Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám

SZOMBAT, 2000. MÁRC. 18. HAZAI TÜKÖR 7 Húszmillióra büntették Szegedet Szabálytalan konyhapénzek Pokol és az Alkotmánybíróság Visszametszett rendszerváltás? Pokol Bélának az egyetemi oktatatás marad a legkedvesebb foglalatossága. (Fotó: Schmidt Andrea) A Közbeszerzési Dön­tőbíróság húszmillió fo­rintra büntette meg Sze­ged város önkormányza­tát, míg Bartha László polgármesterre 150 ezer forintos bírságot rótt ki. A döntés jogerős, de felül­vizsgálati kérelemre le­hetőség van. Mint emlé­kezetes: a diákétkeztetés­re beérkezett pályázatok közül a város vezetése a Suli-Host Kft.-ét hirdette ki győztesnek. A verseny­társak azonban megtá­madták a tendert. A Közbeszerzési Döntőbí­róság (KBD) indoklásában ki­fejti: a város olyan pályázati dokumentációt készített, amely alapján a beérkezett tendereket képtelenség volt összehasonlítani. Információ­ink szerint ennek az lehetett az oka, hogy nem volt egyér­telmű a pályázat kiírása. Pél­dául a tároló konyha konkrét műszaki leírása nem volt hoz­záférhető a jelentkezők szá­mára. E nélkül hogyan tudott mégis győztes pályázatot ké­szíteni a Suli-Host Kft.? S kecskeméti székhelyű cég ügyvezető igazgatója, Mányi József szerint: - A konkurens cégek nem rendelkeztek más telephelyei­ken tároló konyhával, igy ta­pasztalattal sem, mi viszont igen. Az egyik vesztes, a szegedi székhelyű Novoback Kft. ügyvezető igazgatója, Varga László sérelmesnek tartja a tender kiírásának körülmé­nyeit, hiszen „mind az öten másképpen pályáztunk, mert nem voltak pontosan rögzítve a feltételek". Básthy Gábor egykori al­polgármester kérdést intézett a február 18-i közgyűlésen Bartha László polgármester­hez: miért nem szegedi céget bíztak meg a csongrádi me­gyeszékhely diákétkeztetésé­vel? A város első embere ak­kor azt felelte, hogy a helyi cégek formai és tartalmi hibák miatt estek ki a versenyből. A KBD szerint egyébként a No­voback valóban nem teljesí­tette időben hiánypótlási köte­lezettségét. A Közbeszerzési Döntőbí­róság pénzbírságot szabott ki, de nem semmisítette meg a pályázat eredményét — ez egyébként is ritkán fordul elő -, mivel már megkötötték a szerződést. A szegedi diákét­Budapest (MTI) A Pest Megyei Bírósá­gon először tárgyalnak olyan ügyben, ahol kü­lönösen védett tanúk vallomását használják fel; az új jogi intéz­ményről Szelényiné Ro­szik Erzsébet, a bíróság elnöke adott tájékozta­tást. A mind gyakoribbá váló súlyos bűncselekmények mi­att vált szükségessé a bün­tetőeljárási törvény módosí­tása, amely indokolt esetben (például zsarolási, emberölé­si ügyben) lehetővé teszi olyan tanúk meghallgatását, akiket sem a vádlott és védője, de még maga a bíró sem ismer - mondta el. Ko­rábban csupán a tanúk adata­ira - például lakcím - terjedt ki a titokvédelem, de meg kellett jelenniük a bíróságon, így fény derült kilétükre. Most egy külön e feladatra kijelölt bíró hallgatja meg a keztetést így április l-jétől a Suli-Host veszi át. - Nem örülünk, hogy ilyen ügy kapcsán közszájon forog a cég neve - ismeri el az ügy­vezető, aki azzal védekezik: a pályázati feltételek előre is­mertek voltak, és azokat min­denki elfogadta. Utólag nem sportszerű reklamálni. A győztes cégről a Bács­Kiskun megyei napilap, a Petőfi Népe írta január köze­pén, hogy „dinamikusan ter­jeszkedik dél felé". Ez annyit tesz, hogy a kiskunfélegyházi kenyérgyár megvásárlása után a Kistelek közétkeztetésére kiírt pályázatot nyerték el, áp­rilis elsejétől pedig Szegedet is sajátjuknak mondhatják. - Ésszerűen csak térségi szinten lehet a közétkeztetést megoldani - mondja Mányi József. - Csongrád megye több településén is meg sze­retnénk jelenni a közel­jövőben. Szeged diákétkeztetésére kiírt pályázat elnyerése hosszú évekre megalapozhat egy céget. A Suli-Host Kft. legkevesebb öt évre négyezer óvodás és nyolcezer általá­nos iskolás napi háromszori, nyolcezer középiskolás és ezerhatszázötven kollégista napi egyszeri étkeztetését vál­lalta. Az önkormányzat évi negyvenmillió forintért adta el a bérleti jogot. A Suli-Host ál­tal befizetett összeg egy ré­széből elvégezhetik a konyhá­ban szükséges felújításokat, míg a fennmaradó hányad a költségvetés bevételi oldalát gyarapíthatja. A KBD elmarasztaló ítéle­te kapcsán megkerestük Sze­ged város vezetőit. Végül dr. Medovárszki Évát, a költség­vetési és ellenőrzési osztály vezetőjét sikerült elérni, aki elmondta: jogértelmezési kü­lönbség van a döntőbíróság és az önkormányzat között. Hogy ez mit takar, azt nem árulta el, mert attól tart, így kevesebb esélyük lenne a fe­lülvizsgálati eljáráson. A bün­tetésekről szólva kijelentette: miután a várost a KBD a be­szerzési érték 30 százalékáig büntetheti, így a húszmillió forintos bírság 1,92 százalé­kosnak felel meg. Egy helyi rendelet szerint a polgármes­ter jogosult pályázatokat kiír­ni és szerződéseket aláírni. Amennyiben ezek kapcsán megbüntetik a várost, úgy őt is eléri a felelősségre vonás. Töth-Szenesi Attila különösen védett tanút, s ezen az eljáráson csak az ügyész vehet részt, más nem szerezhet tudomást kilétéről. A vallomást az ügyben soron lévő bírósági tárgyaláson fel­olvassák. A jelenleg tárgyalt ügyben - közölte a megyei bíróság elnöke - egy 1996 augusztusában Mogyoród közelében elkövetett gyil­kosság tetteseinek felderíté­sében veszik igénybe a külö­nösen védett tanúk vallomá­sát. Annak idején a kábítószer­terjesztéssel foglalkozó 23 éves Gózony Mihályt - alvi­lági körökben Olasz Misit ­egy erdőben több lövéssel ki­végezték. A négy gyanúsított közül két férfi ellen bizonyí­ték htján megszűnt az eljárás, de tavaly a bíróság pótnyo­mozást rendelt el, amelynek eredményeként most már emberölésért társtettesként kell majd felelniük. ítélet március 29-én vár­ható. A interneten szörföző az egyik magyar ke­resőprogramon a Pokol Béla név bepötyögése után 11351 „találat", azaz dokumentum kö­zött böngészhet. E „talá­latok" között a politika­tudomány válogatott bibliográfiája ugyanúgy szerepel, mint mondjuk a reggeli lapból ollózott vélemény. Ez, illetve a nagy „találat­szám" is jelzi: a politológus és jogtudós Pokol Béla politi­kusként, kisgazda ország­gyűlési képviselőként, az al­kotmányügyi bizottság elnö­Lebuktak a rágógumis rablók Munkatársunktól Március 12-én trükkösen szeretett volna 230 ezer fo­rint értékű rágógumit kihozni a Cora áruházból M. István, G. Anikó, és J. G. Béla. Méghozzá olymódon, hogy egy 12 darab literes, dobozos üdítőt tartalmazó kartondo­bozt felbontottak, kivették belőle az italos dobozok jó részét, és a fennmaradó hely­re gyömöszölték a rágógumi­kat. Amikor J. G. Béla a pénztárhoz tolta a bevásárló­kocsit, abban az üdítős-kar­tondobozon kívül csak egy fürt banán volt. A „vásárló" ki is fizette az üdítők és a banánok együttes értékét, amely csak töredéke a do­bozban rejtőzött rágógumik értékének. A rágógumis rab­lók fellélegezhettek, ám mégsem hagyhatták el az áruház területét. A biztonsá­gi kamerán ugyanis minden mozdulatukat nyomon kö­vették. A gyanúsítottak kihallga­tásuk során tagadták a bűncselekmény elkövetését, ám a bírósági tárgyaláson már beismerték tettüket. A gyorsított eljárás során igen szigorú ítéletet hozott az első fokon eljáró bíróság: J.G. Béla elsőrendű vádlottat, és M. István másodrendű vád­lottat egyaránt 1 év 4 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. G. Anikó nyolc hónapos börtönbünte­tését egy év próbaidőre fel­függesztették. Az (télét ellen mindhárman fellebbeztek. keként lett igazán közismert. Aktuálpolitikai témákról azonban jó ideje nem ad in­teíjút. Gyakran utazik Szegedre Pokol Béla, a Szegedi Tudo­mányegyetem Jogbölcselet és a Jogszociológia Tanszéké­nek vezetője. Legutóbb, mi­után joghallgatóknak az ame­rikai jogelmélet mai irányza­tairól tartott előadást, lapunk kérdéseire is válaszolt. - A rendszerváltás utáni egyik új intézmény, az Al­kotmánybíróság jelentő­ségét néhányan úgy érzé­keltették, hogy Magyaror­t szagon egy ideig „alkot­mánybírósági kormány­A hatá­ron túli magyar főiskolá­soknak és egye­temisták­nak adott ösztöndíjak feltételei­nek szigoritásával pró­bálja elérni a kormány, hogy a diplomások visszatérjenek szülő­földjükre. Ennek érde­kében még hazatérési támogatást is nyújt ne­kik a magyar állam. Ez év tavaszától csak azok a határon túlról érke­zett magyar egyetemi vagy főiskolai hallgatók kaphat­nak magyar állami ösztön­díjat, akik a számukra létre­hozott Márton Áron Szak­kollégium közreműködésé­vel külön szerződést kötnek az oktatási minisztérium­mal. A május 31-éig alá­írandó megállapodással, és benne az ösztöndíjak felté­teleinek szigorításával a magyar kormány azt pró­bálja elérni, hogy a hazánk­ban diplomát szerzett hatá­ron túli magyarok vissza­térjenek szülőföldjükre, és az ottani értelmiségi réteget gyarapítsák. Ezt a szándé­kot indokolja, hogy a Ha­tárokon Túli Oktatásért Apáczai Közalapítvány el­nöke, Berényi Dénes aka­démikus szerint a Magyar­országon egyetemre járó határon túli magyar fiatalok közel kilencven százaléka formáról" kellett beszél­ni. - Nyugat-Európától eltérő módon szokatlanul nagy ha­talmat vívott ki magának a magyar Alkotmánybíróság. Ezt nem zárta ki a testület működését szabályozó tör­vény, de lehetőségeit a Só­lyom László vezette Alkot­mánybíróság is tovább tágí­totta. A testület sok olyan esetet „alkotmányellenesnek" minősttett, amiről nincs szó az alkotmányban. Az Alkot­mánybíróság a megalakulása utáni első három-négy évben egy sor olyan tézist mondott ki, mely a hatalmi ágak me­gosztása szerint értelmezte az tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőföldjére. A határon túli magyar hallgatók egy része a ma­gyar állam által számukra biztosított - hétezer forintos alap- és 5-23 ezer forirttos kiegészítő - ösztöndíjjal végzi tanulmányait. A támo­gatási rendszer eredeti célja az volt, hogy az anyaország segítse elő a határon túli magyar közösségek értelmi­ségi utánpótlását, hiszen szinte valamennyi szomszé­dos országban jelentősen alulreprezentáltak a magyar diákok a felsőoktatásban. Szlovákiában például a ma­gyarság tíz százalékos lét­számához viszonyítva az egyetemisták között keve­sebb mint öt százalék a ma­gyar. A határon túli magyar szervezetek éppen ezért már a kilencvenes évek közepe óta ellenzik azt, hogy alanyi jogon, állami támogatással jöhessenek Magyarországra tanulni a határon túli fiata­lok. A vissza nem térők mi­att radikálisan korlátozták például a Romániából jövő ösztöndíjasok számát: az 1994-es hatszázzal szemben ebben a tanévben csak 269­en vannak. Az eddigi gyakorlat sze­rint az itt tanuló határon tú­liakat nem kötelezték haza­térésre, ilyen értelmű nyilat­kozatot csak elvétve írattak velük alá az őket támogatás­alkotmányt. Pedig a parla­mentarizmus nem a hatalmi ágak megosztásán nyugszik. Ez a jogállamiság és a de­mokrácia szempontjából el­fogadhatatlan. - Milyen veszéllyel jár az alkotmánybírósági sze­repkör túlvállalása? - Sok esetében egyetlen alkotmánybíró szavazatán múlott a döntés, az „igen" és a „nem" szavazatok például 6:5 arányban oszlottak meg. Holott egy-egy alkotmánybí­rósági döntés, lényeges kér­dés esetén át tudja szabni az államszervezetet egy lecsi­tult, stabil társadalomban. Ha az az alkotmány, amit az Ál­ra javasló határon túli szer­vezetek. Az új ösztöndíj­szerződésnek viszont az egyik - a diákok egy része által sérelmezett - pontja az, hogy annak, aki bevándorlá­si, illetve állampolgársági kérelmet adott be, ha ösz­töndíjas akar maradni, vissza kell vonnia a kérel­mét. Az ösztöndíjszerződés másik, sokak szerint sérel­mes pontja, hogy visszamenőleg engedélyeztetni kell a szak-, illetve egyetemvál­tást is, s így lesznek olya­nok, akiknek választaniuk kell az ösztöndíj és az időközben felvett új szak­juk között. Ezzel a minisz­térium csupán egy 1997 szeptembere óta hatályban lévő kormányrendeletnek ktván érvényt szerezni, amely rögzíti, hogy csak az ösztöndíjat adományozó egyetértésével lehet szakot vagy intézményt változtat­ni. Azok a diákok, akik el­vesztik az ösztöndíjukat, el­vileg csak költségtérítéses képzésben tanulhatnak to­vább. A Szegedi Tudomá­nyegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Ka­rán testnevelést és szlová­kot tanuló, Szlovákiából ér­kezett Pastorek Róbert szi­gorításként értékeli az ösz­töndíjreformot. Mint mond­ja, az alapösztöndíjon felüli támogatást csak az kaphat, kotmánybíróság annak mond, s nem kell azt lefedezni mö­göttes, írott szöveggel, akkor lényegében azt csinál a testü­let, amit akar. Ezzel szemben a világon mindenütt az az al­kotmánybíróság feladata, hogy az írott alkotmány szö­vegét értelmezze. - E stílus miatt lett a tes­tület oly tekintélyes? - Az Alkotmánybíróság­nak mint testületnek minden­hol nagy a tekintélye. Ennek oka részben külsőségeken ­talár, az ítéletek kihirdetése­kor jellemző hanghordozás ­múlik. Egy plurális világban, ahol mindenki harcol min­denkivel, az emberek elvár­ják, hogy legyen egy testület, amely eldönti helyettünk azt, amiben nem tudnak meg­egyezni. Természetes, hogy e „döntőszéki" szerep lényegé­ben az Alkotmánybíróság helyzetéből következik. Épp ezért fontos, hogy az Alkot­mánybíróság kösse magát a szöveghez. - Ugyanakkor az elmúlt kilenc-tíz évben az Alkot­mánybíróság szinte azo­nossá váll a rendszervál­tással. - A 80-as évek végén na­gyobb lett volna a váltás­igény: a hatalmi elit korábban domináló fölső rétegének le­cserélését az Alkotmánybíró­ság megakadályozta. Ma már látszik, hogy egy nagyon ra­dikális csere talán igazságo­sabb lett volna, de nem vitás, hogy nagyobb káosz, polgár­háborús állapot alakulhatott volna ki. Tehát az Alkot­mánybíróság visszametszette a rendszerváltást. Ez stabili­tást adott az új rendszernek. Újszászi Ilona aki olyan szakot választ Magyarországon, amelyet például Szlovákiában nem tanulhatna. Ezért ő kényte­len megelégedni a havi hé­tezer forintos normatívával. A hazatérésre való ösztön­zésről úgy véli, ha az ottani viszonyok hátrányos hely­zetbe hozzák a magyarokat, akkor semmivel nem lehet rávenni a fiatalokat arra, hogy visszatérjenek szülő­földjükre. A Kárpátaljáról származó, a főiskolai karon magyar szakon tanuló Min­dák József ellenben jigy ér­zi, az új ösztöndíjszerzódés semmivel nem teremt szi­gorúbb feltételeket, mint eddig. - A már diplomát szerzett fiatalok ezen túl is szabadon dönthetnek arról, hogy hazamennek-e vagy Magyarországon ma­radnak - véli József. A jelenlegi ösztöndíjre­form nemcsak szigorával, de anyagi támogatással is arra próbálja rávenni a hall­gatókat, hogy hazatérjenek. A szülőföldjére visszatérő magyar diplomás 30-150 ezer forintnyi egyszeri ha­zatérési támogatást kaphat, a magyar állam fizeti a dip­lomahonosítását, és ha el­helyezkedik, a magyar álla­mi költségvetés egy évig fi­zetését is kiegészíti havi néhány ezer forinttal. Hegedűs Szabolcs Különösen védett tanúk Határon túli magyarok ösztöndíjreformja Fizetnek a hazatérőknek

Next

/
Thumbnails
Contents