Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-25 / 47. szám

Szépül a belváros. A Kárász utcai épületek rekonstrukciója az utóbbi évek leglátványosabb eredménye. (Fotó: Nagy László) Díszburkolat a városházáig Visszavágott élű, fagyálló klinkertéglából raknak díszburkolatot a Kárász utcára és a Klauzál térre - a tervek szerint még ebben az évben megkezdik a munkát. A díszburkolat-építést a közművek fölújltása előzte meg. A Kárász utcán már befejezték a kábelek és csövek rekonstrukcióját, a Klauzál téren még akad tennivaló. Eredetileg csupán az üzletutca burkolatát cserélték volna mutatósabbra, ám az új városvezetés - az építészek szerint igen helyesen! - úgy döntött, a díszes burkolatszőnyeg borítsa be a Klauzál teret is. Sőt: a klinkertéglás járófelület idővel kifut a Kárász utcából, s a Széchenyi téri sétány fái alatt egészen a városházáig vezeti a sétálót. A vöröstéglás burkolatot sárga kvarcitkő berakás teszi még szebbé. A rajzos díszítmény klasszicista motívumokat idéző vonalvezetésű - finom utalásként az árvíz előtti épületek stílusára. A Kárász és Kölcsey utca kereszteződésében úgynevezett „elindított" díszburkolatot látunk majd. A vegyes forgalmú Kölcsey utca (amely a gyalogos- és gépjárműforgalom előtt is nyitva marad) idővel teherbíró díszburkolatot kap. A terveket a munkára kiírt pályázaton győztes Török Péter készítette eL Az építés elkerülhetetlen fölfordulással jár - ezért a város vezetői a szegediek türelmét és megértését kérik. Ny. P. után Kiss István városépítész fogta össze a tervezést. A belváros fölújításának egységes terve elkészült, egyeztetésre vár. Azt sem volt könnyű eldönteni, honnan induljon el a belvárosi rekonstrukció. Kézenfekvőnek látszott, hogy a Kárász utca és a Klauzál tér épületeivel kezdődjék a fölújítás. E terület az építészek szerint a „város szalonja", amelynek kisugárzása eléri majd a kiskörúton belüli városrész többi épületét is. • Egy városi közgyűlés számára készült anyag a település újjászületésének körülményeit elemzi. „Volt Szegednek egy európai pillanata a nagy árvíz után. Ami történt - szinte csoda. Itt, a tanyák, falvak, mezővárosok tengeréből büszkén emelkedett ki egy igazi város, az egyetlen az Alföldön." Az írás kitér arra is, hogy a közgyűlés 1994-ben védetté nyilvánította a város történeti központját, amelynek határvonalait a Tisza Lajos körút és a Tisza folyó jelentik. Az építészek úgy látják, hogy a víz utáni újjáépítés és a védetté nyilvánítás között is zajlott „egy lassú, majd hét évtizedig tartó árvíz", amely „nem volt elemi erejű, nem rombolta le a városközpont európai arcát, de elhomályosította azt." Az árvízi katasztrófa nemzetközi figyelem középpontjába állította városunkat, amelynek újjáépítése európai üggyé vált. A városközpontot meghatározó épületek karakterét is e megismételhetetlen pillanat határozta meg. „Az újjáépítésben országos jelentőségű építészek működtek közre, tehetségük garantálta, hogy ne provinciális városközpont szülessen. Urbánus térstruktúra jött létre, urbánus karakterű, de levegős hatású térarányokkal" - szól a szegedi képviselők elé tárt anyag. A történeti városközpont nagy részének jellegét az eklektikus-szecessziós jegyek határozzák meg. Valamelyest elhatárolódott ettől a területtől a kisvárosi Palánk, amelyet viszont a későbbi átépítések alaposan megváltozattak. A jellegében teljesen eltérő Dóm tér szervesen kapcsolódik a városközponthoz. A klinikák idegenszerűsége nem zavar, hiszen távol esnek a belvárostól. A Palánk lakótelep Oskola utcai kapcsolatát viszont már disszonánsnak, zavarónak, bántónak tartják a szakmabeliek. A belvárosi paloták azonban a „testidegen" foghíjbeépítések ellenére is meghatározzák Szeged központjának hangulatát. A fölújított házak lakásai a régi polgári kultúra újjászületésének színterei lehetnek. Az üzletek visszakapják eredeti portáljaikat. Új minőség jön létre, a hagyományőrzés és értékteremtés igényével. Nóvák István városi főépítész az új funkciókról szólva kiemelte a városi térrendszer átalakítását: a tömbbelsőket megnyitják a gyalogosok előtt. Igen fontos a motorizáció kiszorítása a belvárosból. A kiskörúton belüli terület a séta és pihenés helyszínévé alakul. A parkolóház-program megindulása is e célt szolgálja: a Tisza Lajos körút köré települő parkolóházakban hagyott kocsikból kiszálló, gyalogossá vált autós könnyedén elsétálhat a szűkebb belváros bármely pontjára. A belvárosi paloták fölújításával kezdődő folyamat Szeged új reneszánszának nyitánya lehet. Nóvák István szerint a ránk maradt értékes építészeti örökség, ha okosan bánunk vele, az országban is egyedülálló kinccsé válhat. Nyilas Péter Szeged köszönti vendégeit! Polgármesterek fp randevúja A Délmagyarország Kft. melléklete Fölújított szegedi paloták A város szalon ja M

egtisztelő a számunkra, hogy egy újabb rangos eseménynek adhatunk otthont itt Szegeden, a VI. Városi Polgármesterek Randevújának, mely Magyarországon a legjelentősebb önkormányzati konferencia. Közismert, hogy a Városi Polgármesterek Randevúja az elmúlt évek alatt az önkormányzati szakemberek elismert fóruma lett. Polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek lenni nem egyszerűen egy szakma, hanem hivatás is. Mindannyiunk mögött ott állnak azok az emberek, akik bizalmat szavaztak a munkánkhoz, ezért úgy kell tevékenykednünk, hogy ők mindannyian elégedettek legyenek. Mi itt Szegeden, az önkormányzati munka megkezdésekor, célként tűztük ki, hogy városunk visszanyerje méltó helyét és szerepét a régióban, hogy az itt élőknek jó közérzetet teremtsünk. Mindez nem volt könnyű! A 90-es évek eleje óta folyamatosan tartó balkáni válság, mely az elmúlt évben különösen feszült helyzetet teremtett, leszorította városunkat arról a színpadról, ahol a fontos események zajlanak. Ma már bátran kijelenthetem, visszaküzdöttük magunkat oda, hiszen az elmúlt év során Szeged városa, mint régióközpont számos olyan rendezvény helyszíne volt, amely mind azt bizonyítja számunkra, és az itt élő emberek számára is, hogy odafigyelnek ránk itthon és külföldön egyaránt. Munkánk megkoronázása volt a Dél-kelet Európai Stabilitási Egyezmény keretében megtartott konferencia 1999. októberében. A balkáni helyzet rendezésére irányuló konferencián a jugoszláv demokratikus ellenzéki önkormányzatok képviselői találkozhattak az európai diplomácia vezetőivel. A konferenciához kapcsolódóan hozta létre Szeged városa az „Esély a stabilitásra alapítványt", melyet 25 millió forinttal támogattunk. A kidolgozott struktúra bizonyítottan működik, hiszen az első szállítmányok eljutottak a nélkülözőkhöz. Bízom az emberek segítségnyújtási szándékában, abban, hogy mind többen támogatják az alapítvány működését, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a tőlünk délre élők sorsa jobbra forduljon, kevesebbet kelljen nélkülözniük, hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, rp gy új önkormányzat létrejötte mindig változásokat von HJ maga után, így törvényszerű és szükséges változtatásokat kellett nekünk is bevezetnünk a polgármesteri hivatal hatékony működésének elősegítésére. Új irodai struktúrát építettünk ki, mely modernebb, mint az előző volt, megfelel a kor követelményeinek, az egyre növekvő kihívásoknak. Az átalakításoknak több célja is volt: egyrészt ki akartuk küszöbölni az indokolatlan átfedéseket, párhuzamosságokat, másrészt az új struktúra egyfajta belső profiltisztítást is jelentett, ami abban nyilvánult meg, hogy jól elkülönültek az egyes ágazatok. 1999. szeptembere óta, az ISO 9001 szabvány szerinti működés próbaüzeme folyt a polgármesteri hivatalban, és decemberben átestünk a sikeres auditáláson, így ma már mi is büszkélkedhetünk ezzel a minősítéssel. Tudjuk jól: a velünk szemben támasztott követelményeknek csak olyan önkormányzati működéssel lehet megfelelni, amelynek jellemzői, hogy képes a megfelelő kapcsolatok kialakítására, hozzáértő szakemberekre támaszkodik, döntéseiben kellő körültekintéssel jár el, és azok a döntések pedig szakszerűek és a város érdekeit szolgálják. Munkánk során azonban sokszor szembesülünk olyan problémákkal, melyekkel nem könnyű megbirkózni. Ilyen a Tisza pusztulása is, mely tragédiát sem felfogni, sem megérteni nem lehet. Csodát tenni sajnos nem tudunk, nem lehet a halott folyót egyik napról a másikra feléleszteni. Összefogással azonban talán újra életet lehet majd a vízben teremteni, még ha hosszú idő kell is hozzá. Az összefogás szándéka megmutatkozott a folyó pusztulása során. A Tisza menti önkormányzatok levélben kérték Orbán Viktor miniszterelnök urat egy tiszai biztos kinevezésére. Mint tudjuk, ez meg is történt. Öröm a számunkra, hogy a kinevezett tiszai biztosnak mi adhatunk irodát itt, Szeged városában, ahol mindenkit megdöbbentett és felháborított a természeti katasztrófa ténye. jy ennünket, Tisza menti önkormányzatokat most elsőMJ sorban ez a probléma foglalkoztat. De akik eljönnek az ország különböző vidékeiről Szegedre, a VI. Városi Polgármesterek Randevújára, mindannyian mást hoznak magukkal, különféle kérdésekre várnak választ. A rendezvény során a résztvevőknek lehetőségük lesz tájékozódni, információt cserélni, megoszthatják egymással tapasztalataikat, kicserélhetik véleményeiket. Bízom abban, hogy a résztvevők eredményesnek ítélik meg ezt a mai napot és az itt hallottak hozzájárulnak munkájuk, munkánk sikereihez Dr. BarMia László Lendületesen halad a szegedi belváros rangos épületeinek fölújltása. A védett történelmi városközpont rekonstrukcióját több éves tervelökészítés előzte meg. A Kárász utcai és Klauzál téri paloták helyreállítása remélhetőleg megindítja a kiskörúton belüli városrész egészének megszépülését. „A csodaszép szegedi városközpontnak Európában is alig akad párja!" - mondta Nóvák István városi főépítész. Az 1879-es nagy árvíz pusztítását követő, teljes újjáépítésre kevés példa akad kontinensünkön. Varsó és Rotterdam említhető: a lengyel főváros a háború rombolása után kelt új életre, Rotterdamot pedig egy korszerű, modern nagyváros megteremtésének igényével tervezték újra. Szeged vlz előtti épületei (bár kevés ilyen maradt) a korábbi építészeti stílusok jegyeit őrzik. A romantika, klasszicizmus építészeti emlékei mellé az újjáépítéskor a XIX. század utolsó negyedében uralkodó eklektika itáliai formái kerültek, amelyeket tovább gazdagított a századforduló táján virágzó szecesszió. Olyan egység teremtődött, amely Szegedet minden más magyarországi várostól megkülönbözteti - a település ugyanakkor megtartotta alföldi jellegét is. Szeged árvíz utáni történetében a fejlődés és a rombolás fejezeteit egyaránt megtaláljuk - az események „tárgyi bizonyítékait" őrzik a kiskörúton belüli utcák és terek. Az első világháborúig tartó, harmonikus fejlődés lendülete a második nagy világégés kezdetéig éreztette hatását. Aztán viszont furcsa, ellentmondásos évek következtek. Alig halványult el a „bűnös városra" sütött szégyenbélyeg, a politikusokat és városépítőket egyaránt elragadta az „olajváros", a „Nagy Szeged" megteremtésének gondolata. Nem idevaló magasházak emelkedtek a tetők fölé, a belváros homlokzatairól leverték a vakolatarchitektúra díszítőelemeit. Elsivárosodás uralkodott el sok helyütt. • A régi értékek megőrzése és újak teremtése nehéz feladat. A szegedi belváros fölújításának kezdetét hosszas tervezés előzte meg. Négy éve születtek meg az első előkészítő anyagok. A főépítész kiemelte, hogy a munkába bevont szakemberek nem szokványos szabályozási tervezésre kaptak megbízást. A védett belváros fölújitása a közterületek minőségének javítására is kiteljed. Az előkészítés a közmű-rekonstrukció, a színdinamika, a tárgykultúra területét is fölölelte. A Kárász utcai palotától a Széchenyi téri lámpaoszlopon át az újságos pavilonig, az üzletek portálja fölött himbálózó cégértől á sétálót megállító reklámtáblákig minden tárgynak és építménynek a szegedi belváros szellemiségét kell őriznie, újjáteremtenie. Az előkészítő munka A házigazda, dr. Bartha László polgármester. (Fotó: Nagy László) dXOAagft!• •11 i i n~r • i