Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-24 / 46. szám

4.KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 2000. FEBR. 24. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁ­GI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐ­DÉSI HÁZ (Temesvári krt. 42.) nyug­díjas-klubja 15 órától farsangi batyu­bálat rendez. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás hétköznap 8-tól 18 óráig. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA (Go­gol u. 3. ül. 305., tel.: 423-474) jogi tanácsadója dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig az óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi tanácsadást tart. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚR­HÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 16 órakor klasszikus balett-oktatás; 19 órakor jazz balett; 20 órakor néprajzi elő­adást tart Hegedűs Zoltán szerelmi szimbolika a népművészetben cím­mel. TRANSZCENDENTÁLIS MEDI­TÁCIÓ, mint az „Ajurvéda" leghaté­konyabb módszere címmel Csányiné Zsóka tart előadást 17 órától, a Béke u. 1. első emeletén. A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁR­SASÁG kpvetkező ülését 17 órakor tartja a MTESZ Székház II. emelet 16. sz. előadótermében, melynek té­maköre: Teremtés és/ vagy evolúció? A BARTÓK BÉLA MŰVELŐ­DÉSI KÖZPONTBAN (II. em. 22.) 17 órától Madarász-klub témája: A fe­hér gólya állománya hazánkban. A diavetétéses előadást Lovászi Péter tartja. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZBAN (Royal Szálló) 18 órakor Panem et circenses címmel beszélgetés. Ven­dég: Szili Katalin az Országgyűlés al­elnöke, országgyűlési képviselő. Be­szélgetőtársak: dr. Botka László a me­gyei közgyűlés alelnöke és Tráser László újságíró. Házigazda: Kiss Ta­más a Baloldali Páholy szervezője. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐ­DÉSI KÖZPONTBAN 18 órától vers­mondó stúdió, 20 órától kobudo keleti harmvészetek edzés, az üvegfestó tanfolyam kiállítása megtekinthető: február 25-éig, naponta 10-12 és 14­től 18 óráig. A SZAKSZERVEZETI KÖNYV­TÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18 óra­kor: Önismeret a párkapcsolatokban címmel Kenéz Tünde tart előadást. AZ AGN1 VEGETÁRIÁNUS ÉT­TEREMBEN (Hóbiárt basa u. 13/A.) 18 órától indiai úti beszámoló. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEK­HÁZBAN 18 órakor: Már mi sem tudjuk, milyen legyen a felnövekvő nemzedék?! címmel dr. Benkő Kata­lin pszichiáter tart előadást. ALGYŐN A KÖZSÉGI KÖNYV­TÁRBAN (Bányász u. 2.) Jókai Mór­emlékkiállítás nyílt az író 175. szüle­tésének évfordulója alkalmából. A ki­állításon bemutatásra kerülnek az író művei és dokumentumok. Megtekint­hető: február 29-éig. SOMOGYI-KÖNYVTÁR: Száz éve született Fekete István, a XX. szá­zadi magyar irodalom legnépszerűbb ifjúsági írója. A kiállítás a Somogyi­könyvtár aulájában található. Megte­kinthető: március 2-áig. Az I. emele­ten: Fery Antal grafikusművész em­lékkiállítása. KASS GALÉRIA (Vár u. 7.) De­ák Ferenc grafikusművész kiállítása. AZ ELIXÍR PUBBAN (Attila u. 11.) 20 órától VSrkonyi Tibor zenél. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órá­tól szerepjáték, 17 órától ikrek-klubja. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig látogatható. AZ ÚJ AKROPOLISZ KULTU­RÁLIS EGYEGYESÜLET rendezé­sében (Berzsenyi u. 3.) 18 órakor: A szerelem füozófusszemmel, előadás. Házigazda: Hegyeshalmi Orsolya és Kassai Zita. AZ ALKOTOHAZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 15.30 órá­tól fazekas szakkör felnőttek­nek, 16 órától alkotó csemeték­klubja. Holnap: 14 órától szö­vőszakkör. Szigetszerű a fejlődés Magyarországon Ha több, miért kevesebb? gyar gaz­d a s á g helyzetéről, az ezred­forduló gazdasági kilátásairól, a várható makrogazdasági folyama­tokról Petschnig Mária Zi­ta, a Pénzügykutató Rt. fő­munkatársa tartott elő­adást a napokban Szege­den, a Bartók Béla Művelő­dési Központban a Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szegedi Akadémiai Bizott­ság közös rendezvényén. Petschnig Mária Zitával, a Pénzügykutató Rt. főmunkatár­sával szegedi előadása kapcsán beszélgettünk. A neves makro­közgazdász óva intett attól, hogy hurrá optimizmus legyen úrrá rajtunk, amikor egyfelől a magyar gazdaságban még sok a rendezni való, másfelől pedig ­mint az az elmúlt évben is bebi­zonyosodott - nagyon erős a függésünk a külső körülmé­nyektől, amelyeket nem áll mó­dunkban befolyásolni. - Minden hivatalos véle­mény szerint 1999-ben meg­felelő ütemben fejlődött a magyar gazdaság, a legfon­tosabb mutatók a vártnak megfelelően alakult. Mi de­rül ki a makrogazdasági adatok elemzése során? Az elmúlt esztendő fejlődése felemásra sikeredett: egyrészt az első félév visszaesése és egyensúlyromlása után erős második félév következett, másrészt jelentős különbségek jellemezték az ágazatok és a ré­giók növekedését. Mfg 1998­ban minden régióban nőtt az ipari termelés, tavaly megtört a tendencia, Észak-Magyarorszá­gon és a Dél-Alföldön csökkent a termelés - az első háromne­gyed évről rendelkezésre álló ipari adatok szerint. Korábban sokan gondolták azt, hogy ha majd tartósan magas ütemben fejlődik a magyar gazdaság, ak­kor csökkeni fognak a lakossá­gon belül kialakult nagy jöve­delmi és vagyoni differenciák. Nem ez történt. Annak ellenére, hogy 1997 óta évi 4-5 százalé­kos ütemben tart a gazdasági növekedés, a jövedelem-kü­lönbségek nem mérséklődnek. Sőt, az elmúlt évben is tovább nőtt a legalsó és a legfelső tized jövedelmei közötti távolság. A kormányprogramban szereplő ígéret, amely a rendszerváltás veszteseinek kárpótlását he­lyezte kilátásba, nem teljesül­hetett 1999-ben sem. Kiviszik a profitot - Az általános jellemzőkön túl részleteiben úgy áll a hely­zet, hogy az ipari termelés 10,5 százalékkal nőtt (kevésbé az 1998. évinél), az építőipari nö­vekedés 5-6 százalékos (itt lé­nyegesen nagyobb volt a dina­Petschnig Mária Zita. „Egyszer felhasználható pénzeket éltünk fel." (Fotó: Schmidt Andrea) mika csökkenése), a mezőgaz­daság pedig körülbelül hat szá­zalékkal esett vissza. Az ex­port 13 százalékkal bővült, ami jó zárásnak tekinthető. Sokkal kedvezőtlenebb képet mutat viszont az, hogy a felhalmo­zás mértéke az előző évi 12,7 százalékhoz képest csak 6 szá­zalék körüli, míg a fogyasztás 4,8 százalékra erősödött. A 1999-es GDP növekedése mintegy 4-4,2 százalék körül várható. - Az adatok valóban azt tá­masztják alá, hogy a fejlő­dés üteme töretlen, ám ­előadásából is ez érződött ki - Ön lát veszélyeket. - Igen. Nem jó az, hogy a fogyasztás növekedése megha­ladja a jövedelemtermelés üte­mét - ami trendváltás 1997­98-hoz képest. S miközben a fogyasztás erősödik, a beruhá­zások dinamikája mérséklődik. Azt is látnunk kell, hogy erő­södött - Matolcsy György ki­fejezésével élve - a „szigetsze­rű" fejlődés. Vannak kiemel­kedő cégek, a multinacionális vállalatok, a vámszabad terüle­teken működő társaságok, amelyek vitték az országot, ne­kik köszönhető, hogy nem lett még kisebb a GDP emelkedé­se. A növekedés tehát egyen­lőtlen ágazatilag, vállalatméret szerint és regionálisan is, a tendencia ráadásul felerősödött 1998-hoz képest. A folyó fize­tési mérleg deficitje az 1998-as 2,3 milliárd dollárról 2,l-re csökkent, a külkereskedelmi mérleghiány viszont nőtt, 2,7­ről 3 milliárd dollárra. A külső egyensúlyi mutató alakulásá­ban sem megnyugtató, hogy 1999-ben alig volt kisebb a profitkivonás, mint 1998-ban volt (akkor 960 millió dollár volt), pedig tavaly már nem hatott az orosz válság és a kor­mány gazdaságpolitikája iránt is nőtt a bizalom. Az egyéb szolgáltatások címén kivont jö­vedelmekkel együtt több dollár áramlott vissza a külföldi cég­tulajdonosokhoz, mint 1998­ban. A „hamis próféták" igaza - Az elmúlt évben mindenki amiatt szorongott, hogy az államháztartás hiánya a bruttó hazai termék 4 száza­léka lesz-e (ezt állították be a költségvetésbe), hiszen látszott, hogy ezen keresztül ítélik meg a kormány gaz­daságpolitikáját. - A választások után, 1998­ban világossá vált, ha az ígére­teket betartják, akkor minden „elszáll", hiszen nincs elegendő forrás. Ehhez képest 3,9 száza­lékra „teljesült" a terv. Papíron valóban ki lehet mutatni a 4 százalékos terv túlteljesülését, s a kormánypropaganda most er­re hivatkozva ítéli el a „hamis prófétákat", a túlzottan borúlátó .Jiuhogókat", akiknek most bo­csánatot kellene kérniük, s akiknek a szavára milyen jó, hogy a kormányban nem hall­gattak. Meg kell jegyeznem, hogy az elitéltek között vannak az IMF, az OECD, a Deutsche Bank és más külföldi és belföl­di szakértők, akik a múlt év el­ső felében valóban kiigazítást javasoltak, mert tartottak attól, hogy a magyar gazdaság ismét egyensúlyvesztő pályára kerül. Mindenki tudta, hogy az állam­háztartás tervezetében körülbe­lül 100-150 milliárd forintos a többlethiány. A kiigazítás a kormány részérről megtörtént, de nem a szakértők javaslatai szerint. Hanem rejtetten, va­gyont és jövőt felélő módon. A hiányt be tudták tömködni: „ta­láltak" közel 31 milliárdot a megszüntetett állami pénzala­pokban, az állami privatizációs intézet költségvetési befizetését felemelték, eladták az egész tb­vagyont 74 milliárdért, és mondhatnám a mobiltelefon­tenderen nyert milliárdokat is. Eközben az állami beruházáso­kat visszafogták: egy centi au­tópálya sem épült, elhalasztot­ták a gyed bevezetését, módosí­tották a jegybank befizetését, s ezen kívül még számos trükköt bevetettek. Egész egyszerűen vagyonelemekkel finanszíroz­tatták a folyó kiadásokat. Egy­szer felhasználható olyan pén­zeket éltünk fel, amelyekkel adósságot kellett volna törlesz­teni, vagy legfeljebb állami inf­rastrukturális beruházásokra lett volna szabad fordítani. 2000-ben ezek a források már nem állnak rendelkezésre. Szó sincs arról, hogy a bevetett technikákkal tartós egyensúly­javulást sikerült volna elérni. Növekedés: nem érzik az emberek - Mire számíthatunk 2000­ben? - A jövőt, a gazdaság növe­kedési ütemét egyértelműen a külgazdasági körülmények ha­tározzák meg. Ha ezt a tényt fi­gyelembe vesszük, akkor egy­részt kedvezőbbek, másrészt kedvezőtlenebbek a feltételek. Kedvezőbbek az exportpiaci ki­látások (nemcsak az EU-ban, hanem Közép-Kelet-Európában is), s mivel a világgazdaságban élénkülés tapasztalhatói, a be­fektetői lehetőségek is jobbak. Reálisnak tartom a?t a kor­mányzati prognózist, hogy erő­södik a növekedés üteme, lesz­nek központi beruházások, a la­kásépítés is beindul. Kedvezőt­len viszont a cserearányok rom­lása. Ha az idei egyértelműen megszorító költségvetéssel, s az alátervezett inflációval sikerül a fogyasztás növekedését vissza­fogni - ami az elmúlt évben el­maradt kiigazítás pótlását jelen­ti -, akkor visszaállhatunk a normál pályára. Csak az a kér­dés, hogyan fogja ezt a lakos­ság megemészteni. Hogyan fogja azt feldolgozni, hogy mi­közben javulnak a világgazda­sági feltételek, növekszik a gaz­daság, neki mégsem jut arányo­san több. Fekete Klára Szerb vacsoraesf a Blues-kertben Munkatársunktól Igraj kolo! (Azaz: táncolj kólót, vagyis egy szép, szerb népi táncot.) Ez a címe az újszegedi Blues-kert ven­déglőben pénteken, 19 óra­kor kezdődő szerb vacsora­estnek, amelyen a talpaláva­lót a deszki Bánát együttes húzza majd. A hamisítatlan szerb mu­zsikán kívül a szláv gasztro­nómia remekeivel is megis­merkedhetnek az est vendé­gei, hiszen a menü a sopsz­ka-saláta, és a jól ismert cse­vap mellett olyan különle­gességeket is tartogat, mint a pletenica, azaz fonott hús, és a mézes rétes, vagyis bakla­na. A pénteki estre a 432­183-as telefonon várják az asztalfoglalásokat. napló MA DR. TICHY-RÁCS CSABA, Alsóváros képviselője fogadó­órát tart 18 órától a Dobó utcai Altalános Iskolában. A FIATAL BALOLDAL vendége lesz Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke a Somo­gyi-könyvtár alagsori társalgó­jában 15.30 órai kezdettel. A beszélgetés témája: „A parla­mentarizmus elmúlt tíz éve." Közvetlenül a rendezvény után alakul meg a Szabó Ervin Szak­mai Kollégium, amely az egye­temi és főiskolai hallgatóknak kínál szakmai programokat, gyakorlati tevékenységeket. HOLNAP INGYENES jogi tanácsadást tart 15 és 16 óra között Ónozó Mónika, a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt szegedi irodájában (Victor Hugó u. 5.). miről írt a DM? 75 éve Hangverseny A filharmonikusoknak a mai nehéz körülmények között is más elbánást érde­melt volna. Már többször rá­mutattunk arra, hogy a fil­harmonikusok mégis csak az egyetlen nagy célókat szol­gáló erkölcsi testület, amely elsősorban vezetőségének és működő tagjainak lelkes ügyszeretete és áldozatkész­sége folytán tud fennmarad­ni, s amely a klasszikus mu­zsikát a nagy közönséggel megismertette és népszerűsí­tette. (1925) vasárnap délelőtt a Belvárosi moziban megtartott rendkí­vüli hangversenye a nagyon is méltányos helyárak és az igazán szép program dacára megdöbbentően üres terem­ben folyt le. A közönség ér­deklődésének hiánya sok ok­ra vezethető vissza, és más­kor más kultúralkalmakkor is érezhetővé vált. De ez esetben egy olyan egyesüle­tet ért közöny, amely a sze­gedi közönség részéről még 50 éve A Fáklya Mozi Szeged dolgozói öröm- a Szovjetunió életével. mel fogadták néhány héttel ezelőtt azt a hírt, hogy a Széchenyi-filmszínház he­lyén a Fáklya Mozi meg­kezdi működését, hogy minél több szovjet kisfil­men keresztül ismerked­hessenek meg a dolgozók Most újabb nagyjelentősé­gű lépés történt ezen a té­ren. A Fáklya Mozi hely­árait jelentősen leszállítot­ták, hogy minél több sze­gedi dolgozónak lehetősér ge nyíljón az előadások megtekintésére. (1950) 25 éve A környezetvédelemért Igen eredményes közös­ségi öszefogást sikerült elindítani a környezetvédel­mi társadalmi őrszolgálat kialakításban, amelynek kezdeményezője a Hazafias Népfront országos elnöksé­ge mellett működő környe­zetvédelmi munkaközösség volt. A népfrontmozgalom égisze alatt valamennyi me­gyében erőteljesen folyik a környezetvédelmi munka. A népfront munkaközössé­ge eddig is sokat tett azért, hogy a könyezetvédelem társadalmi ügy legyen ha­zánkban. (1975) a hét kérdése Mit szól a szegedi focihoz? Gondi Mihály, dr. Bolba András és Bihari Ferenc. JFotó: Somogyi Károlyné) Már-már izgalmas tele­regényhez hasonlítható az utóbbi időben a PNB-s Szeged LC körül kialakult állapot, melynek úgy tű­nik, több köze van a pénzhez, szervezéshez és a kommunikációhoz, mint magához a sporthoz. Mi a véleményük a szegedi fo­ciról és a körülötte kiala­kult helyzetről? - kérdez­tük olvasóinkat. Gondi Mihály cipész: ­Petőfitelepen lakom a SZE­OL-pálya mellett, de már évek óta nem járok meccsekre. Úgy érzem, nincs miért. Nem bán­tani akarom a játékosokat, de ez a teljesítmény nagyon ala­csony. Ha beleszólhatnék, biz­tosan az utánpótlás kérdését szorgalmaznám, enélkül biz­tos, hogy nincs jövő. Egyéb­ként, mint mindenhol, itt is a pénz hiánya a kulcskérdés. Stadler-szerű nagy befektetők kellenének az országba, és ter­mészetesen Szegedre is. Fon­tosnak tartom a pénz feletti erős kontrollt, talán akkor más lenne a játékosok viszonya a labdához. Dr. Bolba András nyugdí­jas ügyész: - Már nem látom át a kialakult helyzet összefüg­géseit. Annyira gyorsan köve­tik egymást az események, az edzői személycserék, hogy az ember már belefárad, s egy idő után nem kívánéki a helyi foci­ra. Viszont őrületes pénzeket költenek rájuk és úgy tűnik, nincs értelme. Régen azért egy futballista szerintem ko­molyabban vette az edzéseket, szívvel-lélekkel rúgta a labdát. A mostani már egy másik ge­neráció, néha a képességeik­ben is kételkedem. Szerintem a szakembereknek jobban meg kellene rostálniuk a játékoso­kat aszerint, hogy milyen adottságaik vannak ehhez a sporthoz. Valahol itt van el­rontva ez a dolog. Bihari Ferenc vállalkozó: - Nem vagyok nagy focirajon­gó, de megdöbbenéssel tapasz­talatom mindazt, ami a Szeged LC háza táján történik. Ez az állandó létbizonytalanság biz­tos, hogy a játékosokra nega­tív hatással van. Pedig tudnak játszani, láttam őket. Egy ka­rizmatikus vezető egyéniségre lenne szükség, akinek a hitele és szakértelme biztos támpon­tot nyújtana a csapatnak. Nem értem, hogy ekkora nagyságú város miért nem tud többet ál­dozni erre a sportra, amikor nálunk sokkal kisebb helyeken ezt profi módon megoldják. I. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents