Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-15 / 89. szám

SZOMBAT, 2000. APR. 15. Árvízi segélybélyeg Munkatársunktól Az árvíz sújtotta területek lakóinak megsegítésére „árvízi segélybélyeget" adott ki a Magyar Posta Rt. A bélyeget 127 forintért vásárolhatjuk meg. Árából 100 forintot juttat el az adományok fogadására nyitott számlára a Magyar Posta: a bélyeg 27 forintos értékben fölhasználható levelek, képeslapok föladására - tájékoztatta lapunkat a Magyar Posta Rt. Szegedi Igazgatósága. A „Segítsünk!" föliratú bélyegekből természetesen „közületek" is vásárolhatnak. A segélyakció szervezői kiemelték, hogy a bélyegből kiki a pillanatnyilag szükségesnél többet is vehet: a megmaradó bélyegek, 27 forintos értékben később is fölhasználhatók. A Magyar Posta korábban háromszor adott ki hasonló segélybélyeget: 1913-ban, 1940-ben és 1965-ben. Mindhárom kezdeményezés sikert aratott: sokan siettek adományaikkal a bajbajutottak segítségére. Megújuló hitel Tatabánya (MTI) Az IPOSZ rövidesen együttműködési megállapodást köt a Postabankkal annak érdekében, hogy a tagjai forgóeszköz-hitelhez jussanak jelentette be pénteken Tatabányán a szövetség elnöke. Szűcs György közölte: a hitel nagysága tízmillió forintig terjedhet. Ehhez a forráshoz - az elképzelések szerint - megújuló hitel néven, három éven keresztül juthatnak hozzá az IPOSZ tagjai. A kérelmekhez az igénylőknek egyszerűsített gazdasági tervet kell készíteniük. Az elbfrálás a helyi ipartestületek hatásköre. Hárshegyi távozik Budapest (MTI) Hárshegyi Frigyes péntektől megvált a CIB Értékpapír Rt.-nél betöltött elnökvezérigazgatói beosztásától és távozik a CIB Csoporttól közölte a CIB Bank Rt., a CIB Értékpapír Rt. 100 százalékos tulajdonosa. A közlemény szerint Hárshegyi Frigyes közös megegyezés alapján távozik a bankcsoporttól. A biztonságpolitikáról Szegeden Sor alá vettetünk... A szomszédos államok katonai attaséi nagy figyelemmel hallgatták a konferencián elhangzott hazai és külföldi véleményeket a sorkatonaság jövőjéről. (Fotó: Schmidt Andrea ) Szeged újkori történelmében tegnap fordult elő olyan helyzet, hogy egy szigorúan katonai témáról szóló tanácskozáson legalább ötven embert sikerült egy asztalhoz ültetni. Nem lenne ebben semmi különös, ha a tanácskozás színhelyén „egyvívású" szakemberek jelentek volna meg. A sorkatonaság jövőjéről rendezett konferencián azonban ott voltak mindazok, akik igenlik a mostani hadkötelezettséget, akik valamilyen kombinált megoldásban látják a kiutat, de azok is, akik egyenesen ellenzői a sorkatonaságnak. Mi több, a külföldi katonák között olyanok is voltak (szomszédaink soraiból származók), akik néhány évvel ezelőtt még a harctéren feszültek egymásnak. Mindezt a Szegedi Biztonságpolitikai Központ szervezésében, a Tisza Szálló tükörtermében tartott szakmai konferencián kísérhettük figyelemmel. A rendezvényen Tóth László, a szervező - Biztonságpolitikai Központ - elnöke üdvözölte a résztvevőket, s elmondta, hogy napjainkban egyre többet vetődik fel a kérdés a társadalomban is: mi lesz a sorkatonaság jövője? A közelmúltban alakult szegedi központ vállalta, hogy fórumot szervez, amelyen a témában felmerülő kérdéseket kifejthetik az érdekeltek. Mivel az említett intézmény célja a térség euroatlanti integrációjának elősegítése, Szeged megfelelő helynek tűnik egy ilyen, pártpolitikai szempontokat mellőző tudományos konferencia lebonyolítására. Dr. Ványai Éva alpolgármesternő a város nevében üdvözölte a résztvevőket, hangsúlyozva, hogy az ilyen összejövetelek a békés megoldások helytállóságát közvetítik. Szeged a régió tudományos, szellemi központja, mindig szívesen látja azokat, akik hozzájárulnak a térség békéjének megszilárdításához. Dr. Szabó János, honvédelmi miniszter (aki a konferencia kezdete előtt a megyei és a városi védelmi tanács képviselőinek jelenlétében megtekintette az áradó Tiszán végzett munkálatokat), bevezető előadásában előbb méltatta a Szegedi Biztonságpolitikai Központ megalakulását és tevékenységét, majd rátért a hazánkban érvényes sorkatonai szolgálat helyzetének ismertetésére. Mint mondotta, a jelenlegi körülmények közepette még nem várható az önkéntes katonai szolgálat bevezetése, s 2004-ig a 9 hónapos szolgálat is valószínűleg érvényben lesz Az sem kétséges, fejtette ki, hogy nálunk ugyan Van igény a hivatásos hadsereg megalakítására, ám ez nagyon költséges lépés. Tudniillik a NATO-országoknak is mindössze egyharmada rendelkezik ilyen állománnyal, 2-3-ban pedig most foglalkoznak a megvalósításával. Nálunk, optimális körülmények között, nyilván egy évtizedet is igénybe vesz, mire a hivatásos hadsereg védi az országot. A honvédelmi miniszter előadása után egy merőben más alapállású referátum hangzott el. Jelesül dr. Farkas Henrik fizikus, a Hadkötelezettséget Ellenzők ligájának ügyvezetője kért szót, s adatokkal igyekezett bebizonyítani, hogy a mai hadsereg, amely a sorkatonaságon alapul, merőben elavult, sőt olyan szempontokat sem tisztel, amelyek az emberek alapvető jogait érintik. Véleménye szerint többféle érdek befolyásolja a sorkatonaság mellett most folyó propagandakampányt, de elsősorban az anyagi szempont, és az úgynevezett rejtett érdek, amelyről neki is csak sejtései vannak. Feltételezi azonban, hogy ez a fegyverüzlettel kapcsolatos. Ezt követően több felszólaló (prof. dr. Szabó János, a HM helyettes államtitkára, dr. Jan Hallenberg svéd, dr. Peter M.E.Voltan holland katonai szakértő, dr. Deák Péter biztonságpolitikai szakértő, Siklósi Péter biztonságpolitikai tanácsadó és Ujj András, a Stratégiai Intézet igazgatója) a sorkatonaság és a hivatásos hadsereg előnyeit és hátrányait boncolgatta. Általános megállapítás szerint, a mai helyzetben még nem lehetséges a hivatásos állomány megszervezése, hiszen az óriási költséggel jár, amit nem tudunk megfizetni (a nálunknál fejlettebb NATO-országok sem). A sorkatonaság mellett viszont az is elhangzott, hogy éppen most, amikor katasztrófahelyzet van az országban, ezek az alakulatok nagyon gyorsan mobilizálhatók a lakosság védelmében. Kisimre Ferenc Fellángolt - újból - a vita a román-magyar alapszerződésről. Miről is van szó? Csak magát a dolgot nézzük: az említett alapszerződés az Európa Tanács 1201-es ajánlásából a lényeget hagyta ki - lábjegyzetben rögzítették ugyanis, hogy az alapszerződés a szerződő feleket az etnikai alapú autonómia és a kollektív kisebbségi jogok biztosítására nem kötelezi... Ha magyar kultúrnemzetben gondolkodunk, nyüvánvaló: az erdélyiek sokáig senyvednek majd e kitétel miatt. A román államnak pedig - mindennemű ellenszolgáltatás nélkül, ET-mércével érdemtelenül - ajánlólevelet állítottunk ki Európába. A magyarországi politikai elit egy részének jóhiszeműsége (legalább a jóhiszeműsége...) ezek után megkérdőjelezhető. Az RMDSZ, Magyarnak lenni (33.) Nagyhét előtt az erdélyi magyarság politikai szervezete pedig bármilyen felfogással is áü elő az autonómiával kapcsolatban, csak álltatással, időhúzással, nemzetállami érvekkel szembesül Román részről pedig borítékolható a taktika: ki kell várni a magyar „politikai váltógazdálkodás" engedékeny (?) felének a hatalomra jutását, s csak akkor kell meghozni a lényeges döntéseket. Közben a Felvidék 435 magyarlakta településének képviselői azon dolgoznak, hogy megteremtsék az önkormányzati alapú autonómia alapjait. A szlovák alkotmány kimondja, hogy a községeknek jogukban áll más helységekkel társulni közös érdekeik érvényesítése érdekében. Ez lehet a 600 ezres magyarság mentőöve bár elismerik, hogy rövid távon kevés az esélye akár a területi, akár a személyi elvű kisebbségi autonómia intézményének. A Délvidéken elterjedt: az ottani magyarok sem többet, sem kevesebbet sem óhajtanak, mint amit a horvátországi szerbek elértek. A VMDK 1992-ben elfogadott háromlépcsős autonómiatervezete még ma is a járható utat jelentené a számukra. A három legnagyobb, határ menti magyar nemzeti közösség autonómia-gondjainak taglalása után, nagyhét előtt azonban Tomka Miklós vallásszociológust érdemes idézni Egy felmérés alapján a tudós professzor azt állította, hogy Érdély az általa megőrzött hagyománnyal „hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához". A hangsúly az egészen van. Mit mutatnak az említett felmérés adatai? A vallásos hit és látásmód Erdélyben általánosabb mint Magyarországon és Európa legtöbb más országában derült ki abból a kérdőíves felmérésből, amit - nyugateurópai finanszírozással Litvániában, a volt NDK területén, Lengyelországban, Ukrajnában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, valamint Románia erdélyi térségében végezték eL A felmérés szerint Erdélyben a keresztelés, a templomi esküvő, az egyházi temetés ma is töretlen szokás és szabály, ezt vallja az ottani lakosság 92-94 százaléka. Ezzel szemben Magyarországon a felnőtt népesség egyötöde nem tartja fontosnak a keresztelést, több mint egynegyede a templomi házasságkötést, sőt a lakosság egyhatoda nélkülözhetőnek tartja az egyházi temetést is. Legalább havonta ellátogat a templomba az erdélyi magyaroknak csaknem hatvan százaléka, az erdélyi románoknak több mint ötven százaléka, míg a magyarországi lakosságnak átlagosan körülbelül csak harminc százaléka - derül ki a grafikonokból. Sohasem, vagy legfeljebb évente imádkozik az anyaországi magyarok 29 százaléka, ugyanez az erdélyi magyarok 5 százalékára és az erdélyi románok 2 százalékára jellemző. Az én - tapasztalatból levont - következtetésem: az erdélyi mindennapok egyik legfontosabb területe a templom körüli élet. (Mindenkinek tartoznia kell valahova.) Végeredményben a magyarok autonómia-óhajának alapja az a mindent átfogó közösségi élet, amely magasabb szervezettségi szintre emelkedhetne - ha a nemzetállami politika nem szólna közbe... Reméljük, ideig-óráig. Ez lehetne a nagyhét egyik üzenete, Magyarországon is. Pataki Sándor jegyzet Az áradás ára A

z elmúlt két esztendő a tiszavidéki drámák egész sorát hozta magával. A szennyezési katasztrófákat nem lehetett megjósolni, azt azonban tudni lehetett, hogy a tavalyihoz hasonlóan hideg és csapadékos tél után a Tisza vízgyűjtő medencéje ugyanolyan fenyegetések kivédésével terheli majd meg a kormányzati büdzsét, illetve az elavult gátrendszer sem javult meg a tavalyi megpróbáltatások alatt. A tavalyi példa ellenére idén mégis ugyanaz a helyzet: az árvíz ellen védekező megyék alig egy lépéssel járnak a medréből kilépni készülő folyók előtt, és csöppet sem a megalapozott megelőzésen, inkább a szerencsén múlik, hogy sikerül-e úrrá lenni a Tisza legnagyobb „szabályozott kori" áradásán. A megoldás nyilván az lenne, hogy a mindenkori kormányzat nemcsak az aktuális, hanem a jövőbeli áradások kivédésére is fordítson pénzt és figyelmet. A tavalyi árvíz után ez egy gátépítési tervben ki is fejeződött, a természet és a tiszai vízgyűjtő azonban nincs tekintettel a szűkös anyagi helyzet miatt hosszú távra megosztott költségvetés taktikájára és megmutatta, hogy az árvíz elleni védekezést sem halogatni, sem toldozni nem lehet. Az idei áradás első napjaiban még „csak" napi 100 millióba került a védekezés, amint azonban az első nagyobb települések is veszélybe kerültek, és várható lett, hogy Szolnoknál rekordmagasságot ér el a víz, a költségek is soha nem látott magasságokba szöktek. Ma már naponta közel 400 milliót emészt fel a vlz elhárítása, a védekezési szakasz gyakorlatilag a Tisza és a mellékfolyók egyész hossza, és nincs az a gazdasági szakember, aki ekkora kockázati tényező mellett azt mondaná, hogy a gátépítés tavaly eltervezett üteme most kifizetődő lenne. Twogy mit hoznak a folyók, bizonyosan a jövő titka, M~1 bár a tavalyi és az idei árvíz alapján sejteni lehet, hogy ha nem épül ki modern, átfogó védekezés, továbbra is a szerencsén fog múlni, hogy folyóink csak a pénzt, avagy településeinket is viszik-e. fppH AKCIÓ! Április 11 -tői április 23-ig! Í|5BES3b SBS Icisépületrendszer -10%-tói -15%-tól -15%-tól • Z-C-U gerendák • cserepeslemez SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446. 4 UNO AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! A víz mint veszélyforrás Munkatársunktól A vízszint emelkedésének hírére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat az alábbi szabályokat ajánlja figyelmünkbe. Most, mikor komoly az árés belvízveszély, a szokásosnál is nagyobb gondot kell fordítanunk a személyi higiénére, például a gyakori, rendszeres, szükség esetén fertőtlenítő kézmosással, tisztálkodással. Az ásott és kismélységű fúrt kutak vizét a belvízzel elöntött területeken használni tilos! A vezetékes ivóvízzel ellátott területeken a vízszolgáltatás átmeneti zavarát is azonnal jelenteni kell az ÁNTSZ Szeged Városi Intézetének. Az ilyen helyeken (további intézkedésig) az ivóvíz csak forralás után fogyasztható. A lázas betegségtől, hasmenéstől szenvedő azonnal forduljon orvoshoz! A temetés részleges megtiltását kimondó ÁNTSZ-határozatban foglaltakat a hivatal fokozottan ellenőrzi. Földhasználói regisztráció 840 ezren Budapest (MTI) Az előzetes adatok alapján a termőterület mintegy 60-70 százalékos értékére regisztráltatták magukat a földhasználók - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi és térképészeti főosztályának osztályvezetője, Halászné Székelyhídi Edit. A szakember elmondta: a közölt adat a március végi állapotot tükrözi. Az előzetes adatok szerint mintegy 840 ezer földhasználót jegyeztek be. Az osztályvezető szerint az adatok feldolgozása április végére vagy jövő hónap közepére készül el. Az osztályvezető jelezte: a földhivataloknak sok földhasználót kellett felszólítaniuk a hiánypótlásra. Arról is beszélt, hogy a földhivatalokban egy-két napos késésért még nem bírságolnak, ám ha a mulasztás huzamosabb ideig fennáll, akkor erre a földhasználó számíthat. A törvény előírja, hogy aki szerződés alapján termőföldet használ, az köteles a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül a körzeti földhivatalokhoz nyilvántartásba vétel céljából a szerződést benyújtani. Ugyanez az előírás vonatkozik a saját tulajdonú, vagy közeli hozzátartozó tulajdonában lévő termőföld-használatra is. Az új szerződéseket 30 napon belül kell bejelenteni - hívta fel a figyelmet az osztályvezető.