Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám

SZOMBAT, 2000. MÁRC. 18. HAZAI TÜKÖR 7 Húszmillióra büntették Szegedet Szabálytalan konyhapénzek Pokol és az Alkotmánybíróság Visszametszett rendszerváltás? Pokol Bélának az egyetemi oktatatás marad a legkedvesebb foglalatossága. (Fotó: Schmidt Andrea) A Közbeszerzési Döntőbíróság húszmillió forintra büntette meg Szeged város önkormányzatát, míg Bartha László polgármesterre 150 ezer forintos bírságot rótt ki. A döntés jogerős, de felülvizsgálati kérelemre lehetőség van. Mint emlékezetes: a diákétkeztetésre beérkezett pályázatok közül a város vezetése a Suli-Host Kft.-ét hirdette ki győztesnek. A versenytársak azonban megtámadták a tendert. A Közbeszerzési Döntőbíróság (KBD) indoklásában kifejti: a város olyan pályázati dokumentációt készített, amely alapján a beérkezett tendereket képtelenség volt összehasonlítani. Információink szerint ennek az lehetett az oka, hogy nem volt egyértelmű a pályázat kiírása. Például a tároló konyha konkrét műszaki leírása nem volt hozzáférhető a jelentkezők számára. E nélkül hogyan tudott mégis győztes pályázatot készíteni a Suli-Host Kft.? S kecskeméti székhelyű cég ügyvezető igazgatója, Mányi József szerint: - A konkurens cégek nem rendelkeztek más telephelyeiken tároló konyhával, igy tapasztalattal sem, mi viszont igen. Az egyik vesztes, a szegedi székhelyű Novoback Kft. ügyvezető igazgatója, Varga László sérelmesnek tartja a tender kiírásának körülményeit, hiszen „mind az öten másképpen pályáztunk, mert nem voltak pontosan rögzítve a feltételek". Básthy Gábor egykori alpolgármester kérdést intézett a február 18-i közgyűlésen Bartha László polgármesterhez: miért nem szegedi céget bíztak meg a csongrádi megyeszékhely diákétkeztetésével? A város első embere akkor azt felelte, hogy a helyi cégek formai és tartalmi hibák miatt estek ki a versenyből. A KBD szerint egyébként a Novoback valóban nem teljesítette időben hiánypótlási kötelezettségét. A Közbeszerzési Döntőbíróság pénzbírságot szabott ki, de nem semmisítette meg a pályázat eredményét — ez egyébként is ritkán fordul elő -, mivel már megkötötték a szerződést. A szegedi diákétBudapest (MTI) A Pest Megyei Bíróságon először tárgyalnak olyan ügyben, ahol különösen védett tanúk vallomását használják fel; az új jogi intézményről Szelényiné Roszik Erzsébet, a bíróság elnöke adott tájékoztatást. A mind gyakoribbá váló súlyos bűncselekmények miatt vált szükségessé a büntetőeljárási törvény módosítása, amely indokolt esetben (például zsarolási, emberölési ügyben) lehetővé teszi olyan tanúk meghallgatását, akiket sem a vádlott és védője, de még maga a bíró sem ismer - mondta el. Korábban csupán a tanúk adataira - például lakcím - terjedt ki a titokvédelem, de meg kellett jelenniük a bíróságon, így fény derült kilétükre. Most egy külön e feladatra kijelölt bíró hallgatja meg a keztetést így április l-jétől a Suli-Host veszi át. - Nem örülünk, hogy ilyen ügy kapcsán közszájon forog a cég neve - ismeri el az ügyvezető, aki azzal védekezik: a pályázati feltételek előre ismertek voltak, és azokat mindenki elfogadta. Utólag nem sportszerű reklamálni. A győztes cégről a BácsKiskun megyei napilap, a Petőfi Népe írta január közepén, hogy „dinamikusan terjeszkedik dél felé". Ez annyit tesz, hogy a kiskunfélegyházi kenyérgyár megvásárlása után a Kistelek közétkeztetésére kiírt pályázatot nyerték el, április elsejétől pedig Szegedet is sajátjuknak mondhatják. - Ésszerűen csak térségi szinten lehet a közétkeztetést megoldani - mondja Mányi József. - Csongrád megye több településén is meg szeretnénk jelenni a közeljövőben. Szeged diákétkeztetésére kiírt pályázat elnyerése hosszú évekre megalapozhat egy céget. A Suli-Host Kft. legkevesebb öt évre négyezer óvodás és nyolcezer általános iskolás napi háromszori, nyolcezer középiskolás és ezerhatszázötven kollégista napi egyszeri étkeztetését vállalta. Az önkormányzat évi negyvenmillió forintért adta el a bérleti jogot. A Suli-Host által befizetett összeg egy részéből elvégezhetik a konyhában szükséges felújításokat, míg a fennmaradó hányad a költségvetés bevételi oldalát gyarapíthatja. A KBD elmarasztaló ítélete kapcsán megkerestük Szeged város vezetőit. Végül dr. Medovárszki Évát, a költségvetési és ellenőrzési osztály vezetőjét sikerült elérni, aki elmondta: jogértelmezési különbség van a döntőbíróság és az önkormányzat között. Hogy ez mit takar, azt nem árulta el, mert attól tart, így kevesebb esélyük lenne a felülvizsgálati eljáráson. A büntetésekről szólva kijelentette: miután a várost a KBD a beszerzési érték 30 százalékáig büntetheti, így a húszmillió forintos bírság 1,92 százalékosnak felel meg. Egy helyi rendelet szerint a polgármester jogosult pályázatokat kiírni és szerződéseket aláírni. Amennyiben ezek kapcsán megbüntetik a várost, úgy őt is eléri a felelősségre vonás. Töth-Szenesi Attila különösen védett tanút, s ezen az eljáráson csak az ügyész vehet részt, más nem szerezhet tudomást kilétéről. A vallomást az ügyben soron lévő bírósági tárgyaláson felolvassák. A jelenleg tárgyalt ügyben - közölte a megyei bíróság elnöke - egy 1996 augusztusában Mogyoród közelében elkövetett gyilkosság tetteseinek felderítésében veszik igénybe a különösen védett tanúk vallomását. Annak idején a kábítószerterjesztéssel foglalkozó 23 éves Gózony Mihályt - alvilági körökben Olasz Misit egy erdőben több lövéssel kivégezték. A négy gyanúsított közül két férfi ellen bizonyíték htján megszűnt az eljárás, de tavaly a bíróság pótnyomozást rendelt el, amelynek eredményeként most már emberölésért társtettesként kell majd felelniük. ítélet március 29-én várható. A interneten szörföző az egyik magyar keresőprogramon a Pokol Béla név bepötyögése után 11351 „találat", azaz dokumentum között böngészhet. E „találatok" között a politikatudomány válogatott bibliográfiája ugyanúgy szerepel, mint mondjuk a reggeli lapból ollózott vélemény. Ez, illetve a nagy „találatszám" is jelzi: a politológus és jogtudós Pokol Béla politikusként, kisgazda országgyűlési képviselőként, az alkotmányügyi bizottság elnöLebuktak a rágógumis rablók Munkatársunktól Március 12-én trükkösen szeretett volna 230 ezer forint értékű rágógumit kihozni a Cora áruházból M. István, G. Anikó, és J. G. Béla. Méghozzá olymódon, hogy egy 12 darab literes, dobozos üdítőt tartalmazó kartondobozt felbontottak, kivették belőle az italos dobozok jó részét, és a fennmaradó helyre gyömöszölték a rágógumikat. Amikor J. G. Béla a pénztárhoz tolta a bevásárlókocsit, abban az üdítős-kartondobozon kívül csak egy fürt banán volt. A „vásárló" ki is fizette az üdítők és a banánok együttes értékét, amely csak töredéke a dobozban rejtőzött rágógumik értékének. A rágógumis rablók fellélegezhettek, ám mégsem hagyhatták el az áruház területét. A biztonsági kamerán ugyanis minden mozdulatukat nyomon követték. A gyanúsítottak kihallgatásuk során tagadták a bűncselekmény elkövetését, ám a bírósági tárgyaláson már beismerték tettüket. A gyorsított eljárás során igen szigorú ítéletet hozott az első fokon eljáró bíróság: J.G. Béla elsőrendű vádlottat, és M. István másodrendű vádlottat egyaránt 1 év 4 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. G. Anikó nyolc hónapos börtönbüntetését egy év próbaidőre felfüggesztették. Az (télét ellen mindhárman fellebbeztek. keként lett igazán közismert. Aktuálpolitikai témákról azonban jó ideje nem ad inteíjút. Gyakran utazik Szegedre Pokol Béla, a Szegedi Tudományegyetem Jogbölcselet és a Jogszociológia Tanszékének vezetője. Legutóbb, miután joghallgatóknak az amerikai jogelmélet mai irányzatairól tartott előadást, lapunk kérdéseire is válaszolt. - A rendszerváltás utáni egyik új intézmény, az Alkotmánybíróság jelentőségét néhányan úgy érzékeltették, hogy Magyarort szagon egy ideig „alkotmánybírósági kormányA határon túli magyar főiskolásoknak és egyetemistáknak adott ösztöndíjak feltételeinek szigoritásával próbálja elérni a kormány, hogy a diplomások visszatérjenek szülőföldjükre. Ennek érdekében még hazatérési támogatást is nyújt nekik a magyar állam. Ez év tavaszától csak azok a határon túlról érkezett magyar egyetemi vagy főiskolai hallgatók kaphatnak magyar állami ösztöndíjat, akik a számukra létrehozott Márton Áron Szakkollégium közreműködésével külön szerződést kötnek az oktatási minisztériummal. A május 31-éig aláírandó megállapodással, és benne az ösztöndíjak feltételeinek szigorításával a magyar kormány azt próbálja elérni, hogy a hazánkban diplomát szerzett határon túli magyarok visszatérjenek szülőföldjükre, és az ottani értelmiségi réteget gyarapítsák. Ezt a szándékot indokolja, hogy a Határokon Túli Oktatásért Apáczai Közalapítvány elnöke, Berényi Dénes akadémikus szerint a Magyarországon egyetemre járó határon túli magyar fiatalok közel kilencven százaléka formáról" kellett beszélni. - Nyugat-Európától eltérő módon szokatlanul nagy hatalmat vívott ki magának a magyar Alkotmánybíróság. Ezt nem zárta ki a testület működését szabályozó törvény, de lehetőségeit a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság is tovább tágította. A testület sok olyan esetet „alkotmányellenesnek" minősttett, amiről nincs szó az alkotmányban. Az Alkotmánybíróság a megalakulása utáni első három-négy évben egy sor olyan tézist mondott ki, mely a hatalmi ágak megosztása szerint értelmezte az tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőföldjére. A határon túli magyar hallgatók egy része a magyar állam által számukra biztosított - hétezer forintos alap- és 5-23 ezer forirttos kiegészítő - ösztöndíjjal végzi tanulmányait. A támogatási rendszer eredeti célja az volt, hogy az anyaország segítse elő a határon túli magyar közösségek értelmiségi utánpótlását, hiszen szinte valamennyi szomszédos országban jelentősen alulreprezentáltak a magyar diákok a felsőoktatásban. Szlovákiában például a magyarság tíz százalékos létszámához viszonyítva az egyetemisták között kevesebb mint öt százalék a magyar. A határon túli magyar szervezetek éppen ezért már a kilencvenes évek közepe óta ellenzik azt, hogy alanyi jogon, állami támogatással jöhessenek Magyarországra tanulni a határon túli fiatalok. A vissza nem térők miatt radikálisan korlátozták például a Romániából jövő ösztöndíjasok számát: az 1994-es hatszázzal szemben ebben a tanévben csak 269en vannak. Az eddigi gyakorlat szerint az itt tanuló határon túliakat nem kötelezték hazatérésre, ilyen értelmű nyilatkozatot csak elvétve írattak velük alá az őket támogatásalkotmányt. Pedig a parlamentarizmus nem a hatalmi ágak megosztásán nyugszik. Ez a jogállamiság és a demokrácia szempontjából elfogadhatatlan. - Milyen veszéllyel jár az alkotmánybírósági szerepkör túlvállalása? - Sok esetében egyetlen alkotmánybíró szavazatán múlott a döntés, az „igen" és a „nem" szavazatok például 6:5 arányban oszlottak meg. Holott egy-egy alkotmánybírósági döntés, lényeges kérdés esetén át tudja szabni az államszervezetet egy lecsitult, stabil társadalomban. Ha az az alkotmány, amit az Álra javasló határon túli szervezetek. Az új ösztöndíjszerződésnek viszont az egyik - a diákok egy része által sérelmezett - pontja az, hogy annak, aki bevándorlási, illetve állampolgársági kérelmet adott be, ha ösztöndíjas akar maradni, vissza kell vonnia a kérelmét. Az ösztöndíjszerződés másik, sokak szerint sérelmes pontja, hogy visszamenőleg engedélyeztetni kell a szak-, illetve egyetemváltást is, s így lesznek olyanok, akiknek választaniuk kell az ösztöndíj és az időközben felvett új szakjuk között. Ezzel a minisztérium csupán egy 1997 szeptembere óta hatályban lévő kormányrendeletnek ktván érvényt szerezni, amely rögzíti, hogy csak az ösztöndíjat adományozó egyetértésével lehet szakot vagy intézményt változtatni. Azok a diákok, akik elvesztik az ösztöndíjukat, elvileg csak költségtérítéses képzésben tanulhatnak tovább. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán testnevelést és szlovákot tanuló, Szlovákiából érkezett Pastorek Róbert szigorításként értékeli az ösztöndíjreformot. Mint mondja, az alapösztöndíjon felüli támogatást csak az kaphat, kotmánybíróság annak mond, s nem kell azt lefedezni mögöttes, írott szöveggel, akkor lényegében azt csinál a testület, amit akar. Ezzel szemben a világon mindenütt az az alkotmánybíróság feladata, hogy az írott alkotmány szövegét értelmezze. - E stílus miatt lett a testület oly tekintélyes? - Az Alkotmánybíróságnak mint testületnek mindenhol nagy a tekintélye. Ennek oka részben külsőségeken talár, az ítéletek kihirdetésekor jellemző hanghordozás múlik. Egy plurális világban, ahol mindenki harcol mindenkivel, az emberek elvárják, hogy legyen egy testület, amely eldönti helyettünk azt, amiben nem tudnak megegyezni. Természetes, hogy e „döntőszéki" szerep lényegében az Alkotmánybíróság helyzetéből következik. Épp ezért fontos, hogy az Alkotmánybíróság kösse magát a szöveghez. - Ugyanakkor az elmúlt kilenc-tíz évben az Alkotmánybíróság szinte azonossá váll a rendszerváltással. - A 80-as évek végén nagyobb lett volna a váltásigény: a hatalmi elit korábban domináló fölső rétegének lecserélését az Alkotmánybíróság megakadályozta. Ma már látszik, hogy egy nagyon radikális csere talán igazságosabb lett volna, de nem vitás, hogy nagyobb káosz, polgárháborús állapot alakulhatott volna ki. Tehát az Alkotmánybíróság visszametszette a rendszerváltást. Ez stabilitást adott az új rendszernek. Újszászi Ilona aki olyan szakot választ Magyarországon, amelyet például Szlovákiában nem tanulhatna. Ezért ő kénytelen megelégedni a havi hétezer forintos normatívával. A hazatérésre való ösztönzésről úgy véli, ha az ottani viszonyok hátrányos helyzetbe hozzák a magyarokat, akkor semmivel nem lehet rávenni a fiatalokat arra, hogy visszatérjenek szülőföldjükre. A Kárpátaljáról származó, a főiskolai karon magyar szakon tanuló Mindák József ellenben jigy érzi, az új ösztöndíjszerzódés semmivel nem teremt szigorúbb feltételeket, mint eddig. - A már diplomát szerzett fiatalok ezen túl is szabadon dönthetnek arról, hogy hazamennek-e vagy Magyarországon maradnak - véli József. A jelenlegi ösztöndíjreform nemcsak szigorával, de anyagi támogatással is arra próbálja rávenni a hallgatókat, hogy hazatérjenek. A szülőföldjére visszatérő magyar diplomás 30-150 ezer forintnyi egyszeri hazatérési támogatást kaphat, a magyar állam fizeti a diplomahonosítását, és ha elhelyezkedik, a magyar állami költségvetés egy évig fizetését is kiegészíti havi néhány ezer forinttal. Hegedűs Szabolcs Különösen védett tanúk Határon túli magyarok ösztöndíjreformja Fizetnek a hazatérőknek