Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-11 / 60. szám

SZOMBAT, 2000. MÁRC. 11. BELFÖLD 3 1 röviden MKDSZiroda avató Munkatársunktól A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) megalakulása, azaz 1997 óla infrastruktúra nélkül létezett tudtuk meg Kalmár Ferenctől, a szervezet szegedi elnökétől. E tarthatatlan állapoton változtatott a szegedi közgyűlés, mikor tavaly ősszel úgy határozott, hogy a Gyertyámos utca 8. számú házban két, összesen körülbelül 80 négyzetméteres irodát ad használatba az MKDSZ-nek (és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak közösen). Az irodát pénteken, a március 15-ére is emlékező ünnepségen avatták föl. A rendezvényen a kereszténydemokrata értékekről is beszélt a Barankovics Alapítvány elnöke, az egykori Barankovics Párt tagja, az MKDSZ elnökségének tagja: Kovács K. Zoltán. Az ország közepe? Dabas (MTI) Csaknem 900 millió forintos beruházás keretében új oktatási központ épül a Pest megyei Dabason. Az intézmény nemcsak a város, hanem az Ország Közepe nevű 12 települést magába foglaló kistérség oktatóbázisa lesz. A várhatóan ősszel induló, jórészt központi forrásból fedezett építkezéshez az önkormányzat biztosította a területet. Az új intézmény a jelenleg 800 diákot tanító Kossuth Zsuzsa Szakképző Iskola szerepét veszi majd át, és egyszerre több mint ezren készülhetnek majd a kőműves, a fodrász, a női szabó és más szakmák vizsgáira. Nyirády helyett Réti Budapest (MTI) Felmentette a Nemzeti Üdülési Szolgálat vezetőjét, Nyirády Ágnest a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma csütörtöki ülésén. A kuratórium többsége azért döntött az ügyvezető igazgató leváltása mellett, mert nem találta alkalmasnak arra, hogy a vállalatot gazdaságosan és jól működtesse. Az üdülési szolgálat új vezetője Réti Ágnes, a cég kereskedelmi igazgatója lett. Skandináv vonal a Florinnál Gyógyhatású hídfőállások A szegedi központú Florin Rt. hosszú évek óta foglalkozik kozmetikai és gyógyhatású készítmények fejlesztésével és gyártásával. Elsősorban a gyógyhatású termékek exportjához kapcsolódott az a kétnapos rendezvény, melynek keretében a Florin Rt. március 9-én és 10-én két napra vendégül látott egy Skandináviából érkező, újságírókból és orvosokból álló csoportot. A Florin mindig is élénk külkereskedelmében egy új irány erősödött meg, ÉszakEurópában építettek ki jelentős hídfőállásokat, s ennek bizonyítéka volt a Szegeden rendezett kétnapos program. A huszonöt tagú, Svédországból, Norvégiából, Dániából és Finnországból útra kelt küldöttség nagyobb része újságíró volt, női magazinoktól, egészségvédelemmel kapcsolatos folyóiratoktól. Programjuk során természetesen megnézték a Florin Vegyipari és Kereskedelmi Rt. gyártó üzemeit és termékeit, valamint részt vettek azon a speciálisan számukra rendezett sajtótájékoztatón, amelyen a cég legújabb termékfejlesztési vonalaival is megismerkedhettek. Helyszíni szemle. Skandináv vendégek a gyárudvaron. (Fotó: Karnok Csaba) A tegnapi, szakmai rendezvénynek a MTA Szegedi Akadémiai Bizottság díszterme adott otthont, ahol dr. Husz Sándor egyetemi tanár tartott előadást a Florin által kifejlesztett új termék klinikai tapasztalatairól. Az igényes szakmai program másik előadója dr. Letterfors Iván, Svédországban élő kozmetikai sebész volt. Természetesen nem véletlen ez a nagy figyelem és vendégszeretet, amivel az újságírókból, orvosokból álló küldöttséget fogadták, a Florin Rt. a skandináv export ötven százalékos növekedését várja új termékétől, a Hiruderm nevezetű visszérkrémtől. A társaság elmúlt gazdasági évére, a fejlődés lehetséges irányaira - s arra, hogy a multik szorításában miként tud talpon maradni a szegedi társaság - egy későbbi lapszámunkban még visszatérünk. K. A. Magyar-jugoszláv megbeszélés A Tisza sorsa Munkatársunktól Szegeden tartotta rendkívüli találkozóját a Magyar-jugoszláv Vízminőségvédelmi Albizottság. Ennek ezúttal az a sajnálatos apropója volt, hogy másfél hónappal ezelőtt a Tiszát Romániából katasztrofális ciánszennyezése érte. A tegnapi sajtótájékoztatón Kővágó József, a Magyar Vízügyi felügyelet igazgatója, Mira Stanics, a jugoszláv szakmai társszervezet elnöke, valamint Mladen Vucsinics, a Magyar-jugoszláv Vízügyi Vegyes Bizottság titkára számolt be a kétnapos találkozó eredményeiről. A két fél jónak ítélte a január 30-án bekövetkezett súlyos szennyezés következményeinek felmérésében való együttműködést. Erre utalnak a vizsgálatok eredményei is, amelyek különben csaknem azonos paramétereket mutatnak. A mérésekről a tegnapi tájékoztatón elhangzott, hogy a víz ciánszennyezettsége 1/3 milligramm/liter volt az úgynevezett csúcsidőben, az iszap szennyezettségének szintjét azonban még mindkét fél vizsgálja. Hogy mi lesz a mérések eredményeinek a sorsa? A magyar-jugoszláv vízügyi bizottság elé tárják majd a számokat, ez pedig azért fontos, mert a nemzetközi szakértők a későbbiekben ezeket felhasználják a végleges helyzetfelmérésben. Bokros mondandója Nem szabad lazítani Budapest (MTI) Nem jók a tapasztalatok Kelet-Közép-Európa és Közép-Ázsia országainak gazdasági-politikai átalakulásáról, kivéve Lengyelországot és Magyarországot - jelentette ki Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank pénzügyi tanácsadói szolgálatának igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti ebédjén pénteken. A rendezvényt abból az alkalomból tartották, hogy öt évvel ezelőtt vezették be az úgynevezett Bokros-csomagot. Bokros Lajos kijelentette: az akkori intézkedéseket ma is helyesnek tartja. Az ex-pénzügyminiszter a térség országairól szólva elmondta, hogy Horvátország a gazdasági átalakulás terén hét évet elvesztegetett, a FÁK és a Balkán országainak lakossága elszegényedett, ezek az államok GDP-jük 50 százalékát elveszítették, magas az infláció. Ugyancsak bírálta a cseh tömeges privatizációt. Szlovákia, Románia és Bulgária pedig a vállalati szektor átalakításában veszített el hét évet - mondta. Magyarország az egyik legsikeresebb ország a gazdasági átalakulás területén, csak Lengyelország előzi meg egyes területeken - szögezte le a Világbank szakembere. Az ország lakossága 1981 óta fogy, megállás nélkül. Jövőre tízmilliónál kevesebben leszünk - a húsz év vesztesége hétszázezer ember. Ez alatt az idő alatt csak néhány kivételes elme foglalkozott ezzel a kérdéssel, mármint a népességfogyással. Fekete Gyula és társai kaptak is hidegetmeleget; a legfinomabb minősítések egyike a „nacionalista hőzöngő" volt. Aki a magyar lakosság számának csökkenését fel merte vetni, bizonyos áttételeken keresztül még megélhetési gondjai is lehettek. Az utóbbi tíz évben is csak ók verték a vészharangot. Erre fel a múlt héten, majdnem váratlanul, több sajtótermék és sajtómunkás vette a fáradtságot, s elkezdett foglalkozni a népességfogyással - a maga módMagyarnak lenni (28.) Válaszút előtt ján. Ehhez a muníciót természetesen egy kiszivárogtatás adta, melynek lényege: kormány közeli körök is foglalkoznak a kérdéssel, mivel egyre égetőbb az az összefüggés, amit a munkaképes lakosság vészes csökkenése és az ország jövője jelent. A kormányfő vezetésével demográfiai bizottság foglalkozik rövidesen ezen elodázhatatlan kérdéskörrel. A szakértők bizonyosra veszik, hogy a fennálló tendenciák állandósulása mellett az évszázad közepére 8 millióra apadhat az országlakók száma. Most kell megoldást találni e fájó gondra. Kiszámították: egymilliós frissítéssel (ennyi ember befogadásával) máról holnapra elfeledhetnénk a népességfogyást, s helyre állna az egyensúly ez azonban csak elméleti feltételezés, hisz' a gyakorlatban megoldhatatlan. Viszont jelzi a probléma mélységét: forgatókönyveket kell kidolgozni a népességfogyás megállítására. Nyilvánvaló, hogy elsősorban „hazai pályán" kell keresni a megoldást - a születések számának növelésével és az átlagos életkor meghosszabbításával. Ha arányaiban sikerrel is járunk, a demográfusok szerint mindez ma már nem lesz elegendő a kívánt tízmilliós lakosság megtartásához - programszerűen népességbefogadóvá kell válnia az országnak. Rövidesen lángoló vitáknak leszünk olvasói: kikel fogadjunk be? A statisztikusok és demográfusok úgy ítélik, az évi huszonöt-harminc ezer új lakost integrálni tudja majd a magyar közösség; az efölötti szám már nehéz ,Jalat" lehet, az ez alatti pedig továbbra is lassú fogyáshoz vezet. Ez a helyzet 2000-ben. Kiket fogadjunk be? Trianon után nyolcvan évvel tragikusan hangzik a kérdésfölvetés, és a leghumánusabb és legolcsóbb megoldások keresése közös érdek. Meggyőződésem szerint e két elvárás összehangolható: a lehető leghumánusabb kritérium a betelepülök érdekeit védi, míg az olcsóság a fogadó ország kiadásait csökkenti. Mivel Magyarország „saját magával, múltjával" határos, nyilvánvaló, hogy az említett kritériumoknak leginkább a szomszédos országokban rekedt magyar közösségek tagjai felelnek meg. A Székelyföld, Csallóköz, Beregszász környéke, Délvidéken a Tisza-völgye tömbmagyarsága viszonylag kikezdhetetlennek tűnik - annál nagyobb beolvasztási kísérleteknek vannak kitéve a szórványokban élők. Nem beszélve a csángókról... Ahol a lakosság számarányát tekintve a magyarok húsz százalék alatt vannak, ott a legnagyobb értékteremtő tevékenység, az anyanyelvi iskoláztatási lehetőségeket tekintve (ez a kulcsmondat a kisebbségi létben) behozhatatlanok a hátrányok. Szerintem ók, a szórványokban élők jelenthetik azt a tartalékot, amely megfelelne az ország pillanatnyi elvárásainak és lehetőségeinek. Mivel jó „üzlet", rövidesen elkezdődik az embervadászat és az eszmeterítés Magyarország még sem lesz vuduland. Pataki Sándor jegyzet Bokrosodunk A

Bokros-csomag ötéves szülinapját megülni ugyanolyan bizarr, mini ünnepel csinálni egy családtag halálozási évfordulójából. Hiszen egy nagyon rossz, de elkerülhetetlen történésre amúgy is nap mini nap emlékezünk. A magyar gazdaságtörténei bizonyosan jegyzi: hogy a gazdaságot gatyába rázza, Bokros Lajos pénzügyminiszter 1995-ben egyetlen csomagba rakta a változásokat. A rendszerváltozással járó, politikai okok miatt hosszan késleltetett gazdasági átalakulás szükségszerűségét még az átlagember is belátta, de fölhördült a saját családi gazdaságát közvetlenül érintő intézkedések miatt. A legtöbben keserűen gondolunk a Bokros-csomagra, annak ellenére, hogy a közfelháborodás miatt abból kidobálták a legirritálóbb elemeket. A nagybajsza Bokros nevéhez kötött gazdasági intézkedéshalom súlyának és hatásának megítélésében a szakma is megosztott. Például a mai pénzügyminiszter, Járai Zsigmond szerint nem a Bokros-csomag stabilizálta a gazdaságot, annak amúgy is rengeteg értelmetlen és fölösleges eleme volt. Állítja: a gazdaság jelenlegi rendkívül jó állapotában a privatizácó és a külföldi tőkebevonás játszott kulcsszerepet. A kijelentését követő példasorban csak a makrogazdaságból merít adatokat: „a tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedés robusztus, 6 százalék körüli lesz, de rendkívül kedvező az első kéthavi államháztartási egyenleg is". Minket viszont romló családi költségvetési egyenlegünk arra figyelmeztet, hogy a Bokros-csomaggal nem ért véget a (meg)szorttás. Csak éppen most nem teszik egyetlen csomagba a sok kicsi gazdasági húzást. Sót! Nem csupán az állam, de a helyi hatalom is újabb és újabb pénzelvonási ötletekkel áll elő. £

zek között csak egy, hogy az állambácsi (saját részesedését növelve) csökkentette a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, amire az önkormányzatok új helyi adókat találnak és vetnek ki. Budapesti vállalkozó ismerősöm panaszolta, hogy 1000forintos nyelvtanári óradíjából ha minden köztartozást és adófélét rendesen kifizet - az 6 zsebében mindössze 200forint marad. A mikrogazdasági példatár, a sok kicsi „sarcsarj" miatt egyre bokrosodunk. a^Sv, r )Lindab • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. szappanos ép-kek, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446. A UND AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Tamás Károly a támogatásokról Gazdahitel és kibontakozás A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Tamás Károly tartott előadást a mezőgazdasági támogatásokról tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, az Ifjúsági Házban. Az FVM hét régióban szervez tanácskozásokat a rendeletek megismertetésére, s ezek egyike volt a szegedi agrárfóTamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára a magyar agrárium helyével, szerepével kapcsolatban elmondta: mezőgazdaság nélkül nincs növekedés. Mint ahogy azt előadásában kiemelte: a kérdést nem arról az oldalról kell megközelíteni, hogy az agrárium a hazai GDPnek mindössze az 5,8 százalékát adja. Szerinte azt kell figyelembe venni, hogy egyrészt a lakosság 80 százaléka vidéken él, másrészt a mezőgazdaság az egész országot ellátja termékeivel úgy, hogy mellette 3 milliárd dolláros bruttó, 1,7 millió dolláros nettó exportbevételt termel. Mint ahogy az már napvilágot látott, az idei támogatások összege 148 milliárd forint (ebből hiányzik az érdekképviseletek szerint 10 milliárd), 40 milliárd kell a tavalyi „ígérvények" beváltására, (gy 106 milliárd forint marad. Ezt az összeget egészíti ki az a 65 milliárdos reorganizációs keret, amelyet Tamás Károly nagyra értékelt. Az államtitkár hangsúlyozta: normatív támogatásokról van szó, amelyek a növénytermesztést, az állattartást, az új típusú szövetkezéseket, a technológiai fejlesztéseket (gépvásárlásokat, a használt berendezések felújítását) és a fiatal gazdákat kívánják segíteni. Csak egy példa, kiragadva a többi közül: a növénytermesztésben hektáronként 8 ezer forintos támogatást lehet igénybe venni az 1-20 hektáron termelőnek, hatezret a 20-50 és négyezret az 50-300 hektárnyi birtokon gazdálkodónak. Ezeket az összegeket kamatmentes hitel egészíti ki, 15 ezer forint jár hektáronként 80 százalékos készfizető kezesség mellett. A gépvásárlásra kis gép esetén 30, közepesnél 25, nagy berendezésnél 20 százalékos támogatást ad az FVM. Külön kell szólni a 65 milliárdos reorganizációs programról, amelynek 25 milliárdos összegére a csődközeiben lévő, ám a további termelésre alkalmas üzemek pályázhatnak 80 százalékos készfizető kezesség és 50 százalékos kamattámogatás mellett. Az úgynevezett kibontakozási program három esztendőre szól. Tizenöt milliárd a stratégiai tartalék, 13 milliárdot tesz a már említett hektáronkénti 15 ezer forintos hitel, a maradék 12 milliárdot pedig gazdahitelekre fordítják. F. K.