Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-14 / 62. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 16. BELFÖLD 3 Parlamenti bizottságok a Tisza menti településekről Katasztrófa sújtotta terület? Áradás a Tiszán A gazdasági bizottság a Tisza sorsáról is tárgyalt. (MTI Telefotó: Rózsahegyi Tibor) m jegyzet Dunának, Oltnak egy a szennye Tja a Vöröstorony-szorosban az ember az Oltba dugja a Ll karját - leszárad, olyan mocskos a Duna 670 kilomé­ter hosszú, 23 700 négyzetkilométer vlzgyűjtőteriiletü bal ol­dali mellékfolyója. Az persze bennünket nem vigasztal, hogy a romániai iparkodás otthon is épp úgy szennyez, mint külföldön. Rövid időn belül Romániából a harmadik nagy szennyár érkezett hozzánk: a ciánozás után a Kraszna közvetítésével piros ruhafestéket is kaptunk, most pedig nehézfémeket. Nem tudjuk, hogy a Ceausescu-időkben, amikor a környe­zetrombolás Romániában az állampolitika rangjára emel­kedett, érkeztek-e nehézfémek Magyarországra, s ha igen, azóta milyen mértékben fejtették ki a hatásukat? A Magyarországon szennyező, és bírságot a viszonylag gyönge hazai jogszabályok bágyadt tarifái szerint fizető vál­lalatok tavaly mintegy másfélmilliárd forint büntetést per­káltak le az államnak. Környezetvédelmi szakemberek sza­badidejükben számításokat végeznek, hogy ha a ciánozó Aurul Magyarország területén volna, mennyi büntetést kel­lene fizetnie? A számla eléri a huszonötmilliárd forintot. Ezzel szemben, ha a realitások világában akarunk ma­radni - húszmillió lábbal állva a valóság talaján -, azt a kérdést kell föltennünk magunknak: mennyit tudunk Ro­mániának fizetni azért, hogy ipari szennyvizeit ne engedje tisztítatlanul a folyókba? Ami történt - s történik: ökológiai és nemzetközi jogi ka­tasztrófa. Megmutatja, hogy a nagyképűen pöffeszkedő uni­ók, elnökök teljesen tehetetlenek, mihelyt igazi baj van. Ha nem „csak" a háborús bűnök volnának emberiségellene­sek, hanem Brüsszelben - a felügyeletét ellátó miniszterrel együtt -azt a vezérigazgatót is negyvenöt évre lehetne ítél­ni, akinek az üzeme kiirtja egy folyó élővilágát, talán vál­tozna a helyzet. Addig is nagy kérdés, hogy mit érnek ma a magányos nemzetállamok a nemzetek fölötti vállalatóriá­sokkal, az olykor néhány cégbe tömörült iparágakkal szem­ben? A multik szeretik a posztkommunista országokat, mert itt kapnak hosszú időre adókedvezményt, itt várja őket ol­csó munkaerő: itt a legnagyobb a hasznuk. Ha pedig olyan országot találnak, ahol még a környzetvédelemre se kell költeniük, mert az ország nélkülük is szennyez, ott egyene­sen imádnak lenni. így találta meg Romániát az ausztrál aranyásó, és vetette be azt az alacsony költségű, nagy rom­boló hatású eljárást, amellyel a meddőket is érdemes kiter­melni, és amelyet épp azért, mert a környezetre rendkívül ártalmas, már szinte sehol a világon nem alkalmaznak. Tamás feljelentette Karsait DM/DV-információ A Maroson levonuló ár­hullám hatására erős az ár­adás a Tisza alsó szakaszán is - közölte az Alsó-Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság ügyeletese. A jelenlegi napi fél méter körüli áradási ütem valószínűleg a következő na­pokban is megmarad. A szá­mítások alapján Szegednél az alsó rakparti út várhatóan szerdától víz alá kerül. A szakemberek szerint a hét végén az alsó tiszai vízállá­sok elérik az elsőfokú ké­szültségi szintet. Békés millenniumi emlékműve Szarvas (MTI) Szarvason június 10-én tartják meg Békés megye millenniumi napját, a válto­zatos és látványos műsor legjelentősebb eseménye a Körös-parti emlékmű lelep­lezése lesz. A szarvasi Káka­foki-holtág szélén kap helyet Mihály Gábor Munkácsy-dí­jas szobrászművész alkotása, amely a Hartvik-legenda azon jelenetét ábrázolja, amelyben a két arkangyal, Gábriel és Mihály a leve­gőben hozza a magyar Szent Koronát. A Körös-parton a tíz méter magas, rézleme­zekkel borított oszlop tetején helyezik el a szoborkompo­zíciót. Ú| orvosi rendelő Sárbogárd (MTI) Példaértékűnek nevezte Gógl Árpád egészségügyi miniszter azt, ahogyan a sár­bogárdi önkormányzat fel­építette a város alsótöbör­zsöki részén a kizárólag ön­kormányzati forrásból meg­valósított új, orvosi rendelőt. A felnőtt és gyermek ren­delőt, valamint a tanácsadó helyiségeket is magába fog­laló épületet hétfőn avatta fel az egészségügyi tárca ve­zetője. Az épület hat év alatt készült el, s megvalósítása 45-50 millió forintba került. Az építést a környéken élők munkájukkal segítették. Ez újabb bizonyítéka a közös­ség erejének - hangsúlyozta a rendelőt felavató egészség­ügyi miniszter. Védekeznek Gyula (MTI) A Körösök mentén hétfőn még mindig harminckét ön­kormányzat tartott fönn bel­vízvédelmi készültséget s két helységben, Kondoroson és Kétsopronyban továbbra is a legsúlyosabb, harmadfo­kú a védekezés - közölte a Körös-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság (a Kövizig). A tér­ségben védekezni kénysze­rülő települések közül hét másod-, huszonhárom pedig első fokú készültséget tart fönn. A gyulai vízügyi igaz­gatóság tizenhat szivattyúte­lepet üzemeltet, ezek egy nap alatt 1,6 millió köbméter belvizet emeltek a csator­nákból a folyókba. A vizek mielőbbi levezetése érdeké­ben a Kövizig öt kotrógépe távolítja el a csatornákból a vízfolyást gátló akadályokat. A Körösök mentén hétfőn 13 ezer 350 hektár földterü­let (javarészt vetés és szán­tó) volt továbbra is víz alatt, a csökkenés egy nap alatt 350 hektár. Budapest (MTI) Az Országgyűlés gaz­dasági bizottsága hétfői ülésén támogatta a kör­nyezetvédelmi bizottság­nak azt a javaslatát, amely szerint a kor­mánynak katasztrófa sújtotta területté kellene nyilvánítania a Szamos és a Tisza cianid- és ne­hézfém-szennyezéssel érintett szakaszait. Illés Zoltán, a környezet­védelmi testület ftdeszes el­nöke elmondta: az államház­tartási törvény és az EU sza­bályai szerint így jelentősebb pénzügyi források nyílhatná­nak meg a károk elhárítására. Az országgyűlési határozati javaslat szerint a kormány­nak felül kellene vizsgálnia a szomszédos országokkal ki­dolgozás alatt álló vagy mó­dosítást igénylő kétoldalú nemzetközi környezetvédel­mi és vízügyi egyezménye­ket. - Ezek során a kormány törekedjen arra, hogy az érintett államok vállaljanak felelősséget mindazon kör­nyezeti károk megtérítéséért, melyeket a területükön lévő szennyező forrás más állam környezetében okoz - kezde­ményezi a javaslat. Az előterjesztés felkéri a A negyedik magyar­román jogásztalálkozót - melynek témája az ál­lamigazgatási eljárás és a kisebbségi jogok ­tegnap Dávid Ibolya, a magyar és Valeriu Stoi­ca, a román igazság­ügy-miniszter nyitotta meg. Mivel azonban mindig az a legfonto­sabb téma, ami a legak­tuálisabb, a szegedi ta­nácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón a két igazságügy-mi­niszter a Tiszát ért szennyezés jogi vonat­kozásairól is véleményt mondott. A magyar-román jogász­találkozók eddigi történetét Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter sajtótájékoztatón fog­lalta össze. Megtudtuk: e ta­nácskozás különlegessége, hogy vasárnap a szegedi színház balett előadását meg­tekintette a két miniszter is, majd együtt emlékeztek meg a Tisza szomorú sorsáról; hétfőn pedig - rövid város­nézést követően - főiskolai hallgatók előtt a román igaz­ságügy-miniszter Eminescu­ról, Dávid Ibolya pedig Ju­hász Gyuláról tartott elő­adást. Az európai újjáépítésben fontos szerepe van a jogá­szoknak - hangsúlyozta Va­leriu Stoica a jogásztalálko­zót megnyitó beszédében. Az egyik alapjog: a megfelelő környezethez való jog - je­lentette ki a román igazság­ügy-miniszter a konferenciá­hoz kötődő sajtótájékoztatón. A kommunizmus időszaká­nak szomorú öröksége, hogy az ökológiai szabályok pap­íron maradtak, nem valósul­tak meg. Ezért következhet­tek be például az utóbbi he­tek sajnálatos ökológiai ka­tasztrófái. Környezetszeny­nyezés esetén a megoldást kormányt, hogy kezdemé­nyezzen tárgyalásokat a szomszédos országokkal a határokon átteijedő szennye­zések feltérképezésére, és dolgozzanak ki közös prog­ramokat a potenciális ve­szélyforrások kiküszöbölésé­re, amelyekhez keressenek európai uniós és egyéb nem­zetközi finanszírozási le­hetőségeket. A javaslat indítványozza, hogy február l-jét - a cianid­dal szennyezett víztömeg Magyarországra történő ér­nem a kölcsönös vádasko­dás, hanem a két kormány közös fellépése jelentheti, ami a felelősség megállapítá­sából, a károk felméréséből, a megelőzéshez vezető út, például a potenciális ve­szélyforrások beazonosításá­ból áll össze. A jognak - Va­leriu Stoica szerint - meg­előzési, diagnosztizálási és büntető eszközként is jelentős a szerepe. Fontos azonban az országok közötti jó partneri kapcsolat, amihez hozzájá­rulnak a szegedihez hasonló szakmai rendezvények. A belső környezetvédelmi tör­kezésének napját - nyilvánít­sák a Tisza Élővilágának Emléknapjává. Kovács Kálmán (SZDSZ), a gazdasági bizottság alelnö­ke Lotz Károllyal (SZDSZ) arra tett javaslatot, hogy a közbeszerzéseket vizsgáló bizottsággal együtt vizsgál­ják meg: megengedhető-e közbeszerzési eljáráson kívül megbízni cégeket autópálya­építéssel. Tímár György (FKGP) azt indítványozta, hogy a gazda­sági bizottság kérjen véle­vények felülvizsgálata, a kollektív biztosítási rendszer bevezetése hasznos lenne ­válaszolt újságírói kérdésre a román igazságügy-miniszter -, a gazdasági társaságok környezetvédelmi magatartá­sán pedig sürgősen változtat­ni kell. A ciánszennyezésért okolható cég ellen Romániá­ban büntetőeljárás indult, en­nek lezárását követően álla­pítható meg a felelősség. Nem politikai, hanem szakmai ügynek kell tekinteni a Tiszát az utóbbi néhány hétben ért három szennyezés következményeit - a környe­ményt az alkotmányügyi és jogi bizottságtól, mivel sze­rinte ezzel kapcsolatban jog­szabály-értelmezési problé­mát kell tisztázni. A bizottság végül csak az utóbbi a javaslatot támogat­ta. Latorcai János, a bizott­ság ftdeszes elnöke elmond­ta, hogy három hét múlva meghallgatják Katona Kál­mán közlekedési, valamint Járai Zsigmond pénzügymi­nisztert az autópálya-finan­szírozással összefüggésben. zetvédelemben ugyanúgy, mint a jog területén egy eset­leges per kapcsán. Ez a véle­ménye Dávid Ibolyának. A történtek szerinte arra hívják föl a figyelmet, hogy a ki nem számítható ár- és belvíz miatt szükséges a folyók, kü­lönösen a Tisza vízgyűjtő medencéjében a fokozott veszéllyel járó üzemek műkö­désénekfelülvizsgálata a biz­tonság szempontjai alapján. A magyar igazságügy-mi­niszter bízik abban, hogy a román kormány megteszi a szükséges lépéseket. Hang­súlyozta: az Európai Unió egyik legfontosabb alapérté­ke a környezetvédelem, amit — jövőnk szempontjából — Magyarországnak és Romá­niának is tiszteletben kell tartania. A konferencia fő témájá­ról, a kisebbségek anyanyelv használatáról Dávid Ibolya elmondta: mi, magyarok nyugodt lelkiismerettel ál­lunk az ilyen megmérettetés elé. Magyarországon ugyanis a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem ér­het hátrány az államigazgatá­si eljárásban; a fordítás, a tolmácsolás többletköltségét az állam fedezi. Magyaror­szág 1995-ben ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, valamint a nemzeti kisebbsé­gek védelméről szóló keret­egyezményt. „Mindent meg­teszünk, hogy mindennek ér­vényt szerezzünk - jelentette ki Dávid Ibolya mint a ki­sebbségi ügyekért is felelős miniszter -, s kérjük és el­várjuk, hogy ugyanezt min­den olyan ország megtegye, ahol magyar kisebbség él." Újságírói kérdésre vála­szolva elhangzott: a követ­kező magyar-román jogász­találkozón téma lehet a kör­nyezetvédelemre vonatkozó szabályok áttekintése. Ú|szásxi Ilona Budapest (MTI) Tamás Károly, a Föld­művelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium köz­igazgatási államtitkára nagy nyilvánosság előtti rágalma­zásért és becsületsértésért feljelentette Karsai József battonyai gazdálkodót. Tamás Károly közölte: a feljelentést azért tette, mert a Békés megyei gazda az MTV március 10-én sugár­zott Naprakész műsorában azt állította, hogy az állam­titkár „szemen szedett ha­zugságokat" ad elő az agrár­támogatásokról szóló fóru­mokon. Ugyanebben a mű­sorban Karsai József az ag­rárköltségvetésből „eltűnt" 10 milliárd forinttal kapcso­latban hamisítással vádolta az agrártárcát. Nagybani piaci árak Termény Dorozsmai piac Szentesi Árpád piac Alma 70-90 Ft/kg 90-130 Ft/kg Banán 170 Ft/kg 190 Ft/kg Burgonya 22-24 Ft/kg 30-40 Ft/kg Citrom 170 Ft/kg 187 Ft/kg Dióbél 850 Ft/kg 880-1000 Ft/kg Fokhagyma 200 Ft/kg 210-220 Ft/kg Grapefruit 190 Ft/kg 190 Ft/kg Gyökér 350 Ft/kg 200-260 Ft/kg Karalábé 40-50 Ft/db ­Káposzta 40 Ft/kg 44-52 Ft/kg Kelkáposzta 50 Ft/kg ­Kiwi 150 Ft/kg 200 Ft/kg Mák300 Ft/kg 400 Ft/kg Mandarin 180-200 Ft/kg 200-220 Ft/kg Narancs 115 Ft/kg 110-140 Ft/kg Paprika (TV) 40-60 Ft/db ­Paradicsom 340 Ft/kg ­Sárgarépa 50 Ft/kg 90-120 Ft/kg Sóska 340 Ft/kg ­Spenót 300 Ft/kg ­Szárazbab 220-380 Ft/kg 280-340 Ft/kg Tojás 13-14 Ft/db 14 Ft/db Uborka (kígyó) 220-240 Ft/kg ­Vöröshagyma 45 Ft/kg 38-50 Ft/kg „Napirenden kívül" a vízszennyezésről Magyar-román jogásztalálkozó Miniszterek költészete A magyar igazságügy-miniszterről, Dávid Ibolyáról tudtuk, hogy közel áll hozzá a magyar költészet, a teg­napi román vendég, Valeriu Stoica viszont kellemes meglepetést okozott mindenkinek, aki a román költőóriásról, Mihai Eminescuról akart hallani. Bár a két ország igazságügy-minisztere jogászkonferenciára érkezett városunkba, úgy döntöttek, a tanárképzőn tar­tandó előadásuk inkább arról szóljon, amire mindkét nemzet büszke lehet: költőiről. Valeriu Stoica a 150 éve született Eminescut, Dávid Ibolya pedig Juhász Gyulát választotta, s bár mindkettőjük mondanivalóját egy órába kellett bezsugorítani, valószínűleg nagyobb él­ményt szereztek a főiskolai hallgatóságnak, mintha diplomáciai nyelven szóltak volna a két ország kapcso­latáról. A román miniszter Eminescu szerelmi költészetét, a magyar pedig Juhász Gyula világszabadság-koncepció­ját tűzte ki témául: a román jogász latinos könnyedség­gel és szlávos misztikával beszélt a nagy költő verseiről, a magyar jogász pedig európai érzelmekkel méltatta azt, ami Juhász Gyula írásaiból ma is aktuális. A ro­mánok nemzeti romantikus költőjének egyébként idén egész évet szenteltek Romániában, annak tiszteletéül, amit tegnap Valeriu Stoica is említett: Eminescu nyel­vezete és kifejezésmódja az alapja a mai román nyelv­nek és kultúrának. A tegnap Szegeden versekről beszélő két politikus nem most „lépett fel" először közösen, hiszen néhány hónapja Dávid Ibolya és Valeriu Stoica írta alá az ara­di Szabadság-szobor visszaszolgáltatásáról és újra fel­állításáról szóló egyezséget. A szobrot azóta restaurál­ták, és az idei aradi március 15-i ünnepségen fogják felszentelni. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents