Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

HÉTFŐ. 2000. MÁRC. 6. A TISZA 11 Szennyeződés a gyálai holtágban Klebelsbergtelep alatt. Igy néz ki az egykori strand. (Fotó: Gyenes Kálmán) Védelemre szorulnak legtöbb helyen felerősödött az iszaposodás, és gyakran oxigénhiány lép fel a tóban. Általában véve e vizekben a biológiailag vitatott üledékkotrás, illetve hosszú távon a vízgazdálkodás újraértékelése jelentené a változást. A holtágak védelme egyben azt is feltételezi, hogy e vizeket a továbbiakban óvni kell a szennyezési forrásoktól. Az élőtől az élettelenig Amikor a tiszai élet pusztulása kapcsán a szakemberek arról beszélnek, hogy a holtágak élővilága majd „beolthatja" a Tiszát, bizonyosan nem a gyálai Holt-Tiszára gondolnak. Az ország legnagyobb holtága egyes szakaszain a több évtizedes szennyezés következtében jelenleg éppúgy újjáélesztésre szorulna, mint a ciánsújtott folyó. A holtág rehabilitációjáról az Ativizig 1998-ban beruházási javaslatot nyújtott be, majd erről 1999-ben megvalósíthatósági tanulmány is készült. A Szegedi Tudományegyetem ökológiai tanszékén a napokban munkacsoport alakult, amely A Tiszán és magyarországi mellékfolyóin 167 jelentősebb holtág van. Területük összesen 5225 hektár. Ebből a töltéseken kívül 98 holtág (3910 hektár), a hullámtéren 66 holtág (1315 hektár) található. A holtágakban tárolt víz térfogata normális állapotban 99 millió köbméter. A 167 holtág közül 26 országos, 14 helyi védettség alá tartozik, 127 a gyálai víz élővilágát és a holtág szennyezőforrásait méri fel. A 18 kilométeres gyálai Holt-Tisza a szennyezettséget illetően három nagyobb szakaszra osztható. A holtág déli vége a szerb határon húzódik, vizét itt legfeljebb öntözésre használják. Északabbra, a holtág második szakasza záportározóként és a gyálai belvízrendszer befogadójaként szolgál. A víz mindkét partján mezőgazdasági művelés folyik, a tulajdonosok jóformán a víz partjáig felszántják területükét. Györffy György, az holtág nem védett. Utóbbiak közül legalább 90 holtág lenne érdemes valamilyen fokú védelemre. A 114 vizsgált vízminőségű holtág közül mindössze 1 l-nek van kifogástalan vize, 69 enyhén szennyezett, 34 tó vize pedig kifejezetten rossz minőségű. A fennmaradó holtágak vízminősége általában megegyezik a Tiszáéval. ökológiai tanszék kutatója szerint ez azért veszélyes, mert így a víz elveszti szűrőzónáját és a mezőgazdasági szennyezés akadálytalanul szivárog a tóba. A vízbe jutó műtrágyák az algák elburjánzását eredményezik, ami vízmozgás nélkül oxigénhiánnyal jár. Északabbra a víz szennyeződéséhez hozzájárul a Flóratom Kft. kertészetének termálkifolyója. A melegházi fűtésre használt termálvíz nagy koncentrációjú oldott sókat tartalmaz, amelyek az öntözővízzel kijutva talajromlást idéznek elő. A cég évente LEGYEN IMPORT BESZERZŐNK! Szakterületén piacvezető szegedi cég beszerzési csoportja keres kulcsfontosságú munkatársat olyan fiatal személyében, aki a kereskedelem területén magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik. Az Ön feladata lesz a külföldi beszerzési stratégiánk megvalósítása. A hatékony munkavégzéshez teljes körű szakmai és tárgyi feltételeket, versenyképes jövedelmet biztosítunk. Pályázatokat „ Világútlevél 2216" jeligére a Sajtóházba kérjük. (x) Változatos a vízminőség A gyálai Holt-Tisza vízminősége a felső szakaszon a bevezetett szennyvizek és termál csurgalékvizek miatt rossz, a középső szakaszon megfelelő, az alsó szakaszon jó. Vízpótlása belvizekből, háromszoros átemeléssel a Tiszából lehetséges. Nem védett teriilet. A nagyfai Holt-Tisza vizének minősége a „kissé szennyezett" kategóriába tartozik. Iszapoltsága előrehaladott. Feltölthető belvizekből, vízpótlása megoldható öntözőrendszeren keresztül a Tiszából. Vize leüríthető a Tiszába. Háborítatlan viszonyai miatt természeti védelemre érdemesnek tartják. Az atkai Holt-Tisza vízminősége „kissé szennyezett", iszapoltsága előrehaladott. Feltölthető belvizekből, magas vízállás esetén a Tiszából, vagy szivattyúsán az algyői öntözőrendszer felől. Vize kiüríthető a Tiszába. Természetvédelmi terület, horgászvíz. A Sasér vízminősége megegyezik a Tisza vízminőségével, iszapoltsága előrehaladott. Az élő Tiszával nincs kapcsolata, csak árhullámok öntik el. Leürítés lehetséges. Élővilága igen gazdag, több ritka állatfaj otthona. Szigorúan védett. A körtvélyesi Holt-Tisza vízminősége változó, általában „kissé szennyezett"; a meder közepesen iszaposodon. Feltöltése magas víz esetén a Tiszából, illetve belvizekből és csapadékvízből szivattyúval. Vize leüríthető a Tiszába. Szigorúan védett teriilet. A mártélyi Holt-Tisza vízminősége változó, eutrofizálódás jelei mutatkoznak rajta, feliszapoltsága közepes. A magas tiszai vízállás feltölti; a környező belvizek befogadója, tiszai víz szivattyúzható bele. Vize leereszthető a Tiszába. Élővilága rendkívül gazdag, országosan védett. Rehabilitációjáról tervek készültek. Az osztorai Holt-Tisza vízminősége a tiszaihoz hasonló, medrének feliszapoltsága előrehaladott. A magas tiszai árhullámok elöntik, vize leereszthető a Tiszába. Élővilága változatos, de nem áll védelem alatt. A Súlymos-tó vízminősége a tiszaihoz hasonló, medrének feliszapoltsága közepes. Vízpótlása a tiszai árvíz idején lehetséges. Országos jelentőségű természeti értékekkel rendelkezik, védett, vízpótlása indokolt lenne. A Serház zugi Holt-Tisza vize „kissé szennyezett", Csongrádról szennyvíz és termálvíz kerül bele, ennek mennyisége azonban az évek folyamán csökkent. A belvizek és csapadékvizek táplálják, a Tiszából nem tölthető. Nem védett. Rehabilitációjára tanulmányterv készült. Egységes területfejlesztés a Tisza vízgyűjtőjén A Tisza vízgyűjtő területét felölelő gazdasági és környezetvédelmi programot dolgozott ki a szegedi székhelyű Kelet-Közép-Európai Regionális Környezeti Technológiai Központ. Az öt országra kiterjedő területfejlesztési együttműködés mintagazdaságok létrehozását, valamint egy környezetvédelmi figyelőrendszer fölállítását is magába foglalná. Jarolics Béla, a Szeged Fejlesztési Iroda Kht. vezetője tájékoztatása szerint négy éve kezdődött a Tisza vízgyűjtő területét érintő, nagyszabású területfejlesztési és környezetvédelmi program kidolgozása. A fejlesztési irodával azonos székhelyű, Kelet-Közép-Európai Regionális Környezeti Technológiai Központ tervei szerint az összefüggő földrajzi egységet alkotó Tisza vízgyűjtő települései vennének részt a programban. A közelmúltban a Szeged Fejlesztési Iroda Kht. szervezésében tartottak megbeszélést a Tisza vízgyűjtőjének egységes kezelése érdekében létrehozandó gazdasági társaság működéséről. A találkozón többek között részt vett Póda Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal, dr. Tóth Lóránd, a Külügyminisztérium, Szabelkó Olekszander, az ukrán nagykövetség, Alexandru Muresan, a román főkonzulátus, valamint Sajtos Natália, az ukrán kisebbségi önkormányzat képviseletében. A Szeged Fejlesztési Iroda vezetője összefoglalta az öt országot érintő, egységes környezetvédelmi és gazdasági monitoring rendszer kiépítéséről szóló terveket. A gazdasági együttműködés harminckét települést érintene, s Jarolics Béla szerint 7 milliós piacra terjedne ki. Az önkormányzatokkal közösen létrehozott vállalkozások az ökológiai szempontok érvényesítésével működnének. A program megvalósításában részt vállaló települések egységes elvek szerint fölállított, környezetvédelmi adatszolgáltató rendszert működtetnének, amelynek segítségével megelőzhetők lennének a tiszai ciánmérgezéshez hasonló katasztrófák. Az irodavezető reményei szerint a készülő területfejlesztési és környezetvédelmi program megvalósításához számíthatnak a Európai Unió támogatására is. Ny. P. Segíthetnek-e a folyó újjáélesztésében? Iszaposodnak a Tisza holtágai komoly büntetést fizet, s bár ma már törvény írja elő a megfelelő technológiát, annak beruházása sokba kerül. Civil szennyezés A víz iszaposodását segítik elő azok a klebelsbergtelepi lakók is, akik a holtágba engedik szennyvíztartályuk tartalmát. A kutatók, akik a szennyezési források felkutatására külön pályázaton nyertek pénzt, úgy gondolják: a környékbeli lakók közül számosan vezetéken szivattyúzzák az emésztőgödör tartalmát a holtágba. A holtágnak ezen szakaszán már mutatkoznak a pusztulás jelei, de az ökológus szerint még itt is megmenthető a víz. A gyálai Holt-Tisza északi végén azonban szinte kilátástalan a holtág állapota. Nem véletlenül nevezik a helyet Fekete-víznek. Ide már csónakkal sem igen lehet lejutni, s a holtágnak ebben a részében a munkacsoport előzetes becslései szerint nem is maradt élet. 1962 és 1981 között itt folyt át Szeged szennyvize a Tiszába, de szegedi szennyvíz ma is kerül a holtágba. A tó ugyanis a szegedi csapadékvíz záportározója, és mivel a városi szennyvíz és az esővíz azonos rendszerbe jut, nagy esők idején a szennyvíztelep „vészkifolyója" a holtágba engedi a hígított szennyvizet. A víz korábbi szennyezői közé tartozott a szentmihályi Új Élet Termelőszövetkezet csirkevágóhídja és a Pick Rt. is. A szennyvíztározás tönkretette a tó vizét: az iszapfeltöltődés helyenként 1-1,5 méteres, az iszapban végbemenő oxigénhiányos folyamatok miatt kellemetlen ammóniás és kénhidrogénes szag van a környéken. Ráadásul a holtág mellett egykor szeméttelep volt, amelyet azóta földdel fedtek be. Az ökológiai munkacsoport az egyetem kémiai tanszékének kutatóival együttműködve megvizsgálja majd azt is, hogy a földdel letakart szeméttömegből szivárog-e szennyeződés a holtágba. A gyálai víz újjáélesztése A szakemberek egyetértenek: ahhoz, hogy a holtágból élő víz legyen, meg kell szüntetni a szennyező forrásokat, ki kell tisztítani a szennyezett szakaszokat és biztosítani kell a nyári vfzpótlást. Török Imre György főmérnök úgy véli, a rehabilitáció keretében rendezni kell a parti sávokat és szabályozni a holtág használatát is. Györffy György szerint a holtág problémája, hogy egy ilyen áramoltatás éppen a legszennyezettebb területről vinné a legtisztább felé a vizet, ez pedig még akkor is tönkretenné a déli szakaszt, ha a szennyezett északiból előbb kikotorják az iszapot. A vfzmémök egyetért azzal, hogy a Feketevízből csak a Tiszába szabad vizet juttatni. Az Ativizig költségbecslése szerint a holtág északi szelvényének felélesztésére mintegy 210 millió forintra volna szükség. A pénznek egyelőre nincs híre, de a gyálai HoltTisza felújítása oly nyilvánvalóan közös érdeke az önkormányzatoknak, a vízügynek, a környezetvédelemnek és a vízhasználóknak, hogy állami segítséggel minden ok meg lenne az összefogásra. Panok Sándor A Tisza újjáélesztése kapcsán felvetődött, hogy a folyó holtágainak élővilága szerepet játszhat a Tisza majdani benépesedésében. Az alábbi áttekintés Török Imre György, az Ativizig fómérnöke és Györffy György ökológus, a Szegedi Tudományegyetem kutatója segítségével veszi szemügyre a Csongrád megyei holtágak vízügyi és ökológiai kérdéseit, valamint a gyálai Holt-Tisza példáján keresztül azt a veszélyt, amely egy város közeli holtágat fenyegethet. A Tisza mentén lévő holtágak aszerint különböznek, hogy a hullámtérben találhatóak vagy a töltésen kívül. Előbbiek áradáskor összeköttetésbe kerülnek a folyóval, míg utóbbiak esetében a Tiszával csak műszakilag szabályozott kapcsolat lehetséges. Csongrád megyében a töltésen kívül húzódik a gyálai-, a nagyfai- és az atkai Holt-Tisza, valamint a csongrádi Serház zugi holtág, a hullámtérben pedig a Sasér, a körtvélyesi, a mártélyi és az osztorai Holt-Tisza, valamint a Súlymos-tó található. A hullámtér holtágai az osztorai kivételével országosan védettek, míg a mentett oldalon csak az atkai tó természetvédelmi terület. A vízfrissítés gondja A holtágak a múlt századi folyószabályozások során, a Tisza lerövidítésekor keletkeztek, s mivel felhasználásukra nem volt igény, feltöltődésre ítélték őket. Többségük azonban fennmaradt, és önálló élettérként őrizte meg a régi tiszai életközösségeket. Jelentőségük mintegy 50 éve értékelődött fel, amikor belvízlevezetőként, öntözésre használt tározóként, halastóként vagy üdülőhelyként kezdték használni őket. Ugyanakkor a holtágak nem számítottak elsőrendű vízgazdálkodási létesítményeknek, vízpótlásuk nem függött össze a vízkárelhárítással, így nem is jutott rájuk pénz. Noha a vízpótlás hiánya mára elkerülhetetlen problémákat vetett fel, a városi szennyezéstől megkímélt holtágak élővilága általában gazdag maradt: e vizek jó ívó helyek és változatos madárvilágot tartanak el, vagyis elvben alkalmasak arra, hogy az elpusztult tiszai élővilág újjáéledését elősegítsék. Mivel a szabályozáskor vigyáztak, hogy a holtágakat hatékonyan elzárják a folyótól, így ma a vízellátás lett e tavak közös gondja. Török Imre György, az Ativizig főmérnöke szerint a hullámtéri holtágak esetében kedvezőbb a helyzet, mivel ezek a Tisza magas vízállása idején általában friss vízhez jutnak. Ami a mentett területen lévő holtágakat illeti, ezek rendszerint befogadják a belvizeket, így a csapadékos időszakban itt sincs vízhiány, inkább innen kell a Tiszába ereszteni a vizet. Csapadékhiány idején azonban a vízpótlás szükségessé válna, annál is inkább, mert a holtágakba a belvízzel bekerülő műtrágyák hatására Jellegzetes tiszai holtág a folyó hullámterében