Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-20 / 66. szám
Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve Sándorfalva: szabadul óliaházból (5. oldal) v<> / DELMAQYARORSZAQ HÉTFŐ, 2000. MÁRC. 20., 90/66. Nyolcvanezret gyűjtöttek össze az elítéltek Segítség - a rácson túlról Csépai ezredes, a nagyfai börtönparancsnok hallgatott az elítéltekre. (Fotó: Nagy László) Százötvenhat elítélt adta össze a pénzét Nagyfán annak érdekében, hogy egy csongrádi családon segítsenek. Az elítéltek mintegy 80 ezer forintot gyűjtöttek össze pár hét alatt, nem csak azért, hogy egy kislány ne kerüljön állami gondozásba, hanem azért is, hogy a társadalom lássa: nekik is vannak emberi érzéseik. Február 22-én Acsay Lajos, a nagyfai börtön XC 624l-es számú elítéltje társaival együtt a tv2 Forró nyomon című riportműsorát nézte. A műsor beszámolt a csongrádi Lajos család kálváriájáról: a háromgyermekes édesanya meghalt, az édesapa nem tudta eltartani a családot, depressziós volt, s levágta a kezét egy fűrésszel, most pszichiátriai kezelésben részesítik. Az a veszély fenyegetett, hogy 8 éves, Tünde nevű kislányát állami gondozásba kell adni, de - többek között a csongrád-bokrosi általános iskola tanárainak köszönhetően - eddig erre nem került sor. Acsay Lajos döntött: pénzt gyűjt elítélttársai körében. Ennek érdekében először egy levelet írt Csépai Józsefnek, a börtön parancsnokának. A levélben többek között a következők álltak: „Tisztelt Parancsnok Úr! 2000. február 22-én a tv2 Forró nyomon című műsorában egy számomra és hiszem, hogy rajtam kívül még sok más elítélttársam számára is egy igen megrázó riportot láttam. A riport egy bokrosi családról szólt, akik kimondhatatlanul nehéz körülmények között próbálnak együtt maradni. A családnak jóformán csak a szeretet marad utolsó mentsvárként, s legkisebb kishúguk lehet, hogy állami gondozásba kerül. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok önhöz, hogy ha mód és lehetőség van arra, mi, elítéltek is segíthessünk ezen a családon, kérem, engedélyezze, hogy letéti pénzünkből adhassunk a szegényeknek. Amennyiben Parancsnok Úr engedélyezi, én szívesen propagálnám ezt a gyűjtést, olyan formában, hogy mindenkinek személyesen elmondom, miről is van szó, mivel 1-2 doboz cigarettával kevesebbet szívnánk, ezzel segítenénk rajtuk, s a mi egészségünk sem romlana annyira." Csépai ezredes engedélyezte a kezdeményezést. A nagyfai parancsnok egyrészt egyetértett a gyűjtéssel, másrészt bízik abban, hogy ezzel az állampolgárok, egyébként érthető ellenszenve csökkenne az elítéltek iránt. Acsay Lajosnak két társa segített. Végigjárták a zárkákat, mindenkinek elmondták, mire készülnek, s őket is meglepte, hogy milyen sokan akarnak segíteni. Volt, akinek 70 forintja volt letétben, azt adta oda, volt, aki többet tudott felajánlani, s végül közel 80 ezer forintot gyűjtöttek össze. .Azt szeretnénk elérni, hogy a kislány ne kerüljön állami gondozásba, hanem maradjon a családjánál" - mondotta Acsay Lajos, akit négyéves gyermeke vár haza, Albertirsára. A csongrád-bokrosi iskola igazgatója, Kukla Erikné meghatódva értesült a kezdeményezésről, s örömmel fogadja a felajánlást. Elmondta, hogy remélhetőleg az iskolától ötven méterre meg tudnak venni egy régi házat, így a család beköltözhet a tanyáról, együtt maradhatnak a gyerekek, a tanárok pedig figyelemmel tudják követni sorsukat. A további segítségekre is szükség van természetesen. A „Lajos árvák" részére a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnél nyitottak egy számlát, s a következő számlaszámra várják a felajánlásokat: 57200079-1000041080000015. Arató László Számlaügy: kollektív „bűnbeesés" Többmilliárd forint értékű számlatömbből lehet örökre elfekvő készlet, mert az tartalmilag nem felel meg az adótörvény előírásainak. Elképzelhető, hogy százezerszámra kell utólag módosítani az idén kiállított számlákat, ha azon nem csupán egyetlen tétel szerepel, mert nem felel meg az alaki követelményeknek. Papp István, az APEH megyei igazgatója, illetve Pakai Andrásné ellenőrzési igazgatóhelyettes leszögezi, elsősorban a számlatömböket előállító nyomdák azok jogászai - hibásak, mert már 1999 márciusában megszületett az a döntés, amely alapján az új tartalmi követelményeknek megfelelő nyomtatványok elkészíthetők lettek volna. Az, hogy háromnegyed évig erre igazából nem figyeltek oda, nem menti a felelősöket, sem az, hogy a régi tartalmú számlák 1999 december végéig még használhatóak voltak. Történt, hogy 1999 január elsejével megszűnt a magyar szabvány, s ez csak látszólag volt jelentéktelen módosítás. Addig a számla a szabványnak felelt meg, ezt követően azonban taxatíve felsorolták, milyen adatokat kell tartalmaznia a számlának. Az ügy igazán akkor bukott ki, amikor a havi áfabevallásra kötelezett adóalanyoknál a hivatal - januárra vonatkozóan - rutinellenőrzést kezdett és rengeteg régi, az idei alaki követelményeknek már nem megfelelő számlát talált. Márpedig ezek az adótörvény szerint nem alkalmasak költségelszámolásra, áfa-visszaigénylésre. Elképzelhető, hogyan kerekedett ki a szeme az ellenőrzött vállalkozások könyvelőinek a hír hallatán. Az újságíró nem adószakértő, így csak a leglényegesebb változást, hiányosságot tartja érdemesnek kiemelni. Mindamellett tizennégy pontban sorolja fel a törvény, mit kell tartalmaznia az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatnak, s ebből a legfontosabb: a termék - szolgáltatás - adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen, az áthárított adó összege tételenként és összesen, valamint a termék szolgáltatás - adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen. (Vagyis, kevésbé szakszerűen: nettó, áfa, bruttó, s mindez, tételenként.) A kulcsszó és a legnagyobb, vihart kavart változástermészetesen a tételenkénti igény. Erre nem alkalmasak a régi számlatömbök, pontosabban csak akkor jók, ha egyetlen tétel szerepel rajtuk, s így elkülöníthető a nettó, az áfa és a bruttó ár. Ellenkező esetben baj van. Hogy mekkora, az még nem dőlt el, az adóhivatal jelenlegi álláspontja szerint már ha lehet neki ilyen, miközben szigorú törvények szabályozzák a mozgásteret -, a számlák utólag kijavíthatok, s így alkalmassá tehetők költség-, illetve áfaelszámolásra. A korrekció, úgy tűnik, elkerülhetetlen, azt pedig már az adóhivatal megyei vezetője mondja, nem érdemes arra várni, hogy a tömeges „bűnbeesés" miatt méltányosságot gyakorol majd az APEH, kezét a törvény köti. Célzott vizsgálatok valószínűsíthetően nem indulnak, de a számláknak előbb vagy utóbb meg kell felelniük a tartalmi követelményeknek. A nyomtatványgyártók veszíthetnek egy csomó pénzt, a gépi számlát kiállítóknak valamivel könnyebb dolguk van, mert a számla tartalma csupán szoftver kérdése. Persze az ilyen programok azért nem úgy működnek, hogy Piriké belenyúl és csinál még egy rubrikát, az elszámolás miatt ez sokkal bonyolultabb... Kovács ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) A LEGKISEBB MÉRETTŐL AZ EXTRÁIG! TÍT mísíííg Nadrágok, ingek, pólók, pulóverek... TÍT mísíííg KORHATAR NELKUL! MARKABOLT Sieged. Somogyi u. 18. Tel.: 62/322-384 Szomszédoló Ottömös Zákányszéken, Kistelek Bakson. (4. oldal) zeirei kívánságok egész nap ^54*6-30/239-90-88 A PisHmra* MSSutautt i 'jiwi Miilnv < Wvfli Mutuv T ' Alt> 11—I W'Cvw W><>á" Vft H. Nagy Lászlót nem vádolták Egy név, két igazgató Munkatársunktól Sajnálatos hibát vétettünk szombati számunkban, amelyért az érintettől ezúton kérünk elnézést. „Színházigazgatók a vádlottak padján" című írásunkban három, a számviteli fegyelem megsértése miatt vádolt szegedi színházigazgatóról, és egy gazdasági igazgatóról írtunk. Holott a cikkben felsorolt négy vádlott közül csak ketten - Kormos Tibor és dr. Nikolényi István - voltak a Szegedi Nemzeti színház igazgatói, míg a harmad- és negyedrendű vádlott, Nagy László és Györkéi Sándor gazdasági igazgatóként tevékenykedtek korábban a színházban. Egy névazonosság folytán azonban így írásunkból az derült ki, hogy a perbe fogott színigazgatók között H. Nagy László, a Szegedi Nemzeti Színház, a '80-as évek végén működő direktora ült. H. Nagy László színházigazgató természetesen nem azonos Nagy László gazdasági igazgatóval. A megvádolt, és az elmúlt héten első fokon felmentett igazgatók közül tehát csak ketten. Kormos és Nikolényi igazgatták a színházat, míg Nagy és Györkéi gazdasági igazgatóként tevékenykedtek az intézményben. H. Nagy László, aki jelenleg az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark igazgatója, szükségesnek tartotta elmondani, hogy színidirektorságának ideje alatt semmiféle gazdasági szabálytalanságra nem derül-fény az általa vezetett intézményben. H. Nagy Lászlótól ezúton kérünk elnézést! Török Mariannák balesete Bajnok a Snowfox! A Snowfox lekésel már szombaton pezsgővel ünnepelhették a szegedi férfiszakág első bajnoki címét. (Fotó: Gyenes Kálmán) Munkatársunktól A Snowfox Szeged szuperligás férfi tekecsapata szombaton 7:l-re verte a Budapesti Hőerőműt. Ez a siker azt jelenti, hogy a sportág százéves Tisza-parti történetében először, megnyerte a bajnokságot. Szomorú hír is érkezett a tekésektől: a KÉSZ Szeged női együttese - útban az FTC elleni meccsre - autóbalesetet szenvedett, Török Mariann állapota a legsúlyosabb, őt a félegyházi kórházban ápolják. Kazincbarcikán győztek (3:1) a Medikémia férfiröpisei, s így bejutottak az Extraliga elődöntőjébe. Következik a Kaposvár. (Részletek A Dél Sportja mellékletünkben.)