Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-31 / 76. szám

PÉNTEK, 2000. MÁRC. 31. SZEGED 5 Kiállítás a MÉH-székházban Amatőr Artium" MM Tegnap a MÉH Rt. Bocskai utcai székházában Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, a megyei millenniumi emlékbizottság titkára nyitotta meg az Amatőr Artium XVII. Országos Képzóés Iparművészeti Kiállítás megyei tárlatát, amelyen ötvenhat nem hivatásos alkotó hetvenhat műve látható. A millenniumi emlékév alkalmából idén is meghirdették a nem hivatásos alkotók országos képzőművészeti pályázatát. Csongrád megyéből száztizenegy amatőr művész négyszáztizennyolc pályaművel jelentkezett az országos kiállításra. A szakmai zsűri, amelynek elnöke a neves képzőművész, Szemadám György volt, ötvenhat alkotó hetvenhat művét találta érdemesnek arra, hogy a Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ által megszervezett kiállításon bemutatkozzék. Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, a megyei millenniumi emlékbizottság titkára a vernisszázson hangsúlyozta: fontos, hogy sok eddig rejtve maradt tehetség most megmutatkozhat. Jó látni, hogy mennyi kreativitás van azokban az alkotókban is, akik nem művészként keresik a kenyerüket, de „érzelmes kapcsolatban" állnak a művészettel. A tárlat üzenete: alkotni kell, be kell mutatni az értékeket, mert a művészetek ösvényein keresztül is vezet út Európába. A kiállítók közül heten - Csák László, Erdei Zoltánná, Igaz Lajos, Juhász Edit, Kiss Virág, Losonczi János és Lovász András - vehetnek részt alkotásaikkal a Vigadó Galériában augusztusban megrendezendő országos tárlaton. - Hivatásos művésznek általában azokat szokták nevezni, akik megélnek az alkotásból, de tudjuk, sok iszonyúan dilettáns giccsőr is prímán megél. A másik szempont szerint hivatásos képzőművésznek tekinthetők, akik valamilyen művészi diplomával rendelkeznek. Ám ez sem igaz, elég csak az idei művészeti kitüntetettek névsorán végigtekinteni. Amikor az „Amatőr Artium" kifejezést választották a kiállítás címéül, akkor arra gondoltak, azok állítsanak ki, akik szeretettel vonzódnak a képzőművészethez, akik talán nem sajátították el a szakmai arzenált, nincsenek birtokában mindenféle hivatalos plecsninek, diplomának, de szeretet fűzi óket a művészethez. Azok az alkotók, akik most műveikkel meghívást kaptak a Vigadó Galériába, nemcsak megütik az úgynevezett hivatásos képzőművészek szintjét, hanem közéjük is kellene tartozniuk. Azt remélem, a szakma felfigyel rájuk, és meghívja őket valamilyen művészi társaságba - nyilatkozta lapunknak Szemadám György, a zsűri elnöke, aki tegnap a SZÖG-ART Galériában gratulált a hét díjazottnak. H. Zs. Reklámgrafikai tárlat Munkatársunktól Ma 17 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ B-Galériájában Pölös Endre grafikusművész nyitja meg a 4. Szegedi Nemzetközi Reklámgrafikai Alkotótelep, a REAL kiállítását. A SZTE JGYTF Rajz és Művészettörténet Tanszéke a Bartók Béla Művelődési Központ támogatásával immár ötödik alkalommal szervezte meg a nemzetközi reklámgrafikai alkotótelepet, amelynek szakmai vezetője Szekeres Ferenc grafikusművész, vendégkonzulensei Sziksznian Wanda grafikusművész és Koczor György építész. Az eurorégiós eszmény szellemében a magyarországi pályakezdő fiatal reklámgrafikusok mellett az alkotótelep rendszeres résztvevői a vajdasági és temesvári művészeti akadémiák hallgatói és a régió tehetséges alkotói. A ma nyíló tárlaton az elmúlt évi alkotótelep résztvevői mutatják be munkáikat. A kiállító művészek: Baksa Gáspár és Szalma Viktória (Jugoszlávia), Csáki István, Fazakas Barna, Sánta Andrea és Velicsek Katalin (Románia), Batke László, Erdei Emese, Juhász Orsi, Kasza Magdolna, Kárpáti Tibor, Majzik Andrea, Márok Attila és Németh Szilvia (Magyarország). A kiállítás április 21-éig, munkanapokon 10-től 18 óráig tekinthető meg. Slavomir Mrozek a díszvendég Könyvfesztivál Budapesten Munkatársunktól A világhírű lengyel (ró, Slavomir Mrozek lesz a VII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón a Budapest Kongresszusi Központban Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. Az április 20-án megnyíló négy napos fesztiválra Mrozek ezúttal repülőgépen fog érkezni, mert legutóbb, amikor Lengyelországból Szlovákián keresztül megpróbált Magyarország területére behatolni, mexikói felesége útlevele miatt a szlovák határőrség nem engedte meg nekik, hogy a szlovák határt átlépjék. A Budapesti Könyvfesztivál szakmai programjainak középpontjában hagyományosan a köz- és a felsőoktatás, a tudományos és szakkönyvkiadás áll. A fesztiválnapok egybeesnek a magyar államiság, a kereszténység felvétele millenniumi megemlékezésének eseményeivel, és az egyik legjelentősebb vallási ünnep, a húsvét napjaival. Neves művészek közreműködésével, az egyházi könyvkiadók segítségével méltó módon jelenik meg a fesztiválon a húsvét vallási és kultúrtörténeti jelentősége. Új könyveivel a fesztivál vendége lesz számos magyar író is, többek között: Bárdos András, Darvasi László, Filep Tamás Gusztáv, Fűzi László, Kovács Sándor Iván, Romsics Ignác történész, Tolnai Ottó, Zalán Tibor és Zelei Miklós. Országos Kazinczy-verseny Szegeden A nyelvészek nem rendőrök - Nem a nyelvet kell védeni, a nyelvhasználattal és a nyelv használóival van a baj - véli dr. Deme László nyelvészprofesszor, aki a szép magyar beszéd Kazinczyversenyének országos döntőjét megelőző szakmai konferencia vendége volt a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán, ahol korábban tizenegy éven keresztül oktatott. - Hogyan tükröződnek a mai kor viszonyai a magyar nyelvben? - A globalizálódás tendenciája főképp a szókincsben tükröződik. A nálunk fejlettebb világból a fogalmakkal, tárgyakkal, eljárásokkal együtt azok neve és kifejezéskészlete is hozzánk áramlik, s ahelyett, hogy ez „anyanyelvűsödne", az eredeti nyelvi anyag szűrődik be. S míg a magyar szó nemcsak azonosítja a fogalmat, hanem el is helyezi a többi között, addig az idegen szó csupán azonosítani képes egy fogalmat. Ha egyáltalán ismeijük, mert sok olyan idegen szó van, amit használunk, de tartalmával csak többé-kevésbé vagyunk tisztában. Mindig fennáll az a veszély, hogy az idegen szó nem válik egészen a sajátunkká. hanem kulturális máz marad. Kommunikációs modorunkat tekintve az az érzésem, hogy bizonyos félreértések révén egyre jobban elteijed az a nagyon egyszintű haverkodás, amiről a többség azt hiszi, hogy ez az angolból jön, amelyben mindenkit tegeznek. Tévedés, mert az angol tulajdonképpen mindenkit magáz. Akár a kommunikáciNyelvészprofesszorok a Kazinczy-verseny előtti konferencián: dr. Deme László (balról) és dr. Békési Imre, az SZTE tanárképző főiskolai kar magyar nyelvi tanszékének vezetője. (Fotó: Miskolczi Róbert) ót, akár az ismeretátadást nézem, mindenképpen „elfelületiesedés" fenyeget bennünket, ami az anyanyelvűségnek a megkerülésével, illetve a beszármazó elemeknek és a nagy utánzási kampánynak a felhígítási hatásával magyarázható. Ha az ismeretszerzés felületivé, és a kommunikáció túlságosan egysíkúvá válik, akkor tulajdonképpen a belső kulturáltság helyett civilizációs máz kenődik az emberekre. Abban