Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

HÉTFŐ, 2000. MÁRC. 6. BELFÖLD 3 A bombázásra emlékeztek Szombathely (MTI) Szombathely bombázásá­nak 55. évfordulója alkalmából tartottak katonai tiszteletadás mellett megemlékezéseket. A gyászolók a Jáki úti temetőben megkoszorúzták a II. világhá­borús emlékművet. Ötvenöt évvel ezelőtt, 1945 március 4­én, alig húsz perc leforgása alatt a szövetséges légierő 118 gépe 260 tonna bombát dobott le Szombathelyre. A bombatá­madás során 303 polgári lakos veszítette életét, ezrek marad­tak fedél nélkül. A bombák nem kímélték az iskolákat, óvodákat, egészségügyi intéz­ményeket sem. Beomlott a szombathelyi székesegyház te­teje, megsemmisültek a felbe­csülhetetlen értékű freskók. Emlékút Szarvas (MTI) Ezerkétszáz méter hosszú történelmi emlékút épül Szar­vason a Holt-Körös partján a trianoni emlékműig, a sétaútra tervezett tizenhét, emlékosz­loppal, emléktáblával, vagy más módon jelzett állomás a magyar múlt nagy sorsforduló­it idézi majd meg. A szarvasi millenniumi emlékbizottság határozta el a történelmi emlé­kút létesítését, az anyagi fede­zetet közadakozásból teremtik elő. A történelmi sétautat a képviselő-testület által alapí­tott közalapítvány révén való­sítják meg a szarvasiak. A Tör­ténelmi Emlékút Közalapít­vány alaptőkéjét, egymillió fo­rintot, az önkormányzat bizto­sította. Megújuló kápolna Székesfehérvár (MTI) Eredeti szépségében állítják helyre Székesfehérvár egyetlen mindmáig épen maradt közép­kori műemlék épületét, a Szent Anna-kápolnát. Az 1470-es években emelt gótikus épületen több millió forintos költséggel teljes rekonstrukciót végeznek. A munkálatok során egyebek között rendbe hozzák a tetőze­tet, s az eredeti állapotnak megfelelően újítják fel a hom­lokzatot. Síforsong Bánkút (MTI) A bükki síparadicsomban, Bánkúton szombaton rendez­ték meg, még mindig kiváló hóviszonyok mellett a hagyo­mányos sífarsangot több száz síző részvételével. A délutáni órákig tartó vidám műsoros program keretében először szí­nes jelmezeket öltött gyerekek vonultak fel és száguldottak a völgybe a lejtőkön, őket a fel­nőttek hasonló jelmezes díszel­gése követte. Német befektetés Pátyod (MTI) A korszerűsítés után a te­herszállítás előtt az idén meg­nyíló csengersima-petei, ma­gyar-román határállomás for­galmára alapozva, 1,2 milliárd forint befektetéssel német ke­reskedelmi, szolgáltatói és szó­rakoztató központ épül Pátyo­don. A 670 lakosú, kis Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei községben az aláirt szerződés szerint bevásárlóközpont ­benne 40 butikkal -, mezőgaz­dasági szaküzlet, gépkocsi szerviz, benzinkút és művelő­dési központ épül az átkelő­helyre vezető 49-es számú fő­útvonal mentén. Szegedi konferencia: Polgári Együttműködés a Tiszáért „A folyót diétára kell lógni" Balogh János akadémikus (jobbról) előadására Bartha László szegedi polgármester, Gönczy János kormánybiztos, valamint Mádl Ferenc és Solymosi Frigyes akadémikus figyel. (Fotó: Karnok Csaba) Tisza-konferenciát ren­dezett Szegeden a Ma­gyar Polgári Együttmű­ködés Egyesület. A talál­kozó a ciánmérgezést szenvedett folyó újra­élesztésére, a régió kul­turális és természeti örökségének megőrzésé­re hívta föl a civil társa­dalmat. A tanácskozás résztvevői megalakítot­ták a Polgári Együttmű­ködés a Tiszáért Egyesü­letet. Szombaton, a szegedi vá­rosháza dísztermében tartot­ták a „Polgári Együttműkö­dés a Tiszáért" mozgalom nyitókonferenciáját. Az ese­ményt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPE) szervezte. Mádl Fe­renc akadémikus, az MPE elnöke bevezetőjében ki­emelte, hogy a tiszai ciánka­tasztrófa okozta károk föl­számolása, a folyó mielőbbi újraélesztése érdekében szükséges a társadalom összefogása. Az MPE „Polgári Együtt­működés a Tiszáért" címmel meghirdetett fölhívására máris sok támogató jelentke­zett. A mozgalom nyitó ese­ményét Szegeden, „a Tisza városában" rendezték. A ta­lálkozó célja az volt, hogy résztvevői közösen gondol­kodjanak az összefogás in­tézményes lehetőségeiről. Bartha László szegedi pol­gármester az 1879-es nagy árvizet követő időszakkal ve­tette össze a közelmúltbeli ci­ánkatasztrófa utáni helyzetet. Akkor a város szorult segít­ségre: Szeged újjáépítése eu­rópai üggyé vált, s a Nagy­körút ma is őrzi a támogató országok fővárosainak nevét. „Most a Tiszát kell megsegí­tenünk" - mondta a polgár­mester. Szeged több testvér­városa már fölajánlotta támo­gatását. Bartha László szerint Turku, Nizza, s az egyesült államokbeli Toledo nevét a Tisza Csongrád megyei fo­lyószakaszai viselhetnék. „Arra kérjük a folyó újraé­lesztését támogató városokat, hogy - szimbolikus ajándék­ként - egy-egy hajót küldje­nek Szegednek" - mondta Bartha László. Balogh János akadémikus arra hívott föl mindenkit, hogy tiltakozzon az országot kívülről fenyegető, bármiféle „szeméttámadás" ellen. Fi­gyelmeztetett arra, hogy „a Tisza beteg, amelyet diétára kell fogni". Életre keltésének a tápláléklánc elején elhelyez­kedő élőlények szaporításával kell kezdődnie. Bruhács János nemzetközi jogász a kártérítés esélyeiről beszélt. Kívánatos lenne a magyar és román fél diplomá­ciai megegyezése - ha ez nem sikerül, választott bírói testü­let, vagy a Hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik az ügyet. Akkor pedig „jogi akadály­verseny", hosszadalmas és nehéz per következik, amely­nek eredménye megjósolha­tatlan. Mindenesetre a nem­zetközi jog környezetvédelmi dokumentumai egyértelműen fogalmaznak: a szennyező fi­zet. A felkért hozzászólók sorát Bellon Tibor szegedi egyete­mi tanár nyitotta meg, aki a halászat, az ártéri gyümölcs­termesztés és erdőgazdálko­dás, valamint a folyóval ugyancsak szoros kapcsolat­ban álló legeltető állattartás témaköréről beszélt. Fejérdy Tamás történész a Tisza­völgy természeti és épített környezetének harmonikus szépségét ecsetelte. Hemmert János festőmű­vész a Tisza ihlető hatására készített grafikáit rögtönzött tárlaton mutatta be a konferen­cia résztvevőinek, majd az 1879-es árvíz betörésének kö­rülményeit kutató munkájának eredményeiről beszélt. Soly­mosi Frigyes kémikus (akadé­mikus, egyetemi tanár) naivi­tásnak nevezte a folyóba ke­rült cianid semlegesítéséről szóló ötletet. Csupán egyetlen ellenérv a sok közül: a vas-ci­anidból napfény hatására hid­rogén-cianid szabadul föl, amely ugyancsak elpusztftja a halakat... Tornai József költő a Tisza pusztulásáról szóló költemé­nyét olvasta föl. A természet­szennyezők mint „az üzlet fölkentjei", „a Föld gyilkosai és öldöklő angyalai" jelentek meg a versben. Vargha Zoltán egyetemi tanár szerint a Tisza megmérgezésével „bűncse­lekmény történt Európa ter­mészeti öröksége ellen." Úgy vélte, „megelőző környezet­védelemmel", a határokon túlnyúló, egész Kárpát-me­dencét fölölelő ökológiai há­lózattal óvhatjuk csak meg természeti értékeinket. A konferencia vendége volt Gönczy János tiszai kor­mánybiztos is, aki rövid zár­szavában azt kérte, hogy az „erkölcstelen és lélektelen" folyószennyezés után, a „szellem felemelkedéséről" tanúskodó konferenciát köve­tően is megmaradjon a folyó újraélesztését segítők lelkie­reje. „Ne forduljunk el a Ti­szától!" - mondta a kormány­biztos. Végül a találkozó résztve­vői megalakították a Polgári Együttműködés a Tiszáért Egyesületet, amely már e hó­nap végén megkezdi műkö­dését. Nyilas Pátar a tejtermelők Pécs (MTI) Háromszáz tejtermelő gazda tüntetett Pécs főterén a felszámolás alatt álló MiZo­Baranyatej Rt. által ki nem fizetett tejpénzét követelve. ­A tejpénz azonnali kifizeté­sén túl a gazdák a kötelező tejtermék tanácsi tagsági díj eltörlését, valamint a nehéz helyzetükből