Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

Környezetvédelmi támogatás az EU-tái az elsők között Figyelemreméltó, hogy az új európai uni­ós környezetvédelmi tá­mogatási rendszer, az ISPA első körében Sze­ged két projekttel is szerepel. Az egyik a vá­rosi csatornahálózat és szennyvíztisztító kiépíté­sét, a másik a térségi hulladékgazdálkodás fejlesztését tűzte ki cé­lul. A Vízügyi Beruházási Kft. és a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. szak­emberei az elmúlt években felkészültek az európai csat­lakozás követelményrend­szerének teljesítésére. Elké­szültek a távlati fejlesztési koncepciók, időben megin­dult műszaki tervezés és a mérnöki munka. Ez tette le­hetővé, hogy az ISPA-pá­lyázat keretében a legelsők között sikerült olyan műsza­ki dokumentációkat tenni a Környezetvédelmi Minisz­térium asztalára, amelyek felkeltették az unió sza­kértőinek érdeklődését és amelyeket az előkészítés szakaszában támogatásra ér­demesnek tartott mindkét fél. A fejlesztési koncepció elfogadása után, az elmúlt év második felében mindkét projekt gazdái hatalmas munkát végeztek. Külső szakértők bevonásával meg­történt a pályázatok műsza­ki tartalmának kidolgozása, részletes pénzügyi elemzé­sek alapján elkészültek a megvalósíthatósági tanul­mányok. A szűken értelme­zett pénzügyi megvalósítha­tóságon túl be kellett mutat­ni, hogy a {dérése ese­tén milyen, esetleg közvet­lenül nem mérhető előnyök várhatók. Társadalmi hasznosság A társadalmi hasznossá­gok becsült értékei szám­szerűen is bizonyítják, hogy a környezetvédelmi beruhá­zások hosszú távon a társa­dalom egésze számára köz­vetlen költségmegtakarítást is jelenthetnek. Fontos része a dokumentációnak a kör­nyezeti hatásvizsgálat, amely mindkét szegedi pro­jekt esetben egyértelműen bizonyította, hogy a terve­zett fejlesztések jelentős mértékben javítják majd a régió környezetminőségét, közvetve megtartó erejét. A munkát nehezítette, hogy a támogatás odaítélé­sének szabályrendszere még mindig nem teljes, ezért a pályázatokat többször át kellett dolgozni és több al­kalommal ki kellett egészí­teni. A végső változatot a Környezetvédelmi Minisz­térium által kijelölt szak­értők készítették el, és ezt a dokumentációt küldték ki két héttel ezelőtt Brüsszel­be. Az ugyancsak a környe­zetvédelmi minisztérium ál­tal megbízott dán Carbro cég feladata, hogy a magyar projekteket áttekintse, és ha szükséges, további változta­tásokat hajtson végre annak érdekében, hogy pályázata­ink kifogástalan tartalom­mal és formában kerüljenek a döntéshozók asztalára. Ugyancsak ennek a cégnek a feladata az uniós előírá­soknak megfelelő nemzet­közi tenderdokumentáció elkészítése, amely lehetővé teszi a kivitelezői pályáza­tok azonnali kiírását a ked­vező döntés után. Ez azért fontos, mert a támogatások felhasználását szigorú sza­bályokhoz kötötték, melyek között a határidők betartása az egyik legfontosabb. A fejlesztéseket még ebben az évben el kell kezdeni, mert a le nem kötött támogatások elvesznek, a következő évre nem vihetők át. Az elbírált projektek megvalósítását még az idén meg kívánják kezdeni; a végrehajtás a kö­vetkező három-négy év fel­adata lesz. Elbírálás júliusban Az unió illetékes képvi­selőjének nyilatkozata sze­rint a döntés június-július előtt nem várható, ked­vezőtlen esetben még későbbre is húzódhat, de az, hogy a magyar projektek műszaki tartalma rendkívül magas színvonalú, megnö­veli a gyors elbírálás esélye­it. Szegeden súlyos környe­zeti problémát jelent a csa­tornahálózat teljes kiépített­ségének hiánya, és az a tény, hogy szennyvizeink­nek csak részleges tisztítása történik. A közelmúltban épült mechanikai szenny­víztisztító bizonyos problé­mák miatt az elmúlt hóna­pokban nem üzemelt - ez tovább rontotta a helyzetet. A tervezett ISPA projekt a városi csatornahálózat kiter­jesztését és a biológiai szennyvíztisztító és kiépíté­sét tűzte ki célul. A hagyo­mányos biológiai tisztító­egységben az oldott szerves szennyező anyagokat le­vegőztetést követően mikro­organizmusok fogyasztják el, melynek következtében a szennyezés, magas víztartal­mú iszap formájában kiüle­plthetővé válik. A túlszapo­rodó algákért és békalencsé­ért felelős eutrofizációt oko­zó nitrogén és foszfor ve­gyületek eltávolítását az ez­után következő tisztító egy­ségek végzik majd. Fontos feladat továbbá a szennyvíz tisztítása során a szenny­vízből eltávolított iszapok víztelenítése és környezetkí­mélő kezelésének megvaló­sítása. Hulladékkezelés európai módon A másik szegedi projekt a térség harminc településé­nek hulladékgazdálkodási problémáit kívánja megol­dani. A hulladékok környe­zetkímélő elhelyezésének megoldása érdekében a Sze­ged Sándorfalvi úti regioná­lis hulladéklerakó telep utó­lagos szigetelését tervezik, amely megakadályozza a je­lenlegi és a jövőben lerakás­ra kerülő hulladékmennyi­ség talaj- és talajvíz­szennyezését. A szelektív hulladékgyűjtés hálózatát kiterjesztik a város teljes te­rületére és a régió vala­mennyi településére. A szerves hulladékok haszno­sítására regionális komposz­tálótelepet, az építése és bontási hulladékok feldol­gozására regionális ke­zelőtelepet kívánnak létre­hozni. Fontos része a prog­ramnak a hulladékkal szennyezett területek, kiste­lepülési lerakóhelyek kör­nyezetvédelmi felülvizsgá­lata és rekultivációja. E fejlesztések megvalósí­tásával évtizedes lemaradást hozhatunk be Európa fejlet­tebb térségeihez képest, és a város eleget tehet a csatla­kozás környezetvédelmi fel­tételeinek. Keczer Gabriella A Délmagyarország környezetvédelmi melléklete Környezetvédelem a Tömörkényben „A felnőttekkel van a legnagyobb baj" Föld napja a gimnáziumban. Békében a környezettel. (Fotó: Nagy László) Tudják-e, hogy a ló­tetű csak fiatal korában tud repülni? Bevallom, én nem tudtam. Á Tö­mörkény gimnázium di­ákjai viszont egy má­sodperces gondolkodás után megadták a kér­désre a helyes választ. Nem véletlenül. Az isko­lában 1991 óta tanítják a természet szeretetét, a környezet védelmét. Melyik a legveszélye­sebb, Magyarországon is termő gomba, mekkora volt a Tisza eddigi legmagasabb vízállása Szegeden, melyek azok a növények, amelyek­nek nincs levelük? Ilyen kérdésekre kellett válaszol­niuk a gyerekeknek a múlt pénteki, Föld napjával egy­bekötött Tömörkény-napon, amikor már reggel háromne­gyed nyolckor 150 gyerek volt kíváncsi egy Ausztrália környezetvédelmi problémá­iról szóló előadásra. A gim­náziumban nem véletlenül ilyen tájékozottak és kíván­csiak a diákok környezetük­kel kapcsolatban. Az 1991/92-es tanévtől önálló, fakultatív tárgy a környezet­védelem, az ezt választó 40­50 gyerek heti két órában tanulja a természettel, kör­nyezettel, ezek védelmével kapcsolatos tudnivalókat. A hagyományos órák mellett rendszeresen járnak terep­gyakorlatokra, táborokba, esetenként külföldi tanulmá­nyutakra is. Ezeken a nem környezetvédelem tagozatos diákok is gyakran részt vesz­nek, csakúgy, mint az iskola egészét megmozgató akció­napokon: a takarítási világna­pon, a föld vagy a víz ünne­pén. Ez a magyarázata annak, hogy a Tömörkény gimnázi­umban a gyerekek egy kicsit jobban odafigyelnek a kör­nyezetükre, mint máshol. - A célunk nem a szakemberkép­zés, hanem a szemlélet for­málása, a környezettudatos­ság és a természet szereteté­nek kialakítása - mondja Bartáné Németh Ilona, a kör­nyezetvédelmi oktatás lelke az iskolában. Az idei Év Ta­nára egy belső pályázatra dolgozta ki a környezetvédel­mi tagozat tervezetét az igaz­gatóváltáshoz kapcsolódó új gimnáziumi profil kialakítá­sakor, egy jates továbbképzé­sen szerzett tapasztalatok, öt­letek nyomán. Szoros kap­csolatot alakítottak ki a kü­lönböző egyesületekkel, szakmai szervezetekkel (CSEMETE, Körlánc, Ma­dártani Egyesület, természet­és környezetvédő tanárok egyesülete), a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, az egyetem és a tanárképző főiskola tan­székeivel, a szakhatóságok­kal (Atiköfe, Ativizig) és ál­landó az együttműködésük a Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht.-val. Állandóan pá­lyáznak, szerveznek, progra­mokra, versenyekre készül­nek - és általában nyernek. Nemrég 40 gyerek egy hetet töltött Németországban, ahol az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi tenniva­lókról, problémákról hallgat­tak előadásokat az Európa Házban. Tavaly a város összes középiskolájának szerveztek környezetvédelmi vetélkedőt. Bartáné a sokszo­rosát teszi annak, mint amennyit egy átlagos közép­iskolai tanár szokott. - Azt tapasztalom, hogy a hagyo­mányostól eltérő nevelési munka jóval hatékonyabb; terepen, táborban vagy gya­korlati foglalkozáson sokkal hitelesebb az, amit tanítunk, és ezen keresztül a tanár sze­mélyisége is. Ebből a meggyóződésből vállalja az ember ezt a munkát - magya­rázza Bartáné. Mint mondja, ha anyagi támogatásra van szükségük, a megkeresett cé­gek nem mondanak nemet de meglehetősen nagy munka az egyes rendezvényekre így összeszedni a pénzt. Szeren­csésebb lenne, ha a környe­zetvédelmi oktatást felvállaló iskolák valamilyen automati­kus, normatív támogatást kaphatnának ehhez a tevé­kenységhez. Papp Márton és Perjés Alina harmadikos diákok, a gimnázium környezetvédel­mi programjainak „aktivis­tái". Mindketten az általános iskolában és családjukban ta­nulták meg szeretni és félteni a természetet, ezért jelentkez­tek a környezetvédelmi tago­zatra. - Kiskoromban sokat lovagoltam, és ha a kimen­tem a természetbe, mindig helyreállt a lelki békém, akármi volt is a bajom ­mondja Alina. - Én is így va­gyok ezzel. Nemrég nagyon összejöttek a dolgok, fogtam a hátizsákom, és egy napra eltűntem, ki a szabadba - te­szi hozzá Márton. - A termé­szet viszont csak akkor ma­rad meg olyannak, amilyen­nek szeretjük, ha vigyázunk a vizekre, a földre, a levegőre, az élővilágra. Ezért fontos a környezetvédelem - mond­ják. A gyerekek egyetértenek abban, hogy a legnagyobb baj a felnőttekkel van. Na­gyon kevesen gondolják úgy, hogy nekik is tenniük kell azért, hogy tiszta és egészsé­ges legyen a környezetünk. Pedig a helyes szemlélet most különösen fontos lenne, hiszen mind a pénzügyi le­hetőségek, mind a gondolko­dásmód tekintetében nagyon le vagyunk maradva az európai közösségtől. Né­hány óvodában és általános iskolában már foglalkoznak a környezeti neveléssel, mert szerencsére rájöttek, hogy ezt minél korábban el kell kezde­ni. De ahhoz több évre van szükség, hogy a természet szeretete, a környezet védel­me a felnőtteknek is fontos legyen. - A József Attila su­gárúton lakom, és egy nagy­papa mipden nap ott sétál az unokájával. Még nem talál­koztam velük úgy, hogy az a kislány ne dobott volna a jár­dára valamilyen szemetet, csokipapírt vagy ilyesmit. Pedig van szeméttartó az ut­cán. Egyszer nem bírtam to­vább, szóltam nekik. A vá­lasz persze az volt, hogy mit képzelek éri, 'miért szólok be­le az ő dolgukba - meséli Alina. - Baktóban pedig, ahol én lakom, egymást érik a szemétkupacok - csatlako­zik Márton. - Nemrég vol­tunk Németországban, ott egészen másképp mennek a dolgok. Mindenütt tisztaság van, és szelektíven gyűjtik a szemetet. A Környezetgaz­dálkodási Kht. már nálunk is próbálkozik ezzel, de Német­országban ez már mindenki­nek természetes - mondja. A gyerekek még elmond­ják, hogy Bartáné mennyit segít nekik, hogy mennyi él­ményben, sikerben volt már részük az ő közreműködésé­vel. - Több ilyen tanárra, meg több ilyen emberre len­ne szükség. Akkor nem lenne gond a környezetvédelem ­mondják. Keczer Gabriella Tiszavirág a vfv-ben Munkatársunktál Új magazinnal gazdago­dik a Szegedi Városi Tele­vízió műsorkínálata. A mai napon 8 órakor Tiszavirág címmel jelentkezik a vtv környezetvédelmi magazin­ja, melyet havi rendszeres­séggel csütörtökönként te­kinthetnek meg a nézők. A műsor készítői alkalman­ként a környezetvédelem egy-egy önálló témakörét kívánják feldolgozni azzal a céllal, hogy átfogó képet nyújtsanak az adott terület problémáiról, lehetőséget adva a nézőknek saját véle­ményük kialakításához. A műsorban nem csak szegedi problémák és szakemberek szerepelnek majd, térsé­günk környezetvédelmi helyzetén túl áttekinthetjük az országos jelenségeket és azt a követelményrendszert is, amelynek teljesítése a hosszú távú megoldást je­lenti majd az ország számá­ra. A műsor a tájékoztatá­son, ismeretterjesztésen túl fel kívánja hívni a nézők fi­gyelmét arra is, hogy hét­köznapjainkban mi ma­gunk, hogyan járulhatunk hozzá a környezet védelmé­hez, kellő odafigyeléssel, esetleg szokásaink kismér­tékű megváltoztatásával. Az első adás témája talán nem véletlenül a hazai hul­ladékgazdálkodás, amely az európai követelményrend­szerhez képest a legna­gyobb lemaradásban van. A műsor nézői megismerked­hetnek a hulladékok kör­nyezeti hatásaival és azok­kal a korszerű módszerek­kel, amelyekkel részben már Szegeden is meg­kezdődött a hulladékok környezetkárosító hatásai­nak megelőzése és felszá­molása, a felzárkózás a vi­lág fejlettebb részéhez. Az áradás előnyei Kisköre (MTI) A Tisza-tó lesz a cianid­szennyezést elszenvedett Tisza ökológiai helyreállítá­sának központja, miután a mesterséges tóba szerencsé­re nem került nehézfém ­jelentette be Gönczy János tisza-szamosi kormánybiz­tos Kiskörén. A sok gondot okozó magas vízszint és az erős áradás arra viszont ki­válóan alkalmas, hogy a Felső-Tiszán leülepedett ne­hézfémeket mozgásba hoz­za és nagyobb területen való eloszlásukat elősegítse. - Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nehézfém kimo­sódik a Tiszából, csupán an­nak koncentrációja csökken - húzta alá a kormánybiz­tos. Gönczy János elmond­ta: a Tiszára vonatkozó álta­lános halfogási és haltelepí­tési tilalom úgy módosul, hogy a Tisza-tóba megkez­dik a halak betelepítését. Elsőként süllőket telepíte­nek be és az értékes ragado­zóhal állományának gyara­pítása érdekében a Balaton­ról egy mobil halkeltető ál­lomást telepítettek Sarud térségébe. Várhatóan száz fészekből hárommillió iva­dék kerül a vízbe a jövő hét elején.

Next

/
Thumbnails
Contents