Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-26 / 48. szám

SZOMBAT, 2000. FEBR. 26. POLGÁRMESTEREK TALÁLKOZÓJA 7 Átadás-átvétel »rera magyar a szó, de jó. Gusztusos. Ha lehet ilyet L j mondani egy szóra. Egyébként lehet, miért ne le­hetne. Egy szóra bármit lehet mondani. El lehet mon­dani azt is, ha gusztustalan. Forgassuk csak kicsit, óva­tosan, ki ne essen a szánkból, majd mondjuk ki. Csü­csörítsünk, úúúgy. Randevúiul. A szónak képfestő hangulata van. Zöldet látok meg egy kis feketét és pirosat. A szónak illata van. Eső utá­ni, pici orgonaillattal. A szónak muzsikája van, tititáti­ti. Mindezek, így együtt, érezhetőek voltak tegnap egy rövid időre a színházban. A zöld, a kicsi fekete meg a piros, az eső utáni orgonával és a tititátiti. Méghozzá a rendezvény vándorkönyvének átadás-átvételekor. A szekszárdi polgármester gyönyörű vallomást tett a vá­rosról. Elmondta, hogy Szegedre járt egyetemre, a szín­házi kakasülőn hallgatott operát öt forintért és felesé­gének a Dómban fogadott örök hűséget. Zöld, fekete, piros, eső után tititátiti Bartha László polgármester is vallott, emlékezett. Szeged város polgármestere egyetemi éveiről ejtett né­hány szót, egy játékról, amit még ma is eljátszik. Ő gyorsabban beszélt, másképpen hangsúlyozott, mint szekszárdi kollégája, de mondandójának hangulatában együtt voltak azok, amiket a szóról írtam. Aztán jött a másfél órás semmi, az unalom, amikor a politikusokra vártunk. A dolog nagyon leült. Odalett a randevú-hangulat. A zöld, a fekete, a piros, az eső utá­ni, pici orgonaillattal meg a tititátiti, odalett. Vagy nem is volt? Szabó C. Szilárd Önkormányzati vezetők egymás között Az esztendő „bulija" Szegeden Zúzapörkölt, ágyaspálinkával I A * ' i * * IT M • gjH kft Alföldi ízek. A szegedi politikusokat nem sikerült lefözni. (Fotó: Nagy László) A délelőtti protokol­láris programot kö­vetően a Szegeden vendégeskedő polgár­mesterek, illetve mun­katársaik fözötudomá­nyukról is számot ad­tak. Összesen tizen­négy csapat állt bog­rács mellé, ám a zsűri döntése szerint a sze­gedi politikusokat nem sikerült lefözni. A ráckevei közgyűlés pénzügyi és gazdasági bi­zottságának elnöke csak a zsűrizés kezdete előtt né­hány perccel tette a bog­rácsban fortyogó alaplébe a halhúst. Szerinte ugyanis a jó dunai halászlében a hal­szeletek húsz perc alatt pu­hára főnek. „Csak forra­lunk rajta egy nagyot, s amikor lobog a lé, az erőspaprikát is beleszór­juk" - árulta el a mesterfo­gást Detrik László, aki egyébként Ráckevén egy panziót vezet. Mint mond­ta, a Duna mentén nem okozott pánikot a cián­szennyezés, és ezért úgy döntöttek, az eredeti elkép­zelés szerint halat főznek. A polgármesterek tegna­pi randevúja során a legna­gyobb érdeklődéssel várt programon, a főzőverse­nyen 14 csapat fogott faka­nalat. A szegedi zúzapör­költ körül egyszerre többen is sürögtek; a bográcsba Wolford Zoltán szórta a fűszereket, de dr. Tímár László alpolgármester is segédkezett a gasztronómi­ai remekmű elkészültében. A finishez közelítve Cson­ka Gábor alpolgármester is megérkezett, aki stratégiai tanácsokat adott, és értő kezekkel, gyakorlott moz­dulatokkal forgatta meg a bográcsban puhuló pörköl­tet. Természetesen az alföl­di étek ízei a legjobban ak­kor .jönnek ki", ha hozzája megfelelő italt szolgálnak föl. A szegedi tűz mellett ebben sem volt hiány. Bár a látvány és az illatok mel­lett a valódi, vegyesgyü­mölcsből készült kitűnő ágyaspálinkának már nem jutott étvágygerjesztő sze­rep. A Benke László mester­szakács vezette zsűri tény­kedését a tolnai bogrács mellett kezdte, amelyben ugyancsak halászlé főtt. Király Levente, a Szegedi Nemzeti Színház művésze a zsűri tagjaként, s úgy is, mint közismert gourmand, elismeréssel szólt a tolnai­ak főztjéről, bár mint mondta, szegedi emberként természetesen az igazi sze­gedi halászléért rajong. Tímár László szegedi al­polgármester nem tévedett, amikor azt mondta, a főzőversenynek mindenki a nyertese lesz, aki csak megkóstolta a verseny­műveket. Azt azonban ak­kor még nem tudhatta, a szakavatott grémiumnak a szegedi zúzapörkölt ízlett a legjobban. Kéri Barnabás A társadalmi élet meghatározó eseménye­it bonyolító Szféra Kft. 1995 tavaszán hagyo­mányteremtő rendez­vénnyel jelentkezett. Pol­gármesterek, alpolgár­mesterek és jegyzők randevúztak egymással Veszprémben, a követ­kező évben Szolnokon, majd Vácott, Kiskunfé­legyházán, tavaly pedig Szekszárdon. A hatodik találkozót tegnap tartot­ták Szegeden. A Városi Polgármeslerek Randevúja elnevezésű ren­dezvény tegnap délelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban vette kezdetét. Az esemény résztvevőit Kocsis Imre An­tal szekszárdi és Bartha László szegedi polgármester köszöntötte, egyúttal Szek­szárd város első embere át­adta Bartha Lászlónak a ren­dezvény vándorkönyvét. Ezt követően az esemény támo­gatói tartottak rövid prezen­tációt, amelyen azt kell érte­ni, hogy a szponzorcégek be­mutatták saját magukat. Majd a média képviselői ­Bernáth György, a tv2 hír­igazgatója, Eötvös Pál, a Népszabadság elnök-főszer­kesztője és Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke - vála­szoltak a konferanszié, illet­ve a nézők kérdéseire. Ber­náth György egy kérdésre válaszolva elmondta: nem igaz, hogy a tv2 vette meg a TV3-at; annyi közük van a TV3-hoz, hogy mindkét té­vének ugyanaz a tulajdono­sa. A piaci versenyről Eötvös Pál megjegyezte, kényelmet­len helyzetben érzi magát, mert az öt országos napilap közül csak a Népszabadság­nak van egymilliárd forint körüli nyeresége, a többiek mind veszteségesek. A kon­zervatív napilapok lehetsé­ges összevonásáról Eötvös úgy nyilatkozott, hogy nem hisz a kentaur újságban, mert mind a Magyar Nemzetnek, mind pedig a Napi Magyar­országnak megvan a saját karaktere. A médiafórumot követően kötetlen pódiumbeszélgetés­re került sor miniszterek és államtitkárok részvételével. A tárcák képviseletében töb­bek között jelen volt Boros Imre tárca nélküli miniszter, Torgyán József földművelés­ügyi és vidékfejlesztési mi­niszter, Kontrát Károly a belügyi, Mikes Éva a Minisz­terelnöki Hivatal, Hende Csaba az igazságügyi, Man­ninger Jenő a közlekedési, Oberfrank Ferenc az egész­ségügyi, Kávássy Sándor a környezetvédelmi, Demeter Ervin a Miniszterelnöki Hi­vatal, valamint Várhegyi At­tila, a nemzeti kulturális örökségi tárca államtitkára. A komoly és humoros kérdé­sek váltották egymást. A mi­niszterektől és államtitkárok­tól azt kérdezték például a tv2 riporterei, Stahl Judit és Pachmann Péter, hogy mely városban lennének szívesen polgármesterek, kiket külde­nének a Mir űrállomásra, vagy mi a kedvenc közmon­dásuk. Torgyán József leg­szívesebben 3176 település­nek lenne a polgármestere, a mondások között pedig a kedvence a „csak az téved, aki dolgozik". A vidékfej­lesztési miniszter megje­gyezte: ma Magyarországon még sok a tévedhetetlen em­ber. A focit érintő kérdésre válaszolva Torgyán elmond­ta, hogy szívesen adott volna kölcsön játékost a Ferencvá­rosból a Szegednek. A bel­vízproblémát úgy lehetne or­vosolni a vidékfejlesztési mi­niszter szerint, ha 36 ezer ki­lométer árkot felújítanának hat-hét év alatt 30-32 milli­árd forintból. A pódiumbeszélgetés után átadták Melocco Miklós szobrászművész „A város­építés allegóriája" című al­kotását az Év polgármesteré­nek, alpolgármesterének és jegyzőjének. A Szféra négy éve alapította ezeket a díjakat a legnépszerűbb, legsikere­sebb városi vezetők tevé­kenységének elismerésére. Az idei díjazottak - az Év polgármestere: Csabai László­né (Nyíregyháza), az Év al­polgármestere: Hutiray Gyu­la (Budapest, II. ker.), az Év jegyzője: Szinay József (Göd). A díjátadó után a szervezők bejelentették, hogy szeptember 30-án az összes magyarországi település pol­gármesterét találkozóra hív­ják. Délután a helyi speciali­tások gasztronómiai verse­nyét, illetve a már hagyomá­nyos sportdélutánt rendezték meg. Este jótékonysági gála­esten szórakoztak a vendé­gek, ahol a Favágók együttes és a Zenith Band szolgáltatta a zenét. Itt osztották ki ,A mi városunk " címmel meghirde­tett karikatúra pályázat díjait is. A Szféra hagyományt te­remtett ezzel a nyilvános rajzpályázattal, amelyre az idén hatvan szerzőtől 173 mű érkezett. A nyertes karikatu­risták: I. Jelenszky László, II. Krenner István, III. Balázs­Piri Balázs. Mindhárman bu­dapestiek. Sz. C. Sz. Randevú a csarnokban A polgármesterek sze­gedi randevúját két sport­esemény színesítette: az újságírók és polgármeste­rek focimeccsét a tollfor­gatók, a politkusok és a szegedi öregfiúk kosár­meccsét a politikusok nyerték. A polgármesterek randevú­jának fontos része volt a teg­napi sportdélután, ahol két mérkőzést rendezett az ese­ményt lebonyolító Szféra Kft. Az első meccsen az újságírók és a polgármesterek csaptak össze, bár hozzá kell tenni, utóbbi együttes kiegészült a szegedi önkormányzat játéko­saival. A szegedi újságíró-vá­logatottat erősítendő fővárosi kollégák is beszálltak a küz­delembe, s némi túlzással azt is lehet állítani, hogy ez dön­tött a mérkőzésen. De ne men­jünk az események elé... A sportcsarnokban száz néző előtt közös bemelegítés­sel kezdődött a sportdélután, melyen Bibarcz Tünde és ifjú tornászai diktálták az ütemet, a sportolók pedig küzdve a légszomjjal és a kilókkal, pró­báltak megfelelni a kívánal­maknak. A játékos bemelegí­tés után Rácz és Köböl játék­vezetők dirigálása mellett el­kezdődött a focimeccs, ahol sokáig nem volt említésre mél­tó esemény, majd a kilencedik percben egy kipattanó labdát Németh Péter, a fővárosi külö­Hol a labda? Az újságírók a parketten csatáztak a politikusokkal. (Fotó: Nagy László) nítmény tagja közelről be­emelt a hálóba. Az első húsz perc kiegyenlített játékkal telt, sok helyzet volt, gól azonban nem esett. A fordulás után a 23. percben ismét Németh Pé­ter volt eredményes, s egy le­csorgó labdát közelről, sarok­kal passzírozott a hálóban. Nem sokkal később jött az egyenlítés, a 25. percben Ta­más Zoltán lövése kötött ki a kapuban. A 33. percben Ke­nyeres kíméletlenül kihasznált egy kapushibát, ekkor 2-2-re alakult az eredmény, majd a változatosság kedvéért ismét Németh Péter volt eredmé­nyes: a Magyar Hírlap egykori főszerkesztője az újságírók csapatkapitánya, Majoros Ti­bor beadását kotorta a kapuba, így alakult ki a 3-2-es újságíró győzelem. A focimeccs után ismét Bi­barcz Tünde és tanítványai vették birtokba a pályát, s ezúttal a kosárlabdázóknak vezényeltek bemelegítést. Ezen a meccsen a politikusok csapat a szegedi öregfiúkkal mérték össze tudásukat, s a ta­lálkozó rendkívül szoros mérkőzésen 50-49-es vég­eredményt hozott - a politiku­sok javára. A tudósító azon­ban inkább úgy könyvelné el az utókor számára az mér­kőzést, hogy az eredmény­jelző tábla adatai szerint volt ennyi a végeredmény. Kiderít­hetetlen okok miatt ugyanis időnként más állást jelzett a tábla mint ahogy az a dobott kosárból következtetni lehetett volna... Mindennek persze semmi jelentősége, a lényeg az, hogy a polgármesteri ran­devúból nem hiányzott a jó szórakozást nyújtó sport sem. A. L. Az év polgár­mestere Munkatársunktól Az Év polgármestere dí­jat az állampolgárok sza­vazata alapján (mintegy 10 ezren vették a fáradtságot, hogy voksoljanak) tegnap délután a nyíregyházi Csa­bai Lászlóné vehette át a szegedi találkozón: - Kü­lön öröm számomra, hogy a városlakók szavazata se­gített a cím elnyerésében, nem pedig külső döntés ­mondta. Úgy gondolom, valóban nyugalom van a városban, kiegyensúlyozott a politi­kai légkör Nyíregyházán. Nyitottak vagyunk a civil szervezetek felé, partneri kapcsolatot sikerült kiala­kítanunk. Az oktatásban, a kultúrában is tudtunk ered­ményeket felmutatni az el­múlt évek során. A nyíregyháziak úgy vélhették, hogy lakóhe­lyük sikeres, akkor miért ne legyen a polgármeste­rük is az. Szerénytelenség lenne elhallgatni, termé­szetesen egy vezetőnek fontos része van a sikerek elérésében, hiszen az érve­ket ő fogalmazza meg, eszközöket, partnereket szerez egy-egy terv meg­valósításához. Ennyi lehet az én szerepem ebben a díjban. Nem kevesebb és nem több. A délelőtti program szünetében. Egymás között polgármesterek és újságírók. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Thumbnails
Contents