Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

KEDD, 2000. FEBR. 29. A HELYZET 7 Történetek a Cégvesztőből (10.) A szovjet ponyva 1991. szeptember I-je a Heavytex Újszegedi Szövő Rt. születésnapja. Száz százalékban állami tulajdonú részvénytársaság alakul mintegy 400 millió forintos törzstőkével. A Heavytexnél ekkor 500-an dolgoznak. Innen kellene kezdődnie az új időszámításnak, ha nem kísértene a múlt. Újszegednek ugyanis nehezebb dolga lesz, mint a testvérvállalatnak. Nehéz kitörölni az emlékezetből azt a tervutasításos rendszert, amely rányomja a bélyegét a cég gazdálkodására. Az egész tevékenységet meghatározzák a kormányszinten eldöntött magyarszovjet államközi megállapodások. Aki ezekre nem emlékszik, semmit sem ért meg az 1991-93. közötti eseményekből. Széli János vezérigazgató - akinek az elmúlt egy évtizedben sikerül megőriznie a humorát - így látja a történteket: - A számokat sosem fogom elfelejteni: hatmillió négyzetméter ponyvát szállítottunk a Szovjetunióba. Ez úgy működött, hogy a kormány eldöntötte, a Szovjetuniónak ponyva kell, nekünk volt, tehát ki kell szállítani. A gyár nagy részét erre állították rá. A nyolcvanas évek végén az államtól 100 millió forintos nagyságrendben, vissza nem térítendő ajándékként kaptunk pénzt, hogy vegyünk új gépeket, növeljük a kapacitást négymillióról hatra. Na most, kiment a ponyva, a magyar állam pedig kapott érte valamit. Speciel tudtuk, hogy mi az alumíniumiparhoz voltunk kötve. (Ezeket a dolgokat felső, Marjai-szinten vezették össze.) Egy négyzetméterért kaptunk - ezt a Pénzügyminisztériumban mondták - 2 rubel 11 kopejkát, holott az önköltsége négy rubel volt, halálpontosan emlékszem rá. A különbséget az állam állta a „tékáté", a termeléskorszerűsítési támogatás formájában, amit igényelnünk kellett. - A szerződések úgy születtek, hogy minden évben január 15-ig kiment egy delegáció Moszkvába, ott volt a Hungarotex egész vezérkara is, mi húszan, az oroszok kétszázan, aláírtunk, majd jól leittuk magunkat. Még pár napig mászkáltunk Moszkvában, aztán hazajöttünk. Az egész egy aláírás volt és négy óra hossza masszív ivás. Hogy a ponyvával mi lesz, nem tudtuk, csak a kikészítéséből meg a színéből lehetett sejteni - katonai. - Hogy valamilyen változás lesz, azt látni lehetett. Nem úgy történt, mint valami istencsapása, hogy '89 december 31-én még azt hitte az ember, lesz január 1 jén KGST, aztán fölébredtünk Szilveszter után, hogy nincs. A nyolcvanas évek második felében már iszonyúan szenvedtünk attól, hogy ahogy nehezedett az ország helyzete, egyre bonyolultabb volt hozzájutni ehhez a bizonyos támogatáshoz, vagyis az árkiegészítéshez. Mentünk a minisztériumba, hogy gyerekek, adjátok a pénzt, mert tönkre megyünk. Mindig jobban faragták, egyre nehezebben adták, viszont a ponyvát kötelező volt gyártani. - Akkor már nagyon utáltuk a szovjet exportot. Nem politikai megfontolásból, hanem azért, mert egyszerűen nem kerestünk rajta. Az más kérdés, hogy azokban az időkben voltak nagyon jó termékeink. Langyos vízre se futotta abból, amit kaptunk a szovjet ponyváért, miközben tele voltunk olyan termékekkel, amikből nem tudtunk eleget gyártani. Hiszen csak a kapacitásunk felét kötötte le a szovjet üzlet. Például nagyon jól ment a farmer alapanyag, kétmillió négyzetméter helyett a dupláját is megvette volna a piac, de nem lehetett gyártani, mert - ha nem is ávós módszerekkel, de - köteleztek a szovjetre. (Széli Jánosnak a Heavytex megalakulása óta ugyanaz a szobája. Irodaház, első emelet, jobbra az első ajtó. Csukott szemmel is odatalálnék. A berendezés is állandó. Nekem leginkább a rokka tetszik, amely a fonó mesterség örök jelképe - nem csak Újszegeden. Széli János szívesen nyilatkozik az újságíróknak, legfeljebb azt kéri időnként, most, ha lehet, ne, majd ő szólna inkább. Ilyenkor általában vagy „beléjük száll egy bank", vagy éppen kifelé tart egy pénzintézet. Széli mindig kedves, mindig barátságos, no és örökifjú. Arcán nem hagyott nyomot az eltelt viharos évtized.) Fekete Klára (Folytatjuk.) (A szerző Cégvesztő címő műve 1999 végén jelent meg. Hat szegedi vállalat sorsán keresztül mutatja be az elmúlt tíz esztendő fordulópontjait, a sikeres és sikertelen privatizációk, a kiutak és a csődök sorozatát A Cégvesztő kapható a Sajtóház portáján, a Móra Ferenc és a Sík Sándor Könyvesboltban, a Fókusz Könyváruházban, a Nagyáruházban és a Tescóban.) A Mars téri Enter Kft. húsboltjában Amíg a készlet tart! Mars téri vásárcsarnokban, a halassal szemben bőrös hátsó sonka 420 Ft/kg bőrös első sonka 400 Ft/kg bőrös karaj 400 Ft/kg bőrös n yakas 400 Ft/kg császárszalonna 400 Ft/kg abálnivaló szalonna (has- és toka-) 280 Ft/kg bőr nélküli tepertő 300 Ft/kg ARVERESI HIRDETMENY! Ásotthalom Község Önkormányzata nyílt árverés útján eladásra meghirdeti az Ásotthalom, Felszabadulás u. 27. szám alatt található, ásotthalmi 359/1. helyrajzi számú, 732 nm alapterületű ingatlanát. Az induló licitár: 2,5 millió FL Az árverés helye és időpontja: 2000. március 16., 14 óra, polgármesteri hivatal tanácskozóterme. Ásotthalom, Szabadság tér 1. Árverési előleg: 100 000 forint, amelyet az árverés kezdete előtt a helyszínen kell befizetni. Az ingatlannal kapcsolatos, további részletes információ a polgármesteri hivatal igazgatási irodáján kérhető (Ásotthalom Község Polgármesteri hivatal Ásotthalom, Szabadság tér /.. telefon: 62-291-519/107). Bordányi tanácskozás Munkatársunktól Képviselő-testületi ülést tartottak tegnap Bordányban. Ezen tizenöt napirendi pontot tárgyaltak meg a képviselők. Szeged és a 16 megyei település közösen pályázatot szeretnének benyújtani az ISPAprogramhoz egy regionális hulladékgazdálkodási projekt megvalósítására. Az egyeztetés megtörtént, most a 17 önkormányzatnak külön-külön kell jóváhagynia. Bordány is tagja a Mórahalmi Térségi Vízműnek. Mórahalom városfejlesztési szempontból csereszerződést ajánlott fel, amit elfogadtak. A MOL Rt. Algyő és Zsana között kábelt fektetne. Bordánynak azonban most készül a rendezési terve, így nem járulnak hozzá, hogy a településen a cég elkezdje a munkát. Az önkormányzatnak idén 250 millió forint lesz a kiadása, amiből hiányzik 24 millió. Emiatt ÖNHIKl-s pályázatot adnak be. Az Utazás 2000. kiállításon a kistérség részt kíván venni, Bordány ehhez hozzájárul. Domaszéki előadás Munkatársunktál A domaszéki önkormányzat január közepén egy előadássorozatot indított el „Milyen lesz a jövőnk?" címmel. A megye több településén rendezték meg a találkozókat, melyeken hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását, a mezőgazdasági regisztrációt és az ezekhez szükséges feltételeket, követelményeket beszélték. A sorozat utolsó állomása Domaszék. A helyi művelődési házban délután 5 órakor kezdődő összejövetelen Lasancz Tibor, az Eurogreen munkatársa tart előadást a minőségi követelményrendszerekhez történő igazodás feltételeiről. mel szemben, nem fogadják el például, hogy a pénztáraknál sorba kell állni. Nos, éppen emiatt a Corában nincs is várakozás a kasszáknál. Ha pedig a vásárló visszahoz egy cikket, mert meggondolta magát, mert egy másikat, például kisebb vagy nagyobb tévét szeretne, nem vitatjuk az okát, kicseréljük, vagy kívánságára visszafizetjük az árát. Nálunk alapvető szempont, hogy a vásárlónak joga van tévedni. - Hoztak-e olyan döntéseket az eltelt időszakban, amelyekről bebizonyosodott: nem váltak be? - Az elmúlt négy hónapban mindennap kerestük a lehetőséget, hogy valami újat nyújtsunk, és azt a lehető legjobb minőségben. Minden igyekezetünk ellenére azonban kiderült, zöldség-gyümölcs osztályunkon eleinte nem a legkifogástalanabb árut kínáltuk. Felülvizsgáltuk hát beszállítóinkat, és rövid időn belül megoldást találtunk a minőségbeli hiányosságokra. Soha nem állítottuk, hogy mi vagyunk a legtökéletesebbek, inkább csak azt, hogy az e percben végzett munkánk már jobb, mint a tegnapi, de még nem olyan jó, mint amilyen holnap lesz. Tudjuk, a vásárlóknak eközben, főleg a kezdeti technikai hibák miatt okoztunk egy-két kellemetlenséget, ezért utólag is elnézést kérünk. Egy négy hónapos áruház leginkább egy kisdedhez hasonlítható, amelynek vétkei még megbocsáthatók. F. K. Az „exkancellár" az egyetem főtitkára A törvényesség öre Dr. Szabó Imre főtitkár: Ha a 20 milliárdos egyetem gazdálkodásának irányítását is elvállaltam volna, szívinfarktus lett volna a következmény. (Fotó: Schmidt Andrea) A József Attila Tudományegyetemen Szabó Imre kancellár felügyelte és irányította az intézmény gazdálkodását és igazgatását, természetesen a rektor vezetése és egyszemélyi felelőssége mellett. A Szegedi Tudományegyetemen ezt a tisztséget kettévágták. A gazdálkodás irányítója a gazdasági főigazgató lett, az adminisztráció vezetője pedig a főtitkár. Ez utóbbi pozícióra az „exkancellár" pályázott - és nyert. Szabó Imre kinevezése öt évre szól. - Mi indokolta a kancellári feladatok megosztását? - A döntés szubjektív háttere az, hogy ha a 7 milliárd forintos költségvetésű JATE után a 20 milliárdos SZTE gazdálkodásának irányítását is elvállaltam volna, azonnali infarktus lett volna a következmény. A tíz karú tudományegyetem már akkora intézmény, hogy egyetlen ember nem vállalhat felelősséget egyszerre a gazdasági hivatal és az igazgatás megfelelő működtetéséért. A feladatok szétválasztása mellett szólt az is, hogy a magyar felsőoktatásban inkább a most kialakított struktúrának van hagyománya. - Mit csinál a főtitkár? - Az egyetemi igazgatást irányítja, illetve - tekintettel arra, hogy újonnan létrejött intézményről van szó - szervezi. A rektor közvetlen munkatársa. A főtitkár feladata a rektori hivatal, így a külügyekkel, a személyi ügyekkel és a pályázatokkal kapcsolatos adminisztráció irányítása, valamint az oktatással, kutatással kapcsolatos adminisztratív, igazgatási teendők felügyelete. A főtitkár felelős a hatóságokkal való kapcsolattartásért, az intézmény működésének törvényességéért is. - Melyek a legsürgősebb feladatok? - A rektori hivatal felállítása, valamint az új intézmény, mint szervezet szabályzatainak megalkotása. Jelenleg ugyanis még nagy a bizonytalanság; az emberek nemigen tudják, milyen kérdéssel, üggyel kihez kell fordulniuk. Mielőbb létre fogunk hozni egy jogi és marketingirodát. A lehető leghamarabb el kell kezdeni az egységes tanulmányi nyilvántartási rendszer felépítését. Ebben a munkában a kari tanulmányi osztályok, a gazdasági hivatal és a hallgatói szolgáltatói iroda együttműködésére van szükség. - A rektor és a rektorhelyettesek kinevezése 2002 végéig szól, a főtitkáré viszont öt évre. Miért? - A rektor mandátumának lejártát törvény írja elő, a főtitkáréról viszont az intézmény dönthetett. Azért öt évre szólt a pályázati kiírás, mert ez a megszokott gyakorlat. A főtitkár kinevezése egyébként elképzelhető határozatlan időre is. Keczer Gabriella Egy közel féléves áruház leginkább egy hasonló korú gyerrn e k h e z hasonlítható. Lehetnek még botlásai, ám pontosan azért, mert hihetetlenül gyorsan fejlődik és alkalmazkodik, ezeket hamar levetkőzheti. Dániel Audoine, a Cora Szeged igazgatója szerint az új hipermarket mára a szegediek életének részévé vált. Lassan négy hónapja, hogy 1999. november 4-én megnyílt a szegedi Cora áruház. Ennyi idő már elegendő arra, hogy a nyilvánosság előtt mérleget vonjon a vezetés. Az összegzésre Dániel Audoine-t, a Cora Szeged igazgatóját kértük fel. - Milyen tapasztalatokat szereztek a vásárlókról? - Rengeteg vásárlóval nyílt alkalmunk találkozni itt az áruházban, nemcsak szegediekkel, hanem kecskemétiekkel, békéscsabaiakkal, sőt a határokon túl élőkkel is. Ez számunkra azért érdekes, mert Budapesten nem lehet ilyen közvetlen kapcsolatba kerülni a vevőkkel, ott egészen más a vásárlói mentalitás. Az első két hét alatt különben Szeged lakosságának a duplája, mintegy 340 ezer vásárló járt a hipermarketben, mostanában pedig átlagosan napi 15-30 ezer vevő fordul meg nálunk. - Az első vidéki Cora hipermarket beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? - Természetesen konkrét A vásárlónak joga van tévedni a Corában „Növeltük a vörös vonzerejét" Dániel Audoine. Az első hetekben dupla annyian fordultak meg a hipermarketben, mint ahányan Szegeden élnek. (Fotó: Karnok Csaba) célkitűzések birtokában adtuk át Szegeden a hipermarketet és már elmondható, hogy az előzetesen meghatározott terveinket mintegy 5 százalékos eltéréssel sikeresen teljesítettük. Ez azért nagyon fontos, mivel Szegeden a kereskedelemben köztudottan jelentős a konkurencia. S mégis, amikor az áruház megnyitotta kapuit, soha nem tapasztalt érdeklődéssel találkoztunk. A felfokozott figyelem, a vásárlók kíváncsisága azért volt kedvező a hipermarket számára, mert megmutathattuk, mire vagyunk képesek. Arra is büszkék vagyunk, hogy minden ígéretünket sikerült betartanunk. - Amikor kidolgozták a Cora stratégiáját, milyen szempontok élveztek elsőbbséget? - Egyrészt növelni szerettük volna a város vonzerejét ami úgy érzem, meg is valósult másrészt, hogy a lakosság számára folyamatosan alacsony árakon kínáljuk a termékeinket. Januárban az alapvető fogyasztási cikkekről felmérést készítettünk, amelynek elemzéséből az derült ki, hogy az eltelt időszakban Szegeden - a Corának köszönhetően - 4 százalékkal csökkentek az árak. Ez azért nagyon fontos, mert olyan régióban vagyunk, ahol nehezebb a helyzet, mint az ország más térségeiben, ahol a belvíztől kezdve a számomra is nagyon fájó Tiszapusztuláson keresztül a munkanélküliségig sok baj sújtja a lakosságot. Harmadszor: szolgáltatásaink minősége is legalább olyan fontos szempont, mint a termékek ára. A vásárlók egyre magasabb igényeket támasztanak a kereskedelem-