a pillanatban, amikor ez a máz megkoccan, a nagyon rozsdás alapréteg bukik ki alóla. Az autósok tudják, hogy egy koccanás is elég a legvadabb megnyilatkozások előhivásához. A közélet eldurvulása és a bűnesetek egyre súlyosabb megnyilvánulási formái, vagyis az, hogy az emberek könnyen kezelik a másikat, visszavezet arra az állati fokra, ahonnan indultunk: csak „én" és „nem én" létezik, s nincs közösség, és ami nem én vagyok, az nem számít. A beszéd tulajdonképpen tükrözi ezeket a folyamatokat, ugyanakkor hordozza, sőt teijeszti is. - Kell-e veszélyt kiállani ma a nyelv védelme érdekében? - Nem a nyelvet kell védeni, a nyelvhasználattal és a nyelv használóival van a baj. A közigényességet kellene felkelteni és tudatosítani. A mai diáknyelvben például valamikor a kollégium kolesz volt, a tanárok pedig csőszök. Ma már lágernak hívják sok helyen a kollégiumot, és smasszernak a kollégiumi nevelőt. Nem hiszem, hogy ez az alulról fölfele feltöltődő terminológia csak fogalmi változás lenne és nem szemlélet. - Milyen feladatokat kellene magára vállalnia a társadalomnak az anyanyelv ápolásában? - Nem a nyelvet kell megrendszabályozni, nem is a nyelvhasználókat, hanem arról kell minél többeket meggyőzni, hogy a közgondolkodást és a közerkölcsöt jellemző lefelé csúszás szorosan összefügg a nyelvhasználati igénytelenséggel, durvulással. Tehát a legszélesebb tömegeknek volna a feladata, hogy ki-ki tanulja meg legalább azt figyelembe venni: hol, miről és kivel beszél. A nyelvészek nem rendőrök, nem tudnak mindenki mellé odaállni. Azt kellene elérni, hogy az anyanyelv megbecsülését fontosnak tartó társadalmi egyesületek, tömegmozgalmak szélesedjenek. Az ifjúsági és sportminisztérium „Ne harcolj, hanem szurkolj!" felhívásával összhangban az anyanyelvápoló szövetség ifjúsági tagozata például arra tesz javaslatot, hogy - amint a nem dohányzók védelmében a vendéglőkben ki kell alakítani egy füstmentes részt - jó volna a futballmeccseken egy békés szektort kijelölni, ahová azok válthatnának jegyet, akik nem akarnak sem az ocsmány nótázásban, sem az „anyázásban" részt venni, hanem meccset akarnak nézni. Meggyőződésem, ha ez komolyan elkezdődne, a békés szektort idővel bővíteni kellene, mert többen váltanának jegyet oda, mint a békétlenek közé. Hegedús Szabolcs Kiállítással és előadásokkal egybekötött szakmai fórumot tartott tegnap az építészeknek az MTESZ-székházban az Építéstudományi Egyesület megyei csoportja. A nyitóelőadáson Szöllösi Béla, az ÉKF Kft. műszaki igazgatója, az önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy 1994-ben tizenkét éves épületfelújitási programot fogadott el a város. Szöllősi előadásában szólt a távhőszolgáltatási rendszer privatizációjáról, az önkormányzati fenntartású intézmények energiatakarékos üzemÉpítészek szakmai fóruma Ötmilliárd forintos program módra állításáról, valamint a belváros rehabilitációjáról. Elmondta, hogy a körülbelül hat-hétmilliárd forintba kerülő felújítási programmal párhuzamosan szeretnék elkezdeni az önkormányzati lakásépítéseket, hiszen jelenleg ezerkétszázán igényelnek lakást Szegeden. Jelenleg arra a kormánydöntésre várnak, amely a lakásépítési programot támogatja. Megtudtuk: a 2000. évi költségvetés tárgyalásakor még úgy volt, hogy elindul a körülbelül ötmilliárd forintos program, ám a minisztercserék lefékezték a folyamatot. Szöllősi Béla hangsúlyozta: tudni kell, hogy ha elfogadják a programot, a kormányzat csak abban az esetben segít, ha a város is biztosít valamennyi saját erőt. Amivel nincs probléma - mondta -, hiszen az önkormányzati lakások privatizációjából közel kétmilliárd forint folyt be, s ez a város rendelkezésére áll. Kiss Lajos területi főépítész a felújítási korszakok elemzése kapcsán elmondta, hogy húsz-harminc esztendővel ezelőtt csak akkor avatkozott be az IKV, amikor már tarthatatlanná vált a helyzet. A főépítész hét pontban foglalta össze - prioritás, területi koncentráció, komplexitás, környezeti orientáltság, minőség, pontosság és gyorsaság, valamint városmarketing - a helyes és ésszerű tervezés és felújítás folyamatát, amely szerinte már néhány belvárosi építési helyszínen együtt áll. Sx. C. Sx. Lassú sürgősség. Építési kölcsönhöz kért március közepén sürgősséggel jelzálogbejegyzést a földhivatalnál G. R. , amit a hivatal április közepére ígért. Olvasónk lassúnak tartja az ügyintézést, hiszen addig nem tud hitelhez jutni, s az építkezés kezdete halasztódik. A Csongrád Megyei Földhivatal igazgatója, Micsik Zoltán elmondta: építési kölcsönhöz kapcsolódó jelzálogbejegyzés-kérelmeket sürgősséggel - egy új rendelkezés szerint - hétfőtől 10 napon belül intézi a földhivatal. Toronyóra. Tősgyökeres alsóvárosi olvasónk, H. J. fájó szívvel tapasztalja, hogy hosszú ideje nem jár a Mátyás téri templom órája. Az alsóvárosi plébánián Horváth Achilles atyától Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalinnal oszthatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között fogadja hívásaikat a 06-209-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett és talált tárgyakat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetőirodáinkban. megtudtuk, a régi órát két éve megjavították, egy ideig működött, ma már csak hébe-hóba jár. Új órára lenne szükség, ami minimum 450 ezer forintba kerül, ám ennyi pénzük nincs. Tornacipő a fogászaton. A városi ifjúsági szakorvosi rendelő igazgató főorvosa, dr. Héger Károly kivizsgálta a március 24-i Csörögben megjelent panaszt, s a következőkről értesítette lapunkat: a rendelőben nem egy cigányasszony árult tornacipőt a rendelő munkatársainak, hanem egy egészségügyi dolgozó hozott edzőcipőt kolléganőjének. Elmaradt kirándulás. Az újszentiváni nyugdíjasklub tagjai tegnap reggel fél 8-tól fél 9-ig várták a megállóban, az erre az időpontra megrendelt autóbuszt. Az időseket a mórahalmi fürdőbe vitte volna a busz, ami lapzártánkig nem érkezett meg Újszentivánra. A Volán vezénylőtisztje, Gyuris Tibor tegnap még nem tudta megmondani ki a hibás a busz elmaradásáért, az ügyet megvizsgálják. PANNON QSM »*«' il *IV«HI. 1 Füst a kendergyárban Munkatársunktól Tegnap délután háromnegyed 2-kor a Magyar Kenderfonó Rt. Rigó utcai telepéhez riasztották a szegedi tűzoltókat, akik hat járművel vonultak ki. A légelszívó berendezés csövében gyulladt meg és izzott a kenderpor - tudtuk meg Kakuszi Sándor hadnagy, szolgálatparancsnoktól. Két órán át dolgoztak, a kár nem mondható jelentősnek. Kóruspódium Munkatársunktól Kóruspódiumot rendeznek április l-jén 18 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. A hangversenyen fellépő kórusok; Pro Musica Gyermekkórus (vezényel: Fagler Erika, Száz Krisztina, Erdős Kinga), a Bartók Gyermekkórus (v: Fagler Erika), a MÁV Hazánk énekkar (v: Erdős János), és az Ifjú Zenebarátok Kórusa (v: Erdős János). Kecskés Ágnes textiljei Munkatársunktól Ma délután fél 5-kor a Móra Ferenc Múzeum II. emeleti kiállítótermében Jóry Judit művészettörténész nyitja meg Kecskés Ágnes textilművész kiállítását. Bevezetőt mond dr. Trogmayer Ottó Széchenyi-díjas régész. Közreműködik a Tömörkény István Gimnázium leánykara Dohány Gabriella vezényletével.