Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-22 / 68. szám

8 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2000. MÁRC. 22. Kétmillió magyar háztartást keres fel a KSH áprilisban Országos mezőgazdasági „leltár" a Y A Központi Statisztikai Hivatal április 121. között az egész országra kiterjedd mezőgazdasági összeíráson dolgozik. Az idei év legnagyobb statisztikai vállalkozásáról, melyben mintegy 20 ezer kiképzett összeíró vesz részt és körülbelül kétmillió háztartást keresnek meg, Klonkai Lászlóval, a KSH Csongrád megyei igazgatójával beszélgettünk. - Milyen gyakran kezdenek ilyen nagy, a lakosság széles körét érintő mezőgazdasági adatgyűjtésbe? - Mióta a Statisztikai Hivatal működik, ez a hatodik teljes körű összeírás, az első több mint száz éve volt, az utolsó pedig 1991-ben. A hetvenes évek óta, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, 10 évente kerül sor ilyen adatfelvételre, a feladat tehát nem új, számos gazdálkodó nem először találkozik vele. Bár nem ugyanazt kérdezzük mint korábban. - A tízéves periodicitáson túl vannak-e speciális indokai annak, hogy most és ezt a felmérést csinálják? Az összeírás nélkül is van elég gondja most az agrárszférának. - A mezőgazdaság gondjainak egy része - természetesen most nem a belvízre gondolok - éppen abból ered, hogy a döntéshozók nem rendelkeznek elegendő és hiteles információval a magyar mezőgazdaság állapotáról, árutermelő kapacitásáról, gazdaságszerkezetéről, működési feltételeiről. Az ágazat jövőjét szolgáló döntéseket előkészíteni, a rászorultak támogatási rendszerét működtetni, a válsághelyzetek kialakulását megelőzni, illetve az ágazat sajátosságaiból adódóan felmerülő hiány és túltermelési problémákat kezelni csak megfelelő helyzetismeret birtokában lehetséges. Még az előbb emlftett belvíz gondok levezetéséhez is kell tudni, hogy az ország mely térségeiben mekkora szántó, kert, gyümölcsös területet borít belvíz, amit sok más mellett most felmérünk. Az elmondottakból következően a tisztánlátást szolgáló mezőgazdasági leltár elkéPaprikatermés. Fél óra türelmet kérnek ax összeírok. (Fotó: Gyenes Kálmán) szltése a döntéshozóknak és a gazdálkodóknak egyaránt érdeke, hiszen az 1990-es években hazánkban végbement alapvető változások a mezőgazdasági termelés viszonyait érintették a legmélyebben. Gyökeresen átalakult a tulajdonosi szerkezet, a termelés súlypontja az állami gazdaságokról és termelőszövetkezetekről a kisebb magángazdaságok irányába helyeződött át. Az agrárium hazai irányításának információigényei mellett nem feledkezhetünk meg arról, hogy csatlakozásunk előtt az Európai Unió is szeretné tisztán látni a magyarországi agrárhelyzetet, hiszen az uniós támogatások igen jelentős hányada kötődik ehhez az ágazathoz. Az elmondottak, úgy vélem, mindenkit, mind a mezőgazdasági termelőket, mind a termékek fogyasztóit meggyőzhetik arról, hogy ezt az adatgyűjtést most és (gy kell végrehajtani, akkor is ha sok pénzbe kerül és akkor is, ha a megkérdezettek talán úgy vélik, hogy hasznosabban is el tudnák tölteni azt a 35-50 percet, ami a válaszadáshoz szükséges. - Maga az adatfelvétel hogyan történik, kiket és hogyan keresnek meg a kérdőívekkel a Statisztikai Hivatal megbízottai? - Az adatgyűjtést két lépcsőben bonyolítjuk le. Az elsőben, most áprilisban mindenkit megkeresünk, aki potenciálisan mezőgazdasági tevékenységet folytathat. Ez azt jelenti, hogy olyan lakisokba is bekopognak az összeírok, ahol földet csak virágcserépben művelnek és egy árva csirkét sem tartanak. Természetesen ilyen helyről gyorsan tovább is állnak. Igyekszünk az effajta megkeresést minimalizálni, ezért a városok belső területein, ahol az állattartást eleve rendeletek tiltják, csak azokat keressük meg, akiket földhasználóként, gazdálkodóként valahol már regisztráltak. Másutt, ahol engedélyezett az állattartás, házról-házra járnak majd a számlálóbiztosok, minden családot megkérdeznek, mert csak fgy tudjuk megtalálni a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartásokat. A háztartások mellett számba vesszük a vállalkozásokat, intézményeket is. A mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások jelentős része - nagyságrendjéből is következően csak a családi szükségletek kielégítésére termel, termékei piaci forgalomba nem kerülnek. Az összeírás első lépcsője megteremti az árutermelő nagyságot elérő mezőgazdasági üzemek elhatárolásának lehetőségét. Az összeírás nélkül ugyanis erre nincs mód. A második lépcsőben - az év további részében - már csak ezt az előzetesen két-háromszázezerre becsülhető agrárvállalkozói réteget fogjuk alaposabban feltérképezni. Az Európai Uniót is másként érdekli a mezőgazdaságunk árutermelő része, melyről lényegesen több információt igényelnek. - A minden gazdálkodóra kiterjedő áprilisi mezőgazdasági összeírás során milyen adatokra fognak rákérdezni? - Most alapvetően kapacitásfelmérés a cél. A mezőgazdaság egyik meghatározó ilyen adata a földterület, ezért számba vesszük a gazdaságokhoz tartozó földterületet a hasznosítás iránya szerint. Mennyi a szántó, a kert, a gyümölcsös, hogy mit vetnek a szántóba, a kertbe, milyen fák vannak a gyümölcsösben, stb. Második kapacitástényező az állatállomány, melyet részletesen, faj, kor és ivar szerint mérünk fel. További elemek is szerepelnek a kérdőíven, (gy a gép-, eszköz- és épületállomány, valamint a háztartáshoz tartozó személyek és a rajtuk kívül foglalkoztatott munkaerő. Mindez nem keveset, nyolc nyomtatott oldalt tesz ki, de úgy számolunk, hogy a válaszadók többségénél az előnyomott sorok nagy része üresen marad. - Egy ilyen összeírásnál mindig felmerül az emberekben, mennyire kötelező a válaszadás, kiférhet hozzá az adataikhoz, lehet-e valami számukra kellemetlen következménye az adatszolgáltatásnak ? - Az adatgyűjtő pedig minden összeírásnál igyekszik megnyugtatni az aggódókat és meggyózni őket arról, hogy nyugodtan válaszoljanak, nincs okuk a félelemre. Én is erre törekszem, de megnyugtató kijelentések mellett meggyőző érveket is szeretnék felsorakoztatni. A jog eszköz- és intézményrendszere ilyen kérdésekben megfelelő védelmet nyújt állampolgárainak. Ilyen nagyságrendű, a háztartások nagyobb részét érintő kötelező jellegű statisztikai adatfelvételt Magyarországon csak törvény rendelhet el. Jelen esetben is ez történt, 1999ben a parlamenti képviselők meggyőződve az összeírás szükségességéről, gondoskodva az állampolgárok adatvédelméről elfogadták az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényt. így az adatszolgáltatás a törvény alapján egyrészt kötelező, annak megtagadása vagy valótlan adatok közlése szabálysértési eljárást von maga után, másrészről ugyancsak a törvény szerint az adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Ez azt jelenti, hogy a kérdőtvekben csak a Statisztikai Hivatal illetékes munkatársai tekinthetnek bele, ók is csak addig, mfg számítógépre viszik. A felmérésekből névtelen összesítések, kimutatások készülnek, a statisztika nem köti sem a földhasználatot, sem az állatállományt a gazdálkodó nevéhez. - Az emberek nem is önöktől félnek, hanem az adóhivataltól. - Valóban, a válaszolók leginkább attól tartanak, hogy adataik eljutnak az APEH munkatársaihoz. A törvény ezt eleve kizáija, egyébként is lehetetlen, mert a kérdőív a családi gazdaság adatait tartalmazza, az adózás viszont egyéni. Az utóbbi jövedelemhez kötődik, a kérdőtvünkön nincs ilyen típusú adat. Az adóhatóság nem szokott próbálkozni azzal, hogy statisztikai adatgyűjtésre támaszkodjon, saját eszközrendszerével pontosabb adatokat tud gyűjteni, mint egy statisztikai szolgálat. Egyébként ha lenne arra precedens, hogy akár egyetlen embernek is hátránya származott a statisztikai adatszolgáltatásból - a KSHtól illetéktelen kezekbe kerültek a személyes adatok -, a sajtó már közhírré tette volna. Munkánk sikere a megkérdezettek fogadókészségén, őszinteségén is múlik. Ehhez az is keli, hogy az emberek ne az őket felkereső kérdezőbiztostól halljanak először az adatfelvételről. Kovács András DEXION, SALGO DM 1 * S M A s 4 4 '"OI L aAi M co *S ÜZEMI •• n K 4 FÉMBÚTOROK, 0LT0Z0SZEKRENYEK M,. IRODABÚTOR Mj cnnn .. ^lUUlTJ cnna SZEGED, BRÜSSZELI KRT. 21. T./FAX: 62/491 -011 I újság, j könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, i meghívó, névjegy, IGÉNYES KIVITELBEN: ' \i1/466-U1J TOSHIBA klímatechnika FŐSZER-ELEKTROPRGFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779 Kamarai hírek Munkatársunktól A tavasz közeledtével megszaporodott a Csongrád Megyei Kereskedelemi és Iparkamara ajánlata is. Most szakmai- és befektetői napokra, valamint az adózással kapcsolatos előadásra hívják az érdeklődőket. Vendéglátós szakmai nap A kereskedelmi és iparkamara március 23-án 10 órától szakmai konzultációra hívja a vendéglátóipari vállalkozókat, a „Nemdohányzók védelméről" szóló törvényben foglalt kötelezettségekről és a végrehajtás feltételeiről. A rendezvény helyszíne a CSMKIK Rendezvényterme. • 0 Üzletembertalálkozó Március 29-én 15 órától a Pick Klubban a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a német Ibistra GmbH. ismét Német-magyar Üzletembertalálkozót szervez. A német üzletemberek magyar partnereket keresnek: gyapjú-, poliészter- és poliészter/viszkózszál beszállító; textil-nagykereskedó; mezőgazdasági kereskedő, malom; vegyipari üzem, szolgáltató (pl. épülettisztítás, autókereskedők, benzinkút); fafeldolgozó üzem, faés alumínium keretes ablakok, laminát gyártók; oktató intézmény: építészet, fűtésszerelés; fémhomlokzatok, álhomlokzatok szerelése; fémfeldolgozó cég (alkatrész, szerszámok); tervezőiroda, építési vállalkozás, építőanyag kereskedő; kerti bútorok gyártói; képzési intézmények, amelyek foglalkoztatási és humánerőforrásfejlesztési projektekben vennének részt, villamosok, vonatok, trolibuszok áramszedőinek rekonstrukciójára. Az érdeklődő cégek további információt a CSMKIK Kereskedelmi Igazgatóságán kaphatnak a 62/486-987/143 telefonszámon. Humán klub A termelékenység gyakorlati technikái című - vitaindító előadással egybekötött - klubnapi beszélgetés lesz március 28-án 14 órától a Royal Hotel különtermében. Mind a vitaindító előadásban, mind az azt követő beszélgetésben arra keresnek a résztvevők választ, hogy milyen eszközök állnak a -vezetés rendelkezésére a munkatársak elkötelezettségének, motiváltságának fejlesztésére. Előadó: Soós László igazgató, Magyar Termelékenységi Központ. Számviteli klub A kamara tájékoztatja a Számviteli Klub tagjait, hogy a következő klubfoglalkozás Szegeden március 29-én 15 órakor lesz a CSMKIK rendezvénytermében. Téma: a gazdasági szolgáltatók adómorálhoz, illetve a rejtett gazdasághoz való viszonyának etikai kérdései. Előadó: dr. Papp István igazgató, Csongrád megyei APEH. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 414,99 Ausztrál dollár 160.55 Cseh korona 7.22 Dán korona 34.52 Euró 257.00 Belga frank (100) 637.09 Finn márka 43.22 Francia frank 9.18 Holland forint 116.62 ír font 326.32 Német márka 131.40 Olasz líra (1000) 132.73 Osztrák schilling 18.68 Portugál escudo (100) 128.19 Spanyol peseta (100) 154.46 Japán jen (100) 247.32 Kanadai dollár 179.93 Lengyel zloty 64.99 Norvég korona 31.45 Svájci frank 159.33 Svéd korona 30.51 Szlovák korona 6.18 USA dollár 264.46 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RáFAI GÁBOR E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu V/o Hozza magával ezt a hirdetést bankfiókunkba, és a mindenkori kamathoz képest 1%-os kamatkedvezménnyel igényelhet ABN AMRO Személyi kölcsönt megjelölt fiókjainkban! Ajánlatunk 2000. március 31-ig érvényes. A Bank a kölcsönt a hitetelbirálat feltétele alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a Bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek A teljes hiteldijmutatóról a Bankvonalnál (06 40 444 4441 ás a fiókjainkban érdeklődhet. ,4 teljes hiteldijmutatóról és a kezelési költségről Bankvonalunk munkatársainál érdeklődhet További információkat a Szerződési Fellételek tartalmaznak Fiókjaink: 6720 Szeged. Klauzál tér 5. 8:00-19:00 Tel 62/551-420 • 6720 Szeged. I Jókai u. 7-9. Passzázs 8:00-17:00 Tel: 52/551-520 • 6720 Szeged. TESCO/Rökusi krt. | 42-64. 9:00-20:00 Szo: 9:00-19:00 V: 10:00-18:00 Tel 62/551-010 • 6720 Szeged. Széchenyi tér 9 8 00-17:00 Tel 62/560-250 ABN AMRO Bank