Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 2000. MÁRC. 6. s kommentár Térdre kényszerítve? jrgy tűnik, Kína egyre telhetetlenebb és hatalmi szó­\J val, mi több fenyegetésekkel próbál érvényt sze­rezni újabb területi igényeinek. Az egyébként is hatal­mas ország ez alkalommal Tajvanra vetett szemet, bár azt máris saját tartományaként emlegeti. Igaz az is, hogy Peking az újraegyesttési tárgyalá­sokat már korábban kezdeményezte a sziget vezetőivel, de azok elutasítottak minden erre irányuló javaslatot. Tajvan most elnökválasztásra készül, Kína pedig Jó­indulatúan", időben igyekszik figyelmeztetni az új ve­zetőt arra, miként kell fogadnia a nagy testvér igénye­it. Az esélyesnek tekintett elnökjelöltek azonban mere­ven elzárkóznak a Csiang Cö-min elnök által megsza­bott egyesítési menetrendtől. Kérdés azonban, hogy ezt igazi meggyőződésből teszik, vagy csupán választóik megtartása érdekében akarnak síkra szállni Tajvan függetlenségének megtartásáért? Ugyanakkor a realitástól elrugaszkodott kínai veze­tés azzal, hogy nem hajlandó egyenlő félként kezelni a tajvaniakat, riasztó következtetések levonására készteti a fenyegetéseit továbbgondolókat. T?g\ katonai, fegyveres támadás kimenetele ugyanis Hj aligha lehet kétséges, ha figyelembe vesszük a meglévő erőviszonyokat. Egy háborús gócpont létre­hozása sem kedvezne a térségnek, így abban sem lehet reménykedni, hogy a katonai nagyhatalmak Tajvan segítségére sietve megoldhatnák az antagonisztikus ­nak tűnő helyzetet. így nem csoda, hogy a világ ér­deklődéssel és aggodalommal gondol arra, vajon mi­lyen áron kényszeríti térdre Peking Tajvant? iu. ai^ Yu Kemény lépéseket ígérnek 2000 júliusig Izrael kivonul Dél-Libanonbél Jeruzsálem (MTI) Az izraeli kormány vasárnap egyhangúlag jóváhagyta a dél-libano­ni csapatkivonás tervét. A katonák júliusig tá­voznak a 18 éve el­lenőrzött határ menti te­rületről. A kabinet közleménye szerint a kormány arra fog törekedni, hogy a csapatki­vonás „egy megállapodással párosuljon". A kitétel Ehud Barak miniszterelnök azon szándékára utal, hogy újjá­élessze a béketárgyalásokat Szíriával, amely több ezer katonájával a tulajdonképpe­ni egyediili hatalmi tényező Libanonban. Barak világossá tette: előnyben részesít egy Szíriá­val kötött megállapodáson alapuló csapatkivonást, né­hányszor azonban már jelez­te, hogy Izrael esetleg egyol­dalúan is kivonulhat. A Szíriával folytatott bé­ketárgyalások január köze­pén, mindössze két forduló után szakadtak félbe a Go­lán-fennsfk sorsa körüli vita miatt. Ezután néhány napon belül megsokszorozódtak a gerillatámadások a dél-liba­noni biztonsági övezetben állomásozó izraeli katonák ellen. Három hét alatt hét iz­raeli katona vesztette életét, és ez csak fokozta a közvéle­mény nyomását, amely a dél-libanoni kivonulást kö­vetelte a miniszterelnöktől. A legutóbbi, szombat esti gránáttámadásban egy izrae­li katona sebesült meg, je­lenleg a haifai kórház inten­zív osztályán ápolják. Barak tavaly éppen olyan ígéretekkel nyert a választá­sokon, hogy feltámasztja a halódó szlriai-izraeli béke­tárgyalásokat, és egy éven belül, az új kormány hivatal­ba lépésének első évforduló­jára kivonja az izraeli kato­nákat Dél-Libanonból. „Az Izraeli Védelmi Erőket 2000 júliusig a liba­noni határra vezénylik, és onnan gondoskodnak majd az északi városok és falvak biztonságáról" - hangsú­lyozta a közlemény. „A kormány olyan érte­lemben fog cselekedni, hogy biztosítsa: az átvezénylés egy megállapodás keretében történjen. Abban az esetben, ha a feltételek nem kedvez­nek a katonák megállapodás keretében történő állomásoz­tatásának, a kormány kellő időben össze fog ülni, és megvitatja a fent említett döntés megvalósításának módját" - olvasható a doku­mentumban, amelyet Jichák Herzog kabinettitkár ismer­tetett. Szaúd-Arábia Érkeznek a zarándokok Rijád (MTI) Szaúd-Arábiába már több mint 750 ezer muzulmán hivő érkezett a világ minden tájáról, hogy megtegye az éves zarándoklatot, amely március közepén kezdődik. A rijádi újságok hivatalos adatokat ismertető beszámo­lói szerint 687 ezer 672 za­rándok repülőgépen, 52 ezer 144 tengeren és 13 ezer 599 szárazföldön érkezett a siva­tagi királyságba. Minden évben mintegy kétmillió muzulmán - köz­tük egymillió külföldi - tesz eleget a hadzsnak, amely egyike az iszlám alapvető előírásainak. Kína Tajvant fenyegeti Peking (MTI) Csiang Cö-min kínai el­nök „kemény lépésekkel" fenyegette meg a hét vé­gén Tajvant arra az eset­re, ha a Peking által saját tartományának tekintett sziget vezetése végeérhe­tetlent halogatná az újra­egyesítésre vonatkozó tárgyalások megkezdését. „Ha a tajvani vezetés min­dig csak elhalasztja az újra­egyesítés békés megvalósítá­sáról folytatandó tárgyalások megkezdését, a kínai kormány kénytelen lesz minden lehetsé­ges kemény lépést megtenni" - idézte az Új Kfna hivatalos hírügynökség az államfő sza­vait, két héttel a tajvani elnök­választás előtt. Az utóbbi he­tek során vezető kínai politiku­sok részéről többször hangzott el hasonló fenyegetés. Csiang az „egy Kfna" elven alapuló tárgyalások megkezdését sür­getve kijelentette: a sziget füg­getlenségét esetleg támogató bármiféle külföldi segítség el­eve kudarcra van ítélve. A jelenlegi tajvani elnök, Li Teng-huj a szárazföldi Kína haragját váltotta ki azzal az ál­láspontjával, hogy Tajpej és Peking párbeszédét csak két egyenlő fél tárgyalásaként haj­landó elfogadni. Tajvan két le­gesélyesebb elnökjelöltje visszautasította az egyesítést sürgető pekingi fenyegetése­ket, leszögezve, hogy a sziget vezetése nem hajlandó előre megszabott menetrend szerint tárgyalni. A március 18-ra kitűzött el­nökválasztás kampányában NATO-ügyek Oroszország csatlakozna? London (MTI) Vlagyimir Putyin sze­rint nincs olyan ok, ami miatt Oroszország ne csatlakozhatna a NATO­hoz. Az orosz ügyvezető elnök a BBC televízióban vasárnap sugárzott interjújában szólt erről, amely az első, külföldi tévéállomásnak adott nyilat­kozata volt azóta, hogy január 31 -én Borisz Jelcin leköszönt államfő átadta neki Oroszor­szág vezetését. Az interjúban Oroszország nemzetközi sze­repéről, a Nyugathoz fűződő kapcsolatáról, a csecsenföldi hadműveletekről kérdezte az újságíró Vlagyimir Putyint. „Véleményünk szerint le­het szó sokkal alaposabb in­tegrációról a NATO-val, de csak akkor, ha Oroszországot egyenrangú partnerként keze­lik" - hangoztatta az orosz ügyvezető elnök. A kérdésre, miszerint lehetséges-e, hogy Oroszország valamikor az észak-atlanti szövetség tagja legyen, Putyin kijelentette: „Nem látom az okát, hogy ne lenne lehetséges". Arra a kér­désre válaszolva, hogy part­nemek, vetélytársnak vagy el­lenségnek tekinti az orosz ve­zetés a NATO-t, Putyin rámu­tatott: Moszkva azért ellenez­te az észak-atlanti szövetség bővítését, mert kísérletek tör­téntek arra, hogy kizáiják őt a NATO keleti bővítéséről, a nemzetközi biztonságról folyó vitákból. „Oroszország az eu­rópai kultúra része. Nem tu­dom elképzelni, hogy orszá­gom elkülönüljön Európától és - ahogy ma nevezni szokás - a civilizált világtól." Három katonahölgy fotóztatja magát a pekingi Nagy Népi Csarnok előtt. Az itt még mosolygós küldöttek az Országos Népi Gyűlés éves ülésére érkeztek. (MTI Telefotó/AFP/Stephen Shaver) élen álló James Szung és a függetlenségpárti Demokrati­kus Haladó Párt színeiben in­duló Csen Suj-pien egyaránt visszautasította az egyesítésről februárban Pekingben közzé­tett Fehér Könyvet, amely erő alkalmazásával fenyegette meg Tajvant arra az esetre, ha a sziget kitér az egyesítési tár­gyalások elől. „A Kínában nemrég közzétett Fehér Könyv azt mutatja, hogy Pekingben gyors egyesítést akarnak. Azt mondják, ha nem egyesültök, támadni fogunk" - mondta Szung abban a televíziós kam­pányfnűsorban, amelyben az elnökválasztás mind az öt es­élyese kifejthette elképzelését. „Nyomatékosan hangsúlyo­zom, jelenleg semmifajta me­netrend nem felel meg Tajvan népének" - tette hozzá. Csen még keményebb ál­láspontot fejtett ki a kérdés­ben. „Nem vagyunk hajlandó­ak tárgyalni előre megszabott időkeretek között..., és semmi­képpen sem kezdhetünk tár­gyalni a „tárgyalás vagy tá­madás katonai fenyegetésének nyomása alatt" - mondta. Csu Zsung-csi kínai kor­mányfő kíméletlen harcot he­lyezett kilátásba az országban elburjánzó korrupció felszá­molására. A miniszterelnök az Országos Népi Gyűlés (ONGY), azaz a kínai parla­ment ülésszakán kormánya programját ismertetve kiemel­ten szólt a korrupció elleni küzdelem fontosságáról. Elis­merte, hogy tavaly 16 milliárd dollárnyi összeget tulajdonítot­tak el tisztességtelen káderek. Ezért fáradhatatlan és kímélet­len korrupció-ellenes harcot kell folytatni az államigazga­tásban kiterjesztve azt akár a legmagasabb szintű vezetői körökre is - szögezte le. Szük­séges, hogy feltárják azokat a törvénysértéseket, amelyeket a különböző szintű kormányille­tékesek követtek el - mutatott rá. Csu úgy vélte: a lakosság jelentős mértékben elégedetlen a korrupció virágázása láttán. Szerinte elsősorban ez a jelen­ség váltotta ki az 1989-es pe­kingi eseményeket. A világ alaposan megváltozott• Felgyorsult a tempó | Az új elvárások keltette igényeknek csak új eszközökkel tudunk megfelelni. | Előfordult már Űnnel, hogy a rendelkezésre álló telefonvonalak nem voltak elegendőek a napi ügyintézéshez? Március 6-ától 24-éig az új ISDN2 előfizetés mindössze nettó 85 000 Ft -ba kerül a Déltávnál! Kedvezményes ajánlatunkat most további két kiváló szolgáltatással is bővítjük, amelyeket együtt vagy külön-külön is igénybe vehet: 1. Internet kedvezmény a Déltávtól - fél évig fél áron! Ha Ön az új ISDN2 vonal mellett előfizet internet-csomagjaink valamelyikére, vagy már ren­delkezik előfizetéssel, fél évig fél áron veheti igénybe internet-szolgáltatásunkat! 2. Meglévő, analóg készülékeit ingyen csatlakoztathatja - így plusz beruházás nélkül gyorsul fel az ügyvitel! IS0N2 előfizetése esetén ingyenesen biztosítunk Önnek egy csatlakozó eszközt, amelynek segítségével a jelenleg használatos készülékeivel veheti igénybe szolgéltatásunk előnyeit. Felpörgött világunkban most Önnek is érdemes gyorsan megtenni az első lépést, hogy az új Déltáv ISDN vonallal tempót válthasson! Az ISDN2 akciónk ideje alatt ingyenesen hívható ZÖLD szóm 0680/828-384 Az akció csak belterületeken, a szabad kapacitás ereiéig érvényes! fmw/?r Letartóztatás Groznijjban Moszkva (MTI) Groznijban tizenhat sze­mélyt tartóztattak le a múlt csütörtökön este végrehajtott támadás kapcsán, amelyben 20 orosz rendőr vesztette éle­tét. Groznijtól 7 kilométerre egy fegyveres csoport lesből támadt a rendőrökre, akiknek jóformán védekezésre sem volt lehetőség a heves golyó­zápor következtében. Minden valószínűség szerint csecse­nek voltak a támadók. Délre szöktek Szöul (MTI) Hét észak-koreai - két csa­lád tagjai - érkezett Dél-Ko­reába szombaton, miután si­került elmenekülniük éhínség sújtotta hazájukból. Az észak­koreaiak először egy harma­dik országban lévő dél-koreai külképviseleten kértek mene­déket. A meg nem nevezett országban lévő külképviselet munkatársai segítették a két család tagjainak utazását Szö­ulba. A menekültek között van egy gyógyszerész család­jával együtt, aki még valami­kor 1998-ban vagy 1999-ben hagyta el Észak-Koreát. Pinochetet megvizsgálták Santiago de Chile (MTI) Néhányórás kivizsgálás után elhagyta a kórházat Au­gusto Pinochet egykori chilei diktátor-elnök, aki pénteken tért vissza 16 hónapos angliai kényszertartózkodása után. Pinochet feleségével ezt kö­vetően santiagói otthonába vonult vissza. A 84 éves tá­bornokot előzőleg a hadsereg vezetése ünnepélyes fogadta­tásban részesítette a santiagói nemzetközi repülőtér katonai részén, de ellenfelei is szép számban gyűltek össze. A rendőrség megerősített jelen­léte riasztotta el a két tábort attól, hogy összecsapjon egy­mással. „Csónakos menekültek" Miami (MTI) Ujabb kubai „csónakos menekültekre" bukkantak az amerikai hatóságok, de ezúttal nem az Atlanti-óceánból men­tették ki őket, hanem a két szakaszban érkezett 48 kubai maga szállt partra a Florida partjainál lévő szigeteken. A parti őrség pénteki közlése szerint az egyik, 20 fős cso­portra Dry Tortugas szigetén bukkantak, a másik 28 kubai­ra - köztük 8 gyermekre ­egy másik sziget, Key Marat­hon strandjának fövenyén ta­láltak rá. Hordókból összeesz­kábált tutajokon jutottak el Kubából az Államokba. Boldogok Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa vasárnap negyvennégy újabb személyt avatott boldoggá - közöttük olyan mártírokat, misszionári­usokat, hitoktatókat, akik a korábbi évszázadokban adták életüket hitükért. A most bol­doggá avatottak többsége Ázsiában és Latin-Ameriká­ban halt hősi halált, de van, aki a nácizmus áldozataként vesztette életét. A vatikáni boldoggá avatási szertartáson mintegy harmincezer hívó volt jelen, elsősorban Brazíli­ából, Fehéroroszországból, Lengyelországból, a Fülöp­szigetekről, Thaiföldről és Vi­etnamból.

Next

/
Thumbnails
Contents