Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-19 / 92. szám

iW-StíiSZERDA, 2000. APR. 19. BELFÖLD 3 röviden Ciróka bábszínház Kecskemét (MTI) Ez év augusztusában megnyitja kapuit Kecskemét most épülő bábszínháza. A most épülő bábszínház kifejezetten gyerekszínházi feladatokat akar majd ellátni. A vállalkozás újszerű, hiszen a most épülő bábszínházat eleve erre a célra tervezték, és nem egy felnőtteknek épített színházat alakítanak át gyerekeknek. Az új bábszínház építése összesen kétszázharmincötmillió forintba kerül, Ebből Kecskemét önkormányzata százmillió forintot vállalt. Az új bábszínház megoldaná a méltán nagyhírű kecskeméti Ciróka Bábszínház jelenlegi gondjait: az 1960-ban alakult és 1985 óta hivatásos bábjátszó csoport most bérelt épületben tartja az előadásait. Pax Romana Siófok (MTI) A Magyar Katolikus Püspöki Kar ,3oldogabb családokért" c. körlevelének továbbgondolását, feldolgozását, vizsgálatát tűzte ki célul a Magyar Pax Romana Fórum 42. kongresszusa, amelyet április 24-étől rendeznek meg Siófokon. A háromnapos tanácskozáson szó lesz a tavaly decemberben közreadott körlevél születéséről és utóéletéről, fogadtatásáról és mindarról, ami abból esetleg kimaradt. A témák között szerepel a házasságban és az együttélésben megjelenő stabilitás illetve instabilitás, a család mint élet- és jogszövetség, a családi értékrend, az intézményes oktatás szerepe a családi életre nevelésben, az egyházkép és a családmodell kapcsolata. Rozi néni Doboz (MTI) Dobozon Békés megye legidősebb lakóját, a 105 éves özvegy Békési Istvánná Kiss J. Rozáliát családi otthonában köszöntötte születésnapja alkalmából Szatmári János polgármester. A doboziak Rozi nénije a Körösparti faluban 1895-ben szegény ember leányaként e napon látta meg a napvilágot. Az asszony tizenkét éves korában pásztorként állt dologba, majd grófi kertészetben, végül a félje mellett bolgárkertészként munkálkodott. Az 1964-ben harmadszor is megözvegyült asszony a páija után neki járó tsz-nyugdíjból él. A saját családi házában lakik, az egyik szomszéd segítségével látja el magát. Egy nevelt fia él ma is. Sanyo-májusfa Dorog (MTI) A világcég Dorogra településével várhatóan tovább bővülnek az amúgy is jó magyar-japán kapcsolatok hangsúlyozta Dorogon Kazuo Nukazawa, Japán magyarországi nagykövete a Sanyo Hungary Kft. e településen épülő üzemének májusfa-állítási ünnepségén. A nagykövet kiemelte: hazájának közép-európai államok közül Magyarországgal vannak a legkiterjedtebb gazdasági kapcsolatai. Ez az együttműködés egyaránt kiterjed a beruházásokra, a kereskedelemre és az idegenforgalomra. Haderő és reform A Honvédelmi Minisztérium és a parlamenti pártok képviselői keddi egyeztetésükön kompromisszumra jutottak a Magyar Honvédség szervezeti átalakításáról szóló országgyűlési határozat tervezetével kapcsolatban. Elkészült a Magyar Honvédség 10 éves jövőjéről szóló határozattervezet, amelyet a parlament várhatóan még a nyári tanácskozási szünet előtt elfogad. Felvételünkön: Póda Jenő, a kormányfő katonapolitikai főtanácsadója és Fodor Lajos vezérezredes, vezérkari főnök, a Magyar Honvédség parancsnoka. (MTI Telefotó: Bruzók Noémi) Korábban mehetnek nyugdíjba a pedagógusok? Egy fölmérés szerint Angliában minden harmadik pedagógus depressziós. A hazai tapasztalatok pedig azt sejtetik, hogy a magyarországi tanárok, tanítók és óvónők is el-elkopnak az idegölő munkában. Talán éppen ezért terjesztett javaslatot az országgyűlés elé Jánosi György oktatáspolitikus: hadd menjenek korkedvezménnyel nyugdíjba a magyar pedagógusok, ha fáradtnak érzik magukat. - Nyilván hallotta már a vélekedést, hogy nem érdemes kedvezni a pedagógusoknak, hiszen ott van nekik az egész nyár, hogy feltöltődjenek. - Tisztában vagyok azzal, hogy létezik efféle előítélet. Mégis állítom, hogy a magyar tanárok, tanítók, óvónők iszonyatos idegi-lélektani terhelés alatt vannak. A gyerekeink érdeke, hogy fizikailag és szellemileg friss szakemberek foglalkozzanak velük. Ami pedig azt a bizonyos nyarat illeti, nem is olyan hosszú. Ma már tovább tart a tanév, utána jönnek a különböző táborok, föl kell készülni a az új tanévre is. Jó, ha egy hónap marad a pihenésre. Körülbelül annyi, amennyi egy másik állami alkalmazottnakjár. - Amikor a Horn-kormány elfogadtatta a parlamenttel, hogy magasabb legyen a nyugdíjkorhatár, senkiben sem ötlött fel, hogy a törvény kedvezőtlenül hat majd egyik-másik foglalkozási ágazatra? Például a pedagógusokra? - A törvényben benne volt az a lehetőség, hogy bizonyos foglalkozási rétegek kedvezményeket kaphassanak. A baj csak az, hogy akkor nem voltak meg a gazdasági feltételek. Most viszont már megvannak. - Feltételezem, hogy javaslatának más oka is lehet. Országszerte kevesebb a gyerek, következésképpen kevesebb tanárra, tanítóra, óvónőre van szükség. - Ebből annyi igaz, hogy a legutóbbi tíz évben háromszorosára nőtt a felsőoktatásban tanulók aránya. Kisebb mértékben, de jelentősen nőtt a pedagógusjelöltek száma is. Csakhogy jó részük nem a szakmában helyezkedik el. Ugyanakkor a tantestületek korstruktúrája miatt vérfrissítésre volna szükség. - Ez a konstruktúra azt jelenti, hogy elöregedtek a tantestületek? - Nem fogalmaznék így. - Akkor most a pályafutásuk vége felé közeledő vagy a pályakezdő pedagógusok kedvéért nyújtotta be javaslatát az országgyűlésnek? - Is-is. Tapasztalataim szerint az 58-60 évesek már nehezen alkalmazkodnak az új pedagógiai kihívásokhoz, a megújuló tartalmi követelményekhez. Dyen korban nehéz továbbképző tanfolyamokon részt venni. Azt szeretném, ha saját döntésük alapján úgy tudnának korkedvezménnyel nyugdíjba menni, hogy ne veszítsenek éveket. - Igen ám, de ha kikerülnek a munkahelyi vérkeringésből, nincs esélyük arra, hogy visszadolgozzanak, némi nyugdíj-kiegészítést kapjanak. - Ezt vitatom. Az igazgató szempontjából ugyanis olcsóbb óraadóként foglalkoztatni a régi kollégát, mint a töredékórák kitöltésére új státuszt létesíteni. - Amerikában megadatik az a lehetőség, hogy a pedagógusok minden hetedik évben teljes fizetésért pihenhetnek. - Nálunk is megadatott. A Horn-kormány idején volt egy olyan törvényi előírás, amely hasonló módon szolgálhatta volna a diploma megújítását. Amint a Fidesz vezette koalíció vette át a hatalmat, azonnal megszüntette ezt a szabályt. - Kedves képviselő úr, legyünk realisták! Egy szocialista oktatáspolitikus javaslatát valószínűleg nem fogadja el a koalíciós szavazógépezet. - Őszintén szólva, én is arra számítok, hogy azt mondják majd: korai ez a javaslat, nincs meg a költségvetési fedezete. - Vajon nem lett volna taktikusabb egy kormánypárti oktatáspolitikussal összeállni, és közösen beterjeszteni? A szakmán belül mégiscsak kisebbek az ellentétek, mint a pártok között. - Ez igaz, a mai parlamenti viszonyok közepette azonban egy ilyen közös kezdeményezés elképzelhetetlen. - És ha javaslatát a kormánypártok elutasítják? - Akkor dolgozom rajta tovább, keresem a szövetségeseket. Zöldi László Ruhagyár - továbbra is bafban Április 11. óta csődeljárás alatt áll a Szegedi Ruhagyár Rt. Ennek oka, hogy a cég számlavezetője, a Postabank nem hosszabbította meg a vállalat rövid lejáratú hiteleit. A 230 millió forintos tartozás kifizetésére mindössze három napot kapott a cég. A csődeljárás önmagában nem lett volna akkora baj, ha a ruhagyár megnyeri a Honvédelmi Minisztérium közbeszerzési tenderét és tovább termel. Nem így történt. Hétfő óta több szalag dolgozóit kényszerszabadságra küldték a Szegedi Ruhagyárban. A tervek szerint április 17-től a honvédség számára ruházati cikkeket varrtak volna az asszonyok, ám közbejött az, amire senki sem számított. Az elmúlt hét pénteki, április 14-i minisztériumi eredményhirdetésen ugyanis a csődeljárás miatt kizárták a Szegedi Ruhagyár Rt.-t a pályázók közül. A Szegedi Ruhagyár a minisztérium által kitűzött február 28-i határidőt betartva küldte el ajánlatait a honvédelmi közbeszerzési pályázatra. Majd az eredetileg beütemezett két tárgyalás helyett háromra kapott meghívást - mindegyiken eredményesen szerepelt. A plusz megmérettetés miatt az eredményhirdetés dátuma is eltolódott - a tizennegyedik hétről a tizenötödikre. Ha nincs ez az egy hét csúszás, minden másképp alakul - vélik joggal a ruhagyáriak, túl sok véletlen körülményt fedezve föl a történésekben. Az ügyről megkérdeztük a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályát, választ Erdélyi Lajos sajtószóvivőtől kaptunk. Mint mondotta, a HM nem sértette meg a közbeszerzési törvényt, hiszen a bizottság fenntartotta magának azt a jogot, hogy változtasson a tervezett menetrenden. Ezért rendeztek harmadik tárgyalást és módosítottak az eredményhirdetés dátumán. A közbeszerzési törvény pedig kimondja, „az ajánlatkérőnek ki kell zárnia azt az ajánlattevőt is, akinek a részérő] a kizáró ok (jelen esetben az öncsőd - a szerző) az eljárás alatt következett be". A ruhagyár helyzetét tehát nem javította, hogy a közbeszerzési pályázat kiírásakor még minden rendben volt. A HM sajtószóvivője elismerte: több mint húsz termék esetében a legjobb ajánlatot a Szegedi Ruhagyár Rt. tette, végig nyerési pozícióban volt, alig négy cikkben maradt alul. „A leginkább mi sajnáljuk a történteket" zárta a telefonbeszélgetést Erdélyi Lajos szóvivő. Fekete Klára jegyzet Háztáji pisztolyok A

zt a pofont, ha jól emlékszem, a vasárnapi ebéd után két másodperccel kaptam jóapámtól. Hosszú ujjai éppen háromszor érték körbe gyerekfejem, így nem volt semmi akadálya annak, hogy fényes nappal meglássam a csillagokat. S hogy miért kellett ily közeli kapcsolatba kerülnöm a gyermeknevelés legdrasztikusabb formájával? Nos, köszönhettem mindezt egy II. világháború idején eldobott pisztolynak, amit nagy leleménnyel találtam meg Szegeden, az egyik rókusi kubikgödör partján, s amivel kezemben vigyorogva sétáltam a Hunyadi tér környékén. „A fegyver csak bajt hoz az emberre!" - látott el apám hasznos tanáccsal a második tasli előtt. S én hiába hivatkoztam arra, hogy ezzel a rozsdás vasdarabbal nemhogy lőni, de talán még ütni sem lehet, a verés nagy sebességgel haladt a harmadik pofon, mint végkifejlet felé. Régen volt, még ha igaz is volt. A fegyverről pedig lassan az derül ki, hogy lassacskán megelőzi a kutyát, ami, ugyebár, azzal dicsekedett, hogy ő az ember legjobb barátja. A legfrissebb kimutatások szerint immár 101 ezren őrizgetnek otthon fegyvertartási engedélyt, s több, mint 200 ezer azon gyilkolásra alkalmas tárgyaknak a száma, amik a magyar háztartásokat gazdagítják. Már ezek a számok is megdöbbentőek, pedig vélhetően kevés olyan kopaszra nyírt maffiózó él hazánkban, aki a szülinapra kapott, vállról indítható rakétáját bejegyezteti a legközelebbi rendőrőrsön. S hogy minek köszönhető ez a nagy fegyverkezés? Okát aligha abban kell keresnünk, hogy a civil szféra igyekszik magára vállalni az egyre kisebb létszámú honvédségünk terheit. Annál valószínűbb, hogy a mind erőszakosabb hétköznapokban, amikor a szegedi Csillag börtönben egyre több zárkát töltenek meg a „korszerű", bér- és egyéb gyilkosságokra szakosodott bűnözők, a baleseti sebészeteken pedig gondos orvosok próbálják összerakni a „bézból sérülteket", sokan a háztáji pisztolyoktól remélik a biztonságot Mi, 2000-ben gyereket nevelő apukák pedig szörnyülködünk. Mert csemetéink csak akkor érzik jól magukat, ha kicsordult a vér az akciófilmeket vetítő televízióból, és a számítógépen egy játékban legalább hat nindzsa fejét lehet levágni három szamuráj felrobbantása közben. A

mi pedig az atyai szigort illeti: ugye, nemcsak én érzem azt, hogy a modern korunk brutalitását egy-két pofonnal már aligha szűntethetnék meg? Ezért inkább leplezzünk félelmünket, és örömmel nyugtázzuk, hogy a panelházak között egyelőre csak ocsmány szavakkal, s nem kézigránáttal dobálóznak... f Zoltán/ Negyedmillió lőfegyver Budapest (MTI) A tavaly december végi nyilvántartás szerint Magyarországon több mint 101 ezren rendelkeznek fegyvertartási engedéllyel, birtokukban pedig 242 ezer lőfegyver található - közölte az ORFK illetékese. Pelbárt Éva alezredes, a rendészeti osztály vezetője hozzátette: természetes személyek birtokában 227 ezer lőfegyver van, cégek, vállalkozások tulajdonában pedig mintegy 15 ezer. Megemlítette, hogy a fegyvertartási engedélyt különböző célokra lehet kérni, azonban igen szigorú kritériumoknak kell megfelelnie a leendő tulajdonosnak. Kevesen kérhetnek önvédelmi lőfegyvertartási engedélyt alanyi jogon. E körbe tartoznak például az országgyűlési képviselők, a polgármesterek, az ügyészek, a bírák, a minisztériumi főosztályvezetők és a rendvédelmi szervek hivatásos tagjai. Szólt arról, hogy a lőfegyverek nagy része, mintegy 70 százaléka vadászat céljából tartott sörétes-, vagy golyós fegyver. A legális fegyverek 16 százaléka maroklőfegyver, amelyek többsége önvédelmi célú. E kategóriába tartoznak a sport, és a szolgálati célú lőfegyverek, valamint - 11 százalékkal - a gázfegyverek. Önvédelmi jellegű, szolgálati maroklőfegyverekre a vadászok mellett az erdészek és a természetvédelmi őrszolgálat tagjai is jogosultak, de biztonsági cégeknek engedélyezik vagyonvédelmi célokra is. Pelbárt Éva összehasonlító adatokat ismertetve elmondta: tavaly háromezerrel több személy kért maroklőfegyverre engedélyt, mint 1998-ban. Hasonló tendenciáról számolt be a gázriasztó-fegyvereknél is, míg a vadászfegyverekre beadott kérelmek száma 6400zal növekedett az elmúlt évben a megelőző évi képest. Az engedélyeket - az erről szóló kormányrendeletben meghatározott módon - vissza lehet vonni. A március elsejétől életbe lépett új jogszabályok szerint pedig szabálysértési bírság is kiszabható arra a tulajdonosra, aki a fegyvertartás szabályait megszegi. - A bírság összege elérheti a 100 ezer forintot - ismertette. Magyarországon vannak olyan fegyverek, amelyek a tiltott kategóriába tartoznak, azaz amelyekre nem adnak ki engedélyt. Ebbe a köjbe tartoznak a sorozatlövésre alkalmas fegyverek mellett azok is, amelyeknek formája hasonlít más tárgyra, illetve amelyek elrejthetőek más tárgyban. - Ugyancsak tiltottak az úgynevezett robbanó-, gyújtóés áthatoló lövedékek, és az azok kilövésére alkalmas eszközök - tette hozzá.