nekik. Farkas Csaba