Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve Sándorfalva: szabadul óliaházból (5. oldal) v<> / DELMAQYARORSZAQ HÉTFŐ, 2000. MÁRC. 20., 90/66. Nyolcvanezret gyűjtöttek össze az elítéltek Segítség - a rácson túlról Csépai ezredes, a nagyfai börtönparancsnok hallgatott az elítéltekre. (Fotó: Nagy László) Százötvenhat elítélt ad­ta össze a pénzét Nagy­fán annak érdekében, hogy egy csongrádi csalá­don segítsenek. Az elítél­tek mintegy 80 ezer forin­tot gyűjtöttek össze pár hét alatt, nem csak azért, hogy egy kislány ne ke­rüljön állami gondozásba, hanem azért is, hogy a társadalom lássa: nekik is vannak emberi érzéseik. Február 22-én Acsay La­jos, a nagyfai börtön XC 62­4l-es számú elítéltje társaival együtt a tv2 Forró nyomon című riportműsorát nézte. A műsor beszámolt a csongrádi Lajos család kálváriájáról: a háromgyermekes édesanya meghalt, az édesapa nem tudta eltartani a családot, depressziós volt, s levágta a kezét egy fűrésszel, most pszichiátriai kezelésben része­sítik. Az a veszély fenyege­tett, hogy 8 éves, Tünde nevű kislányát állami gondozásba kell adni, de - többek között a csongrád-bokrosi általános is­kola tanárainak köszönhetően - eddig erre nem került sor. Acsay Lajos döntött: pénzt gyűjt elítélttársai körében. En­nek érdekében először egy le­velet írt Csépai Józsefnek, a börtön parancsnokának. A le­vélben többek között a követ­kezők álltak: „Tisztelt Pa­rancsnok Úr! 2000. február 22-én a tv2 Forró nyomon című műsorában egy szá­momra és hiszem, hogy raj­tam kívül még sok más elítélt­társam számára is egy igen megrázó riportot láttam. A ri­port egy bokrosi családról szólt, akik kimondhatatlanul nehéz körülmények között próbálnak együtt maradni. A családnak jóformán csak a szeretet marad utolsó ments­várként, s legkisebb kishúguk lehet, hogy állami gondozásba kerül. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok önhöz, hogy ha mód és lehetőség van arra, mi, elítéltek is segíthessünk ezen a családon, kérem, en­gedélyezze, hogy letéti pén­zünkből adhassunk a szegé­nyeknek. Amennyiben Pa­rancsnok Úr engedélyezi, én szívesen propagálnám ezt a gyűjtést, olyan formában, hogy mindenkinek személye­sen elmondom, miről is van szó, mivel 1-2 doboz cigaret­tával kevesebbet szívnánk, ez­zel segítenénk rajtuk, s a mi egészségünk sem romlana annyira." Csépai ezredes enge­délyezte a kezdeményezést. A nagyfai parancsnok egyrészt egyetértett a gyűjtéssel, más­részt bízik abban, hogy ezzel az állampolgárok, egyébként érthető ellenszenve csökkenne az elítéltek iránt. Acsay Lajosnak két társa segített. Végigjárták a zárká­kat, mindenkinek elmondták, mire készülnek, s őket is meg­lepte, hogy milyen sokan akarnak segíteni. Volt, akinek 70 forintja volt letétben, azt adta oda, volt, aki többet tu­dott felajánlani, s végül közel 80 ezer forintot gyűjtöttek össze. .Azt szeretnénk elérni, hogy a kislány ne kerüljön ál­lami gondozásba, hanem ma­radjon a családjánál" - mon­dotta Acsay Lajos, akit négy­éves gyermeke vár haza, Al­bertirsára. A csongrád-bokrosi iskola igazgatója, Kukla Erik­né meghatódva értesült a kez­deményezésről, s örömmel fo­gadja a felajánlást. Elmondta, hogy remélhetőleg az iskolától