Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-10 / 84. szám

HÉTFŐ, 2000. ÁPR. 10. MOZAIK 11 Lengyel András ötödik iksze Mit mond a felsőbbrendűségről az anatómia? Párválasztás és tájékozódó képesség Dr. Benedek György: szívesebben dolgozom hölgyekkel... (Fotó: Karnok Csaba) riai lokalizációs képességek, mint például a Rubik-kocka forgatása. Erre vonatkozóan végeztek útvesztős állatkísérleteket. Az útvesztőben a nőstények nehezebben találtak vissza a kiindulóponthoz, mint a hímek. Tudniillik utóbbiak egészében látják az útvesztőt, azt jegyzik meg, hogy milyen alapstruktúrába kell visszatérni, a nők pedig inkább a részletekre, az egyes tárgyakra figyelnek. Kipróbálták, hogy az útvesztőt eltorzították; összenyomták a két átlója mentén, így elvesztette az eredeti mértani formáját, bár az út ugyanaz maradt. Ebben a helyzetben a nőstény állatok már sokkal könnyebben találtak vissza, ugyanis ők az egyes pontok alapján tájékozódtak. Egy nemrég megjelent publikáció a férfiak jó tájékozódási képességét érdekes módon a párválasztással hozza összefüggésbe. Elveti azt a korábbi álláspontot, mely szerint a férfiak azért tájékozódnának jobban, mert az őskorban az ő feladatuk volt a vadászat, ehhez pedig a lakóhelytől messzire kellett menni. Azt állítja, hogy a nők gyűjtögető szerepkörében szintén fontos volt a tájékozó-« dás. A különbség inkább azzal magyarázható, hogy azok a génvonalak maradtak fenn, amelyek a párkereső magatartásban játszottak fontos szerepet. - Milyen alapvető különbségek vannak a női és a férfiagy között? - Jelentősek. Vannak olyan kérgi területek, amelyek a férfiagyban, és olyanok, amelyek a nőiben nagyobbak. A férfiak agya átlagosan tizenöt százalékkal nagyobb, az agykérgükben is több a neuron, mint a nőknek. Erre természetesen az erősebb nem képviselői roppant büszkék, és úgy gondolják, hogy a felsőbbrendűségüknek megvan az anatómiai magyarázata. Ugyanakkor a női agyban a neuronoknak több a nyúlványuk, így sokkal több kapcsolat van az agy részei között. Mindez számtalan jelenségben megnyilvánul, például a nők alkalmazkodó képessége lényegesen jobb. A legnagyobb különbség a működés tekintetében és funkcionálisan az, hogy a férfi agyban a jobb agyfélteke fejlettebb, a női agyban viszont a bal. A nők esetében a csökkent tájékozódási képesség mellett ezért jobb a szóbeli kifejezőkészség. A bal agyfélteke felel a nyelvért, ehhez kötődnek a tudatos működések: a tárgy felismerés, az azonosítás, az éntudat és a különböző kategóriák felállítása. A jobb 'agyfélteke felel a nem szóbeli információk raktározásáért, illetve felidézéséért. Ilyen például a zene, vagy az óra számlapjának leolvasása. — Mi az összefüggés a mennyiség és a minőség között? • Nagy, szintetikus monográfiáról álmodozik. Századunk hazai irodalom- és művelődéstörténetét szeretné feldolgozni, csak nem akárhogyan. Ugyanúgy igénye lenne a kérlelhetetlen lényeglátásra, mint az alapos tárgyalásra, az arányos tagolásra és az orientáló értékelésre. Am hol vagyunk még e kollektív szakmai feltételektől! Lengyel András pontosan tudja: ugyancsak messze. Számos homályos, ingoványos és feltáratlan témakör létezik. ő pedig a teljesség felé vonzódik. E feszültség magyarázza, hogy inkább az alapkutatások gyarapításán szorgoskodik. És átfogó monográfia helyett csupán tanulmánykötetei szaporodnak. Most épp az ötödiknél tart. Puritán, következetes kutatónak ismerem. Lengyel békéscsabai gyökerű, bár évtizedek óta Szegeden munkálkodik. A legendás „Ilia-műhelyből" startolt, mint oly sokan. Egyébként a Móra Ferenc Múzeum irodalomtörténésze, tudományos főmunkatársa, előtte pedig a JATE könyvtárának kézirattárosa volt. Ez látszólag kicsinyes, pepecselő tevékenység. Lengyel Andrásnak viszont életre szóló tanulság, hogy a tények mérhetetlenül fontosak. Az igényes gondolkodó ugyanis csak addig „nyújtózkodhat", ameddig az érvelő adatok takarója ér. Jobbára ehhez igazodik. S mi sem természetesebb, minthogy épp a szegedi kultúrtörténethez kötődik legtöbb nyersanyaga (Útkeresések, Magvető K., 1990; Közkatonái a tollnak, Bába és Társa Kft.; 1999). Mégsem átlagos vidéki irodalmár. Ezt már rendkívül alapos, széleskörű szellemi felkészültsége is elárulja. Számára a hazai művészet kiugró teljesítményei éppúgy fontosak, akár az egyetemes kultúrtörténet autentikus eredményei. Nem véletlen, hogy vizsgálódásaiban kitüntetett helyet kap József Attila, Radnóti Miklós, Németh László vagy Bibó munkássága. így Lengyel szemléletében mindenekelőtt a minőség elve dominál. Neki azonban az esztétikai kvalitás ugyanúgy érdekes, akár a világnézeti, erkölcsi pozíció. Annál is inkább, mivel rendhagyó irodalomtudóssal állunk szemben. Még sosem csinált egyetlen rigorózus vagy nagyvonalú műelemzést sem. O inkább olyanféle tárgyi, szellemi támpontokra vadászik, amelyekről egy-egy kor, egy-egy írói pálya valamely szelete sokatmondóan befogható. Előveszi például az Est Hármaskönyvének lexikonát (1923), amiből szokatlanul hiteles képet fest a korszak felemás, eklektikus irodalmi értékrendjéről. Tényleg: Lengyelben valami permanens valóságéhség munkál. Mintha igazában nem is az irodalom, hanem ennek előttes és mögöttes tartományai érdekelnék. A kultúra társadalmi szerkezete, a gondolkodásformák alakulása és a szellemi létszférák metamorfózisa. Innen adódik, hogy tanulmányait olvasva egyszerre a magasröptű égben és a józan földzónákon érezzük magunkat. Ami azt jelenti: e dolgozatokban a filozófiai, lélektani és művészetelméleti megfontolások legalább akkora szerephez jutnak, mint a történelmi, szociológiai és irodalmi mozzanatok. Elég neki egy nívós, tanulságos olvasmány (Hankiss Ágnes: Én-ontológiák), s ó máris transzponálja ezt József Attila prózai és verses műveire. De nemcsak kísérletezik: vitatkozik is. Van úgy, hogy a népiurbánus disputát eleveníti fel, máskor meg Németh László Shylock-metaforáját forszírozza (Utak és csapdák, Tekintet K„ 1994). Számára a cizellált igazság mindenekfölött való. Aztán a marginalitás programja is elválaszthatatlan Lengyeltől. Szentül hiszi: a társadalmi peremhelyzet legtöbbször csak múló állapot, pláne, ha jelentős tehetséggel van dolgunk. Hisz a következő korszak már alighanem őt tűzi zászlajára. Nem csoda így, ha e nyugtalan elme egyre-másra a perifériákon is kutakodik. És olyan nevekkel, mozgalmakkal rukkol elő, amelyekről aligalig tudunk valamit (pl.: Ritoók Emma, Reitzer Béla; A vajdasági magyar irodalom). Igaz, Lengyel András még ilyenképp is távol áll a szintetikus monográfia lehetőségétől. Pedig legutóbbi találkozásunkkor már legfrissebb Kosztolányikötetét újságolta. Immár a hatodikat. Miként érdemes szerzője is most lép a hatodik évtizedbe. így hát nincs más hátra, mint előre. Szuromi Pál A férfiak körében népszerű és hálás téma minden, ami a NŐKKEL összefügg. Lehet pikánsán, csipkelődve, rajongva és örök szerelemmel vitatkozni a gyengébb nemről. Az élcelődő vagy érzelemdús, szívhez szóló mondatokat viszont nem a szív, hanem valami egészen más mondatja az urakkal. Dr. Benedek György egyetemi tanárt, az élettani intézet igazgatóját kérdeztem a mindig aktuális kérdésről, a férfiak kontra nők szellemi képességeiről, mindezek anatómiai magyarázatáról, természetesen szigorúan tudományos alapon. „Kanmurinak" nevezte Kosztolányi Pacsirta című regényében azokat az összejöveteleket, amikor az urak teritett asztalnál jókat ettek-ittak, a bor mellett folyt a szó a világ dolgairól, kicsikről és nagyokról, de leginkább a hölgyekről. Hálás téma. Összekovácsoló ereje van, az azonos hullámhossz pillanatok alatt kialakul. Kiapadhatatlan a világirodalom eszköztára, mi mindent leírtak már a Nőről: az izgatóról, az elérhetetlenről, a szépről, a csábítóról... nem is folytatom. A nők kontójára elsütött poénok viszont általában az észbeli képességeket célozzák. Hát persze, nő... - mondják. Dr. Benedek György agykutatót, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének igazgatóját faggattam mindezek anatómiai magyarázatáról és jelentőségéről. - Nagyon nehezen találtam meg az irodáját, a tájékozódási képességem cserbenhagyott. Ez a tulajdonság köthető-e nemhez? - Igen, vannak kutatási eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a férfiak tájékozódási képessége jobb. Ezzel függ össze a térben való könnyebb eligazodás, a gyorsabb visszatalálás a kiindulópontra és a fejlettebb geomety, \ Újság, könyv, brossura, katalógus, szórólap, ügyviteli nyomtatványok! 62/466-847. Diákszínjátszó fesztivált rendeztek nemrégiben a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában. A gimnázium és a teátrista diákcsoportok voltaképpen ezzel a fesztivállal avatták fel az iskola étkezdéjében közel egymillió forintból felépített színpadot. Kühn János iskolaigazgató a gimnázium humán értékeit erősítendő döntött úgy, hogy újra teret, helyet és erőt ad a diákszínjátszásnak. Szabó Gabi, Gregor Bernadett, Almási Sándor, Vajda Júlia, Csengery Ottilia tekintélyt parancsoló névsor. A felsorolt színészekben és operaénekesekben az a közös, hogy mindannyian a Tömörkény gimnáziumban végeztek. - A 70-es években nagyon erős és jelentős volt a diákszínjátszás Szegeden, így a Tömörkényben is kezdte a beszélgetést Kühn János igazgató. Utóbbi helyen Kovács Miklósné vezette a színjátszó kört, amely többször is eljutott a csurgói országos döntőbe. A teátrista társaskör akkor szűnt meg, amikor Kovácsné elment a gimnáziumból. A színjátszást két tanárnő, Kertész Éva és Kondász Rózsa élesztette fel poraiból a 90-es évek közepén. Ekkor Kühn János és segítői, Kovács Miklósné igazgató-helyettes (aki nem azonos a korábbi színtársulat vezetőjével) és Juhász Imréné kollégiumvezető benyújtották pályázatukat a Csongrád megyei Közoktatási Alapítványhoz. Ebben az állt, hogy ha sikerülne az iskola étkezőjében felépíteni egy színpadot, akkor nem tartják elképzelhetetlennek a különböző szintű (megyei, regio- A méreteknek semmi köze a teljesítményhez. Amikor kiemelkedő eredményeket nyújtó emberek agyméretét vizsgálták, találtak kétezer grammosat és mindössze ezer grammosat is. Az agykutatás alapvető kérdése, hogy mi a kapcsolat az agy felfogható, mérhető jelenségei és az elme, a psziché teljesítménye között. Számomra a legszimpatikusabb elmélet az, mely szerint nem az az érdekes, hogyan állnak a neuronok, hanem, hogy egy időpillanatban melyek azok az idegsejtek, amelyek egyszerre jönnek izgalomba. - Vannak-e olyan tulajdonságok, amelyeknél nem tudjuk pontosan, az agy melyik területe felel értük? - Természetesen. Ilyen a tudatos gondolkodás. Az emberi éntudat és az akarat magasabb rendű lélektani funkciók, melyeknek a helyét nagyon nehéz azonosítani. - Egyértelmű, hogy ezekért az agy felel? - Ez egy nagyon érdekes kérdés. Az érzelmeket az emberek sokáig a szívükkel hozták összefüggésbe, miközben az agykutatók mosolyogtak azon a gondolaton, hogy a szíve szerelmes az embernek. Most már tudjuk, hogy az érzelmek különböző zsigeri működésekkel kapcsolatosak. Mindez azt jelenti, hogy az ember érzi a saját zsigereinek nális, országos) diákszínjátszó fesztiválok megszervezését, lebonyolítását. Pályamunkájuk sikert aratott: az alapítványtól kapott 800 ezer forinton felépítették a színpadot. A gimnázium által indított mozgalomnak, a tömörkényes kezdeményezésnek az országos diákszínjátszó fesztivált szervezők is hírét vették, s javasolták: legyen a szegedi fesztivál a csurgói döntő előselejtezője. S lőn! A közel háromszáz néző előtt lezajlott előselejtezőn a Deák Ferenc és a Tömörkény gimnázium, valamint a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola színjátszó csoportja vetélkedett egymással. Volt itt minden, népszínmű paródia, adaptáció és improvizációs játék. A zsűri véleménye szerint nagy az esély arra, hogy húsz év után újra bekerüljön a csurgói döntőbe egy szegedi teátrista diákcsapat. Kühn Jáa működését. Például az úr meglátja az imádott hölgyet, a szive gyorsabban kezd verni. Amikor a különböző zsigeri működés együttesét érzékeljük, ezt nevezzük érzelemnek. Ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy az agyban van a szerelem vagy a félelem, de valószínű, hogy a lelki működéseknek idegi alapjai vannak. Mindezek együttesen „alkotják" az embert. Ide kapcsolódik egy nagyon érdekes filozófiai kérdés: az agy képes-e egyáltalán arra, hogy saját magát megismerje. A huszonegyedik század elején Nobel-díjas agykutatók vitatkoznak egymással ebben a kérdésben. Vannak, akik azt mondják, néhány évtizeden belül pontosan le tudjuk írni az agy minden működését, mások szerint sohasem ismerjük meg teljesen, mert egy szerkezet saját magát nem tudja leírni. - Mennyire vagyunk szabadok önmagunk és a világ megismerésében? Mennyire behatárolt, hogy mi az, amit egyáltalán fel tudunk fogni? - Az emberi gondolkodásnak vannak olyan határai, amelyek megakadályozzák, hogy igazán megismerjük az embert vagy magát a természetet. Az érzékelésünk behatárolt, az ember csak három dimenzióban tud látni és négy dimenzióban mozogni. A gondolkodás viszont felülemelkedhet a dimenziókon. A szellemi kreativitás számára nem lehet akadály, hogy bizonyos veleszületett utakon halad a gondolkodásunk. - A női tulajdonságokkal kezidtük a beszélgetést, fejezzük is be ezzel. Melyek azok a jellegzetesen hői vonások, amelyek a legszimpatikusabbak önnek, ami miatt szeretni tudja a nőket? - Az emberi dolgokra való érzékenységükért. A nők intellektuálisan és ösztönösen is jobban rá tudnak hangolódni egy másik emberre, mint a férfiak. És a megbízhatóságukért. Elárulom: szívesebben dolgozom hölgyekkel, és remélem, lovagias férfi kollégáim ezért a mondatomért nem haragszanak meg. Uvay Gizella nos elmondta, hogy a hangés fénytechnikát anyagi lehetőségeikhez mérten fejlesztik. Az igazgató nem tartja kizártnak, hogy Csurgó mellett Szegeden, a Tömörkényben is rendezzenek országos diákszínjátszó fesztivált vagy vers- és prózamondóversenyt a jövőben. Mindez bőven belefér az iskola profiljába, ahol működik művészeti (kerámia, grafika, textil és szobrász szak) és táncrrtűvészeti szakközépiskola, valamint ének-zene tagozat, humán, környezetvédelmi, angol és kéttannyelvű (német-magyar) osztály. Kühn János reményei szerint a tömörkényes művészeti fesztiválok - legyen szó képzőművészetről, zenéről, táncról vagy színjátszásról előbb-utóbb rangos és jegyzett eseményei lesznek a városnak. Szabá C. Szilárd ELOFIZETESES ETKEZTETES A KEK CSILLAG ETTEREMBEN I gKgK M Ft/adag áron (0,5 1 leves, 0,3 1 köret, 10 dkg hús) ~M~M U 20 adag felett térítés nélkUl kiszállítjuk! jémÉk I Tel.: 480-236, fax: 489-999. Jla C0N5TOUIU 'TCORSROKR CONSTRUMA 19. NEMZETKÖZI ÉPÍTŐIPARI ÉS ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKKIÁLLÍTÁS DECORSTONE 7. NEMZETKÖZI 0 I SZ1161 Ölf* I I SZAKKIÁLLÍTÁS 2000. április 11-15. Várjuk Ont a Budapesti Vásárközpontban. /* Ahová még a csigák is sietnek. Tol.: (1) 263 6064 www.conslruma.hu A kiállításokon szakmai regisztráció működik. Művészeti fesztiválok a Tömörkényben A hírnév kötelez