Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

8 A TORONY ALATT SZERDA, 2000. FEBR. 23. Adóbevallás az APEH-ben. Mélyebben kell belenyúlni. (Fotó: Karnok Csaba) Kupán v^ágás Az atlétikai világbaj­nokság százméteres sík­futásának döntőjét köve­tően eredményhirdetés: a földkerekség leggyorsabb futója átveszi az első he­lyért járó serleget. Boldo­gan emeli magasba, és mutatja a stadion százez­res közönségének, vala­mint a kamerának, ami­kor odalép hozzá egy kö­nyökvédős, szürke kis emberke. Mátrix nyomta­tóból kikerült papírt mu­togat, amelyen szerepel a győzteshez befolyó jöve­delemként a kupa értéke. - A serleg után adót és társadalombiztosítási já­rulékot kell fizetnie ­üvölti a hivatalnok külse­jű az izomkolosszus fülé­be, miközben a lelátón a győztes nevét skandálják. - Levonjuk a pénzdíjából vagy az adóbevallásában Ön rendezi a tartozást? ­néz kérdőn a világ leg­gyorsabb emberére, aki­nek magabiztossága má­sodpercek alatt elszáll, és kezdi bánni, hogy nyolcé­vesen atletizálni kezdett. A fenti történet persze csak a képzelet szülemé­nye. Hiszen Magyaror­szág belátható időn belül nem rendez atlétikai vi­lágbajnokságot, csupán az állam fizettet tébét és adót az ötszáz forintnál értékesebb serlegek után. T. Sz. A. A kisvállalkozók adó­terhelése éppúgy nőtt mint a közepes és nagy cégeké - derül ki összeál­lításunkból, amelyben a Kiskereskedők Országos Szervezetének (KISOSZ) megyei titkára mellett a Pick Szeged Rt. és a fe­hér-tói halgazdaság gaz­dasági igazgatójának vé­leményét olvashatják. A növekedést a megemel­kedett társadalombiztosí­tási járulékok mellett a helyi adó növekedésének tudják be a megszólalta­tottak. A kiskereskedők adóterhe­lése mintegy fél százalékkal növekedett, így eléri a 21,5 százalékos mértéket - állítja Martonosi István, a KISOSZ megyei titkára, de úgy véli kedvező változások is történ­tek. Az adminisztrációs ter­hek csökkentése érdekében 2000. január 1-től az egyéni vállalkozók szélesebb köre jogosult az átalányadózásra. Ezt a formát a munkavi­szonnyal nem rendelkezők, az évi 4 millió forint bevételt el nem érők választhatják. A kizárólag kiskereskedelemből élőknél az átalányadózásra jogosító bevételi értékhatár változatlanul 15 millió forint. A kicsik, vagyis az évi 50 millió forint bevételt nem meghaladók helyzete - a me­gyei titkár szerint - mégsem javult. Kiderül mindez abból a felmérésből, amelyet öt me­gye (Baranya, Borsod-Abaúj­Zemplén, Csongrád, Pest, Vas) vállalkozói körében ké­szítettek a közelmúltban. Az adózást tekintve 75 százalé­kuk nem érzi magát bizton­ságban. A kisvállalkozók ma már nem attól tartanak legin­kább, hogy bevallásukban va­lamilyen szabálytalanságra bukkannak az adóhivatal em­berei, hiszen a megkérdezet­tek 84 százalékának van saját könyvelője. Inkább a váratlan hatósági ellenőrzések, a tisz­tiorvosi szolgálat munkatár­sai, a munkavédelmisek vagy az APEH-es próbavásárlók okoznak fejfájást nekik. Egy nemrég készített Eu­rópai Uniós tanulmány sze­rint a magyarországi társasági adó 18 százalékos mértéke túlságosan alacsony az EU 30-35 százalékával szemben. A Pick-csoport, amelynek tagja többek között a HERZ Szalámigyár Rt., a dunántúli Ringa Húsipari Rt. vagy a Szegedi Paprika Rt., az el­múlt éves forgalom után mintegy 400 millió forint tár­sasági adót fizetett be. Ez át­lagosan tíz százalékos mér­téknek felel meg. Az anya­vállalat - külföldi tulajdonhá­nyada alapján - hatvan száza­lék társasági adókedvez­ményben részesül. Ez 2002­től megszűnik, így további 3­400 millió forint adóteher szakad a cégcsoportra, mely összesen 1 milliárd forinttal gazdagítja a költségvetést. Ennek több mint 50 százalé­kát a szegedi anyacég fizeti a büdzsébe. - Az adórendszer nem egyszerű, de húsz évvel ez­előtt minden jóval bonyolul­tabb, nagyobb adminisztráci­ót követelő volt - állítja La­dányi János, a Szegedfish Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft., vagyis a fe­hértói halgazdaság gazdasági igazgatója. A nettó félmilli­árd árbevételt produkáló cég néhány százalékkal több adót fizetett az államkasszába, mint tavaly. Ez a társadalom­biztosítási költségek emelke­désének és a helyi adó növe­kedésének a következménye. Miközben az önkormány­zatok bevételei, a központi elvonás miatt, évről évre csökkennek, a különböző he­lyi adók soha nem látott vi­rágzásukat élik. Szeged váro­sa, egy decemberben napvi­lágra került adat alapján, 4,1 milliárd forint helyi adó be­vétellel számol. - Az önkormányzatokkal elszaladt a ló - fogalmaz Martonosi István, aki szerint a különféle helyi adók a kis­vállalkozók adóterhelésének több mint 20 százalékát te­szik ki. A Picknél ugyanez a há­nyad meghaladja az ötven százalékot. Négyféle helyi adót fizet a cégcsoport. Az iparűzési adó 1,7 százalékról 2 százalékra növekedett, a le­vonható anyagköltség azon­ban 66 százalékról 100 száza­lékra nőtt, így ennek az adó­fajtának a mértéke várhatóan csökken. - Szegeden 2000-ben megszűnt ugyan a kommu­nális adó, mely tavaly négy­millió forint kiadással járt, mindezt azonban ellensú­lyozza két újabb helyi adó ­mondja Vámosi Lukács, a Pick Rt. gazdasági igazga­tója. Az építményadót a tava­lyi év utolsó negyedévében vezette be a szegedi önkor­mányzat. Mértéke a hasznos alapterület után négyszáz forint négyzetméterenként, vagyis a Pickre lefordítva 24 millió forint évenként. A telekadó további hatmillió forint többletkiadást jelent a cégnek. Tőth-Szenesi Attila KEDVELI A KIHIVASOKAT? Szakterületén piacvezető cég speciális gépeket gyártó részlege kulcsfontosságú munkatársakat keres. TERMELÉSIRÁNYÍTÓ Olyan, felsőfokú gépész végzettséggel rendelkező fiatal személyé­ben, akinek min. 3 év szakmai, valamint vezetői gyakorlata van, magabiztosan használja a Word és Excel programokat. Feladata: a forgácsoló- és szerkezetlakatos csoport operatív irányítása. BESZERZÉSICSOPORT-VEZETŐ Olyan szakembert várunk, aki felsőfokú kereskedelmi végzettség­gel rendelkezik, tud angolul vagy németül, a Word és az Excel programokat munkájában használja. Feladata: a beszerzési cso­port irányítása, belföldi és importbeszerzések, tárgyalások lebo­nyolítása, minőségi reklamációk kezelése. Munkájukat a feladat súlyának megfelelő fizetéssel honorálja cégünk. Fényképpel ellátott, szakmai önéletrajzát küldje a munkakör meg­jelölésével a Sajtóházba, „Kulcspozíció 1746 "jeligére. Ön ismeri már ezt a megoldást? A hitel futamideje, hónapokban 36.909 A mostantól 2000. július 30-ig hitelt felvevő magán­személyeknek a BA/CA a kezelési költség felét elengedi € 2.000.000 5.000.000 6.000.000 7.000.000 BA/CA Folyószámla Hitel Pótlólagos pénzeszköz, nagyobb szabadság BA/CA Komfort Hitelek Segítség elképzelései megvalósítására BA/CA Extra Hitelek Nagyobb összegű ingatlan finanszírozás További információkért érdeklődjön fiókjainkban, vagy hívja a © 06-40-50-60-70 es telefonszámot helyi tarifával. 6721 Szeged, Kossuth L. sgt. 18-20. • www.baca.hu 73.819 8.000.000 A meHéketl táblázat az Extra Pkisz Hitel havTtőriesztőrészteteit tartalmazza BanlA Vustria Creditanstalt Kamarai hírek Munkatárunktál A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara rendezvénykí­nálata már a tavaszt idézi. A szakosztályülé­sek mellett az aktuális adó- és biztosítási jog­szabályváltozásokról is tájékoztatják tagjaikat és az érdeklődőket. Kamara a vtv-ben Ma este negyed 8-tól a Szegedi Városi Televízió Érdek című műsorában, dr. Varga Antal ügyvezetőségi tag és dr. Horváth Lajos CSMKIK titkár lesz a ven­dég. A beszélgetésen szó lesz a kamarai osztálygyű­lések tapasztalatairól, illet­ve a kereskedelmi és ipar­kamara Gazdaság és Keres­kedelemfejlesztési Alapjá­ból nyerhető támogatásról. Kamarai osztálygyülés A kereskedelmi is ipar­kamara tagjainak osztály­gyűléseket szervez. A 10. gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások osz­tály február 24-én, 15 óra­kor, a 12. kommunikációs szolgáltatások osztály feb­ruár 25-én, 14 órakor, illet­ve a 2. élelmiszeripari szakmai osztály február 28­én 14 órakor a kamara II. emeleti rendezvénytervébe hívja tagjait. A 8. informa­tikai osztály február 29-én, 14 órakor a kamara oktató­termében és a 3. közleke­dési osztály március l-jén 8 órakor az Új szegedi Pe­dagógiai Központban tartja összejövetelét. Magánnyugdíj 2000 " A magánnyugdíjpénztári tagságról és a tagdíj elszá­molásáról, az ezzel kapcso­latos változásokról és tud­nivalókról szervez előadást a kamara február 24-én, 10 órától a Pedagógiai Intézet­ben (Újszeged, Közép fa­sor 1-3.). Előadó Varga Éva főosztályvezető-he­lyettes, Állami Pénztárfel­ügyelet. Reklámklub A kamara 12. osztályá­nak (Kommunikációs, kul­turális és más szolgáltatá­sok) reklámszolgáltató ta­gozata elhatározta, hogy létrehoz egy klubot, amely alkalmas a döntéshozókkal való közvetlen vélemény­cserére a tagozatot érintő kérdésekben. Ezen Rek­lámklubnak február 24-én 16 órától dr. Mészáros György Szeged Megyei Jo­gú Város Polgármesteri Hi­vatalának stratégiai iroda­vezetője lesz a vendége. A beszélgetés témája „Város­kép a Balkán kapujában". A rendezvény helyszíne a CSMKIK II. emeleti tár­gyalója (Szeged, Tisza L. krt. 2-A.) Adózás az EU-ban Ahány ház, annyi szokás DM/DV-információ A költségvetési politika alakítását az uniós kor­mányok és választóik még ma is a nemzetálla­mi szuverenitás kulcskér­désének tekintik, az uniós döntéseknél az adózást érintő bármilyen kérdés­ben a tagállamok pénz­ügyminisztereinek hézag­mentes egyetértésére van szükség, amire csak el­vétve akad példa, noha egy sor más területen már a többségi szavazat elve érvényesül - írja a Heti Világgazdaság. Hivatalos közösségi jog­szabályba foglalt megkötés a társasági adózást illetően sincs, de valami megindult an­nak nyomán, hogy a kilencve­nes évek közepén a tagorszá­gok elkezdtek egymásra lici­tálni a külföldi tőkebefekte­tőknek nyújtott adókedvezmé­nyekben. Főleg Németország kelt ki az ellen, hogy a társa­sági adó alákínálásában élen járó déli államok elszipkázzák nemcsak az EU-n kívüli be­fektetőket, hanem még a saját­jaikat is. A tagállamokban egyébként harminc-harmincöt százalékkal terhelik a társas vállalkozásokat, vagyis az át­lagos magyarországi szint duplájával. A társasági adó unión belü­li harmonizációja a következő években ezzel együtt sem vár­ható, viszont már idén decem­berben, a helsinki EU-csúcson megegyezés születhet egy régi vitatémában, nevezetesen a külföldiek kamatadójáról. Je­lenleg ugyanis az EU 15 or­szága közül 13 bizonyos érte­lemben adóparadicsomként működik: a belföldiekkel el­lentétben a külföldi magán­személyekkel a megtakarítá­saikra kapott kamatjövedel­mük után nem kell forrásadót fizetniük. Egy most készülő közösségi irányelv véget vet­ne a paradicsomi állapotok­nak, választási lehetőséget kí­nálva a tagállamoknak: vagy bevezetnek egy minimális ka­matadót a külföldiekre is, vagy pedig - lazítva például a legendás luxemburgi banktit­kolódzáson - információt szolgáltatnak a többi tagál­lamnak a náluk lévő külföldi betétekről.-A direktívatervezet támadói már most azzal rio­gatnak, hogy ezután az uniós megtakarítások majd Svájcba vándorolnak. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának követelmé­nyéből következik, hogy az EU­ban még leginkább a közvetett adók, vagyis az áfa és a fo­gyasztási adó harmonizálása a legelőrehaladottabb. Egy 1993­ban hatályba lépett irányelv a normál áfakulcs minimumát 15 százalékban, maximumát 25 százalékban határozza meg (az előbbire példa Németország, az utóbbira Svédország), emellett egy vagy két kedvezményes áfakulcs alkalmazható, amely nem lehet alacsonyabb 5 száza­léknál. Az irányelv 17 pontban sorolja föl a kedvezményes kulcsba sorolható termékeket és szolgáltatásokat, az élelmisze­rektől és a gyógyszerektől kezdve a személyszállításon és a kulturális, szórakoztató szol­gáltatásokon át a sporteszközö­kig, a temetésig és a szemét­szállításig. 1996-ban készült egy bizottsági javaslat, amely 1999-ig több lépésben egysége­síteni tervezte az uniós áfakul­csokat és hatékonyabbá tenni az adóbeszedést (a tagállamok az általuk beszedett áfa 1,4 szá­zalékát kötelesek befizetni a közös uniós kasszába, amely bevételeinek csaknem felét kapja ebből a forrásból.) A terv megvalósítására a tagkormá­nyok eleddig nem mutattak túl­zott hajlandóságot. Alkupozíciója erősítéséhez a magyar kormánynak be kell bi­zonyítania, hogy minden más kérdésben a csatlakozásig hoz­záigazítja a magyar adórend­szert az unióéhoz. Bár az Euró­pai Bizottság idei országjelenté­se is elismeri, hogy a magyar adórendszer alapjaiban megfelel a közösségi előírásoknak, meg­jegyzi, hogy az adóalanyok, az adóztatott tevékenységek, adó­visszatérítések és -kedvezmé­nyek tekintetében még törvény­módosításokra lesz szükség. Biztosan fel kell emelni például a cigaretta jövedéki adóját a je­lenlegi 39 százalékról az uniós minimum 57 százalékára, el kell törölni egyes olajszármazé­kok jövedékiadó-mentességét, és egységesíteni az égetett sze­szes italok jövedéki adóját - írja a Heti Világgazdaság. Szegedi adózási körkép Teher alatt nö a pálma

Next

/
Thumbnails
Contents