Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

PÉNTEK, 2000. FEBR. 4. BELPOLITIKA 3 röviden Délsziget az MTV-n Az ország kétharmada fizetéstől fizetésig él Lehetőség a felemelkedésre „Mindenkinek lehessen három gyereke, három szobája és négy kereke..." (MTI-Telefotó) jegyzet Gyógyír? r tz küzdelmes év tapasztalata segített Orbán Viktor miniszterelnöknek abban, hogy vigadóbeli beszédé­ben a rendszerváltó évtized után a jövőre irányítsa a fi­gyelmet. A miniszterelnök közismert retorikai képességé­nek kiváló alkalom volt a Magyar Polgári Együttműkö­désért Egyesület meghívása, hiszen a múlt év vérre menő közéleti vitái után nyugalmat sugározva volt alkalma ki­fejteni nézeteit az előttünk álló évekről A magyar rendszerváltozás évtizedének lezárásához, és egy új korszak kezdetének kinyilatkoztatásához bátor­ság kell, ha a hazai közállapotokat vagy az egészségügy helyzetét nézzük. Orbán Viktornak volt bátorsága ahhoz, hogy kormányzati ciklusa félidejében szaván fogható ki­jelentéseket tegyen, amelyeket két év múlva is emlékeze­tesek maradnak, s tette mindezt a rá jellemző kihívással miszerint ha már merész, akkor legalább legyen feltűnő­en és magabiztosan az Az elmúlt évtizedben egyetlen vezető politikusnak sem sikerült így megnyilatkoznia. A napi politika súlya, és az éppen aktuális közéleti indulatok befolyása elmaradt: Orbán Viktor ezt a premiert hozta el és nem is titkoltan arra a mintára, amely az Egyesült Államokban oly jól bevált, és lehetőséget adott a habitusban hasonló elnök­nek, hogy kötöttségek nélkül szóljon az ország céljairól Ennek megfelelően Orbán Viktor beszéde azért is volt clintoni hangzású, mert a miniszterelnök szakított az itt­hon éveken át dívó technokrata stílusú megnyilatkozá­sokkal és úgy mondta el beszédéi, hogy abban egyetlen szakzsargon sem szerepelt. A magyar miniszterelnök legfontosabb mondanivalója az eredmények kötelező megemlítésén kívül a ma­gyar jövőkép felvázolása volt, vagyis annak elültetése a köztudatban, hogy sem a külkapcsolatainkban, sem egy­más között nincs elszigetelt fejlődési lehetőség, hanem a gyarapodás iránya egyedül az értékeken alapuló integrá­ció lehet. Hogy mindez békésebb és kiegyensúlyozottabb viszonyok között történik-e, avagy a kormányfői beszéd csupán szavakból álló simogató gyógyír volt elmérgese­dett mindennapjainkra, azt az előttünk állá esztendő fog­ja megmondani. -^XMtX Lesz praxisjog Budapest (MTI) A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcso­portja valamennyi frakcióál­láspontként benyújtott mó­dosító indítványát vissza­vonja az önálló orvosi tevé­kenységről szóló törvényja­vaslathoz, így nincs akadá­lya annak, hogy az Ország­gyűlés pénteken megszavaz­za az előterjesztést - jelen­tette be Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes csü­törtöki budapesti sajtótájé­koztatóján. A politikus elmondta: az egészségügyi tárcával meg­állapodásra jutottak arról, hogy az FKGP által lénye­gesnek tartott kérdéseket egyes esetekben más jogsza­bályokban rendezik. A területi ellátási kötele­zettség nélkül tevékenykedő orvosok működtetési jogá­nak folytathatóságát és el­idegeníthetőségét a kapcso­lódó kormányrendeletben, valamint az egészségügyi szolgáltatások nyújtásáról és az egészségügyi intézmé­nyek jogállásáról szóló, a kisgazda remények szerint még az idén megszülető tör­vényben rendezik. Kiskereskedelem és hipermarketek Munkatársunktól Ma, február 4-én 13 óra­kor kezdődik az MTV l-es csatornáján a szegedi körzeti stúdió új magazinműsora, a Délsziget. Az adásban szó esik majd az újólag beveze­tett gyed-ről, a Szegedi Nemzeti Színház legfrissebb bemutatójáról, és Sas Tamás Rosszfiúk című filmjéről is. A Klucsik