Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

SZOMBAT, 2000. MÁRC. 4. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 3 - fejlesztésre Munkatársunktól Mészáros Rezső rektor és Béres István, az Oktatási Mi­nisztérium képviselője tegnap Pokorni Zoltán miniszter je­lenlétében aláírta a felsőokta­tás-fejlesztési beruházásokról szóló megállapodást. Ennek értelmében a Szegedi Tudo­mányegyetem 7,5 milliárd fo­rint támogatást kap a felsőok­tatási fejlesztések három al­programjára: a tanulmányi és információs központ létreho­zására, a hallgatói lakásprog­ramra és a hallgatói szolgálta­tó központ felállítására. Ez azt jelenti, hogy még az idén le lehet bonyolítani a beruházá­sok kivitelezésének enged­élyeztetését. A jövő évben megkezdődő építkezések vár­hatóan 2002-2003-ra fe­jeződnek be. A Szegedi Tudo­mányegyetem mellett a debre­ceni és a miskolci egyetem, valamint a nyíregyházi és a Sapientia főiskola írhatta alá a megállapodást, összesen 29 milliárd forint támogatásra, a világbanki kölcsönszerződés alapján. Vezetőváltás előtt Budapest (MTI) Várhatóan április l-jétől lesz új vezetője a fővárosi és a Csongrád megyei közigazga­tási hivatalnak - közölte Be­kény i József, a BM önkor­mányzati főosztályának he­lyettes vezetője. Elmondta, hogy a miniszterelnök dönté­sének megfelelően kiírt új pá­lyázat elbírálásáig Csongrád­ban a korábbi vezető áll a hi­vatal élén. A Fővárosi Köz­igazgatási Hivatal irányításá­val a belügyminiszter átmene­tileg a törvényességi főosztály vezetőjét bízta meg. Március­tól ugyanis az eddigi hivatal­vezető, helyettesével együtt, az Alkotmánybíróságra távo­zott. A két hivatal új ve­zetőjéről a napokban lejárt pá­lyázatok elbírálása után, a bel­ügyminiszter és a Miniszterel­nöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára a kormányfő dönt. Vizsgálat a csütörtöki tüntetések ügyében Budapest (MTI) A Budapesti Rendőr-főka­pitányság (BRFK) vizsgálja, hogy megsértették-e a gyüle­kezési törvényt csütörtökön a Magyar Televízió székháza és a Képviselői Irodaház előtt demonstrálók - mondta a BRFK szóvivője. Dézsi Mi­hály ismertette: ha az ese­mény szervezői megsértették a jogszabályt, akkor szabály­sértés miatt eljárást kezdemé­nyeznek a rendezők ellen. A rendezvény nem volt bejelent­ve, kulturális eseményként hirdették meg - közölte a szó­vivő. Kétmilliés adomány Vác (MTI) A szülészetnél felhasznál­ható kétmillió forint értékű műszert ajándékozott a váci Zollner Elektronics cég a he­lyi Jávorszky Ödön Kórház­nak. A 170 ezer helyi és kör­nyékbeli lakost ellátó 702 ágyas kórházban évente közel 700 újszülött látja meg a nap­világot. A CTG elnevezésű új műszer a szülés biztonságát segíti elő, folyamatosan figye­lemmel kíséri a magzat élet­funkcióit, s így az orvosnak támpontot ad az esetleges be­avatkozáshoz. Mekkora a kár az őszi vetésben? A szántókon lassan tavaszodik A belvíz igen sokára szivárog el. Idén is késik a talaj-előkészítés. (Fotó: Karnok Csaba) Három napja ugyan beköszöntött a meteoro­lógiai tavasz, a mezőgaz­dasági munkákat azon­ban csak nehezen tudják megkezdeni a földeken. A hónapokig tartó belvíz nagy része mára vissza­húzódott, ám a talaj to­vábbra is rendkívül ned­ves. A néhány napig tartó napsütés után ismét be­köszöntött az „esős év­szak". A talaj-előkészítés és az utána következő ta­vaszi vetés így késni fog az idén. A melegházak­ban viszont most jön az igazi nagyüzem, napo­kon belül megjelenhet a hazai primőr paprika, ami a várakozások sze­rint leverheti a magas árakat. Továbbra sem lehet ponto­san tudni, mekkora kárt oko­zott a belvíz az őszi kalászo­sokban. Országos gondokat ugyan nem okoz majd a búza megritkulása, hiszen a becslé­sek szerint a vetésterület tíz százaléka pusztult csak ki, ám Csongrád megyében az átlag­nál nagyobb a belvízkár a föl­deken. - Most, a víz levonulása után derült ki, hogy a 150 hektárra vetett repcénk közel fele kipusztult - mondta Vinc­ze Lajos, a Tisza-Maros Szög Szövetkezet főmezőgazdásza. A búzával valamivel szeren­csésebben jártak a szőregiek. Az őszi vetésnek csak tíz szá­zalékát vitte el a víz. Ám, a foghíjakat lehetetten pótolni, így ez a terméseredményeken is meglátszik majd. A szövet­kezetben az elmúlt héten az 1400 hektáron elvetett őszi búzát és árpát fejtrágyázták. A március közepén esedékes cu­korrépa vetésig most egy kis szünet következhet. Szükség volna a jó időre, hiszen az agrármeteorológu­sok szerint még hosszabb napsütés esetén is csak rend­kívül lassan fog kiszáradni az átnedvesedett talaj. A naptár hiába mutat már márciust, ko­rai lenne még pontosan felbe­csülni, mekkora kár keletke­zett a vetésekben, hiszen akadhat terület, ahol a víz le­vonulása után mégis satjadni kezd majd a vetés. A megyé­ben százezer hektáron vetet­tek ősszel búzát, árpát, és ro­zsot a termelők. Legnagyobb bajban most azok a kister­melők, magángazdák vannak, akik hitelből vásároltak vetőmagot, s a víz elvitte a befektetést. Egyelőre nem tudni pontosan, kapnak-e, és főleg mekkora állami támoga­tást azok a gazdák, akiknek a vetését elmosta a belvíz. A szántóföldi termelés minden­esetre a szokottnál jóval drá­gább lesz az idén, hiszen a ta­vaszi talaj-előkészítés a föld magas víztartalma miatt több tízezer forintos többletköltsé­get jelenthet hektáronként. Miközben a szántóföldi növénytermesztés előkészíté­sével továbbra is várniuk kell a gazdáknak, megkezdődött az igazi nagyüzem a meleghá­zakban. A legnagyobb ter­melőkörzetekben - Szentesen, Csanyteleken és Bokroson - a gazdák már kijavították a téli károkat a fóliaházakban. A hónapos retek vetésével ha­marosan a fűtetlen fóliasátrak­ban is megkezdődik a szezon. A termelők szerint a fóliahá­zakban kéthetes elmaradást okozott eddig a hosszúra nyúlt tél. Ezt a vásárlók is ala­posan megérezik, hiszen a primőrzöldség-piacot tovább­ra is a drága importáruk ural­ják. A hazai hajtatott zöldsé­gek azért is későn jelennek most meg, mert a palántane­velők is több hetes csúszásban vannak. A hideg és napfény­mentes hetek miatt lelassult ugyanis az apró növények fejlődése. A héten már megindul az igazi szezon a Szentes kör­nyéki fóliaházakban is. A kör­zetben közel negyvenöt hek­táron termelő magánkertészek fűtött üvegházait lassan el­hagyja az első idei paradi­csom- és paprikaszállttmány. így sokan úgy gondolják, a primőrzöldségek ára az elmúlt héten érte el a csúcsot, s a ha­zai portékák megjelenésével csökken majd a ma még 500 forintos paradicsom- és 600 forint körüli paprikaár. R. G. jegyzet Sok is, kevés is M egbénulhat az agrárexport, ha a tárca tovább késle­kedik az idei szabályozással, hiszen változatlanul nem ismert egy sor konkrét támogatás. Nő a bizonytalan­ság, hónapok óta akadoznak a szerződéskötések. Mindezt persze hiba lenne egyedül Torgyán József rovására írni, aki miniszter, párt- és klubelnök, valamint utazó nagykö­vet egy személyben. Az utóbbival kapcsolatban ezért külö­nös, hogy miközben egzotikus tájakon intenzíven egyen­geti a magyar agrárkivitelt, itthon a beosztottak elfelejtik megteremteni hozzá a feltételeket. Persze nem elsősorban feledékenységről lehet szó, sok­kal inkább arról hogy kevesebb az elosztható támogatás, s azt jobban meg kell gondolni A tavalyi nagy garral be­harangozott agrárbéke is azon bukhat meg, hogy nincs rá elegendő pénz. Minden béke költséges dolog, de a legdrágább akkor lesz, ha kistermelők dotációját összeke­verjük