ötven méterre meg tudnak venni egy régi házat, így a család beköltözhet a tanyáról, együtt maradhatnak a gyere­kek, a tanárok pedig figyelem­mel tudják követni sorsukat. A további segítségekre is szükség van természetesen. A „Lajos árvák" részére a Szeg­vár és Vidéke Takarékszövet­kezetnél nyitottak egy szám­lát, s a következő számla­számra várják a felajánláso­kat: 57200079-10000410­80000015. Arató László Számlaügy: kollektív „bűnbeesés" Többmilliárd forint ér­tékű számlatömbből le­het örökre elfekvő kész­let, mert az tartalmilag nem felel meg az adó­törvény előírásainak. El­képzelhető, hogy száz­ezerszámra kell utólag módosítani az idén kiál­lított számlákat, ha azon nem csupán egyet­len tétel szerepel, mert nem felel meg az alaki követelményeknek. Papp István, az APEH megyei igazgatója, illetve Pakai Andrásné ellenőrzési igazgatóhelyettes leszögezi, elsősorban a számlatömbö­ket előállító nyomdák ­azok jogászai - hibásak, mert már 1999 márciusában megszületett az a döntés, amely alapján az új tartalmi követelményeknek megfe­lelő nyomtatványok elké­szíthetők lettek volna. Az, hogy háromnegyed évig erre igazából nem figyeltek oda, nem menti a felelősöket, sem az, hogy a régi tartalmú számlák 1999 december vé­géig még használhatóak vol­tak. Történt, hogy 1999 január elsejével megszűnt a magyar szabvány, s ez csak látszó­lag volt jelentéktelen módo­sítás. Addig a számla a szabványnak felelt meg, ezt követően azonban taxatíve felsorolták, milyen adatokat kell tartalmaznia a számlá­nak. Az ügy igazán akkor bu­kott ki, amikor a havi áfa­bevallásra kötelezett adóala­nyoknál a hivatal - januárra vonatkozóan - rutinel­lenőrzést kezdett és rengeteg régi, az idei alaki követel­ményeknek már nem megfe­lelő számlát talált. Márpedig ezek az adótörvény szerint nem alkalmasak költségel­számolásra, áfa-visszaigény­lésre. Elképzelhető, hogyan kerekedett ki a szeme az el­lenőrzött vállalkozások könyvelőinek a hír hallatán. Az újságíró nem adó­szakértő, így csak a leglé­nyegesebb változást, hiá­nyosságot tartja érdemesnek kiemelni. Mindamellett ti­zennégy pontban sorolja fel a törvény, mit kell tartal­maznia az adóigazgatási azonosításra alkalmas bi­zonylatnak, s ebből a leg­fontosabb: a termék - szol­gáltatás - adó nélkül számí­tott ellenértéke tételenként és összesen, az áthárított adó összege tételenként és össze­sen, valamint a termék ­szolgáltatás - adóval együtt számított ellenértéke tételen­ként és összesen. (Vagyis, kevésbé szakszerűen: nettó, áfa, bruttó, s mindez, téte­lenként.) A kulcsszó és a legnagyobb, vihart kavart változástermészetesen a téte­lenkénti igény. Erre nem alkalmasak a régi számlatömbök, ponto­sabban csak akkor jók, ha egyetlen tétel szerepel raj­tuk, s így elkülöníthető a nettó, az áfa és a bruttó ár. Ellenkező esetben baj van. Hogy mekkora, az még nem dőlt el, az adóhivatal jelen­legi álláspontja szerint ­már ha lehet neki ilyen, mi­közben szigorú törvények szabályozzák a mozgásteret -, a számlák utólag kijavít­hatok, s így alkalmassá te­hetők költség-, illetve áfa­elszámolásra. A korrekció, úgy tűnik, elkerülhetetlen, azt pedig már az adóhivatal megyei vezetője mondja, nem érde­mes arra várni, hogy a töme­ges „bűnbeesés" miatt mél­tányosságot gyakorol majd az APEH, kezét a törvény köti. Célzott vizsgálatok va­lószínűsíthetően nem indul­nak, de a számláknak előbb vagy utóbb meg kell felelni­ük a tartalmi követelmé­nyeknek. A nyomtatványgyártók veszíthetnek egy csomó pénzt, a gépi számlát kiállí­tóknak valamivel könnyebb dolguk van, mert a számla tartalma csupán szoftver kérdése. Persze az ilyen programok azért nem úgy működnek, hogy Piriké be­lenyúl és csinál még egy rubrikát, az elszámolás miatt ez sokkal bonyolultabb... Kovács ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) A LEGKISEBB MÉRETTŐL AZ EXTRÁIG! TÍT mísíííg Nadrágok, ingek, pólók, pulóverek... TÍT mísíííg KORHATAR NELKUL! MARKABOLT Sieged. Somogyi u. 18. Tel.: 62/322-384 Szomszédoló Ottömös Zákányszéken, Kistelek Bakson. (4. oldal) zeirei kívánságok egész nap ^54*6-30/239-90-88 A PisHmra* MSSutautt i 'jiwi Miilnv < Wvfli Mutuv T ' Alt> 11—I W'Cvw W><>á" Vft H. Nagy Lászlót nem vádolták Egy név, két igazgató Munkatársunktól Sajnálatos hibát vétettünk szombati számunkban, ame­lyért az érintettől ezúton ké­rünk elnézést. „Színházigaz­gatók a vádlottak padján" című írásunkban három, a számviteli fegyelem megsér­tése miatt vádolt szegedi színházigazgatóról, és egy gazdasági igazgatóról írtunk. Holott a cikkben felsorolt négy vádlott közül csak ket­ten - Kormos Tibor és dr. Nikolényi István - voltak a Szegedi Nemzeti színház igazgatói, míg a harmad- és negyedrendű vádlott, Nagy László és Györkéi Sándor gazdasági igazgatóként tevé­kenykedtek korábban a szín­házban. Egy névazonosság folytán azonban így írásunkból az derült ki, hogy a perbe fo­gott színigazgatók között H. Nagy László, a Szegedi Nemzeti Színház, a '80-as évek végén működő direkto­ra ült. H. Nagy László szín­házigazgató természetesen nem azonos Nagy László gazdasági igazgatóval. A megvádolt, és az elmúlt hé­ten első fokon felmentett igazgatók közül tehát csak ketten. Kormos és Nikolényi igazgatták a színházat, míg Nagy és Györkéi gazdasági igazgatóként tevékenykedtek az intézményben. H. Nagy László, aki jelen­leg az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark igaz­gatója, szükségesnek tartotta elmondani, hogy színidirek­torságának ideje alatt sem­miféle gazdasági szabályta­lanságra nem derül-fény az általa vezetett intézményben. H. Nagy Lászlótól ezúton kérünk elnézést! Török Mariannák balesete Bajnok a Snowfox! A Snowfox lekésel már szombaton pezsgővel ünnepelhették a szegedi férfiszakág első bajnoki címét. (Fotó: Gyenes Kálmán) Munkatársunktól A Snowfox Szeged szu­perligás férfi tekecsapata szombaton 7:l-re verte a Budapesti Hőerőműt. Ez a siker azt jelenti, hogy a sportág százéves Tisza-par­ti történetében először, megnyerte a bajnokságot. Szomorú hír is érkezett a tekésektől: a KÉSZ Szeged női együttese - útban az FTC elleni meccsre - autó­balesetet szenvedett, Török Mariann állapota a legsú­lyosabb, őt a félegyházi kórházban ápolják. Kazinc­barcikán győztek (3:1) a Medikémia férfiröpisei, s így bejutottak az Extraliga elődöntőjébe. Következik a Kaposvár. (Részletek A Dél Sportja mellékletünkben.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents