Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-24 / 70. szám

PÉNTEK, 2000. MÁRC. 24. KITEKINTŐ 7 Kedves Környékbéliek! nézzük, miből élünk! Gondolom, a kedves körL Y nyékbéliek is hasonló nekirugaszkodással fognak munkához. A „uramjézussegíts" is illene, mi több: ránk is férne, hogy kegyeikbe fogadjanak bennünket az égiek. Volt már baj elég, most már az jöjjön, ami jó. Szép idővel, kellemes tavasz. Magunk bejártuk Zsombót, Csengelét. Hogy mi sül ki ebből a munkakezdő fohász után? Ha elolvassák oldalunkat - megtudják. Annyit sajnos előre elárulhatok, hogy a körénk ólálkodó víz nem húzódott még vissza. Terjeszkedik a vetéseken, krumplinak, kukoricának, veteménynek való a földeken. Amint Önök is láthatják, kiárkolva, össze-vissza hasogatva már minden köröttünk, mivel a folyók vizei magasodnak, a mi kertjeink, földjeink süppedősek, nem bírják még el a traktort. Pedig már nagyon kívántatják magukat a kora tavaszi tennivalók! Földet forgatni hagymának, reteknek, korai burgonyának, kukoricának. Igazán nem volna már szabad késnie az ezt megelőző trágyaszóró hadműveletnek sem, ha még a kerti véleményezéssel, a gyümölcsösök, szőlők metszésével kicsit ráérősebbek is lehetünk. A mészkénleves permetezés se várathatna magára sokáig, maholnap pattanásig feszülnek a rügyek. Az épületeket ha időben nem hozzuk rendbe, a kicsi bajból - nagy lehet. Úgyhogy, épp a kedves környékbéliek ne tudnák: volna munka bőven! Annak is itt az ideje, hogy istenigazából megszemléljük: miből is élünk? Miből, mennyit és hová is vessünk? r| e, hát olyan hideg volt a minap is, mintha még minRJ dig tél lenne. És az ilyen hózáporos tavaszon tán mégis csak az volna a jó, ha még mindig csak a kemence padkáján ülve kéne tervezgetni, hogy mit is dolgozunk majd a nyáron. Ebbéli vágyában köszönti mindnyájukat: A megmérettetésen a környékbeli települések általános iskolásai vesznek részt, így a helyiek mellett Zákányszékről, Zsombóról, Sándorfalváról, Röszkéről és Bordányból érkeznek versenyzők. Kiibekháza Munkatársunktól Ma, pénteken délután 5 órától a kübekházi általános iskola előterében szomszédolnak a tiszaszigetiek. Az óvodások lakodalmas népi játékkal készülnek, Baráth Ágnes óvónő pedig Mozart Varázsfuvolájából és Haydn Szerenádjából ad elő részleteket fuvolán. Az általános iskolások repertoárjában alföldi néptáncok, furulya- és szintetizátorszólók, aerobic-bemutató, valamint egy vidám jelenet szerepel. A nyugdíjasklub „Múlt és jelen" című összeállításával lép fel Kübekházán, a klub egyik tagja pedig „A cigány" című darabot adja elő. A Szabó család tagjainak, az apukának és két gyerekének hegedűjátéka zárja a tiszaszigetiek vendégszereplését. elébe sohasem avulhat el: ameddig élünk, remélünk. Látni azért jelét, hogy a földek kezdik visszanyerni régi tisztüket. Itt, ott már gondozva, ápolva vannak, de még inkább a gazdátlanság a jellemző. Dorozsmán láttuk, hogy a markoló kocsira púpozza a trágyát, majd onnét a szórógép a többihez teríti. Megtudjuk, hogy az állati eleség, a takarmány miatt sokszorozzák így a föld erejét. Ahol állatot tartanak - tudtuk meg - és ha azokat átveszik jó árért, érdemes föléleszteni a birtokot. Természetesen, akkor, ha tehetjük, ha át tudjuk vészelni a nehéz időket, mint például a mostanit, amikor is a tartalékait éli már majdnem minden gazdálkodó. Mondani szokás: manapság munkával nehéz pénzt keresni, de tisztességes úton csak azzal lehet. Forráskút, Balástya, Kistelek, Pusztaszer, Csengele, hogy csak a most útba ejtett gazdahelyeket nézzük, jó példái ennek. Ahogy megmutatta magát a tavasz, a földeken mozgás támadt. Vázai készültek a meleget tartó fóliának, ágyás a hagymának, utcaszépítő virágnak. Permeteztek, metszették a fákat, vetették a krumplit. Tették dolgukat a megélhetésükért hadra fogott népek, mint mondani szokás: mintha mi se történt volna. Harag ne legyen érte, de ez így is van rendjén... M. T. mert a valamikori bánáti hentesmester nem élhetett egy percig se munka nélkül, s csak azután indította újra mikor Feri bácsi végérvényesen elköszönt, mikor hazajött a gyárból, mindazért, hogy akik megszokták a bükkfa ízén füstölt, gyönyörű húsvéti húsokat, azok ne maradjanak - a mindennapok alakulásában igen is füstölgésre való időben se - füstölés, pontosabban, nem keverve most már a szezont a fazonnal, ünnepre, nyárra való élelem nélkül. S hogy ezek után a kecskéstelepi Kovács-közben egy füst alatt elmondott füstölői füstölgésünk mivé növi ki magát, az már mindenképp a jövő zenéje, de abban bízhatunk, hogy mindnyájan a jó mesterek módjára tettük a dolgunkat s ha legközelebb is füstöltetni térünk be, semmiképp se maradjon az füstbe ment terv. Majoros Tibor Bordány Munkatársunktól Március 27-én, hétfőn délután 4 órakor képviselő-testületi ülést tartanak a bordányi gondozási és családsegítő központban. Ezen többek között Balogh Ferenc polgármester ismerteti az 1999. évi költségvetés zárszámadását, illetve az idei módosítását. Ebben az évben forráshiányos lesz a község, ezért ÖNHIKI-s pályázatot nyújtanak be. A helyi tornaterem eddigi működéséről beszámol az intézményvezetője, Vincze Ferenc. Az általános és alapfokú művészeti iskola új szervezeti és működési szabályzatát is jóváhagyja az ülésen a testület. Kerekes Tibor jegyző pedig a „Bordány községért" emlékérem alapításáról beszél. Deszk Munkatársunktól Ma, pénteken délután 2 órakor rendezik meg a deszki faluházban a II. Maros menti fesztivál népdal és szólóhangszer kategóriájának versenyét. Ha megemberesedik a krumpliföld... Nehéz tavasznak nézünk Adná magát, hogy a füstölőben, ha már ott vagyunk, egy füst alatt füstölögjünk is, mert idő van, történet kerekedne hozzá, sokat látott, megtapasztalt ember a füstölőmester, aki csaknem negyven évet húzott le a füstölőgyárban, kelletik magukat a szebbnél-szebb portékák, sonkák, szalámik, szalonnák, és mi magunk se vagyunk káposzták, hallottunk már egy két virgás történést a gyári melóról, az ügyes, szorgalmas emberről, de mégse tesszük, mert a füstmester, aki korábban sok mindent szóvá tett, mikor a szó szoros értelmében is benne volt a pácban, merthogy a szalámigyár tartósító részlegén dolgozott, kér bennünket: füstölni füstölhetünk, azért vagyunk itt, és még azt is hozzáteszi, hogy az apukája is mindig azt mondta, ha kérdezték ilyenkor, persze, láthatják is és mutatta a cigarettát, és minEgy füst alatt. A sonka már kész. (Fotó: Gyenes Kálmán) denki tudta, hogy ezt így is meg úgy is lehet érteni, akár az általunk kért füstölgést, amire a füstmester ismételten a fejét rázta, füstölni igen, de a régi dolgok miatt füstölögni már nincs értelme, nem érdemes, mert ami történt, az már megtörtént, változtatni rajta nem lehet. így, tehát ott tartottunk a füstölői füstölgéssel, hogy Géczi István is inkább füstöl mint füstölögne, vagyis annak, aki hozzá viszi a disznóegyetmást, sonkát, sajtot, kolbászt meg bármit, szakszerűen elteszi nyárára. Csinálja ezt más is, sőt egyre többen eszkábálnak házi füstölőt, söprik ki a tanya öreg kéményét, de a füstölgésre semmiképp se kapható kecskéstelepi füstmester pontosan tudja, hiszen korábban tonnaszámra tette a sóba, pácba, füstre, szárítóba a húsvéti finomságokat, hogy mikor milyen tűzzel, milyen fával, milyen vassal lesz a legszebb és a legjobb a hozzá vitt nyers anyag. Azon se érdemes füstölögnünk, hogy a történetírónak maga a füstölő története is megérne egy szép misét, hiszen István építette az apjának, Télvégen új a remény: hátha most jobb lesz, mint eddig? Ha visszahúzódnak a vizek, ha kivirágoznak a fák, ha szárba szökken a kenyérnek való, ha megemberesedik a krumpliföld... akkor biztos jobb lesz. Ez ügyben, mostanában sok a ha-ha-ha. A kényszerből fakadó nevetés. A kín hajtotta kacagás. Mintha igazából már reményeink se lehetnének... A zsombói faluszélen Jenemével váltunk néhány mondatot. Mellettünk a fóliák alatt már minden zöld. A földieper soraitól akár a reményeink is fölfakadhatnának. Nemsokára pénz áll a házhoz. - Soká lesz az még mondja Jenei Sándorné. - Biztató az idei piac? - Semmit se lehet még tudni. A tavalyi nagyon siralmas volt. - Sokba van az eddigi gazdálkodás? - A fólia, a vegyszer, a vetőmag, a piacolás, ezek, olyan rossz évben, mint a tavalyi volt, meg amilyennek az idei is indul: elviszik a hasznot. Ha van ilyesmi, egyáltalán. - Akkor milyen esztendőnek nézünk elébe? - Nagyon rossznak. Minden csupa víz. A barackost kéne már metszeni, a krumplit vetni, de nem lehet, annyira le van vizesedve a földjük. Kenyérkereső „kenyérgőzössel" a Pántlikán. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ahogy számoltuk, harmincnegyven százaléka ki is pusztul a gyümölcsfáknak. Semmi jóra nincs kilátásunk. Amit spórolunk, erre megy el, nem a nyaralásra. Máshol is apadóban a tartalék. A rossz piac elnyel minden mozdítható forintot. És senki sem lehet biztos abban, hogy épp az ő portékájára várnak a kereskedők. Ha nincs, aki tisztességes árat adjon az almáért, barackért, krumpliért, paprikáért és nincs aki ezeket árában megvegye, kinek a hátán csattan az ostor? A kérdésre a határ adja meg a feletet. Azén, aki az effajta munkával keresi a kenyerét. Akinek nincs havi fixe, akinek a rezsit, az otthon fönntartásának költségeit, a gyerekek iskoláztatását ennek ellenére havonta fizetni kell. Reája nagy csapást mér a késlekedő tavasz. A vizesség. Az árak arcátlan emelkedése. A pénzes vevő hiánya. Fogalmazzuk bátran: a mai világunk. De mégse adhatjuk meg magunkat! Régi a mondás, tán MARS, Incorporated/Effem Hungary Kft. A MARS, Incorporated valamennyi fő termékével piacvezető az egész világon. Noha a cég elsősorban márkás állateledeiről és különböző édességeiről közismert, széles termékpalettáján szerepelnek hobbiállattartáshoz szükséges kiegészítő eszközök, élelmiszerek, italok, valamint ital- és elektromos pénzautomaták is. A MARS-termékeket több mint 100 országban fogyasztják, ezért dolgozik nap mint nap a cég közel 30 ezer munkatársa a világ 60 országában. Az 1993-ban alapított Effem Hungary Kft. a folyamatosan növekvő hazai piacra számítva jött létre. A gyár kapacitásának igen gyors, évi 100%-os növekedése a magyar piac vezető szereplőjévé tette cégünket és sikeres exportőre 20 külföldi piacnak is. Az Effem Hungary Kft. olyan, világszerte elismert márkákat állit elő, mint a WHISKAS, a PEDIGREE, a KITEKAT, a CHAPPI és a TRILL. A 2000-ben megvalósuló beruházások és fejlesztések miatt az alábbi területre keresünk szakembereket: TERMELÉSVEZETŐ Feladata a termelésre vonatkozó napi tervek minőségi és hatékony megvalósítása a munkavédelmi szabályok betartásával. A termelési csapat folyamatos fejlesztése és képzése, a munkatársak kiválasztása. Ideális jelölt: gépész-, vegyipari vagy élelmiszer-ipari mérnök és 1-3 éves gyakorlattal rendelkezik. TERMÉKFEJLESZTÉSI VEZETŐ Felelőssége a szárazeledel- és kiegészítő termékcsalád fejlesztése a piaci igényeknek megfelelően, az adott költségkereten belül. A meglévő receptúrák folyamatos karbantartása. A termelés támogatása, a világszínvonalú technológiai szint megvalósítása érdekében. A közvetlen beosztású munkatársak képzése és támogatása. Ideális jelölt: vegyipari vagy élelmiszer-ipari mérnök és 2-3 éves szakmai gyakorlattal és vezetői tapasztalattal is rendelkezik. Mindkét munkakör betöltéséhez az angol nyelv kommunikációs ismerete szükséges. A sikeres pályázóknak kiváló képzési és betanulási program garantálja a munkakör elsajátítását, karrierlehetőség és kiemelkedő fizetés várja azokat, akik lelkiismeretes munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a cég fejlődéséhez. A fényképpel ellátott, szakmai önéletrajzokat az alábbi címre kérjük elküldeni 2 héten belül: Effem Hungary Gyártó Kft. ÉÉOW& 6648 Csongrád-Bokros I. kerület. Tel.: 63-579-500, fax: 63-479-489. * **