Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-14 / 88. szám

6 A TORONY ALATT PÉNTEK, 2000. ÁPR. 14. Ajánlatkérés - egészségügyi ellátásra Szeged nem privatizál, csak átalakfit A járó­és fekvő­beteg-ellá­tást nem privatizál­juk, ha­nem az ed­digiektöl eltérő, vállalkozási for­mában kívánjuk működ­tetni - szögezte le Bartha László polgármester a vele készült interjúban, amit annak kapcsán ké­szítettünk vele, hogy a város tulajdonában levő egészségügyi intézmény­rendszer átalakításával kapcsolatban támadások érték az önkormányza­tot, s nincs tiszta kép, mi fog történni az intézmé­nyekben. A szegedi járó- és fekvő­beteg-ellátás átalakítására ké­szül a tulajdonos, a szegedi önkormányzat. A közgyűlés nemrégiben döntött arról, ajánlatokat kér az átalakítás mikéntjét illetően. Az erről szóló előteijesztést többen is támadták. Bartha László pol­gármestert, országgyűlési képviselőt mindenekelőtt ezekről kérdeztük. - Polgármester úr! A Magyar Orvosi Kamara országos elnöksége állás­foglalásban tette szóvá, a Csongrád megyei ÁNTSZ törvényességi kifogással élt a városi önkormányzat ellen amiatt, hogy nem történt egyeztetés velük a szegedi járó- és fekvőbe­teg-ellátás átalakításának előkészítése kapcsán. - A közgyűlés nem más­ról döntött, mint arról, hogy ajánlatokat kér az átalakítás­hoz. Ehhez miért kellene az ÁNTSZ és a kamara egyetér­tése? - Az ÁNTSZ-ről szóló, 1991. XI. törvény ki­mondja: „az egészség­ügyi intézmények szerve­zetével és feladatával kapcsolatos módosító el­képzeléseket véleményez­tetni kell az ÁNTSZ­szel." Ez nem történt meg, a közgyűlés e nélkül hozta meg döntését az ajánlattételről, ami néze­tem szerint egy változási, változtatási folyamat elindításának kezdete, ha úgy tetszik, része. Dr. Bartha László: Elképzelhető olyan eset is, hogy egyetlen ajánlat sem lesz megfelelő, s akkor minden megy tovább a régi keretek között. (Fotó: Nagy László) - Jelen pillanatban semmi­féle változtatás nincs, minden az eredeti jogi formában működik. Addig, ameddig a képviselő-testület nem döntött arról, hogy szándékában áll a város egészségügyi intézmé­nyeit az eddigiektől eltérő ke­retek között működtetni, nem történhettek meg az egyezte­tések sem a kamarával, sem az ANTSZ-szel, sem az érin­tett szakszervezetek delegált­jaival. Most érkeztünk el ad­dig, hogy megalakul egy bírá­lóbizottság, amelynek felada­ta lesz a beérkező ajánlatok elbírálása, rangsorolása, s eb­ben a bizottságban - a többi között - helye van az orvosi kamara és az ÁNTSZ képvi­selőjének is. - Azt, hogy történt e tör­vénysértés az ANTSZ ki­hagyása miatt, vagy sem, eldönti a Csongrád Me­gyei Közigazgatási Hiva­tal. Nem vonták be az előkészítésbe az érintett intézmények vezetőit sem, őket az egészségügyi bi­zottság ülésére az utolsó pillanatban hívták meg, telefonon. - Az intézményvezetők körülbelül három hónapja tudnak a változtatási szán­dékról, sőt egy éve szó van arról, hogy át kell alakítani a város egészségügyi ellátó­rendszerét. Ezekről magam beszélgettem velük. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült Szerkesztő: Kisimre Ferenc Ajánlattételi felhívás Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a szegedi vízi­közmű-szolgáltatás üzemeltetésébe és fejlesztésébe szakmai befektetőt kíván bevonni a 100%-os önkor­mányzati tulajdonban lévő Szegedi Víziközmű Működtető Rt. legfeljebb 49% tulajdonré­szének értékesítésével. Ennek érdekében nyilvános ajánlattételi felhívást tesz közzé. Az ajánlatok tartalmi követelményei és az ajánlatté­teli dokumentáció 500 000 Ft készpénz ellenében át­vehető a Szegedi Víziközmű Működtető Rt. hivata­los helyiségében - Szeged, Széchenyi tér 5., I. em. 3. sz. - a megjelenést követő 1-5. munkanapon, 9-12 óra között. Az ajánlatokat zárt borítékban Szeged megyei jogű vá­ros polgármesteréhez kell benyújtani. Ajánlattételi határidő: 2000. május 2. Az ajánlatokat tartalmazó borítékok bontása: 2000. május 2., 13 óra. - Az átalakításra nem pályázatot hirdettek, ha­nem az ajánlattételi for­mát választották. - Az egészségügyi bi­zottság ülésén hangzott el az a javaslat, hogy ajánlatkérés legyen, mert ebben az eset­ben az ajánlatkérőnek, tehát az önkormányzatnak na­gyobb a mozgástere. Az ön­kormányzat az ajánlatkérés­sel semmiféle kötelezettsé­get nem vállal. A bíráló bi­zottság fogja az ajánlatokat rangsorolni, a közgyűlés az összességében legkedvezőbb ajánlatot fogadja el. Elkép­zelhető olyan eset is, hogy egyetlen ajánlat sem lesz megfelelő, s akkor minden megy tovább a régi keretek között. - Kerülhet egyetlen vál­lalkozó kezébe az összes szegedi járó- és fekvőbe­teg-intézmény,. vagy kü­lön-külön más-más vál­lalkozóhoz? - Mindkettőnek megvan az elvi lehetősége. Egy vala­mit nem engedhetünk meg, a „kimazsolázását". Mi feltét­lenül el akatjuk kerülni azt a hibát, ami másutt az ország­ban már előfordult, neveze­tesen azt, hogy egy egész­ségügyi intézményen belül egy-egy részleg működjön ­mondjuk a nőgyógyászat, vagy a labor, vagy a sebé­szet - vállalkozási formá­ban. Ezt nevezem én „ki ma­zsolázásnak". - Igaz, hogy majd csak ezután érkeznek ajánla­tok, amelyek vélhetően különböző javaslatokat tartalmaznak majd az ed­digiektől eltérő működés­re, de mégis kérdezem, mi lesz más a mostanihoz ké­pest? - Egy dolgot fontos ki­emelni: a tulajdonos továbbra is az önkormányzat marad, tehát nem kerülnek magán­kézbe az épületek. A jelenleg érvényes törvény azonban le­hetőséget biztosít a fenntartó­nak, tehát az önkormányzat­nak arra, hogy egészségügyi ellátási kötelezettségének úgy tegyen eleget, hogy szerződést köt egészségügyi vállalkozóval az ellátás biz­tosítására. Az önkormányzat tehát a vagyonát üzemeltetés­re adja át, annak vagy azok­nak a vállalkozóknak, akik ezt a feladatot felvállalják. A vállalkozó feladata lesz a tel­jes járó- és fekvőbeteg-szak­orvosi ellátás biztosítása. Természetesen csak olyan vállalkozás jöhet számításba, amelyik a mostaninál jobb al­ternatívát dolgoz ki, olyat, amitől jobb lesz az intéz­ményben dolgozóknak és a betegeknek. - Hallani lehet, hogy az önkormányzatnak már van kiszemeltje. - Hogyan lenne, hiszen most várjuk az ajánlatokat. Az érintett egészségügyi in­tézmények is tehetnek ajánla­tot. Az eredeti előterjesztés az egészségügyi bizottság ülésén módosult azzal, hogy a kórház, a gyermekkórház, a szakorvosi ellátás, valamint a gyermek és ifjúsági rendelő vezetői benyújthatják az áta­lakításra vonatkozó ajánlatu­kat. - A vállalkozásban tör­ténő működtetés milyen hasznot hoz, mitől és mi lesz jobb? - Óvatos becsléseink sze­rint 500 millió és 1 milliárd forint között mozog az a pénz - igaz ebben benne van­nak az egyetemi klinikák is -, amennyit egy jobb struktú­rával meg lehetne „mozdíta­ni", s akár bérre, akár fejlesz­tésre lehetne fordítani az in­tézményekben. Ezt, az úgy­nevezett funkcionális privati­zációt segíteni fogja, a remél­hetőleg hamarosan elfoga­dásra kerülő törvény, ami a szakorvosok szellemi szabad­foglalkozásának lehetőségét teremti meg. - Mitől lesz jobb betegek­nek? - Az intézményben dol­gozóknak talán nagyobb lesz a jövedelmük. A plusz forrá­sokból pedig lehet fejleszteni az intézményt. Ezek mind a „végfelhasználók", a betegek javát szolgálják. - Miért ennyire sürgős Szegeden az átalakítás, a funkcionális privatizáció? - Nem sürgős, hiszen 1992 óta napirenden van az átalakítás terve. Nem mi le­szünk egyébként az elsők, hi­szen van már az országban kht.-és vállalkozási formában működtetett egészségügyi rendszer, például Kiskunha­lason, Kisteleken. - Ha mégsem sikerül az átalakítás, akkor veszély­be kerülhet a szegedi és Szeged környéki betegek egészségügyi ellátása? - Ha nincs alkalmas aján­lattevő, akkor eleve bele sem kezdünk. A betegek ellátása pedig azért nem kerülhet veszélybe, mert beépítünk olyan biztosítékokat, amik le­hetővé teszik, hogy 1-2 éven belül az önkormányzat kilép­hessen rossz szerződésekből. Kalocsai Katalin Rókus: új villamosforduló Munkatársunktól Hosszas előkészítő munka után 1999-ben megszületett a döntés a Szeged-Pláza építé­séről. Az új bevásárló központ létesítésével egy időben műszaki okokból felmerült az 1 -es villamosvonal Szeged Ró­kus Pályaudvar forduló átépí­tése. 1999. november l-jén pá­lyatulajdonos Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hi­vatala szerződést kötött a villa­mos pályát üzemeltető és fenn­tartó Szegedi Közlekedési Kff.-vel a villamos forduló át­építésére. Az átépítés során a régi, el­használt sínek cseréje megtör­tént, helyette új, korszerű pá­lyaszerkezet épült, valamint ki­alakították a Szeged-Pláza főbejáratához illeszkedő végál­lomást. Ezzel egyidejűleg új korszerű úthálózat és gyalog­járda rendszer épül ki, amely biztosltja mind a Pláza, mind a Rókusi pályaudvar megközelí­tését. A beruházás teljes költsége bruttó 67 millió forint, melyből 22 millió forintot a Szeged­Pláza beruházója finanszíroz, a fennmaradó 45 millió forintot pedig a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalá­nak költségvetése. A kivitele­zési munkát fővállalkozásban a Szegedi Közlekedési Társaság elmúlt évben kivált Vivaép kft. végzi, a felső vezetéket pedig a társaság saját kivitelező gárdá­ja építi. A szerződés szerinti határidőre, 2000 április 10-ére az új forduló elkészült, azon­ban a hozzá kapcsolódó útépí­tés miatt - melyet nem a Sze­gedi Közlekedési Társaság vé­gez - a forgalom részére az át­adás csak a Pláza megnyitásá­val egy időben történhet. A honvédelmi miniszter a Tisza Szállóban Legyenek-e sorkatonák? Munkatársunktól Napjainkban egyre sűrűb­ben vitatják a sorkatonaság jövőjét. Az útkereséshez, a fel­merülő kérdések megválaszolá­sához igyekszik hozzájárulni a Szeged Biztonságpolitikai Aszfaltos út, 48 parkolóval A Bánomkert sor öröme Ú{ úttal gazdagodott Szeged Belvárosa. A Bá­nomkert soron 18,7 mil­lió forintos beruházás eredményeként eltűnt az a sáros, kátyús, szemét­tel borított útszakasz, ami az Ujklinika szom­szédságában riogatta az autósokat és a gyalogo­sokat. Szeged Belvárosának szé­gyene. Sokan csak így nevez­ték azt a útszakaszt a Bánom­kert soron, amin szerencsétle­nebbül járt autósok tengelytö­réstől félthették kosijaikat, s ahol csak azért nem gyakorla­toztak kezdő búvárok az esőlével telt kátyúkban, mert túl piszkosnak találták a vizet. Tudom, e hosszúra sikeredett mondatban rejtőzködik némi túlzás, de az tény: az új klini­ka melletti útkereszteződés állapotát joggal kifogásolhatta mindaz, akinek csak egyszer is arra vezetett az útja. De ma már besorolhatjuk rossz emlékeink közé a Bá­nomkert sori útállapotokat. Ugyanis tegnap délelőtt, im­már hivatalosan is, átadták az új, aszfalttal borított, 150 mé­ter hosszú útszakaszt, amit a Szegedi Közlekedési Társa­ság útépítéssel is foglalkozó Vivaép Kft.-je épített meg alig több, mint másfél hónap alatt. Mint Pálfi Ferenc, az SZKT beruházási irodave­zetője elmondta, 900 négyzet­méternyi szilárd úrburkolattal lett gazdagabb Szeged belvá­rosa, ami mellé még egy 48 autó elhelyezésére is alkalmas betonalapú kocsiparkoló is épült. De nem volt könnyű dolguk a kivitelezőknek, ugyanis ahhoz, hogy elkezd­hessék a munkálatokat, előbb közel 800 köbméter szemetet, ki tudja honnan származó ten­gernyi hulladékot kellett el­szállítani az építési területről. A 18,7 millió forintos költ­séggel megvalósult beruházás pénzfedezetét a parkolási alapból biztosította az önkor­mányzat, s ezt az összeget az SZKT, amely a Bánomkert soron így létesült fizetős par­kolót is üzemelteti, vissza fogja juttatni a város kasszá­jába. Dr. Berekné dr. Petri Ildi­kó, a 1 l-es számú választó­körzet képviselő asszonya ­aki sok-sok éve sürgette már e terület rendbehozatalát ­nemcsak az új útnak örült teg­nap délelőtt. Hanem annak is, hogy Bánomkert sor rekonst­rukciójának eredményként enyhül a parkolási gond a környező utcákban is, és vég­re annak reményében lehet majd füvesíteni az utak menti területeket, hogy a kocsik nem fogják már másnapra föl­szántani a pázsitot. S ami leg­alább ennyire fontos: eltűnt a rengeteg parlagfű is a 400 ágyas klinika szomszédságá­ból. Egy szép úttal gazdagabb lett tehát Szeged, de vajon van-e pénz arra a város kincs­tárában, hogy ezt az útavatást hamarosan újabbak is köves­sék? - kérdeztük Csonka Gá­bor stratégiai alpolgármestert. Ő pedig szólt arról, hogy eb­ben az esztendőben mintegy száz millió forintot tud költe­ni útépítésekre az önkormány­zat. Az igényekhez képest ez az összeg sem sok - jegyezte meg az alpolgármester -, de jóval több annál, mint emennyit a korábbi években áldozott a város ilyen beruhá­zásokra. A cél pedig az, hogy ebből a 100 millióból komp­lex útrekonstrukciók valósul­janak meg. Tehát olyan he­lyen kapjon szilárd burkolatot az úttest, ahol az aszfaltozás előtt megépül a szenny- és esővizet elvezető csatorna is. B. Z. Csonka Gábor alpolgármester (képünkön balról) pezsgővel kinálta az útavatára érkezőket. (Fotó: Gyenes Kálmán) Központ, amely ma, április 14­én, A sorkatonaság jövője cím­mel nagyszabású konferenciát szervez a Tisza Szálló tükörter­mében. Az összejövetel rangját bizonyítja, hogy a többi között jelen lesz dr. Szabó János hon­védelmi miniszter, s a vendé­gek között vannak biztonság­politikai szakértők, külföldi ka­tonapolitikai szakemberek, a szomszédos országok katonai attaséi, továbbá a nemzetközi szervezetek megfigyelői is. U Eb tartók figyelmébe! Kérjük a lakosságot, hogy a tulajdonukban, illetve a felügyeletük alatt álló ebeket - külö­nösen Tápé, illetve a Tisza partvonalának térségében - ne engedjék ki a közterületre. A szabadon lévő (kóbor) ebek ugyanis nagy mértékben zavarják és veszélyeztetik az ár­vízvédelmi munkát végző, a területen folya­matos készültségben lévő dolgozókat. Kér­jük, hogy a térségben lévő futtatóhelyeket se használják a védekezés ideje alatt. A szaba­don lévő (kóbor) ebekkel kapcsolatban Az ebtartásról szóló 28/1999. (VI. -14.) Kgy.­rendelet alapján történik intézkedés, a tulaj­donossal szemben egyidejűleg kezdeménye­zett szabálysértési eljárással. Dr. Mezey Róbert jegyző U

Next

/
Thumbnails
Contents