való kilábalást célzó intézkedések azonnali megtételét is követelik a kor­mánytól - közölte a Tejter­melők Baranya Megyei Egyesületének elnöke. Németh István elmondta, hogy az elkeseredett terme­lók a jövő hétre újabb de­monstráció terveznek Buda­pesten, a Kossuth téren. A tüntetők hangoztatták: a tejtermelók válságos helyze­tén nem könnyít a kormány­zati garanciával felvehető ka­matmentes hitel, sőt ellenté­tet szít a kis-és a nagyterme­lók közt, mivel az előbbiek „bentragadt" tejpénzük hat­van, az utóbbiak csak har­minc százalékáig terjedő összeget vehetnének fel. A MiZo felszámolóbizto­sa arra hívta fel a tüntetők fi­gyelmét, hogy a legfonto­sabb a cég működőképessé­gének megőrzése, mert ez adhat alapot a gazdák pénz­ügyi helyzetének rendezésé­hez is. Somogyi Ferenc elmondta, hogy a felszámolás kezdeti napjait leszámítva nem csök­ken a feldolgozásra beszállí­tott tej mennyisége, mely el­érte az idei üzleti tervben szereplő napi félmillió litert. Sikerült megtartani a vevő­kört is, köztük a legjelentő­sebb nagyáruházi láncokat. Csalás és lopás miatt is körözték Szökött rabot fogtak Budapest (MTI) A rendőrség a fővárosban fogta el pénteken este a szentendrei illetőségű D. Zoltánt, aki 1998. október 2­án szökött meg a Szentend­rei Rendőrkapitányság épü­letéből, amikor lopás alapos gyanújával kihallgatásra vit­ték - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint a BRFK nyomozó főosztály szervezett bűnözés alosztá­lyának munkatársai széles körű adatgyűjtéssel derítet­ték fel D. Zoltán XVI. kerü­leti búvóhelyét. A gyanúsí­tottat az Országos Rendőr­főkapitányság bevetési osz­tályának közreműködésével fogták el. D. Zoltánt nemcsak szö­kése miatt, hanem további két elfogatóparanccsal is ke­resték: a Szentendrei Rend­őrkapitányság csalás, a Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig lopás bűntette alapos gyanújával körözte. A közlemény szerint D. Zoltán budapesti búvóhelyén gépjárműlopáshoz használa­tos speciális eszközöket, ha­misított okmányokat és fel­tehetően lopott autókból származó műszaki cikkeket, iratokat is találtak a nyomo­zók. múlt If-fTMl Csatabárd y j adüzenettel felérő bejelentéssel búcsúzott a héttől a 11 legnagyobb ellenzéki párt elnöksége. Eszerint a cik­lus végéig korlátozzák együttműködésüket a kormánypár­tokkal, s kizárólag közérdekű ügyekben hajlandóak meg­egyezni a koalícióval. Megint jól összevesztek, pedig Or­bán Viktor legutóbbi országértékelő beszéde - a pénteki, főmüsor-időbeni, sorrendben harmadszori ismétlésétől azért el lehetett volna tekinteni - már békésebb hangvételű volt, ám a héten történt egy s más. Hétfőn Ader János házelnök közölte sajnálkozva, az el­lenzéki pártok nem tudtak megállapodni arról, hogy közös jelölteket állítsanak a médiakuratóriumok elnökségébe. Mint ismeretes, négy helyre öt jelöltet állítottak, s a MIÉP éppen úgy ragaszkodott a két helyhez, mint az MSZP. Én meg egész héten azt kérdeztem mindenkitől, miért akar ugyanannyi tagot a kuratóriumba az a párt, amelyik tized­annyi szavazatot szerzett a választásokon, mint a szocialis­ták. A legkomolyabb válasz: miért ne? Ha nem tiltja sem­mi. Politikában felesleges cinizmusról beszélni, hiszen egy párt nem attól ellenzéki, hogy szűk két éve jellemzően mi­ként szavaz, hanem attól, hogy nem tagja a koalíciónak. Néhány év múlva megérhetjük, hogy egy elméletileg előálló MSZP-SZDSZ koalíció hasonló módon fegyelmezi majd az ellenzéki pártokat, s esetleg Thürmerék egyezked­nek a Fidesszel és a MIÉP-pel. Es a Munkáspárt annyi helyet szeretne valamelyik kuratóriumba, mint a választá­son néhány vokssal alulmaradó, tízszer annyi képviselői hellyel rendelkező Orbán-csapat. Szerintem nagy a való­színűsége annak, hogy Kovács, Horn, vagy Németh házel­nök urak bejelentik, sajnálják, de nem tudott megegyezni az ellenzék. Vagyis kezdődik minden elölről. A Z autópálya-programon ugyancsak összevesztek a hon­atyák, s az ellenzék nagyon nehezen akarja lenyelni azt a békát, mely szerint a közbeszerzési törvény kivételeit a közel s távol legnagyobb összegű közpénzköltésénél akarják elővenni, mondván, már így is késésben vannak. Tényleg késésben vannak, de a sietség autópályaügyben nem jó, lásd az egykori MDF-es közlekedési miniszter sza­lagátvágó hobbiját, melynek nyomán olyan keskeny lett a Budapest körüli gyűrű, hogy egymást érték a súlyos, halá­los balesetek. Igy azután cammoghatunk nyolcvannal, ál­landó traffipaxveszélyben. Nem használt az ügynek az sem, hogy a parlament köz­beszerzési bizottságának kisgazda elnöke kimondta azt, amit különben mindenki tudott, de nem szokás beszélni róla. Nevezetesen: ,,/t magyar gazdaság eddig is politikai alapon működött, a kormányok saját klientúrájukat juttat­ták piaci pozícióhoz, s ezt kell tennie a polgári kormány­nak is, amelynek egyik eszköze az állami megrendelések irányított elosztása lehet." Ez persze úgy igaz, ahogy van, nincs okuk megsértődni a szocialistáknak, hiszen a politi­ka, a hatalom helyi és országos szinten is erről szól, s ke­vésbé az elhivatottságról. Arról tehát szó sincs, hogy a kisgazda politikus hülye­ségeket beszélt, Kosztolányi Dénes fideszes honatya azon­ban már súrolta néhányszor a lécet. Akkor mindenképpen, amikor szocialista politikusok monogramjaival ékesítette a házihüllő uzsonnájaként funkcionáló egereket. Nem írói munkássága miatt, hanem azért, mert „lenyilatkozta". Or­bán Viktor is ekkor hibázott másodszor a megfigyelési ügyben - először talán a kissé elhamarkodott bejelentésnél -, hiszem egyszerűen meg kellett volna kérdeznie párttár­sától: te nyilatkoztod ezt az ökörséget, kedves Dénes. És egy igen válasszal véget is érhetett volna a megfigyelési bi­zottsági elnökség Kosztolányi úrra nézve. így viszont híres ember lett, s én már csak arra várok, mikor tűnik fel egy hüllőeledel-gyártó multi jólfizetett reklámembereként a képernyőn. Mindez azért jutott az eszembe, mert a héten - mint az nagyon is várható volt - heves vitát váltott ki az Ország­gyűlésben a megfigyelési ügy. Ordítoztak mindkét oldalról rendesen, egyedül az ügyet bejelentő miniszterelnök ma­radt nyugodt, hiszen ő éppen száz szerencsés, koronanéző­ben érkezett iskolás gyereket kalauzolt a parlamentben. Lehet, hogy ki is hallatszott valami az ülésteremből, de Or­bán Viktor biztosan megnyugtatta a nebulókat: a politika már csak ilyen, néha veszekednek is benne a felnőttek. Minden bizonnyal Deutsch Tamás ifjúsági, és sportmi­niszter is megsimogathatta néhány gyermek fejét, róla azt kell tudni, hogy a megfigyelési ügy bejelentése körül látta is saját aktáját. Rajta kívül azóta sem részesült ebben a szerencsében senki. És valószínűsíthetően már nem is fog. Természetesen nem csak az idegenvezető miniszterel­nök miatt dagadt a feje az ellenzéknek, a párt immár első embere, az árnyalt fogalmazásáról elhíresült Kövér László is felmérgelte magát valamin, s beszólt egy vaskosai. Sze­rinte az ellenzék legalább akkora kárt okozott az ország­nak, mint a belvizek, az árvizek, a koszovói válság vagy az agyhártyagyulladás. Az nem derül ki a tudósításból, hogy Igy együtt, vagy külön-külön valamelyik csapás, de azt hi­szem, ez mindegy. M eglehetősen türelmetlen hetünk volt tehát, az ellen­zéknél többször kiment a biztosíték, a koalíciónál kevesebbszer. Orvosi szempontból a kormányoldalon ren­delkeznek erősebb idegekkel, a hatalmon kívül rekedők in­gerlékenyebbek. Egy biztos, a miniszterelnök országérté­kelő beszédével elásni látszott csatabárd újra előkerült. El­dönteni, hogy ki, milyen arányban fogta az ásó nyelét, el­sősorban politikai beállítottság kérdése.

Next

/
Thumbnails
Contents