Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-14 / 62. szám

KEDD, 2000. MÁRC. 14. UNIVERSITAS 9 Az agykutatás hete Szabó Gábor a gazdasági kapcsolatokért felel Távlati cél a műszaki kar Dr. Szabó Gábor rektorhelyettes: A felhasználókat be kell vonni az egyetemi döntésekbe. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Az agykutatás európai he­téhez kapcsolódik az a tudo­mányos ülés, amelyet március 17-én, pénteken délután fél négytől tartanak az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsá­gának székházában. Az ülést dr. Telegdy Gyula akadémi­kus, az MTA orvosi osztályá­nak elnöke vezeti. A tanács­kozáson szó lesz az agy- és testműködés alvás alatti har­monizációjáról, az agy vérel­látásáról és vizsgálatának mo­dem módszereiről, valamint a fájdalom neurobiológiájáról. Míg hazánkban a vál­lalkozásoktól származó támogatás csupán egy­harmadot teszi ki a ku­tatásra fordítható költsé­geknek, addig a világ fejlett országaiban a gazdaság kétharmad arányban járul hozzá anyagilag a tudományos fejlesztésekhez. Az MTA főtitkárhelyettese szerint az az ország, amely nem költ elég pénzt tudomá­nyos kutatásokra, a har­madik világ szintjére süllyed. - Az akadémia nem győz­tesen került ki a rendszervál­tásból: mind a kutatásra for­dítható támogatás, mind a kutatói létszám csökkent ­jelentette ki a magyar tudo­mány állapotának az elmúlt tíz év alatt bekövetkezett vál­tozásait összegezve Meskó Attila, az MTA főtitkárhe­lyettese, aki a Szegedi Tudo­mányegyetem tanárképző fő­iskolai karán szervezett köz­művelődési konferencia ven­dége volt. A főtitkárhelyettes hangsúlyozta, hogy az az or­szág, amely nem költ elég pénzt tudományos kutatások­ra, a harmadik világ szintjére süllyed. Szerinte legalább 8­9 milliárd forinttal több pénzre lenne szüksége az akadémiának újabb kutatóin­tézetek alakításához, infrast­rukturális és könyvtár-fej­lesztésekhez, illetve a tudo­mányos ösztöndíjak bővíté­séhez. Meskó Attila úgy véli, a kutatáshoz elválaszthatatla­nul hozzátartozik a felsőok­tatás, amelyben jelenleg or­szágszerte 139 akadémiai kutatócsoport működik. Az MTA szándéka, hogy ezek száma növekedjék, illetve in­dokolt esetekben egyes cso­portokat kutatóintézetté át­alakítsanak át. A tudós testület főtitkár­helyettese előadásában is­mertette a magyar és a fejlett Az ülésen a Szegedi Tudomá­nyegyetem Altalános Orvos­tudományi Kara élettani inté­zetének oktatói - dr. Benedek György, ifi. dr. Obád Ferenc és dr. Jancsó Gábor egyetemi tanárok, dr. Bari Ferenc egyetemi docens és dr. Ko­vács Gyula egyetemi adjunk­tus - tartanak előadásokat. Új munkabizottság jön lét­re a Szegedi Akadémiai Bi­zottságon belül. A kemomet­ria és molekulamodellezés munkabizottság március 16­án, csütörtökön 15 órakor tartja alakuló ülését. országok tudományos életé­nek néhány jellemzőjét. Eb­ből kiderül, hogy a hazai ku­tatások forrásainak 54,7 szá­zalékát teszi ki az állami költségvetésből kapott támo­gatás, míg a vállalkozások ráfordítása 37,7 százalékra rúg, a fennmaradó rész első­sorban pályázatokból szár­mazik. A kutatók életkor szerinti összetételében bekö­vetkezett változásra jellem­ző, hogy míg a 29 évesnél fi­atalabb kutatók száma felére csökkent 1982 óta, addig a 60 év felettiek kétszer annyi­an vannak, mint 18 esztendő­vel ezelőtt, vagyis a fiatalok nagy része otthagyja a meg­felelő perspektívával nem kecsegtető tudományos pá­lyát. A világ legfejlettebb, az OECD-ben tömörülő orszá­gai közül az Egyesült Álla­mok költi a legtöbb pénzt tu­dományos kutatásokra: az er­re fordított évi 211,9 milliárd dollár Magyarország nemzeti jövedelmének ötszöröse. Eb­ből az összegből azonban csupán 73,6 milliárd dollárt tesz ki az állami támogatás, vagyis a kutatás-fejlesztési költségek kétharmadát a vál­lalkozási szféra vállalja ma­gára. A kutatásra fordított pénz mennyiségét tekintve az Egyesült Államokat Ja­pán, Németország, Francia­ország és Nagy-Britannia kö­veti. Ha azonban az egy főre jutó kutatási ráfordítást vesszük figyelembe, akkor a listavezető USA mögé olyan államok is felzárkóznak, mint Svédország, Finnor­szág, Dánia vagy Hollandia. Meskó Attila szerint a ma­gyarországi tudományos élet jellemzőinél jobb mutatókkal rendelkező Európai Unióban is erősödik a félelem az Egyesült Államok és Japán technológiai fölénye miatt, s igyekeznek felzárkózni ezek­hez az országokhoz. Hegedűs Szabolcs A Szege­di Tudo­mányegye­tem szer­vezeti és működési szabályza­tának ér­telmében az agrár- és egészségügyi centrumok vezetői egyben rektorhe­lyettesi feladatokat is el­látnak. Szabó Gábor, az élelmiszeripari főiskolai kar főigazgatója, az ag­rárcentrum igazgatója rektorhelyettesként a gazdasági és közszférá­val való kapcsolattartá­sért felel. Fontos feladata lesz a műszaki képzés bő­vítésének koordinálása is. Az Universitas Egyesülés elnökeként lettem tagja a sze­gedi vállalat- és intézményve­zetők társaságának, de - te­kintettel arra, hogy az élelmi­szeripari főiskolai karnak év­tizedek óta szoros kapcsolata van a gazdasági szférával ­ettől függetlenül is szakmai és baráti szálak fűznek jó néhány helyi cég vezetőihez - magya­rázza új feladatkörét Szabó Gábor. A SZÉF főigazgatója a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyetteseként a gazda­sági és közszférával való kap­csolattartásért felel. Mint mondja, ebbe szinte minden beletartozik, a helyi, regioná­lis és országos szervezetektől az ipari vállalatokon át a szol­gáltatókig. Szabó Gábor egy­részt azt vállalta, hogy e szfé­ra felé közvetíti az egyetem stratégiáját, másrészt a szak­embereket bekapcsolja azok­ba a döntésekbe, amelyekben részvételük indokolt és hasz­nos lehet. - Nyugat-Európá­ban az egyetemi tantervek ki­dolgozásában, az új képzések tartalmának meghatározásá­ban komoly szerepet vállal a felhasználói oldal, vagyis azok a vállalatvezetők, akik a Munkatársunktól Átadták a Szegedi Tu­dományegyetem által meghirdetett országos középiskolai kémiai fel­adatmegoldó verseny dí­jait. Elismerésben része­sültek azok is, akik a kí­sérleti fizikai versenyen értek el helyezést. A Szegedi Tudományegye­tem Kémiai Tanszékcsoportja „VegyÉsztorna" címmel ez évben már második alkalom­mal szervezett országos kémi­ai feladatmegoldó versenyt középiskolásoknak. Az elmúlt végzett hallgatókat alkalmaz­ni fogják. Ez teljesen logikus, hiszen ók tudják megmonda­ni, milyen tudással, készsé­gekkel, képességekkel rendel­kező szakemberekre van szükségük. A kereteket termé­szetesen mindig a felsőoktatá­si intézmények határozzák meg, de azok tartalommal va­ló kitöltésénél közösen hoz­zák a döntéseket - mondja a főigazgató. A rektorhelyettes egyik fontos feladata a felsőfokú műszaki képzés bővítésének koordinálása. Ezt a munkát is a felhasználói szféra bevoná­sával kívánja végezni, így már fel is vette a kapcsolatot az érintett szervezetekkel. Az urbanisztikai, az építéstudo­mányi egyesületek, a mérnö­ki, az építész és az iparkamara megyei szervezeteit kérte fel arra, határozzák meg a mű­szaki képzés bővítésének le­hetséges irányait. Az egyesü­letek és a kamarák véleménye félév során öt fordulóban ha­vonta tíz számítási feladatot kellett a résztvevőknek meg­oldani, és az eredményeket postán beküldeni. A verseny sikerét mutatja, hogy abban 68 középiskola 164 tanulója vett részt, ami harminc száza­lékkal több, mint tavaly. A verseny elsó tíz helyezettje pénzjutalomban részesült. Az elsó helyet és az ezzel járó huszonötezer forintot ez év­ben is az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, Benkő Zoltán szerezte meg 98 százalékos teljesítménnyel. A diákok felkészültségét mutat­szerint elsősorban település­fejlesztési és -üzemeltetési, biológiai, épttő, valamint kör­nyezetmérnökökre, ezen kívül mérnök-informatikusokra és műszaki tanárokra lenne szüksége a régiónak. Minden szakmai szervezet egyetért abban, hogy az általános (régi nevén civil) mérnökképzés le­hetne a fejlesztés kiinduló­pontja. Ezek olyan, általános műszaki alapképzettséggel, valamint gazdasági, jogi, me­nedzseri ismeretekkel rendel­kező szakemberek, akik bár­milyen mérnöki feladatot el tudnak látni, adott esetben megfelelő szakirányú tovább­képzéssel. - A távlati cél egy önálló műszaki kar létrehozása, hi­szen csak így biztosítható, hogy a szakemberek itt ma­radjanak a régióban - mondja Szabó Gábor. - Először azon­ban a jelenlegi főiskolai kép­zést kell megerősíteni, majd el kell indítani az új főiskolai, ja, hogy még a huszonötödik helyezett is 74 százalékos tel­jesítményt ért el. A pénzjutal­makat Széchenyi Professzori­ösztöndíjukból ajánlották fel a kémiai tanszékcsoport okta­tói. A verseny az őszi félév­ben folytatódik. Díjakat és okleveleket kap­tak azok az általános és kö­zépiskolás diákok is, akik a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszéke, az Eötvös Loránd Fizikai Társu­lat és a Délmagyarország által meghirdetett, .Játsszunk fizi­kát - Jedlik nyomában" elne­vezésű, kísérleti feladatokból egyetemi szakok akkreditá­cióját. Az alapképzés mellett fontosak a szakirányú tovább­képzések is; a szakmai szer­vezetek elsősorban cégvezető mérnökök, műszaki ellen­őrök, minőségbiztosítási, in­gatlangazdálkodási és -forgal­mazási, valamint biztonság­technikai szakemberek oktatá­sára tartanak igényt. A szük­séges humánerőforrást, vagyis az oktatói gárdát a természet­tudományi, jogi, gazdaságtu­dományi, élelmiszeripari ka­rok együttműködésével, külső szakemberek bevonásával és meghívott előadókkal lehet biztosítani - fejti ki a rektor­helyettes. - A sokoldalú, ma­gas színvonalú műszaki kép­zés megvalósítása nemcsak a felsőoktatás szempontjából fontos. A jól felkészült szak­emberek vonzóbbá tehetik a régiót az ipari befektetők szá­mára is - szögezi le Szabó Gábor rektorhelyettes. Kecxer Gabriella álló versenyen vettek részt. Elsó helyezést ért el Papp Dániel 7. osztályos és Tátrai Dávid 9. osztályos tanuló. Második lett Mathesz Anna (8. o.) és Naphegyi László (7. o.). Harmadik helyen végzett Hajas Krisztina (10. o.). Di­cséretben részesült Bernula Péter (6. o.), Farkas Márta (8. o.), Papdi Bence (8. o.) és Marijity Tijana (6. o.). Rész­letes és igényes leírásaikért különdíjat érdemelt Bartha Zsolt (11. o.), Bartha Sza­bolcs (9. o.) és Kertész Gábor Gyula (11. o.), akik Erdélyből küldték megoldásaikat. Kinevezések az egyetemen Munkatársunktól Egyetemi és főiskolai tanári kinevezésekről, tanszékvezetői megbí­zásokról döntöttek a Szegedi Tudományegye­tem tanácsának tagjai a múlt héten. A Szegedi Tudomány­egyetem legfőbb döntéshozó testülete, az intézményi ta­nács az elmúlt héten támo­gatta a következő oktatók egyetemi tanári kinevezését: az általános orvostudományi karon dr. Palkó András (ra­diológiai klinika), dr. Bárt­fai György (szülészeti és nő­gyógyászati klinika); a böl­csészettudományi karon dr. Szajbély Mihály (klasszikus magyar irodalmi tanszék), dr. Pálfy Miklós (francia nyelvi és irodalmi tanszék), dr. Agel Vilmos (német nyelvészeti tanszék); a ta­nárképző főiskolai karon dr. Nagy János és dr. Galgóczi László (magyar nyelvi tan­szék), dr. Galambos Gábor (számítástechnikai tanszék); a mezőgazdasági főiskolai karon dr. Szúcsné dr. Péter Judit (takarmányozástani tanszék); a szegedi élelmi­szeripari főiskolai karon dr. Kispéter József (élelmiszer­ipari műveletek és környe­zettechnikai tanszék), dr. Kovács T. Erzsébet (élelmi­szertudományi tanszék); a természettudományi karon dr. Kovács Kornél (biotech­nológiai tanszék), dr. Maróy Péter (genetikai és moleku­láris biológiai tanszék), dr. Krisztin Tibor (halmazelmé­leti és matematikai logikai tanszék); a zenekonzervató­riumban Weninger Richárd (kamarazene tanszék), Sze­csődi Ferenc (vonós tan­szék), Huszár Lajos (zeneel­méleti tanszék). Egyetemi tanári kineve­zésével együtt tanszékveze­tői megbízást is kapott az ál­talános orvostudományi ka­ron dr. Szabó Gyula (kór­élettani intézet), dr. Strausz János (tüdőgyógyászati tan­szék), dr. Pokorny Gyula (reumatológiai tanszék). To­vábbi jogviszonyban alkal­mazott egyetemi tanári kine­vezést szavazott meg a ta­nács az állam- és jogtudo­mányi karon oktató dr. Tró­csányi László (alkotmányjo­gi tanszék), dr. Martonyi Já­nos (nemzetközi magánjogi tanszék), dr. Paczolay Péter (politológiai tanszék), vala­mint a bölcsészettudományi karon oktató dr. Trogmayer Ottó (régészeti tanszék) ese­tében. Az egyetemi tanács úgy döntött, támogatja az alábbi oktatók főiskolai tanári ki­nevezését: a tanárképző fő­iskolai karon dr. Tóth Szer­gej (alkalmazott nyelvészeti tanszék), dr. Máté-Tóth András (alkalmazott társa­dalomismereti tanszék), Szabady Józsefné dr. (ének­zene tanszék), Baráthné dr. Hajdú Ágnes (környezettu­dományi tanszék), dr. Sán­dor Klára (magyar nyelvi tanszék), Forgácsáé dr. Drahota Erzsébet (német nyelvi és irodaimi tanszék), dr. Benkő Zsolt (technika tanszék), dr. Zakar Péter (történettudományi tan­szék); a mezőgazdasági fő­iskolai karon Gazdagné dr. Torma Mária és dr. Molnár Imre (növénytermesztéstan! és kertészeti tanszék). A ki­nevezések július elsejétől érvényesek. Dr. Szabó Gá­bor pedig március elsejével kapott tanszékcsoport-veze­tői megbízást (TTK fizikus tanszékcsoport). Kísérlet a fizikateremben. A tudományos pálya a tizenévesek szemében vonzóbb, mint az egyetemet végzett fiatalok között. (Fotó: Miskolczi Rctbert) A Szegedi Tudomány­egyetem Bölcsészettudo­mányi Karának Történeti Intézete fájdalommal tu­datja, hogy Székely Lajos nyugalmazott docens már­cius 7-én, hetvennyolc esz­tendős korában elhunyt. 1950-tól csaknem negyven éven át az egyetemes tör­téneti, illetve az új- és leg­újabb kori egyetemes tör­téneti tanszék oktatója­ként tanította a történész generációk hosszú sorát. Ifjúsága, felnőtt, aktív éle­te egybeesett a 20. századi magyar történelem viha­ros, sokféle változást ma­Elhunyt Székely Lajos gával hozó korszakaival. Egyetemi tanulmányait 1942-ben Budapesten kezdte meg történelem­földrajz szakon, Észak­Erdély visszacsatolása után a Kolozsvári Egyete­men folytatta, hogy aztán a háború után itt, Szege­den fejezze be. A „fényes szelek" azon nemzedéké­hez tartozott, akik számos csalódásuk és a realitások ellenére is hűek maradtak ifjúságuk ideáljaihoz. 1957-74-ig vezette az új­és legújabb kori egyete­mes történeti tanszéket, két évig pedig, 1958 és 1960 között, az egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese volt. Tudományos munkás­sága szűkebb pátriája, Békés és Csongrád megye modern kori történetére irányult. Ma is érvényes munkájában a viharsarki Haan Lajos történetírói pályáját rajzolta meg. Ta­nári, oktatói tevékenysé­gére mindig is nagy gon­dot fordított, igényes elő­adásait szemináriumait hallgatói szívesen látogat­ták. Oktatói munkájának összegzéseként írta meg a francia forradalom, illet­ve az Egyesült Államok 1783-1877 közötti törté­netét összefoglaló egyete­mi jegyzeteit. Vizsgáiról mindmáig fennmaradt le­gendák születtek. Emlé­két megőrizzük. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete Tudomány a rendszerváltás idején Kevesebb a fiatal kutató Középiskolásokat díjaztak Természettudományi észtorna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents