Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-12 / 86. szám

IV. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2000. ÁPR. 12. E-mail címek FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 6720 SZEGED, Kiss MENYHÉRT U. I. TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 (6.08) (8.11) (9.13) (8,87) (826) (8.11) (205) 1-286 9,500 (9.63) 9.625 (9.76) 9,750 (9,1 3h6 9250 (9.38) 9.375 (951) 9,500 (9,63) 6 hó 9.000 (9.13) 9,125 (925) 9250 (9,38) 12 hó 8,500 (8.62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) Lepat Mí vsavKK esHér a Wmar a mrdwtai CB OasK Magánszámla aísű kamalsánava megegyező CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL CIas ll ll émfmtti G 0-100 EFI-ig 3,000 3,082.08 100 E F4—1M FI 5.000 5,1975,17 1M FI telelt 7,500 7,8777.82 CIB Tafcatófcszámla (min. 50 £ Ft) 0-50 E Rág 3,000 3.08 50EFMMR 7,500 7.87 1MRMM 10,000 10,62 KINCSEM óetál kamata magánszemélyek részére (mm. 50 E FI) wWI « 3 hónap 9,500 9,63 6 hónap 9.250 9,38 12 hónap 8,600 8,72 Lejárai előtti visszaváltó esetén a bank kamatot nem fizet KINCSEM 2000 kótvány (min. 10 E Ft) 1 hó 9,750 9.75 3 hó 9,500 9,50 6 hó 9,250 9,25 12 hó 8.600 6 • Az Erei karma az áws kamanal megegyeztek MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉBE NYÚJTOTT HITELEK Folyószámlahitel 20,00 Belálöizö Mái 1650 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott - lakáscélú hitel Kamata 17,50 - egyéb célú hitel kamata 19.50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12.8% 5 éves kamatperiódus 11,2% CIB Személyt kétesén 25,00 THM: 30,93-36,84%, 3%ds kezelési kéltség meM tuaáaawi|%> HUF prime rate 13,85 CIB^0640 242 242 A BANCA COMMER&AIE ITALIANA - CSOPORT TAGJA ISO-minősítést kapott a KISOSZ Védjegyet szerezhetnek az üzletek A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) idén megkapta az ISO-minősítést. A szövetség elismerését követően a megyei szervezetek js sorra megszerezték a TUV Rheinland Euroqua védjegyet - a Csongrád megyei KISOSZ márciusban. Az ISO-minósítéssel járó előnyökről dr. Martonosi István megyei titkár tájékoztatta a Délmagyarországot. A KISOSZ érdekképviseleti munkája során mindig nagy súlyt fektetett arra, hogy vállalkozó tagjai piaci pozícióját javítsa. Ez a kérdés akkor vált különösen élessé, amikor Magyarországon megjelentek a multinacionális cégek, s a hagyományos magyar kiskereskedői réteget ár- és minőségi versenyre kényszerltették. A KISOSZ - részint a problémák megoldása, részint a hazai kisvállalkozók sajátságos helyzete miatt - elhatározta a minőségbiztosítás bevezetését. - Az 1980-as évek végén, a 90-es évek elején a kis- és középvállalkozások száma ugrásszerűen megnőtt mondta dr. Martonosi István. - Közülük sokan kényszervállalkozásokként jöttek létre, párhuzamosan a soha nem látott mértékű munkanélküliség megjelenésével. Még ma is a gazdasági élet szereplőinek 94 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozó. Ebből következik, hogy a piaci szereplők száma több az európai átMartonosi István Hutai Miklósnéval: boltvezetői képesítés a KISOSZ-tál. (Fotó: Schmidt Andrea) lagnál: nálunk ezer lakosra 18-19, míg Nyugaton csak 10-11 üzlet jut. A kormányzat - kimondva-kimondatlanul úgy próbálta csökkenteni a vállalkozások számát, hogy drasztikusan emelte a bírságokat, a jogkövetkezmények szigorításával pedig megkezdte a szelektálást. Az érdekképviselet azonban nem tartja ezt az utat járhatónak, mi a „pozitív értékítélet" felé mozdultunk el. Ez a lépés volt a minőségbiztosítás bevezetése, amely a vállalkozások kiemelését vagy kiemelkedését biztostthatja. Egy minősített üzlet ugyanis mindent megtesz annak érdekében, hogy folyamatosan kimagasló színvonalon álljon a fogyasztó rendelkezésére. A KISOSZ szerződést kötött a TÜV Rheinland Euroqua Kft.-vel, amelyben a felek megfogalmazták a minőségbiztosításra és a minőség tanúsítására vonatkozó szándékukat a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozások számára. - A kialakított rendszer szinkronban van az európai országok minőségbiztosítási rendszerével. Míg az ipari folyamatokra az ISO-9000-es szabványsorozat egyforma követelményeket állapít meg, addig a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szolgáltatásban az európai országok is csak eljárásokat vehetnek igénybe saját rendszerük kialakítására. Ezért került sor arra, hogy a nemzetközi eljárások figyelembe vételével magyar védjegyet alakítsunk ki. Az üzletek úgy kaphatják meg a védjegyet, hogy a KISOSZ-nál jelentkeznek, majd felkészítjük őket a tanúsítvány megszerzésére. A Csongrád megyei KISOSZ minőségbiztosítási tanúsítványa egyrészt minősítette magát az érdekképviseletet, másrészt a szervezet oktatási rendszerét. A KISOSZ az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákat oktatja, rendszere pedig a minőségbiztosítással azért válik egyre versenyképesebbé, mert a jelentkező számíthat arra: Győrtől Szegedig teljesen egységes a rendszer, mindenütt ugyanazokat a gyakorlati ismereteket tanítják a felsőfokú végzettséggel rendelkező oktatók. F. K. NASZTOR PAPIRMANUFAKTÚRA www.nasztor.hu V papir@nasztor.hu ÖM Délmagyarország Könyv-, Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. Internet: http://www.delmagYar.szeged.hu E-mail: szerkesztoseg@ delmagyar.szeged.hu MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 427,64 Ausztrál dollár 161,68 Cseh korona 7,15 Dán korona 34,74 Euró 258,80 Belga frank(lOO)/ 638,03 Luxemburgi frank(100) 641,55 Finn márka 43,53 Francia frank 39,45 Holland forint 117,44 ír font 328,61 Német márka 132,32 Olasz Iíra(1000) 133,66 Osztrák schilling 18,81 Portugál escudo(100) 129,09 Spanyol peseta(100) 155,54 Japán yen(100) 254,49 Kanadai dollár 185,44 Lengyel zloty 65,26 Norvég korona 31,81 Svájci frank 164,52 Svéd korona 31,24 Szlovák korona 6,23 USA-dollár 270,37 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszáz @ delmagyar.szeged.hu Nőnek a vállalkozók terhei Nyolcvanan hatvanmillióra Rekordpályázat a kamarai alapra A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara múlt heti elnökségi ülésén .áttekintette a helyi adóztatást helyzetét a megyében és megállapította, hogy várhatóan a tavalyi rekordösszegű helyi adót is jóval meghaladják a vállalkozói befizetések 2000. évben. Az elmúlt évben országosan a vállalkozásoknak a központi költségvetésbe fizetendő adóterhei számottevően nem csökkentek, ugyanakkor a települések bevételeik növelése érdekében egyre nagyobb helyi adófizetési kötelezettséget állapítanak meg. A helyi adóbevételeket azonban a települések többségében nem a vállalkozási környezet javítására, termelő infrastrukturális beruházásokra fordítják, hanem az egyre csökkenő költségvetési bevételek pótlására, működésre, az állam által kötelezően előírt feladatok ellátására. Az elmúlt években Csongrád megyében is egyre gyorsuló ütemben emelkedtek az önkormányzatok helyi adó bevételei. Folyó áron öt év alatt a befizetett helyi adók összege ötszörösére nőtt. Míg 1998. évben az önkormányzatok 4,8 milliárd Ft helyi adóbevételt könyveltek el, addig az elmúlt évben az adó összege már 7,3 milliárd Ft volt. A növekedés mértéke 52%, ami lényegesen meghaladja az országos átlagot. Közismert, hogy a helyi adó elsősorban a vállalkozások számára jelent terhet, hisz a beszedett összeg több, mint 90%-a helyi iparűzési adóból származik, amelyet csak vállalkozási tevékenység folytatása után kell fizetni. Az elmúlt évben az iparűzési adóban a települések jelentős része emelte az adókulcsot, 15 település alkalmazta a maximális, 1,7%-os mértéket, közöttük pl. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, tevékenységtől és vállalat nagyságtól függetlenül valamennyi vállalkozásra vonatkozóan. Nem az arányos közteherviselést, hanem egyértelműen a bevételek növelését szolgálta 1999. évben az új helyi adónemek kivetése is. Jól mutatja ezt a szegedi építményadó évközi bevezetése, amely a már egyébként is erősen megadóztatott szegedi vállalkozások terheit növelte esetenként az elviselhetőség határán túl. 2000. évre vonatkozóan a helyi adókról szóló törvény alapvetően nem változott, csak kisebb pontosításokra került sor. Az idei évben kiszabható legmagasabb iparűzési adómérték az árbevétel 2%-a, az anyagköltség teljes összegének levonhatósága mellett. Annak ellenére, hogy jelentős változások a helyi adó törvényben nem voltak, mégis a megyében 43 önkormányzat módosította adórendeletét az elmúlt év végén. A módosítások eredményeképpen 2000. évben már csak egy település maradt (Nagymágocs), ahol egyáltalán nincs helyi adó. Ebben az évben a korábbi 50ről 57-re nőtt a megyében a helyi iparűzési adót kivető önkormányzatok száma. Az idei évre a megyénkben már az önkormányzatok közel 40%-a alkalmazta a maximális adómértéket. A vállalkozások fizetési kötelezettségének növekedését jelenti, hogy a tavalyi 4-ről az idén 7-re emelkedett a megyében az építményadót kivető önkormányzatok száma. A kamara az iparűzési adómértékben az idén is csak egy mérsékelt, legfeljebb 0,2%-os emelést tudott elfogadni, véleményével azonban rendre alulmaradt a települések ennél jelentősebb mértékű adóemelési törekvéseivel szemben. Szerepet játszott ebben az önkormányzatok költségvetési finanszírozásának változása, amely a személyi jövedelemadó helyben maradó részét 15%ról 5%-ra csökkentette Az ország nagyvárosaihoz hasonlóan a megye nagyobb városaiban is a maximális adómérték került bevezetésre Amiben a kamara inkább tudta álláspontját érvényesíteni, azok az adókedvezmények bevezetés volt. Szeged város önkormányzatával több menetben folytak az elmúlt évben a helyi adóval kapcsolatos tárgyalások, amelyek során sajnos csak részeredményeket tudott a kamara felmutatni. 1999. évben sikerült elérni az építmény adó visszamenőleges módosítását, így felső limit meghatározására került sor a fizetendő építményadó összegére, valamint gazdaságilag indokolt esetben az adó mérséklésére, vagy elengedésére vonatkozóan. Jelentős eredmény az is hogy 2000. évben a fizetendő építményadó összege az iparűzési adó 35%-át már nem haladhatja meg. Ez elsősorban a termelő és szolgáltató vállalkozások esetében jelentősen mérsékelheti a fizetendő építményadó összegét. A korábbi Ígéretek ellenére azonban a személyes egyeztetések nem folytatódtak a 2000. évi építményadó, illetve iparűzési adó rendelet további módosításai során. Ezért az adóváltoztatással kapcsolatos véleményét a kamara írásban küldte meg az önkormányzatnak. Az adómódosítások közül kifogásolta az iparűzési adó maximális mértékre történő emelését, az építményadóban pedig a kereskedő vállalkozások bizonyos körét, valamint az ingatlanhasznosító vállalkozásokat igen súlyosan érintő rendelkezések bevezetését. Emellett javaslatot is tett az általa reálisnak tartott mértékekre. Felhívta a kamara az önkormányzat figyelmét arra is, hogy az építményadó rendelettervezet elfogadása esetén a város nemcsak a multinacionális kereskedelmi vállalkozásokat adóztatja közel maximális adómértékkel, hanem a városban működő kisebb cégeket is lehetetlen helyzetbe hozza, amely adópolitika ellentétes a kormány kis- és középvállalkozások fejlődését segftő programjával. A kamara tapasztalatai szerint az önkormányzatok többségénél még nem tudatosult, hogy a működőképességük fenntartásában a vállalkozók által fizetett adók szerepe kulcsfontosságú és ezért nem fektetnek kellő súlyt a helyi gazdaság fejlődésének előmozdítására, a gazdasági döntés-előkészítésbe nem vonják be a vállalkozások képviselőit. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél a befizetett adóért cserébe a vállalkozások nem tapasztalnak a vállalkozási körülményeiket számottevően javító intézkedéseket és nem vonják be őket elvárható szinten a beszedett adók felhasználásába számolniuk kell azzal, hogy a vállalkozások kitelepülési folyamata erősödik és az adópotenciál számottevően csökken. (x) A kereskedelmi és iparkamara februárban hirdette meg az összevont Gazdaság-és Kereskedelemfejlesztési Alapjára a pályázati felhívását, amelyre 80 kamarai tag pályázott. A kamarai pénzügyi alapok elmúlt négy évi működése sikeres volt, hisz több mint 200 vállalkozás részére biztosítottak a fejlesztéshez saját forrásuk kiegészítésére közel 200 millió Ft támogatást. Négy év alatt a benyújtott pályázatok 48%-a részesült pozitív elbírálásban. A kamara az idén is jelentós összeget fordít a vállalkozások fejlődését segítő pénzügyi támogatásra. Ebben az évben a korábban önállóan működő Gazdaságfejlesztési és a Kereskedelemfejlesztési Alap összevonásra került, amelynek eredményeként az új alapból jelenetős összeggel, közel 60 millió Ft-tal tudja a kamara támogatni a vállalkozások beruházásait, kereskedelemfejlesztési akcióit. Az új alapból az idén kizárólag visszatérítendő kamatmentes támogatási forma (kölcsön) került meghirdetésre, azzal a céllal, hogy a visszafolyó törlesztések összege növelje az újra kiosztható támogatási kereteket. A 80 pályázó által igényelt kamatmentes kölcsön összege 73 millió Ft, ami a rendelkezésre álló 60 milliós forrásnak 1,2-szerese. Az igényelt kölcsönnel 190 milliós beruházást szeretnének megvalósítani a pályázók. A legtöbb kölcsönt, 33 millió Ft-ot, a kereskedők kérték, őket követik 11 millió Ft-os igénnyel az iparosok, majd 9,7 millió Ft-tal a vendéglátók. A pályázati célok igen változatosak. 58 pályázó a tevékenységét, szolgáltatását segítő eszközök beszerzéséhez kér támogatást, közülük 7 szállítójármű vásárlását tervezi. 8 vállalkozás kér kamarai segítséget az ebben az évben a támogatásban prioritásként megjelölt, a vendéglátásban a nemdohányzók védelmét biztosító berendezések beszerzéséhez szükséges fejlesztéseihez. Van vállalkozás, amely prospektus, termékkatalógus készítéséhez, mások kiállításon való részvételhez számítanak a kamara támogatására. Vannak olyan pályázók is, akik üzlethelyiség kialakításához, raktárműhely építéséhez, telephely vásárlásához kérik a kamara segítségét. Jelenleg a pályázatok formai felülvizsgálata történt meg. A pályázatok 40%-a formai hibás volt, nekik még van lehetőségük a hiány pótlására. A beadott pályázatok tartalmi felülvizsgálatára még ezután kerül sor, a pályázatok elbírálását előkészítő Munkabizottság április 21-én tekinti át a beérkezett anyagokat és teszi meg javaslatát az elnökség részére a támogatások odaítéléséről. A gazdaság-és kereskedelemfejlesztési pályázatokról a végső döntést várhatóan a május eleji elnökségi ülés hozza meg. A kamaránál a pályázati szezon azonban ezzel a döntéssel még nem ér véget. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara forrásbővítés céljából az idén is pályázatot adott be az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési helyettes Államtitkársága (korábban OMFB) által kiírt pályázatra. (*' Munkatársuntól Marketing workshop Ismét indul a kamara népszerű marketing workshopja, továbbra is dr. Tonk Emillel, a Marketing Szövetség alelnökével. A következő rendezvény április 20án 10 órakor kezdődik a Bartók Béla Művelődési Központban. Témakörök: hatékony értékesítés, bejeKamarai hírek lentkezés telefonon, a telekommunikáció hatásai. Export és hitel A kamara külkereskedelemmel foglalkozó tagjai részére az idei exporttal kapcsolatos hitellehetőségekről „Az Eximbank exportfinanszírozó hitelkonstrukciói" címmel április 20-án 10 órai kezdettel rendezvényt szervez a CSMKIK rendezvénytermében (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Számviteli Klub A kamara Számviteli Klubja Szegeden április 12-én 15 órától a helyi adóval kapcsolatosan, április 19-én, Szentesen, a társasági adóbevallással készítéséről biztosít konzultációs lehetőséget a vállalkozóknak.