Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-07 / 31. szám

14 HORIZONT HÉTFŐ, 2000. FEBR. 7. Dogok. Olvasónk szerint egyre sűrűbben gyűlnek össze Felsőváros játszótere­in a nagytestű kutyák és gazdáik. Az ebeken termé­szetesen sem szájkosár, sem póráz nincs, miközben a gyermekek mellett játsza­nak, vagy inkább randalí­roznak, gazdáik legnagyobb gyönyörűségére. Telefoná­lónk egy döbbenetes eset szemtanúja is volt a napok­ban: egy, a tulajdonosától elszabadult dog a játszóté­ren előbb megtépett egy ta­csit, majd megharapott egy kutyatartót - aki különben olvasónk szerint általában maga sem szerszámozza fel kutyáját a fölöslegesnek vélt szájkosárral és pórázzal - majd a rendőrség közre­működése mellett folyó rö­vid közjáték után a gyep­csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémá­ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Panek József ügyeletes újságíró mun­katársunkkai oszthatják meg, aki munka­napokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rá­diótelefon-számon várja hívásaikat. Elve­szett tárgyaikat keresd, illetve talált tárgya­kat visszaadni szándékozó olvasóink ingye­nes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetdirodáinkban. m P mesterek fogták be a megva­dult ebet. Olvasónk szerint sokkal szigorúbban kellene be­tartani az ebtartásra vonatkozó rendeletek, mlg nagyobb tragé­dia nem történik Szegeden is. Babakocsi. Fiatalasszony olvasónk két gyermekkel, és egy méretes babakocsival csak a buszok elsó ajtaján tud felka­paszkodni a járművekre, s ez sok gondot okoz neki. Maga is meglepődött, amikor február 3­án, reggel, a 8.35-kor a Lugas utcából induló 90-es busz fia­tal, hosszú hajú sofőrje kipat­tant a pilótafülkéből, és segített az iijú hölgynek a babakocsit a buszra cipelni. Telefoná­lónk nagyon hálás a segítsé­géért, aki eleddig nem talál­kozott ilyen udvarias, előzé­keny sofőrrel. Ugyanakkor nem érti, miért marad ki vi­szonylag gyakran a 90-es, és a 90Y-os egy-egy járata. Cigifiist. Kiss Péterné Zárda utcai olvasónk táncó­rákra kíséri unokáját a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontba. A táncoktatással semmi baj, ám az rendkívül zavaró, hogy az épületbe a közlekedőként szolgáló elsó és második emeleti aulát je­lölték ki dohányzóhelyül, így a gyermekek a cigaret­tafüstös helyiségeken átvág­va juthatnak csak be a te­rembe. PANNON GSM Hármas Puccini-bemutató a nagyszínházban Pokolban, égben, földön O Posta Bank Fészekrakó lakáshitel és Takarékpénztár Rt Kovalik Balázs rendezé­s é b e n , Oberfrank Péter diri­gálásával pénteken és szombaton kettős szereposztásban, magyar nyelven mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata Puccini Triptichonját. Az együttest irányító fiatal alkotópáros sikerrel bir­kózott meg a nagy fel­adattal, a produkció ze­nei és színházi szem­pontból is jelentős érté­kekkel rendelkezik. Kevés színház vállalkozik rá, hogy Puccini három egy­felvonásos operáját a szerző elképzelése szerint együtt játssza. A viszonylag sok sze­replő, a nagy zenei anyag, a díszletezés nehézkessége és a darabok vitatott értéke elegen­dő ellenérv szokott lenni. Ezért már maga a tett - hogy a Puccini-oeuvre több mint negyedszázada hiányzó da­rabja visszakerült a színház repertoárjába - dicséretes. Kovalik Balázstól megszok­hatta a szegedi közönség, hogy rendezéseit nem a jól bevált panelek alkalmazása jellemzi, hanem hajlamos a formabontásra, a nyugtalaní­tóan új, meghökkentő megol­dásokra, és a darabok értel­mezésében mindig saját útját játja. Az operaközönséget ál­talában megosztja ez az alko­tói attitűd. Az egyik tábor többnyire a szerzőkkel, a tra­díciókkal szembeni tisztelet­lenséget emleget, a másik öriil, hogy szellemi bizsergést okozó, élő, modern, olykor kísérletező színházat láthat. A Triptichonnal kapcsolat­ban Puccini fontos óhaja volt, hogy a három operát egy es­tén, az általa meghatározott sorrendben játsszák. Zenetör­ténészek úgy vélik, talán azért is, mert ezzel a komponista azt jelzi, hogy A köpeny sötét pokla, majd az Angelica nő­vér vakító mennyországa után a Gianni Schicchivel a sokszí­nű földi létet választja. Nem tudom, Kovalik Balázs egyet­ért-e ezzel a véleménnyel, de hangulatában és a fények-szí­nek használatában megfelel rendezése ennek a tagolásnak. A köpeny díszlete - mind­három darabé Szendrényi Éva tervei alapján készült - egy­szerű: nyolc acélhuzallal fel­függesztett körülbelül 4x5 méteres alapterületű, 25-30 cm vastag fémszerkezet és egy hajópalló idézi a Szajna partján ringó bárkát. A konst­rukció a szereplők minden na­gyobb mozdulatára, lépésére imbolyog és nyikorog, mintha valóban a vízen himbálódzó alkalmatosság lenne. Az absztrakt díszlet nem teremti meg a párizsi couleur locale-t, helyette a lelki folyamatokra, a bekövetkező tragédiára irá­nyítja a figyelmet. A szerep­osztás kompromisszumai kö­zül leginkább az gyengíti a produkciót, hogy az öregedő Marcelt alakító két fiatal és fess baritonista ellenpontja­ként Henri szerepére nem si­került az életkor és alkat szempontjából is megfelelő tenoristát találni. így a szerel­mi háromszög más megvilágí­tásba kerül. Busa Tamás talán finomabb és arisztokratiku­sabb Marcel, mint ahogyan ezt egy teherhajó gazdájától várnánk, de a szólamot sok színnel, árnyaltan énekli, és a monológ alatt fokozatosan vá­lik gyanakvó férjből bosszúra szomjas vadállattá. A másik Marcel, Réti Attila mindvégig jóval sötétebbnek, vészjós­lóbbnak, agresszívebbnek mutatja a figurát, és éneklése is egysíkúbb. Vajda Júlia kifi­nomult színészi eszköztárral jellemzi a vágyakozó Geor­gette-et, imponáló felkészült­séggel és hévvel, kifejezően énekli a szólamot. A Henrit alakító Bándi Jánossal elra­gadtatottan, szenvedélyesen szólaltatják meg duettjüket. Felber Gabriella hangban és játékban is másmilyen, de ugyanúgy érvényes karaktert teremt ugyanebben a szerep­ben. A többi közreműködő közül Szonda Éva remek Szarka nénijét érdemes ki­emelni. Az Angelica nővérről so­kan úgy tartják, nem több, mint intermezzo A köpeny és a Gianni Schicchi között. Ko­valik Balázs rendezése cáfolja ezt a nézetet. A futurista dísz­let a forgószínpadra épített két alumínium boltfvrendszerből áll, amelynek közepén egy gömbszökőkút csobogó víz­zel. Papp János fémesen csil­logó, ezüstszürke uniformist tervezett a zárdaszűzeknek, ami még jobban erősíti az időtlenség és a falansztersze­rűség képzetét. A darab első felében az acélszerkezet gépi­es monotonitású forgása azt sugallja, hogy a világtól elzárt közösségben változatlan egy­hangúsággal telnek a kedves­nővérek napjai, jelentéktelen örömeik, fájdalmaik belesi­mulnak a rendszer működésé­be. Amikor Angelica nővér tragédiája kibomlik, leáll a gépezet, a lelki folyamat ábrá­zolása kerül a középpontba. Az Angelicát a szokásosnál érdesebbnek, konokabbnak, nyersebbnek ábrázoló Bazsin­ka Zsuzsanna rendkívüli mu­zikalitással, ezen a színpadon ritkán hallható perfekcióval énekel, csodálatosak pianissi­mói és megrendítő színészi já­tékkal formálja meg a drámai csúcspontokat. Simon Katalin is sikert arat a Hercegnő sze­repében, mert nem fél ellen­szenves lenni, és hangja az érezhető kopás ellenére is kel­lőképp fajsúlyos. Vajda Júlia - a másik Angelica - igénye­sen énekli a szólamot, és fel­fogásában a figura jobban kö­zelít a szerep klasszikus ha­gyományaihoz, finomabb, nő­iesebb. Szonda Éva a szigorú felügyelő nővér. Dér Kriszti­na az egyszerű Genovéva nő­vér és Suvada Aranka az élet­szagú torkos Dolcina nővér szerepében képes emlékezetes felvillanásokra. A legmerészebb rendezői ötlet a harmadik darab, a Gi­anni Schicchi állatokkal elját­szott kacagtatóan morbid bo­hózattá alakítása. A díszlet egyetlen óriási megvetett ágy, háttérben Firenze sziluettjé­vel. Az ágyban fekete szemü­vegben, vakondmaszkban a halott Buoso Donáti fekszik, rókák, patkányok, kutyák, disznók és sünök a pénzéhes rokonok, kacsa a doktor, kecske és birka a tanú. A cím­szereplőt, Gianni Schicchit okos nyúlnak maszkírozva a bemutalón Andrejcsik István, szombaton Bátki Fazekas Zol­tán játszotta. Mindketten fia­talok kissé a szerephez, és az is közös bennük, hogy színé­szi produkciójuk élvezete­sebb, mint az énekesi. A Play­boy-nyuszivá lett Lauretta szerepére Készei Borbála ideális, igyekezett Bakonyi Anikó is. Rinuccio szólama nem való a Mozart-tenorként kitűnő Timothy Bentch-nek, Pataki Antal valamivel meggyőzőbben énekelt. Ösz­szehangolt csapatjáték volt a bohóckodás, a sok geg élve­zetessé tette a produkciót. Az itt lehetségesnél alapo­sabb elemzést érdemelne Oberfrank Péter karmesteri teljesítménye, mert a Szegedi Szimfonikus Zenekar muzsi­kálásán a szokásos operakísé­retnél komolyabb felkészülés érződött. Elsősorban a pontos­ságra és a tisztaságra való tö­rekvés jellemezte a formálást, a zenei szövet interpretációja a feszültséget, az elementáris drámát éppúgy hűen tükrözte, mint a lírát és az oldottabb humort. Hollóst Zsolt Szonda Éva (Zita anyó), Bátki Fazekas Zoltán (Gianni Schicchi), Dér Krisztina (Nella) és Vámossy Éva (Ciesca). (Fotó: Frank Ivett) Kell egy saját fészek! Teljes • • • f/ korú Új taggal bővül a család? Kellene végre egy saját fészek? Az új lakásfinanszírozási rendszer kiemelt kamattámogatásával a PostaBank Fészekrakó lakáshitel minden lakásproblémától megszabadítja Önöket. Elég felkeresniük a legközelebbi Postabank fiókot, hogy megteremthessék új családi fészküket, ahol biztonságban tudhatják szeretteiket. A 6,75%-os PostaBanfc Fészekrakó lakáshitelt igénybe vehetik új, nagyobb lakás vásárlására, építésére • 35. év alatti házasok első lakásukhoz, • többgyermekes családok, 4 legfeljebb 8 millió forintos hitelösszeg erejéig. > akár 35 éves futamidőre is. Emellett még egyéb állami kedvezmények folyósításával is segítjük az otthonte­remtésben. Hiszen mindenkinek szüksége van egy biztonságos családi fészekre! PostaBank lakáshitel - Hogy legyen otthon! ©Hitelinfo: 06-40-44-22-00 6,75%< kamat

Next

/
Thumbnails
Contents