Edit szerkesztette műsorban egy boszorkány is vall „munkájáról", s a nézők azt is megtudhatják, mi lesz a tavaszi sminkdivat. A KÉSZ-csoport tagja Kecskemét (MTI) Ezerkétszáz tonna acél­szerkezeti terméket indított útnak a Traverz Master Kft. a napokban Kecskemétről az Amerikai Egyesült Államok­ba. A gazdasági társaság ugyan már korábban is szál­lított az USA-ba, de a cég­nek még soha nem volt ilyen nagy megrendelése egyszer­re. A kft. mostani üzletéhez egy száz százalékosan ma­gyar tulajdonban lévő építői­pari holding társaság, az évi húszmilliárd forint feletti ár­bevételt produkáló KÉSZ­csoport tagjaként jutott hoz­zá, egy hollandiai partner közreműködésével. Pincekár Tokaj (MTI) A hegyaljai borváros, To­kaj világhírű Rákóczi-pincéjé­nek lovagtermében az elsődle­ges becslések szerint több mint egymillió forint kárt oko­zott a két nappal ezelőtti cső­törés. A vízáradat megrongál­ta az évszázados műremekek­ként nyilvántartott bútorokat, berendezéseket, állandó be­mutatkozásra számot tartó bo­rászati eszközöket. A „bal­eset" során pótolhatatlan törté­nelmi értékű pince-bútorzatok, tölgyfából készült asztalok, padok, hordók károsultak. Megcsúszott a mederoldal Gyula (MTI) Megcsúszott az áradó Fe­kete-Körös mederoldala, s veszélyezteti a védtöltést. Az igazgatóság szakemberei helyszíni szemlén vizsgálták meg, hogy milyen biztonsági intézkedésekre van szükség. A Fekete-Körös bal partján (a Mályvádi szükségtározónál) még a januári áradáskor meg­csúszott a mederoldal, s ez szerdán tovább csúszott, két méterre megközelítve a töltés alját. Az enyhe idő és az olva­dás miatt a Körösök hazai szakaszai rendkívül lassan, de folyamatosan áradnak. Városi béremelés Kaposvár (MTI) A kaposvári önkormányzat nem csak a pedagógusok, de az intézményeiben dolgozó minden közalkalmazott szá­mára biztosítja a 8,25 százalé­kos béremelést - jelentette be Szita Károly kaposvári pol­gármester. Kifejtette: bár a törvény csak a pedagógusok számára íija elő az adott szá­zalékban meghatározott bér­növekményt, az önkormány­zat azonban vállalja, hogy va­lamennyi közalkalmazott ­így az 1500 pedagógus mel­lett még mintegy 2000-en ­januártól visszamenőleg ré­szesül a 8,25 százalékos bér­emelésben. Budapest (MTI) Határkő volt az 1999­es év, ez volt a rendszer­váltás utolsó éve, amikor az átmenet véget ért - je­lentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a Pesti Vigadóban el­mondott beszédében. Ez volt a második alkalom, amikor a kormányfő év eleji, országértékelő beszédére a Magyar Polgári Együttműkö­désért Egyesület rendezvénye keretében került sor. A mi­niszterelnök elöljáróban a rendszerváltás óta eltelt idő­szak eseményeivel foglalko­zott. Felhívta a figyelmet: tíz évnek kellett eltelnie, hogy 1999 végére az ország ismét elélje az akkori teljesítményét és a reálbérek értékét. Hang­súlyozta ugyanakkor, hogy ma egészen más a gazdaság helyzete, mint 1989-ben: élet­képes, korszerű, a világgal is versenyképes és szép pers­pektíva előtt álló. Helyünk a világban - Elfoglaltuk a bennünket megillető helyet a világ népei, Európa nemzetei között, az ország tagja lett a NATO-nak - idézte fel a kormányfő. Értékelése szerint Európa fejlődése azt mutatja, hogy a központhoz csoportonként csatlakoztak az újabb terüle­tek, Magyarországnak ezért az az érdeke, hogy a Balti­tengertől az Adriáig sikeres államok alakuljanak ki. Orbán Viktor megfogalmazása sze­rint a társadalmi változások tekintetében kedvezőtlenebb az összkép: az embereknek, családoknak csupán egyhar­mada az, amelyiknek nem kell félnie a lecsúszástól, és azért dolgozhatnak, hogy egy­re jobban éljenek, gyarapodja­nak. Az ország kétharmada fi­zetéstől-fizetésig él, és nincs lehetősége megtakarításokra. Úgy látja viszont: mára meg­teremtődött a tömeges fel­emelkedés lehetősége. - Min­denkinek lehessen három gyermeke, három szobája és négy kereke - foglalta össze ennek lényegét a miniszterel­nök. A kormány tavalyi munká­ját értékelve Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a tavalyi beszédében felsorolt 37 fel­adat közül 29-et maradéktala­nul teljesített a kabinet, hár­mat el kellett halasztani, és csak öt nem valósult meg. A kormányfő kedvezően értékelte a családok helyzeté­nek megerősítésére tett intéz­kedéseket, álláspontja szerint ezen a területen a kormány­nak szinte minden terve való­ra vált. Megemlítette, hogy a 10 százalékos infláció mellett 13,5 százalékkal emelkedett az átlagnyugdíj, 1999-ben minden nyugdíjas legalább 42 ezer forinttal többet kapott, mint az előző évben. Orbán Viktor ismételten kiállt amel­lett a döntés mellett, hogy a legkisebb nyugdíjakat emel­ték a legnagyobb mérték­ben. Megfogalmazása szerint ugyanis ezektől az emberektől vették el a legtöbbet a Bok­ros-csomag idején. ígéretet tett arra, hogy 2002-re a nyugdíjasok visszakapják jut­tatásuk vásárlóértékének 1994 és 1998 közötti veszteségeit. Az oktatásról szólva Or­bán Viktor kifejtette: a kor­mány teljesítette azt az ígére­tét, hogy eltörli a tandíjakat terhelő adókat, tandíjmentessé vált az első diploma megszer­zése, és sikerült lezárni a Nemzeti Alaptanterv körüli vitát. Sor került a közoktatási törvény módosítására. Beszámolt arról is, hogy si­került végrehajtani a rendőrök kiemelt béremelését, és szólt az orvosi ellátásban történt fejlesztésekről, köztük három új gyermekoltás bevezetésé­ről. Orbán Viktor a kudarcok közé sorolta, hogy az árvíz és a belvíz miatt el kellett ha­lasztani a közlekedés fejlesz­tésére irányuló beruházásokat, így az autópálya-program csak az idén kezdődhet meg. Pozitívumként értékelte vi­szont, hogy a gátak megerősí­tése, építése során több száz munkalehetőség teremtődött a Felső-Tisza vidékén. Hangsú­lyozta azt is, hogy az agrártá­mogatásokra szánt pénz 60-65 százalékát a valódi kis- és kö­zépgazdaságok kapták. Összegzésképpen a minisz­terelnök azt a véleményt fej­tette ki, hogy az eredmények magukért beszélnek. Mint mondta, dühös viták után ta­valy eldőlt, hogy életképes és helyes a kormány gazdaság­politikai modellje, amely egy­szerre irányoz elő növekedést, csökkenő inflációt, alacso­nyabb hiányt és a családok tá­mogatását. Orbán Viktor lélekjelenlé­téért és kitartásáért köszönetet mondott Járai Zsigmond pénzügyminiszternek. Fogyatkozó pesszimizmus A kormányfő úgy látja: az elmúlt időszakban mintha vál­tozóban lenne az ismert ma­gyar pesszimizmus, megnöve­kedett az élet értéke, egyre kevesebb az öngyilkosok szá­ma, és bár a népesség még mindig fogy, az utolsó három­négy hónapban kevesebb volt az abortusz, és több a meg­született gyerek. A biztató je­lek közé sorolta azt is, hogy míg 1998-ban 20 milliárd, ad­dig tavaly 100 milliárd forint értékben vettek fel vásárlási kölcsönt a polgárok, és 100 ezerrel nőtt a munkába állók száma. A jövő feladatai közül a kormányfő kiemelte az ál­lamadósság csökkentését, em­lékeztetve arra, hogy idén 803 milliárd forintot tesz ki a ka­mattörlesztés, ami azt jelenti, hogy a költségvetés minden 100 forintból 14-et erre a cél­ra kell fordítani, míg az okta­tásra csak 10, az egészségügy pedig mindössze 9,70 forint jut. Hangsúlyozta: ha az elkö­vetkező években sikerül az inflációt 4, az átlagos kamat­szintet pedig 7 százalékra szo­rítani, akkor az adósságszol­gálat évi 500 milliárd forintra csökkenhet. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: mára az adósság tekintetében gyakorlatilag megszűnt Magyarország füg­gősége, kiszolgáltatottsága a külvilágtól, a hitelek kisebb része fekszik devizában, az is csak azért, mert úgy olcsób­bak. Orbán Viktor leszögezte, hogy 2000-ben is azokat kí­vánja támogatni a kormány, akik vállukon viszik az ország terheit, dolgoznak és gyerme­ket nevelnek. Ennek kapcsán kitért az új otthontámogatási rendszerre, a gyed visszaállí­tására és a gyermekek utáni adókedvezmény 30 százalé­kos növelésére. Beszámolója szerint 2001­ig át kell alakítani a szociál­politikai támogatás rendszerét is, mivel becslések szerint en­nek mintegy fele álépítkezé­sekre megy el. A kormányfő ugyancsak egy igazságtalan­ság orvoslásaként értékelte az új munkanélküli ellátó rend­szert, mivel a falvakban és a városokban is tudják, hogy sokan nem szorulnak rá a se­gélyezésre, hanem jól fizető állással rendelkeznek a feke­tegazdaságban. Orbán Viktor szerint meg kell akadályozni, hogy megis­métlődjön az idei helyzet, amikor az árvíz és belvíz mi­att lerombolódott házakat gyakran ugyanott építették fel az adófizetők pénzéből, mint tavaly. Csak a békében és békésen fejlődő, gazdaságában ki­egyensúlyozott, szilárd érték­renden nyugvó, jogtisztelő or­szágokban zajlik jól az élet, működik jól a polgári demok­rácia - hangsúlyozta a kor­mányfő. A miniszterelnök külön szólt a cigányság felzárkózta­tásának feladatáról. Felidézte egy európa tanácsi tisztségvi­selő véleményét, aki szerint Magyarország képes megol­dani a romák problémáit, és ezzel másoknak is utat mutat­hat. - A gyermekeknek a tanu­lás, a felnőtteknek a munka lehetősége - foglalta össze a kormány ez irányú elképzelé­seit. Sokak és kevesek Végezetül a kormányfő azt az álláspontot fejtette ki, hogy az ország a lehetőségek kapujában áll, a körülménye­ket már sikerült legyőzni. Fel­vetése szerint az a kérdés, hogy azok határozzák-e meg az ország hangulatát, akik csak akkor boldogok, ha az ő sikerük és az ó győzelmük mások eredménytelenségével és sikertelenségével párosul, vagy azok lelkiállapota kere­kedik fölül, akik úgy gondol­ják, hogy az ő sikerük lehető­sége a többiek sikerében gyö­keredzik. - Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazda­gok - mondta Orbán Viktor. Budapest (MTI) Az elmúlt évben folyta­tódott a kiskereskedelem koncentrációja, a GfK Pi­ackutató Intézet igazga­tójának prognózisa sze­rint a trend ebben az év­ben is tart majd - mondta Kozák Ákos a GfK sajtó­tájékoztatóján csütörtö­kön, Budapesten. Kozák Ákos közölte: az in­tézet kétezer háztartást vizs­gáló felmérése szerint a hiper­marketek az 1997-es 2 száza­lékról tavaly 9 százalékra nö­velték részesedésüket a napi fogyasztási cikkek forgalma­zásában. A nagykereskedelmi üzletek a két évvel korábbi 4 százalékkal szemben a piac 8 százalékát tudhatták maguké­nak. Gyengült viszont a disz­kontok pozíciója, két év alatt három százalékpontot veszí­tettek részesedésükből, ami 1999-ben 18 százalékos volt. A GfK vizsgálata azt mutatta ki, hogy tavaly az élelmiszer és háztartási vegyi áru 1.400 milliárd forintra tehető forgal­mának 52 százalékát ezer üz­let, döntően hiper- és szuper­marketek, nagy diszkontok és nagykereskedések bonyolítot­ták le, a többi 22 ezer bolt osztozott a fennmaradó 48 százalékon. Horváth Annamá­ria cégvezető elmondta: a nagy mértékű koncentráció következtében a gyártók és kereskedők között Nyugat­Európában újfajta kapcsolat­rendszer formálódik, amely­ben a gyártók az értékesítők­kel közösen alakítják ki egy­egy termékkategória választé­kát és értékesítési stratégiáját. Az úgynevezett kategória me­nedzsment alkalmazása során a kereskedelmi cégek a fonto­sabb beszállítókat bevonják a választék kialakításába.

Next

/
Thumbnails
Contents