Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

HÉTFŐ, 2000. MÁRC. 6. SZEGED 5 Nehezen jutnak adatokhoz Partnert keres a nyugdíjbiztosító Osszmunkatársi érte­kezleten értékelték a Csongrád Megyei Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság elmúlt évi tevékenységét pénteken Szegeden. Bár az ügyintézési mutatók alapján Csongrád az or­szágos képzeletbeli listán „dobogós" helyezést ért el, az értekezleten in­kább az idei feladatokról esett több szó. Dudás Józsefné igazgató elsőként az ügyfélszolgálat jelentős fejlődését emelet ki. A szegedi, szentesi és hód­mezővásárhelyi kirendeltsé­gek mellett mára a megye minden városában működik kihelyezett ügyfélszolgálat, senki nem kell ezután lakó­helyétől messze utaznia nyugdíjügyeinek intézésére. Újdonság az is, hogy az igaz­gatóság saját ügyfélfogadója szintén bővül. Az épüle­tükből kiköltöóő bank irodáit megvették, Így nem kell évente 11 millió forintot fi­zetni a különböző helyeken bérlet helyiségekért, másrészt a nagyobbra nőtt ügyféltér­ben mód nyílik a személyisé­gi jogok fokozott tiszteletben tartására. Az elmúlt évben az alapfokú ellátások esetében az átlagos ügyintézési idő harminc nap alá csökkent, Szentesen pedig nem haladja meg a 18 napot! A valamilyen ellátást igénylő bejelentések száma 1999-ben is nőtt, az emelke­dés azonban a szolgálati idő számításoknál lett kiugró. Egy év alatt negyven száza­lékkal többen szerették volna előre megtudni, hogy nyugdí­jukhoz majd mennyi szolgá­lati időt lehet számítani. Az ehhez szükséges bér- és jöve­delmi adatok megszerzése azonban az igazgatóasszony szerint - rendkívüli nehézsé­gekkel jár. - Gyakran hiába kérünk adatokat a foglalkoztatóktól, sokuk ezt feleslegesnek ítéli, vagy nem tesz eleget felszólí­tásunknak. Ezen adatok és együttműködő partnerek nél­kül nehéz lenne a nyugdíj alapját meghatározni. Jel­lemző az adatszolgáltatás el­képesztő hiányosságaira, hogy az esetek felében újbóli ellenőrzésre van szükség ­mondja Dudás Józsefné. Nem csoda tehát, ha az igaz­gatóság idei tervében a legna­gyobb hangsúlyt ezen adatok beszerzésére fordítják. - Százhúszezer ügyirat ér­kezett hozzánk tavaly, negy­venhárom ezren személyesen jártak nálunk, s ebben a foko­zott munkatempóban egyet­len adat hibája is okozhat nagy eltéréseket. Volt olyan egyéni vállalkozónk, akinek nyugdíját 20 ezer forinttal kellett csökkenteni, a koráb­ban kapott béradatok ismételt ellenőrzését követően. Az igazgatóasszony sze­rint az ügyfelek helyzetét az nehezíti a leginkább, hogy a nyugdíjszámítás rendkívül bonyolult, abban egyszerű halandó nem ismeri ki magát, ezért kiszolgáltatott helyzet­ben van. Csongrád megyében a valamilyen ellátást igénylók 51 (!) százaléka rokkantsági nyugdíjért folya­modott az elmúlt évben. El­gondolkodtató, hogy mind 1998-ban, mind 1999-ben négyszer annyian igényeltek rokkantsági nyugdíjat, mint öregségit. Sokan az előbbi le­hetősében keresik a megoldás annak érdekében, hogy elke­rüljék a munkanélküliséget. Figyelemre méltó azonban az is, hogy a beadott ilyen irá­nyú igények 40 százalékát el­fogadták, ami érzékelteti a megye lakosságának egész­ségügyi állapotát. Szintén he­lyi adat, hogy Csongrád me­gyében a nyugdíjak összege messze az országos átlag alatt van. A felsorolt gondok ellen­ére az igazgatóság munkáját a felügyeleti szerv színvona­lasnak ítélte. Hiányosságot sem az adóhivatal, sem a me­gyei egészségbiztosítási pénztár ellenőrei sem találtak az elmúlt évben. - Tulajdonképpen az idei feladatokat soroltam fel, amikor a problémákról szól­tam - foglalta össze a Csongrád Megyei Nyugdíj­biztosítási Igazgatóság ez évi terveit Dudás Józsefné. ­A nyilvánosság mind na­gyobb segítséget nyújt ab­ban, hogy tájékoztassuk ügyfeleinket az ellátási le­hetőségekről és felhívjuk a munkáltatók figyelmét köte­lezettségeikre. Bár az infor­matika és számítógépes hát­terünk még nem kellően tud­ja segíteni munkánkat, sokat várunk a nemsokára induló gépi feldolgozási rend­szertől. A nyugdíjágazat veszélyes üzem, itt nem le­het hibázni. Talán végre eb­ben is előre léphetünk, ha az országos számítógépes háló­zat nálunk is megbízhatóan működik. V. I. P. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6724 Szeged, Bakay N. u. 22. Tel./fax: 62/422-222. Kábelek, vezetékek és szerelési anyagok kis- és nagykereskedelme Viszonteladóknak és nagyfelhasználóknak 2000. február 28.-március 15-ig a kábeleket és vezetékeket AKCIÓZZUK! Nyitva tartás: h.-p.: 7-16, szo.: 8-12. Szegedi kuriózum A szalámi és a paprika múzeuma Vastagh József, a paprikamúzeum egyik tárlatvezetöje. Mindent tud a szegedi paprikáról. (Fotó: Karnok Csaba] Március 1. óta már egyénileg látogatható a Pick Szalámi- és Pap­rikamúzeum. A Pick Rt. szabadidő­központjában, a Felső-Tisza parton tavaly novemberben adták át a két szegedi hunga­rikum történetét bemutató kiállítást abból az alkalom­ból, hogy a cég 130 esz­tendős lett. A termeket azon­ban mindeddig csak csopor­tok számára nyitották ki. Mostantól pénteken 15-18, szombaton 13-16 óra között tekinthetik meg az ér­deklődők a ritka látványos­ságot, a nyári szezonra pedig mindennapos nyitva tartást tervez a tulajdonos. A Pick Rt. a szegedi sza­lámi és paprika történetét bemutató múzeumával kuri­ózumot teremtett Szegeden. Két szinten, mintegy 200 négyzetméteren láthatók az ősi mesterségek és kultúrák tárgyi emlékei, olyan művé­szien kiállítva és elrendezve, hogy szinte filmszerűen mu­tatják be a szalámi és az őrölt paprika elkészítésének folyamatát. Nem árt rögtön, elöljáró­ban elmondani és leginkább az iskolák figyelmét fölhívni a tárlatvezetés lehetőségére. Ez ugyanis első hallásra nem olcsó mulatság, 1000 forin­tot kell érte fizetni, de az az igazság, megéri. Aki nem é! ezzel a lehetőséggel, és csak elrohan a tárlók, tablók és szerszámok előtt, fölöslege­sen fizette ki a belépőjéért a 100 forintot. (A diákok, nyugdíjasok kedvezményt kapnak, 50 forintért beme­hetnek, a Pick dolgozói szá­mára pedig ingyenes a láto­gatás. A csoportos látogatás és a tárlatvezetés a 421-814­es telefonszámon rendelhető meg.) Jómagam a fölszinten először Molnár Mihályné tárlatvezetését hallgattam meg, majd az emeleten Vas­tagh József vezetett végig a kiállított tárgyak előtt. Eköz­ben többször éreztem úgy, legszívesebben leülnék egy székre és órákig csak figyel­nék, figyelnék, addig, amíg a vezető el nem fárad. Vastagh József (aki rösz­kei paprikatermelő, de volt tanár, népművelő, könyvtár­igazgató is, továbbá több, a szegedi paprikáról szóló, nemzetközi elismerésben részesült film szerkesztője, forgatókönyvírója) elmond­ta, maga a kiállítás, ha szak­szerű vezetéssel párosul, Szegednek akár újabb üzleti partnereket is hozhat. Az el­telt négy hónap során látott negyedóra alatt átrohanó csoportokat éppúgy, mint olyan diplomatákat, akik egyéb szegedi programjai­kat mondták le annak ked­véért, hogy még többet tud­janak meg az itteni tradíci­ókról, mesterségekről. Szo­morúan jegyezte meg, hogy legutóbb, a polgármester-ta­lálkozó résztvevőinek prog­ramjába is bezsúfolták a szalámi- és paprika múzeu­mot, ám a rendezők percek alatt végigrohantak a vendé­gekkel a kiállításon. A több mint 130 éves (1869 az alapítás dátuma) téliszalámi-gyártással kap­csolatban látható az a folya­mat, amint a sertésvágás az önálló szakmák (például szú­rómesterek, béltisztítók) so­kaságát hívta életre. A papri­kamúzeumban megtudhat­juk, miért hívták „derék­szögű" munkának a „papri­kázást", miért kellett régen „szelídíteni" a szegedi hun­garikumot, mi a „csörmős" paprika, s hogy miért folyt egykoron piros lé Szeged ut­cáin. Fekete Klára Szalonspicc: százezer és jogosítvány Emelkedtek a bírságok Ha va­laki 1999. június 13. előtt meg­tagadta személy­azonossá­g á n a k igazolását, lO ezer fo­rintig terjedő bírságra számithatott. A tavaly hatályba lépett „maffia­törvény" a kiszabható bírságot 20 ezer forintra emelte, míg a 2000. március elsejétől a „sze­mélyazonosság igazolá­sával kapcsolatos köte­lességek megszegése" miatt jóval mélyebben kell zsebbe nyúlni, hi­szen 100 ezer forintra emelkedett a büntetési tétel. A példa jól illuszt­rálja, milyen mértékben változtak a bírságolás maximált összeghatárai a tavaly megalkotott, s az idén márciusban ha­tályba lépett rendelet következtében. Ahogyan azt dr. Fülöp Zoltán őrnagytól, a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság igazgatásrendésze­ti osztályának vezetőjétől megtudtuk, a rendőröknek egyelőre nincsenek gyakor­lati tapasztalataik az új bír­ságolási szabályok alkal­mazásával kapcsolatban. „Rendkívül bonyolult a helyzet, hiszen akár négy éven át egyfajta kettősség tapasztalható majd. A ren­delet hatályba lépése előtt Szabálysértés - számokban Néhány gyakori szabálysértés büntetési tétele Önkényes beköltözés, rendzavarás: Tiltott kéjelgés, veszélyes fenyegetés: elzárás, vagy 150 ezer forint bírság elzárás, vagy 150 ezer forint pénzbírság, plusz (külföldi állampolgár esetén) kiutasítás Ittas vezetés: 100 ezer forint pénzbírság, és vezetéstói eltiltás Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése: 60 ezer forint és vezetéstől eltiltás Engedély nélküli vezetés: 100 ezer forint és vezetéstől eltiltás Sebességkorlátozás jelentős túllépése: 60 ezer forint és vezetéstől eltiltás Elsőbbség szabályainak megsértése: 100 ezer forint és vezetéstől eltiltás elkövetett, és még el nem bírált ügyeket ugyanis a korábbi rendeletek szerint kel! elbírálni, és figyelem­be véve az eljárások, és a jogorvoslat elhúzódását, még hosszú ideig az akkori szabályok szerint kell eljár­ni" - szögezte le dr. Fülöp Zoltán. Az új rendelet korábban hatályon kívül helyezett büntetési nemet is életbe léptet. Ilyen az elzárás, mellyel többek önkényes beköltözőknek, tiltott ké­jelgőknek, rendzavarást el­követőknek kell számolni­uk. De hatvan napig ter­jedő időtartamú elzárással, vagy 150 ezer forintos pénzbüntetéssel kell szá­molnia annak is, aki .járművezetéstől való eltil­tás" hatálya alatt ül például gépkocsija volánja mögé. (Ez egyébként nem azonos a korábbi „vezetői enged­ély visszavonásával", hi­szen azzal szemben is al­kalmazható, akinek még nincs jogosítványa, ráadá­sul fiatalkorú elkövetővel szemben is kiszabható, melyre korábban nem volt jogszabályi lehetőség.) Az autóstársadalmat kü­lönösen érzékenyen érintik a változások. Aki például jelentősen túllépi a sebes­ségkorlátozást, az 60 ezer forintos bírságra, és veze­téstől való eltiltásra, az elsőbbség és az előzés sza­bályainak megsértése ese­tén pedig 100 ezer forintos büntetésre, és ugyancsak eltiltásra számíthat. De százezret fizet az is, aki nem tudja felmutatni az út­használati díj megfizetését igazoló jelzést, vagy nem tudja igazolni, hogy érvé­nyes a kötelező felelősség­biztosítási szerződése. Ugyanakkor a korábban 40 ezer forinttal büntetett tilos jelzésen való áthajtásért mostantól 50 ezret „kérnek a rendőrök", ám míg eddig a jogosítvány bánta az ilyen manővert, most nem tiltják el a sofőrt a veze­téstől. Jelentős változás az is, hogy több szabálysértés esetén halmazati büntetést is ki lehet szabni. A bíró­ság a legsúlyosabb esetben 90 napos elzárással büntet­het, ha pedig a szabálysér­tési hatóság ugyanabban az eljárásban több szabálysér­tés miatt vonja felelőssége a polgárt, úgy a legsúlyo­sabb megállapított bírság felső határának ötven szá­zalékával emelheti meg a büntetési tételt. Ha tehát valaki spiccesen ül volán­hoz, és ráadásul túl gyor­san hajt, százötvenezret is fizethet, és persze ugrik a jogsija. Azaz az új szabá­lyok értelmében eltiltják a járművezetéstől. Kórász László, az autó­klub Csongrád megyei szervezetének titkára el­mondta, eleddig hivatalo­san nem tudtak meg részle­teket a helyszíni bírságolás szabályainak változásairól. Ugyanakkor hangsúlyozta: a legnagyobb kérdés, hogy a rendőrség miként hajtja végre feladatát. Amennyi­ben a rendőröket nem az vezérli, hogy minél több autóst büntessenek meg nagy összegre egy esetleg apró szabálysértés miatt, hanem a notórius szabály­szegőket szeretnék ki­szűrni, akkor a változások pozitív hatással is lehetnek a magyar közlekedési mo­rálra. Kórász László ugyanakkor hozzátette: bár pontos adataik nincsenek afelől, hogy a környező or­szágokban az ott éló polgá­rok átlagfizetéséhez mér­ten mekkora lehet a hely­színi bírságok összege, ám nem véletlenül váltott ki riadalmat a magyar autó­sok körében a maximális büntetési tételek nyilvá­nosságra kerülése. Ezeket azonban reményei szerint csak rendkívül indokolt esetben alkalmazzák majd a rendőrök. Bár az új rendelet nem tesz különbséget fiatalko­rúak között, s a tanköteles, és iskolai oktatásban része­sülő elkövetőre is kiszab­ható pénzbírság, amennyi­ben az jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik. A felnőttek azonban választ­hatnak: a pénzbírságot ­napi 5 ezer forintos „árfo­lyamon" - akár közmunká­ra is válthatják. Kéri Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents