Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-21 / 67. szám

6 A TORONY ALATT KEDD, 2000. MÁRC. 21. Elsösök beiratkozása DM-információ A szegedi önkormányzati általános iskolák első osztálya­iba a tanköteles korú gyerme­kek befratásának időpontja: 2000. április 12. (szerda) 8-16 óra. 2000. április 13. (csütör­tök) 10-18 óra. A tanköteles gyermeket be kell Íratni a lakókörzete szerin­ti vagy a választott iskola első évfolyamára. Tanköteles az a gyermek, aki hatodik életévét 2000. május 31-éig betölti, és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte. A szülő ké­relmére a gyermek tanköteles­sé válhat akkor is, ha a hatodik életévét 2000. december 31­éig tölti be. Az óvodás gyermek iskola­érettségéről az óvoda, vagy - a szülő kérelmére, ill. az óvoda javaslatára - a Humán Szolgál­tató Központ ad szakvéle­ményt. Az óvodába nem járt gyermekek iskolaérettségének vizsgálatát a Humán Szolgálta­tó Központ (Szeged, Sás u. 2., tel.: 477-358, 487-494) végzi előzetes bejelentkezés alapján. Az iskolába történő felvételről az adott iskola igazgatója a ta­nulólétszámtól függően dönt. A Humán Szolgáltató Köz­pont által kis létszámú, fejlesz­tő osztályba javasolt gyerme­kek számára az alábbi intéz­ményben indul első osztály: - Fő Fasori Altalános Iskola (Fő fasor 61., tel.: 432-375) - Rókusváros II. Sz. Általá­nos Iskola (Csáky J. u. 12., tel.: 489-502). A beíráshoz szükséges ira­tok: a gyermek születési anya­könyvi kivonata, a gyermek is­kolaérettségét tanúsító igazo­lás, a szülő vagy a gondviselő személyi igazolványa. Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával ké­szült. Szerkesztette: KISIMRE FERENC A Szeged új első embere szerint „Belőlem is lehet szerkesztő" A múlt pénteken ne­vezte ki a szegedi köz­gyűlés dr. Zombori Mi­hályt a Szeged cimú fo­lyóirat főszerkesztőjévé. A szegedi ügyvéd volta­képpen egy új lap veze­tője, hiszen a korábbi Páholy és Szeged idő­szakos kiadványok ösz­szevonása folytán jött létre az új folyóirat. Az új tisztségviselőt a lap­pal kapcsolatos elképze­léseiről kérdeztük. - Főszerkesztő úr, kine­vezése igen csak ,friss", ennek ellenére bizonyára van elképzelése az új lap­pal kapcsolatosan. Ter­vez-e változtatásokat? - Tervezek. De ezek vég­rehajtása előtt alaposan tájé­kozódom a lapok korábbi állapotáról: a gazdasági helyzetéről, kintlevőségeik­ről, tartozásaikról, egyszó­val mindarról, ami nélkül nem lehet és nem is szabad hozzálátni a munkához. - A legutóbbi képviselő­testületi ülésen a közgyű­lés szocialista frakciója kultúrbotrány ízűnek tar­totta a lapösszevonást és az ezzel kapcsolatos in­tézkedéseket. - Ma Magyarországon szólás- és sajtószabadság van. Ennélfogva mindenki mindenről olyan véleményt formál, amilyet akar. A szo­cialista frakció aligha tartaná kultúrbotrány ízűnek a vál­toztatást, ha a nyilatkozat előtt tájékozódott volna. Se­necától maradt ránk latin nyelvű változatban az athéni bírák esküszövegének a részlete, miszerint: audiatur et altéra pars, azaz, hallattas­sák meg a másik fél is! Ha erre sor került volna, akkor kiderült volna az iá, hogy az előterjesztés konszenzus eredménye. Dr. Zombori Mihály: Reményeim szerint, a jövő hónapban már kézbe veheti az olvasó a Szeged folyóiratot. (Fotó: Sehmidt Andrea) - Hogyan képzeli el a to­vábbi munkát - Tandi Lajossal és Nikolényi Istvánnal, vagy nélkü­lük? - Velük. Enélkül a meg­bízatást el sem vállaltam volna. Ez is a konszenzus része volt. - Az ellenzéki frakció szerint az ön kinevezésé­nek politikai Ize is van, ami rossz időket idéz. - Rossz időket? Nem tu­dom, mely időkre kell gon­dolnom? De azt sem, hogy azok az idők kiknek voltak rosszak? Minthogy nem va­gyok politikus, nem enged­hetem meg magamnak a ta­lálgatásokat. - Az a megjegyzés is el­hangzott, hogy az ön ki­nevezésére azért került sor, meri egyik alpolgár­mester rokona. - Ez nem titok. De az sem, hogy az alpolgármester rokonom, a vejem, tőlem ér­tesült a jelölésemről. Egyéb­iránt nem én nyújtottam a kezem és jelentkeztem erre a posztra, hanem engem ke­restek meg. - Nem újság, rádió vagy tévé szerkesztőségből ke­rül a Szeged folyóiratot irányító székbe. Van új­ságírói praxisa ? - A Csongrád Megyei Hírlapban az ötvenes évek végén, még ügyvédi gya­korlatom előtt, jelentek meg Írásaim, így szerkesztőségi levegőt szívtam. Számomra nem ez a fontos, hanem az, hogy Tandi Lajos és dr. Ni­kolényi István elfogadott, s ez megnyugvással tölt el. Még akkor is, bár ezt nem mondták, ha úgy voltak ve­le, hogy ha a gyógyszerve­gyészek tudnak penészes kenyérből penicillint csinál­ni, belőlem is lehet lapszer­kesztő. Ez a megbízatás szá­momra megtiszteltetés, ezért köszönettel elfoga­dom. - Mikor jelenik meg az ön főszerkesztésével jel­zett első Szeged lapszám? Bízom benne, hogy már áprilisban. Éppen ezért arra kérem azokat a szerzőket, akik eddig is írtak e lapokba, hogy írásaikkal tiszteljék meg a Szeged folyóirat olvasóit ­mondotta lapunknak dr. Zom­bori Mihály, a Szeged folyói­rat új főszerkesztője. Klsimre Ferenc Nincs Erdélyben az a magyar olvasó ember, aki Deák Ferenccel ne len­ne valamilyen kapcsolat­ban. A neves könyvgrafi­kus évtizedeken keresztül tervezte és illusztrálta az erdélyi Kriterion Kiadó könyveit: a vizuális hatá­son keresztül így lett aka­ratlanul is mindenki jó is­merőse. Az öt esztendeje a Mozaik Kiadónál Szege­den dolgozó Deák Ferenc március 15-én Munkácsy­díjat kapott. - Gratulálunk a Mun­kácsy-dtjhoz, mit jelent önnek ez a kitüntetés? - Köszönöm szépen, szá­momra olyan megtiszteltetés az a díj, hogy még az átadás után néhány nappal is megil­letődött vagyok. Miközben a kultuszminiszter úrtól átvet­tem, az jutott eszembe, mi­lyen furcsa is az élet. Ott­hon, Kolozsvárott a képző­művész kollégák - a meste­reimet is beleértve - csak a jól végzett alkotómunka örö­mét ismerik, az állami elis­merés és a kitüntetés átvéte­lének öröme azonban csak nagyon keveseknek adatik meg. Ezért illetődtem meg annyira, hogy a nemzeti ün­nepen én is azok között le­hettem, akiknek elismerést nyújtottak át. Nagyon örülök a Munkácsy-dfjnak, ha lehet, talán még az anyaországi művészeknél is jobban. - A kolozsvári korszak után most szegedi korszak kezdődött? Deák Ferenc Munkácsy-díjas A betű és rajz mestere - Közel négy évtizede ál­lok az erdélyi magyar könyv­kiadás szolgálatában, és már hallgató koromban is olyan szerencsés voltam, hogy meg­hívást kaptam Sütő Andrástól az akkor induló Művészet cí­mű lap grafikusi állásába. Ké­sőbb, a Kriterion Könyvkiadó megalakulásakor én lettem a kiadó grafikusa és grafikai szerkesztője. Ezalatt rengeteg erdélyi író, költő, tudós köny­vét illusztráltam és szerkesz­tettem: dicsekvés nélkül mondhatom, valamennyien a barátaim. A szegedi Mozaik Könyvkiadóval való kapcsola­tom érdekesen született. Ami­kor Kolozsváron nyugdíjba mentem, nem gondoltam vol­na, hogy újra aktívan dolgozni fogok. Aztán egy szegedi könyvesüzletben Török Zol­tán, a kiadó vezetője meglátta a Bözödi népmesék című kö­tetet, melyet én illusztráltam, lévén így szerepelt Bözödi György író hagyatékában. E könyv alapján kaptam a leve­let, hogy lenne-e kedvem Sze­geden dolgozni. Természete­sen elvállaltam, és a mai na­pig is örülök neki, mert igé­nyes, jó munkahelyet találtam. - Szeged egészen másféle város, mások az emberi kapcsolatok, és más élmé­nyek is érik. Nem hiányzik a kolozsvári alkotói kör­nyezet? Deák Ferenc Betű és rajz cimú albumvallomása nagy sikert aratott a Frankfurti Könyvvásáron, illet­ve a szép magyar könyvek évi díjazásán is esélyes. (Fotó: Nagy László) - Egyértelmű, hogy Ko­lozsvárott a várús hangulata, az egymásra utaltság érzése, a kollégákkal való közös gon­dolkodás olyan miliőt hozott létre, amely valóban hiányzik számomra. Ez azonban egyedi és megismételhetetlen. Olyan környezet az ember életében másutt nem is alakulhat ki még egyszer. Szegeden vi­szont kellemes meglepetés volt, amilyen hozzáértő igé­nyességgel kezelték és bírál­ták meg a munkáimat. Én a Kriterionnál is hozzászoktam. hogy elvárják az igényes munkát, és együtt kísérletezve mindig újabb változatokon dolgozunk. Otthonos érzés volt, hogy Szegeden ugyanez­zel találkoztam. Ezen kívül Romániában bármilyen szé­pen megcsinálhattam egy raj­zot, a gyenge nyomdai tech­nológia miatt az veszített a megjelenéséből. Itt a végter­mék olyan nyomdai színvona­lon készül el, hogy azt a bol­dog érzést, ami ebből szárma­zik, otthon sajnos nem tapasz­talhattam meg. - Ön kiállítóművész is, rengeteg nemzetközi tárla­ta volt már, a német Gu­tenberg Múzeum állandó kiállításán is szerepel, il­letve nemrég a szegedi kö­zönség is találkozhatott a műveivel Melyik munka a kedvesebb? - A könyvgrafikusi munka az egész életemet jelenti. Ez különbözik az alkotóművész munkájától, hiszen nekünk mindig határidőre kell jól dol­gozni, lehetőleg úgy, hogy ha az ember előveszi a 15-20 év­vel ezelőtti illusztrált munká­ját, ne kelljen szégyenkeznie. Amikor Szegedre jöttem, ma­gammal hoztam a Betű és rajz című könyvem első kiadását. A könyv megtetszett a kiadó­nak, és a Mozaiknak köszön­hetem azt is, hogy az első pél­dányok jelen lehettek a Frank­furti Könyvvásáron is. Szá­momra ez nagyon nagy meg­tiszteltetés volt, és úgy gondo­lom, a Munkácsy-díjhoz is a kötet adta az alkalmat. Panak József Egészségügy és privatizáció Védőnők gondjai Olvasói levélre vála­szolva dr. Bariba László polgármester tájékoz­tatott a tervezett ala­pellátási privatizáció védőnőket is érintő kér­déseiről. Szeged városában és a csatolt községekben jelen­leg hetven védőnő dolgozik, akik a Szeged Megyei Jogú Város Szakrendelőintézet és Háziorvosi Ellátáshoz kapcsoltan, közalkalma­zottként, a házi gyermekor­vosokkal együttműködve végzik tevékenységüket. Munkájuk nagy területet ölel át mind földrajzi, mind szakmai tekintetben. A vé­dőnők az egészségügyi és szociális alapellátás határán mozognak. Az iskolai egészségneveléstől kezdve a várandós kismamák ta­nácsadásán keresztül a cse­csemőkori tanácsadásig kö­vetik egy-egy emberi életút alakulását. A jelenlegi finanszírozá­si rendszer indulásakor, 1993-ban az úgynevezett védőnői kassza kialakítása­kor csak a védőnők bérének és járulékainak költségeivel kalkuláltak. Mivel az azóta eltelt időszakban mind a védőnői hálózat feladatkö­rében, mind a munkavégzés feltételrendszerében, példá­ul az adminisztrációs köve­telményekben, a munka­végzéshez szükséges tartal­mi feltételekben jelentős változások történtek, így napjainkra az ellátőhálózat­ban feszültség keletkezett. A praxistörvény életbe lépésekor az alapellátásban területi ellátási kötelezett­séggel dolgozó háziorvo­sok és fogorvosok olyan vagyoni értékű jog birtoká­ba jutottak, amely elismeri azt a szellemi értéket, ame­lyet körzeteikben végzett munkájukkal teremtettek. E törvény elfogadása egy újabb lépcsőfokot jelent az egészségügyi alapellátási rendszer privatizációs fo­lyamatában. Szegeden olyan decentralizált szerve­zeti egységek kialakítását tervezzük, amelyek egy adott körzet, körülbelül 4­4500 fő ellátását biztosít­ják. ezekben az egységek­ben két felnőtt háziorvos, egy házi gyermekorvos, egy alapellátási fogorvos, két védőnő és egy házi betegel­látási szolgálat fog dolgoz­ni. A privatizáció szem­pontjából a védőnők hely­zete függőben van. Nekünk az a célunk, hogy a privati­zációban való részvétel le­hetőségét ők is megkapják. A munkájukat a továbbiak­ban a Polgármesteri Hiva­tal Szociális, Családvédel­mi és Egészségügyi Irodá­jához kapcsoltan fogják vé­gezni, és elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy az önkormányzat a jelenlegi bérüket kiegészíti egy olyan összeggel, amely már fedezné a munkavég­zésükkel járó egyéb költsé­geiket (rezsi, utazás, stb.). A finanszírozás ilyen mér­tékű megemelése már lehe­tővé tenné azt, hogy egyéni vállalkozóként dolgozza­nak. Az átalakításnak ezt a lépését az érintett sze­replőkkel széles körben egyeztetjük majd. Ezt kö­vetően polgárjogi szerző­dések keretében szabályoz­nánk a házi gyermekorvos­sal történő együttműködé­sük kereteit. Ezekkel a változtatások­kal szeretnénk azt elősegí­teni, hogy a rendelkezé­sünkre álló, magas szakmai tudással rendelkező, mun­kájukat szerető védőnők ezen a területen maradja­nak, és ne kényszerüljenek egzisztenciális problémák miatt a pálya elhagyására. Dr. Bartha László polgármester SZEGED MEGYEI JOGÚ VAROS ÖNKORMÁNYZATA művészeti mecenatúrájának részeként PÁLYÁZATOT HIRDET I. ALKOTÓI TÁMOGATÁSRA Művészeti alkotói vállalkozás (pl. kötet sajtó alá rendezése, kiállítás előkészítése, szerepre, föllépésre, rendezésre való fölkészülés, rendezvény szervezése, tanulmányút stb.) megvalósításhoz. A városban élő vagy Szegedhez kötődő művészek által pályázható támogatás összege személyenként változó: 50 000-100 000 Ft. II. PÁLYAKEZDŐI TÁMOGATÁSRA A művészipálya-kezdéssel kapcsolatos gondok enyhítésére 35 éves korig kérhetnek támogatást a fiatal szegedi alkotók. A pályázható támogatás összege személyenként változó: 50 000-100 000 FL III. MŰVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJRA Valamennyi művészeti ágra vonatkozó, felsőfokú művészeti képzésben és továbbképzésben résztvevők által egyaránt igényelhető ösztöndíj alapvető feltétele: az ösztöndíjas a város művészeti életét gazdagítja tanulmányai révén elért eredményeivel. Az ösztöndíjassal kötött szerződés mindenkor a pályázó személyéhez igazodik. Az ösztöndíj az év során folyamatosan igényelhető. A pályázatok az alábbi címre küldhetők: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kulturális, Ifjúsági és Sportiroda Szeged, Széchenyi tér 11. Beküldési határidő: 2000. április 15. A művészeti díjak és támogatások átadására 2000. május 21-én, Szeged napján, ünnepélyes keretek között kerül sor. IGÉNYIK NYOMDAI SZOLGÁLTATÁS: 62-466-847.

Next

/
Thumbnails
Contents