a szociális kedvezményekkel valamint a gépberu­házási támogatás további folyósítása azon múlik, a nagy traktornak felírták-e a rendszámát valamelyik agrárde­monstráción. Mert nálunk baj van a méretekkel És persze baj van az egész agrárpolitikával, melynek szavazatmaximáló - minden bombát hatástalanító - vál­tozata csak késleltetheti európai csatlakozásunkat. Akko­ra probléma azonban mégsem lehet, hiszen a kisebbik koalíciós párt elnöke karácsony előtt világosan meg­mondta, tavaszig minden kisgazda miniszter a helyén ma­rad, értsd, hibátlanul dolgozik, saját magát is beleértve. Ennek tükrében viszont nem késhet túl sokat egyetlen szabályozás sem - bár a burgonyaszirom-gyártással el­lentétben a mezőgazdaságban vannak időhöz köthető események -, nem csökkenhet eléggé az agrárexport, nem lehet túlsók, vagy kevés a víz Olcsó lenne azon viccelődni hogy néhány százmillió forintot a Fradi helyeit az export támogatására kellett volna költeni, s akkor most nem röhögne fél ország azon, milyen reklámértéke van a Fradi-ultrákkal szemben elhe­lyezett image-hirdetéseknek, ha azért az állati tetemeket megsemmisítő vállalkozás fizeti a felületpénzt. Morbid, de annyi döglött macska egész Budapesten nincs. Mostanában tényleg kevés a pénz a támogatásokra, de az idő az illetékeseknek dolgozik, hiszen egy, az évtized elején elkövetett baklövés miatt lassan hiába is lenne. Történt ugyanis, hogy rossz alacsony bázist jelentettünk be a mindenható világszervezetnek, s az akkori liberalizá­ció lendületében vállaltuk, a támogatásokat öt év alatt kö­zel negyven, a szubvencionált termékek mennyiségét húsz százalékkal csökkentjük. Ezt természetesen már az első évben sem sikerült betartani, azaz mentesítő paktumra kényszerültünk, ami a jövő esztendő végén jár le. Yjamarosan másfél tucat támogatható agrártermék ll sem marad, de lehet, hogy addigra a közepesen fej­lett ipari-agrár minősítésből teljesen elmarad az agrár, mint ahogy az ágazat GDP-hez történő hozzájárulása is rohamosan csökken. És egyszer majd ki kell mondania valamelyik felelős politikusnak, hány Magyarországon megtelepedett multi állít elő ugyanannyi új értéket, mind az egész hazai mezőgazdaság. Egyre kevesebb. i/c^cS^) (ytc^ic^u Magyarnak lenni (27.) Szálláscsinálók? A ma­gyar törté­nelem so­rán szám­talan alka­lommal szembesül­tünk a kö­rünkből kikerülő szálláscsi­nálókkal - a török veszély­kor ugyanúgy, mint a Habs­burgok idejében. A legújabb korban a szovjet moszkovi­ták vitték a prímet, rombo­lásukat a mai napig sem he­vertük ki mai követőik nem nőtték ki az utópiából né­hány gondolkodó révén „tu­dományos" rendszerbe szer­vezett, embereken és a tár­sadalmon véghezvitt kísérle­tük kudarcát. Napjainkban pedig a glo­balizáció feltétlen hívei ta­rolnak. Olymódon is, ha ne­tán valaki a nemzet javára igyekszik kamatoztatni a globalizációs lehetőségekből vajmi keveset, rögtön kikiál­tatik valaminek. A gazdasá­gi szálláscsinálók (mono­polhelyzetbe hozók, a kapi­talizmus egyik eredőjének kikiáltott versenyt kerülők) mai csapásáról a minap ol­vashattam: a hazai kőbá­nyászat, illetve az aszfal­telőállítás is egy kézbe ke­rült - mit ad az Isten, az au­tópálya-építést gyorsító kor­mánydöntések előtt ötven, illetve hetven százalékkal emelték az áraikat. Lehet számolgatni Hivatásos tűnődőként a szálláscsinálás mai nagy­mesterehez az alábbi hír alapján jutottam el: Angyal Imre, Szlovákia országos rendőrfőkapitányának he­lyettese szerint keresik az összefüggéseket a szlovák maffia magyarországi bűncselekményei és az otta­ni esetek között. Az egyik pozsonyi magazin viszont azt állítja, hogy Meciar kor­mányfő idejében a szlovák titkosszolgálat három vona­lon dolgozott hazánkban: 1. ellenőrizte kereskedelmün­ket; 2. információkat gyűj­tött vízlépcsőügyben; 3. el­lenőrizte a magyar fegyve­reladásokat. Egyes, alkal­mazásukban álló szemé­lyeknek közük volt bizo­nyos, Magyarországon el­követett merényletekhez (ld.: Omega fedőnevű ak­ció). A szlovákok az Inter­polon keresztül keresnek is egy nevén ismert bűnözőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt a Szájer Jó­zsef és a Torgyán József la­kásánál elkövetett robban­tásokhoz. Ennyi elég is ahhoz, hogy besokalljunk. Kik le­hettek ezen bűnözői csopor­tok „vendéglátói", szállás­csinálói - kik rendelhették meg a robbantásokat? Jelenleg még csak a kér­désfeltevésnél tartunk. Ott, hogy megkérdezzük: ilyen hírek hallatán vajon bein­dul-e a korlátlan lehetősé­gekkel rendelkező, oknyo­mozó had, feltárván az összefüggéseket Meciar bandái és a hazai szálláscsi­nálók között? Mert a kisze­melt politikusok nem min­dennapi „hírbe hozási" kí­sérlete és egyéb köztörvé­nyes bűnök egy tőről fakad­hatnak - s akkor senki sem moshatja le azt a vádat, hogy a politikai élet bizo­nyos körei és a köznapion maffiának nevezett csopor­tosulások között nem csak formális kapcsolat, hanem átjárhatóság alakult ki. Ami, a jelek szerint, Szlová­kiában átszőtte a Meciar­korszak mindennapjait. S alig maradt el ettől hazánk. Az arányok betartásával képzeljük el: a francia tit­kosszolgálat, bizonyos fran­cia bűnözői csoportok fel­használásával robbantga­tásra adja a fejét német po­litikusok háza táján (vagy fordítva) - a rövidesen be­következő választásokat be­folyásolandó. Ha csak szimatot kapna, már Izekre szedné a német és francia sajtó a gyanúsí­tottakat. A mi esetünkben egy magas rangú szlovákiai rendőr nyilatkozott az ügy­ben. A hazai válasz: néma csend... Azt hiszem, 2000-ben közmegegyezés tárgya lehet: aki a szálláscsinálás, a maf­fia „behívásának" bűnébe esett, annak nincs helye a magyar politikai életben. A nemzetet nem irányíthatják bűnözők. Pataki Sándor • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446. A UND AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Veszélyben a húsexport Budapest (MTI) A húsfeldolgozó üzemek attól tartanak, elveszítik ex­portpiacaikat, mivel nem tud­nak szerződéseket kötni az exporttámogatások ismerete nélkül - közölte Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparo­sok Szövetségének (Hússzö­vetség) titkára, a szervezet kibővített budapesti elnökségi ülését követően. Menczel Lászlóné elmond­ta: megjelent ugyan az idei agrártámogatásokról szóló rendelet, ám az exporttámoga­tások mértéke ennek ellenére még nem ismert. Az elnöksé­gi ülés résztvevői megfogal­mazták aggodalmukat, hogy a szerződéskötések késlekedése miatt a magyar feldolgozók kiszorulhatnak egyes orszá­gok piacairól. Menczelné szólt arról: a Hússzövetség tagjai számára továbbra is azt ajánlja, hogy éves szinten 8-10 százalékos belföldi áremelést hajtsanak végre, a begyűrűző költségek, illetve az elmaradt áremelések ellensúlyozására. Az ágazat nyereségessége ugyanis a múlt évi előzetes adatok sze­rint 1-1,5 százalékkal csök­kent. A múlt évben tovább csökkent a húsipar árbevétel­arányos nyeresége, a korábbi 2-2,5 százalékról 1-1,5 száza­lékra - közölte Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szö­vetségének (Hússzövetség) el­nöke. A szakember elmondta: a múlt évben a húsipar árbe­vétele becslések szerint 200­250 milliárd forint volt, mivel pontos mérlegadatok még nincsenek. A húsipari szak­ember, aki a Ringa Rt. vezér­igazgatója, úgy véli, hogy a húsfeldolgozók kritikus hely­zetbe kerülhetnek, ha rövid időn belül, nem tudnak fej­lesztéseket végrehajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents