Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

SZOMBAT, 2000. FEBR. 5. HELYI TÜKÖR 5 Tőzsdei jelentés Pénteken alapvetően stagnáltak az árfolyamok a részvénytőzsdén. A BUX index 9609 ponton fejezte be a napot (-4 pont). A piac feszülten váija a cégek éves jelentéseit. A világ tőzsdéin a hangulatot az inflációs félelmek határozzák meg. Ehhez érdekes adalékot nyújtott a délután publikált amerikai munkaeröpiaei adat. A nem-agrár munkahelyek szama a vártnál jóval nagyobb mértékben növekedett januárban (387.000 lett a várt 255.000 helyett). A munkanélküliség 4° o-os szintre csökkent, ami 30 éves mélypontot jelent Az átlagórabérek is jobban növekedtek a várt szintnél. ígv a FED további megszorításokkal reagálhat a piaci folyamatokra. A kamatfélelmek természetesen nemcsak a tengerentúlon dominálnak, hanem a befektetők már most félve gondolnak az angol jegybank következő ülésére, ahol ismét kamatemelés várható. Rótxvóny n«v• Nyitóár Záróár Zwóár váhoiác változás (%) BORSODCHEM 10.695 10.690 -95 -0,89 EG1S 12.600 12.595 45 +0,36 GRABOPLAST 2.820 2.800 -5 -0,18 MATÁV 2.019 2.021 18 +0,90 MEZŐGÉP 2.050 2.015 -35 -1,71 MOL 5.300 5.190 -75 -1,42 OTP 16.250 16.000 -200 -1,23 PICK 11.725 11.575 -300 -2,61 RICHTER 18.500 18.530 125 +0,68 TVK 5.100 5.050 0 0,00 llJTflKUf IHVHT 6721 Szeged Tel (62)410000 Í..ÍJ........... „• .. Takaréktár u 1. E-rrail tiszarnvest@deltavhu [ITIIfAHHUÍSklDILII IT. wwtaonMg.hu Tarantula A világ legborzalmasabb tarantuláit és skorpióit kínálgatja több plakát is hetek óta Szeged városában. Eme, nem éppen háztáji gazdaságba ajánlott állatok csábító látványával szembesülhet mindaz, aki megtekinti a borzalmasak kiállítását egyik művelődési központunkban. (Borzalom, művközpont, naná...) Én pedig azon töröm a fejem a feliratokat olvasván, vajon mitől is oly elborzasztóak ezek a szerencsétlen állatok? Talán vicsorogva üvöltöznek iskolából hazatérő gyerekeikkel, miközben baltával hasogatják anyósuk fejét? Netán elevenen égetik meg szomszédjukat a flekkensütés után, vagy taknyos orral, piszkos cipőben szövik hálójukat? Aligha. Én inkább arra gyanakszom, hogy ezek a szerencsétlen állatok csak élik a maguk megszokott életét a természettől kapott öltönyeikben, s megpróbálnak fennmaradni a világmindenség örök körforgásában. Mint ahogy az a reklámmenedzser is, aki úgy véli, haszon manapság pedig már csak akkor lehet ezeknek a tarantuláknak és skorpióknak a bemutatásából, ha borzalommal reklámozzák őket. Több pénz pöröghet így a kasszában, megtelik a kiállító terem, a gyerek meg hadd utálja meg az állatokat, ha már az anyja befizette egy is borzongásra. Mégiscsak jobban jár, mintha kereskedelmi televízió adásából nézi ki, hány belet is vághat át a vonat, ha átszalad egy öngyilkoson, nem igaz?... Bátyi Zoltán Hétvégi program, nem csak fiataloknak Esküvői kiállítás a Marson Engedély nélkül Munkatársunktól Lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vettek két férfit csütörtökön a rendőrök. S. Zoltán forráskúti tanyáján egy 0.22-es kaliberű kispuskát találtak a nyomozók, míg K. Ferenc Norbert bordányi lakos otthonában egy távcsöves kispuskán akadt meg a házkutatást végző rendőrök szeme. A fegyverekhez és a hozzájuk való lőszerekhez nem rendelkeztek engedéllyel a gyanúsítottak. A rendőrség lakossági bejelentés nyomán indította meg az eljárást, s a későbbiek folytán a nyomozók megoldást remélnek arra a kérdésre, hogy a környékbeli erdőkben kik lőttek ki illegálisan vadakat... Madárles és -csemege Munkatársunktól A madarak megfigyelésére lesz alkalma annak, aki február 6-án (vasárnap) 10 órától ellátogat a Szegedi Vadasparkba. Az ottani zooiskolában különböző madárcsemegék készítésébe is beavatják az érdeklődőket. A foglalkozást Galiba Ferenc vezeti. Főszerepben ruhák és a menyasszonyok. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tegnap nyitotta kapuit és vasárnapig várja az érdeklődőket a Mars téren a III. Kelengye esküvői kiállítás. A korábbi éveknél gazdagabb, harminc kiállítót felvonultató reprezentatív bemutató kellemes hétvégi program lehet a látogatóknak. Fogy a magyar - kezdte megnyitó beszédét Katona András, a Szegedi Nemzetközi Vásár igazgatója. Elmondta, ebben a rohanó világban fel kellene, hogy értékelődjön valami, amit úgy hívnak, házasság. Hajdú Imréné, a város anyakönyvi hivatalának vezetője erre reagálva felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben Szegeden már négy helyen lehet esküvőt tartani. Az idén szűknek bizonyuló „U" pavilon mellett az „A" pavilonba is jutottak kiállítók, összesen harmincan mutatják be újdonságaikat. A szervezők igyekeztek az esküvőhöz kapcsolódó valamennyi szolgáltatást öszszegyűjteni és bemutatni. A legszebb és egyben legkitüntetettebb ruhadarab természetesen a hófehér menyasszonyi ruha, így láthatunk klasszikus, gyöngyözött és lekapcsolható uszályút, hímzettet, zsinórozottat, kecses A-vonalút vagy a modernebb ekrü színű egészen nyitott hímzésűt. A megfelelő stílusú ruhához lehet választani kiegészítőket, így a századelőt idéző médereket, csipkés konyákig érő kesztyűket, fehér harisnyákat és a hozzátartozó kis harisnyapántot, ami a kereskedők szerint nagyon fontos, hiszen szerencsét hoz. Menyasszonyi tortákból a választék nagyságának csak a cukrászmesterek és megrendelők fantáziája szab határt, így a klasszikus grillázs tortától a szökőkúttal felszerelt ötemeletes cukorcsodáig minden kapható hatezer forinttól egészen negyvenötezer forintig. Az újdonságok közé tartozik, hogy esküvői menüt kóstolhatnak a rendezvény látogatói, szavazhatnak a menyasszonyi virágcsokor verseny legszebb kompozíciójára. A 10 és 18 óra között nyitva tartó kiállítás belépőjegye tombolaként is szolgál, így a fődíj egy menyasszonyi ruha kölcsönzésének a lehetősége. Lévay Gizella Lippai: Nem kívánom senkinek... Szeged krónikájában is új fejezet kezdődött tiz esztendővel ezelőtt. A rendszerváltást követő elsó helyhatósági választás eredményeként a Fidesz-SZDSZ jelöltje, dr. Lippai Pál lett a város polgármestere. Kitaposatlan ösvényen kellett járnia, ráadásul kisebbségi frakcióval a háta mögött. Az ügyvédi hivatásához azóta visszatért expolgármesterrel azonban nem csak a '90-'94 közötti korszakról beszélgettünk. - A rendszerváltást megelőzően rengeteg új arc tűnt fel a helyi politikai életben, a szárnyaikat bontogató pártokban, szimpatizánsaik sorában. Az akkor a negyvenes éveiben járó dr. Lippai Pál miként jutott odáig, hogy a Fidesz, amely kimondottan a lázadó fiatalok tömörülését jelentette, polgármesterjelöltje legyen? - Egyetemista fiam révén kerültem kapcsolatba a Fidesszel - válaszolta. - A fodrász vállalattól béreltünk egy pincehelyiséget a Berzsenyi utcában. Középiskolásokkal, egyetemistákkal találkozgattunk, röplapokat készítettünk. Tiltakoztunk például Nagymaros megépítése ellen. A fiatalok között rangidősnek számítottam, hallgattak a szavamra. így, amikor közeledtek a helyhatósági választások, a csoport felkért: legyek a polgármesterjelöltjük. Ehhez a felkéréshez utóbb a szabad demokraták is csatlakoztak. - Ügyvédként lehettek közigazgatási ismeretei, ám egy teljesen kitaposatlan ösvényen kellett elindulnia polgármesterként. Kikkel konzultált, hogyan készült fel a feladatra? - Egyetemistaként, később pedig ügyvédként is figyelemmel kísértem a városi dolgokat, a közügyeket. Az előző rendszerben persze kizárt lett volna, hogy bármiféle feladatot is vállaljak. Ugyanakkor ez jó volt arra, hogy ne legyen számomra teljesen idegen ez a terület. Sok barátom óvott, ne vágjak bele, a politika hálátlan, nincs benne köszönet. Alig-alig akadt biztatás, mondhatni, önfejűen vágtam bele. Amatőr képviselők a testületben - Nem csupán dr. Lippai Pálnak kellett belerázódnia az új szerepbe, de a közgyűlésnek is. Jobbára olyanokból lettek képviselők, akik nem sokat kóstoltak előtte a közszereplésből, a városházát akkor látták belülről, ha esküvőre mentek. Ez a fajta „amatőrizmus" segítette, vagy könnyítette a polgármester dolgát? - Ténykérdés: olyanok kerültek a testületbe - de Így volt ez az országgyűlésben is -, akiknek nem volt tapasztalatuk. Elkezdődött egy tanulási folyamat, azonban volt egy óriási előnye az említett „amatőrizmusnak". Ezek az emberek - egy-két kivételtől eltekintve - ártatlanok voltak, jóakarattal és lelkesedéssel fogtak munkához. Az új rendszer kínálta lehetőségeket akarták kihasználni, de nem a maguk, hanem a köz javára. Úgy látom, országos és helyi szinten is változás történt, mára már más célok, motivációk vezérlik a képviselőket. - Túl sok játéktere nem volt polgármesterként, mivel a testületben igencsak kiegyenlített volt a FideszSZDSZ frakció és ellenzéke létszáma. Hogyan taktikázott, hogy kicsikarjon egy-egy olyan döntést, amelyet egyébként a másik oldal nem támogatott? - Mi, liberálisok kezdettől fogva kisebbségben voltunk az MDF-KDNP-kisgazda konzervatív frakcióval szemben. A képviselő-testület akkori szervezeti és működési szabályzata szerint valamennyi fontos döntés kétharmados döntést igényelt és ez arra kényszerftett bennünket, hogy alaposan kidolgozott javaslatok kerüljenek a képviselők elé, és állandóan egyeztessünk. Az előzetes egyeztetések ellenére, számos heves vita pattant ki még az önkormányzati üléseken is. Csak akkor születhetett döntés, ha közösen sikerült eljutnunk az optimálishoz közelítő megoldáshoz. Hogy kisebbségben milyen kormányozni? Nem kívánom senkinek. Nem politikus, technokrata - Polgármestersége idején többször felvetették: túlságosan kézben tartotta az apparátust. Némi túlzással: nem történhetett olyan a hivatalban, amiről ne tudott volna... - Abból kellene kiindulni, hogy már tíz éve is hangsúlyoztam: nem politikusnak, hanem technokratának tartom magam. Polgármesterségem idején úgy gondoltam, az a dolgom, vezessem a várost. Meg kellett találni, melyek a legfontosabb igények, amelyeket mindenképpen ki kellett elégíteni, hogyan lehet arra pénzt teremteni, a testülettel elfogadtatni. Ha mindenről tudtam, képben voltam. Úgy gondolom, ez a polgármester kötelessége, de tessék csak megkérdezni az apparátust, igénylik-e a törődést és a kontrollt. - Mennyire volt képben a CGE-vel kötött szerződéskor? Ez az, amelyre már a második közgyűlés is visszamutogat, jelenleg pedig megpróbálja felbontani a megállapodást a vízközmű üzemeltetőjével, mivel az a város számára hátrányos. - Egyet ki merek jelenteni: az elmúlt tíz esztendőben a városban nem volt egyetlen ügy sem, amit ilyen alaposan megtárgyalt volna a közgyűlés, mint ez. Azt láttuk, hogy a vízmű működése kritikán aluli. A víz ára ugyan alacsonyan állt, ám nem volt kilátás fejlesztésre, rekonstrukcióra, a 80-100 éves csatornahálózat halálra ítéltetett. Lépni kellett, szakmai bizottságot állítottunk fel. Pályázatokat írtunk ki, a végén a CGE maradt. De még mindig úgy éreztük, hogy a javaslatot óvatosan kell kezelnünk. A Világbankhoz fordultunk, amely elküldte szakembereit, azok véleményét figyelembe véve vittük testület elé a témát. Menet közben derült ki, hogy a szerződésnek lehet olyan pontja, amely esetleg hátrányos. Véleményem szerint ilyen esetben szerződés módosítás útján célszerű eljárni. - Mit jelentett Lippai Pál életében az a négy év, amelyet a rendszerváltást követően a polgármesteri székben tölthetett. Mi a hozadéka az 1990-94. közötti időszaknak? - Ez összetett kérdés. Rendkívül nagy megtiszteltetést jelentett számomra, hogy polgármester lehettem. Kétségtelen, előtte is elég nagy ismertségem volt Szegeden, ez még kiterjedtebb lett. Ma is sokszor előfordul, hogy ismeretlenek állítanak meg az utcán, kérdezik, miként értékelem a dolgokat, kíváncsiak a véleményemre. Ez jólesik. Jólesik az is, amikor látom a városban azokat a dolgokat, amelyek megvalósítása, annak ötlete polgármesterségem idejére esett. Gondolok például a harmadik körútra, az átadott tornatermekre, a szabadtéri nézőtéri monstrumának eltüntetésére. A pozitívumok közé sorolom, hogy olyan látásmódra tettem szert, amelyet csak a polgármesterséggel szerezhettem meg. A másik oldalon viszont el kell mondanom, ez a négy év nem könnyítette meg családi életemet. Az akkor egyéves fiam és a négyesztendős lányom bizony megsínylette ezt a korszakot, mivel sokat voltam távol. Ha viszont jól akartam csinálni, felkészült lenni, akkor az rengeteg időt, energiát emésztett. Három személy, három stílus - Bizonyára figyelte az utódok ténykedését is. Milyennek látta Szalay Istvánt, látja Bartha Lászlót a polgármesteri székben? - A napokban járt nálam a Tudományos Akadémia két munkatársa, felmérést készítettek, hasonló kérdést ők is megfogalmaztak. A három polgármester, három személyiség. Az nyilvánvaló, mindegyik azt akarja, hogy a városnak minél jobb legyen. Én arra törekedtem, hogy olyan létesítményeket hozzunk létre, amelyeket az utódainkra hagyhatunk: utak, csatorna, tömbrekonstrukció, stb. Szalay polgármester úr viszont azt tartotta fontosnak, hogy a város szobrokkal gyarapodjék. Valóban jobb lesz a szegediek közérzete, ha a Széchenyi téren sétálva megcsodálhatják Szent István szobrát, vagy a színházzal szemben Erzsébetét. Bartha polgármester úr arra fekteti a hangsúlyt, hogy Szeged konferenciák, politikai rendezvények helyszíne, központja legyen. Persze csupán egy-egy momentumot emeltem ki mindhármunk tevékenységéből. - És milyennek ítéli a jelenlegi fideszes városvezetés, a testület munkáját? Kérték-e a tanácsát mint egykori fideszes polgármesternek? - Az új önkormányzat óriási lendülettel látott munkához. Jelentős módosításokat hajtott végre az intézményhálózatban, és személyi változások is történtek. Ahhoz azonban hosszabb időnek kell eltelnie, hogy megítélhessük, mindez mennyit ért. Ami a kérdés második részét illeti: nem voltak kíváncsiak a tapasztalataimra. Valószínűleg úgy ítélik meg, hogy azon a hozzáálláson, azon a stíluson, ahogy én dolgoztam, túllépett a kor. Ma más célok és motívumok tapasztalhatók a városvezetésben. Az első időszak lelkes, változtatni akaró testületet eredményezett, az egész országban érezni lehetett a csodavárást. Most, 8-10 évvel a rendszerváltás után, a választók nem igazán törődnek a politikával, ennek eredményeként többnyire nem azok kerülnek a politikába, akik kiváló képességűek és önzetlenül akarnának tenni a város javára. Azt vallom, hogy a közügyekért tenni megtisztelő, magasabb rendű dolog, ezért versengeni kell. Aki pedig nyert, annak úgy kell dolgoznia, hogy ne érhesse szó a ház elejét. - Azt már említette, hogy inkább technokratának tartotta magát a közéleti szerepben is, mint politikusnak. Elképzelhetőnek tartja, hogy fog még aktívan politizálni? - Nem zárom ki ennek a lehetőségét - válaszolta Lippai Pál. - De úgy gondolom, hogy csak abban az esetben szabad belevágni és dolgozni, ha biztosítva látom, hogy a különböző akaratok nem más-más irányba húznak és a számomra mindig oly fontos csapat együttesen, valódi közösségi célokért küzd. V. Fekete Sándor