Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-21 / 43. szám

HÉTFŐ, 2000. FEBR. 21. HAZAI TÜKÖR 11 Sok a kórház, kevés a pénz Jó néhány hallgató küzd a magánnyal Egyedül nem megy Két évvel ezelőtt egy vizsgálat azt mutatta, hogy nyolc felsőoktatási intézmény közül az akkori JATE-n voltak a legmagányosabbak a hallgatók. Az egyetemisták közérzetéről szóló közéleti kávéházi esten Szenes Márta pszichológus is megerősítette, hogy a legnagyobb problémát a társas kapcsolatok hiánya jelenti. - A diákoknak nagy elvárásaik vannak az egyetemmel szemben, energiával feltöltve jönnek ide, majd a tanulmányok közepe fele ez a lendület lankad, mert az elvárások és a valóság gyakran nem találkoznak egymással - mondta dr. Szenes Márta pszichológus azon a közéleti kávéházi esten, amelyen arról beszélgettek, milyen a Szegeden tanuló egyetemisták közérzete. A Millenniumi Kávéházban idősek és fiatalok részvételével szerda este megrendezett összejövetelen Szenes Márta a hallgatóknak egyebek mellett életvezetési, pszichológiai tanácsokkal szolgáló Universitas Diákcentrum vezetőjeként szerzett tapasztalatait, illetve egy két évvel ezelőtt, nyolc egyetem bevonásával készített felmérés eredményeit foglalta össze. Ez utóbbi vizsgálat, amelynek során az akkori JATE-n százötven diákot kérdeztek meg, azt mutatja, hogy a nyolc felsőoktatási intézmény tanulói közül a szegediek a legmagányosabbak. - A diákok közérzete szempontjából a legnagyobb problémát a társas kapcsolatok hiánya, illetve azok kialakulása közben lezajló konfliktusok jelentik - erősítette meg saját tapasztalatai alapján a felmérés eredményét Szenes Márta. A pszichológus elmondta: azok az egyetemisták, akik magányosnak vallják magukat, a krízishelyzetekben sokkal több destruktív megoldást alkalmaznak, vagyis gyakrabban nyúlnak a drog vagy az ital után. A pszichológus szerint a diákok közérzetét, és egyben tanulmányait károsan befolyásolja, hogy gyakran az egyetemen törnek meg az első komoly partnerkapcsolatok. A kaotikus és bizonytalan társadalmi állapotok miatt a fiatalok többet várnak az intim kapcsolatoktól, mint korábban. A választott szakmához való viszony is lehet a közérzetre kiható probléma fonása a diákoknál. Szenes Márta úgy tapasztalja, az orvostanhallgatók elkötelezettebbek szakmájuk iránt, mint például a természetvagy bölcsészettudományi kar hallgatói, akik között többen bizonytalanok pályaválasztásuk helyességében. Vannak olyan diákok, akik még a harmadik évben is a helyüket keresik, ennek egyik jele, hogy újabb szakot vagy szakokat vesznek fel. Több szak felvétele arra is jó, hogy időt nyerjenek, és később kelljen kilépniük az életbe. A kis településekről a nagyvárosba érkező fiatalok egy része a környezetváltozással, és az ahhoz való alkalmazkodás nehézségeivel küzd. Ezt súlyosbítja, hogy az addig általában irányítottan élő diákok nem tudnak mit kezdeni a hirtelen ölükbe hulló nagy mértékű szabadsággal. - Az egyetem a hallgatói autonómiát hangoztatja, holott inkább magára hagyja a diákokat - véli Szenes Márta, aki szerint az élet kapujának számító intézmény számos, az élethez szervesen hozzátartozó témával mint a születés vagy a halál nem foglalkozik. Ezt a hiányt is igyekszik pótolni a Petőfi sugárút 30-34. szám alatt található diákcentrum, amely a beilleszkedést, a személyiségfejlődést segítő, valamint tanulásmódszertani tréningeket szervez. UnrinHAr CVMIMIM negeaus aniDOKS Az Egészségügyi Minisztérium most elkészült munkaanyagában többek között arról is szó van, hogy nem minden kórházat támogat majd az egészségbiztosító, lesznek olyanok, amelyekben a betegnek is fizetni kell. Az Egészségügyi Minisztérium legújabb reformelképzelései ugyan még nem publikusak, de néhány újság, kiszivárogtatott hírek alapján már beszámolt azokról a tervekről, amelyek a kórházak működését érintik. A munkaanyag szerint a jövőben csak az adott terület lakóinak teljes körű gyógyítására, illetve sürgősségi ellátására felkészült kórházak kapnának támogatást az OEP-től. A reformtervezet egyik megalkotója, a minisztérium közgazdász szakértője, Ivády Vilmos válaszolt kérdéseinkre. - Végső változatról, vagy még képlékeny, módosítást, pontosítást igénylő tervezetről van szó a minisztérium legújabb munkaanyagában? - Javaslatcsomag, szakmai tervezet készült, ami még módosulhat, ezért sem örülünk annak, hogy néhány újság idejekorán megszellőztette. Arról van szó, hogy a szaktárca munkatársai az elmúlt évben elkészítették az egészségügy stratégiai koncepcióját, amely négy kérdéskört érint. Ezek közül az egyik a kórházak finanszírozásával foglalkozik. Erre a koncepcióra épült rá a tárca most elkészült munkaprogramja, amelyben az eddigi reformlépések és az egészségügyet érintő, illetve sújtó problémák áttekintése után, az ellátórendszerrel, ezen belül a kórházak jövőjével kapcsolatos elképzelések kaptak hangsúlyt. A cél az, hogy hatékonyabbá tegyük a betegutakat, azaz, rövidítsük a beteg „vándorlását" a különböző egészségügyi intézmények között, oda irányítsuk, ahol olcsón, de jól tudják gyógyítani. Arra nincs pénz, hogy minden kórházban, minden egyes beavatkozást egyformán magas áron tudjon megfizetni a biztosító. - A változtatási szándék szerint, mi vár a magyarországi kórházakra, s velük együtt a betegekre? - A kórházakat három csoportba soroltuk. Az elsőbe soroltak a lakosság egésze számára képesek nyújtani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a társadalombiztosítás keretében biztosítani kell. Ezeknek a kórházaknak területi ellátási kötelezettségük lesz, tehát kötelesek fogadni és gyógyítani a hozzájuk tartozó területről beutalt betegeket, továbbá biztosítaniuk kell a sürgősségi ellátást is. - Hány ilyen kórház, fedné le" az országot úgy, hogy mindenki számára elérhető legyen egy teljes mértékben az egészségbiztosító által támogatott intézmény? - Valóban az a lényeg, hogy mindenki számára elérhető távolságon belül legyenek olyan intézmények, amelyekben a beteg a legkorszerűbb és legmagasabb színvonalú ellátást kapja. Ha azt tartjuk szem előtt, hogy a lakosság számára az elérhetőség a mostanihoz képest ne romoljon, akkor körülbelül 80-100 kórház tartozna az egészségbiztosító által teljes körűen finanszírozott intézmények közé. A kiemelt kórházak finanszírozása garantált, több pénzforráshoz juthatnak, jobb feltételeket alakíthatnak ki. S, ami a lényeg, a ma még meglevő területi ellátási egyenlőtlenségek kiegyenlítődnek. -A második, harmadik csoportba sorolt kórházak ezek szerint - nem kapnának teljes körű tb-támogatást? - A második csoportba tartozó kórházak, a nem kiemelt intézmények. Ezek számára nyitva áll a lehetőség, hogy szerződést kössenek a biztosítóval. Esetükben az OEP vásárlói funkciókat látna el, ami a gyakorlatban azt jelenti: a biztosító mérlegelhet, hogy a kiemelt kórházakon kívül, mely továbbiakkal köt, s milyen feladatok ellátására szerződést. Ezekben a kórházakban is folyhat bármilyen gyógyító tevékenység, ám kérdés, hogy az OEP ezek közül mennyit és mit finanszíroz. Bizonyos szolgáltatásokat kifizet, másokat nem, ezeket a betegeknek kell megtéríteni. Ha például egy bizonyos beavatkozásért az adott kórháznak a biztosító csak a költségek 80 százalékát téríti, akkor a fennmaradó 20 százalékot a betegtói kérheti az intézmény. Végül a harmadik típusú kórházcsoportba tartozó intézményekkel egyáltalán nem köt szerződést a biztosító. Vagy azért, mert úgy ítéli meg, hogy az adott kórház bizonyos minőségi feltételeknek nem tesz eleget, vagy azért, mert nincs lakossági igény arra, hogy közpénzből továbbműködjön. Ez a kórházcsoport magánforrásokból gazdálkodhat, vagy bezár. - Nagyon magas tb-járulékot fizetünk, ezen felül már csak kevesek engedhetik meg maguknak, hogy gyógyításuk költségeit még zsebből is kiegészítsék. - Az igaz, hogy a tb-járulék a magyarországi jövedelmekhez képest magas, ugyanakkor a befizetett járulék nem fedezi azt, hogy Siemens-készülékkel diagnosztizáljanak vagy a legkorszerűbb eszközökkel gyógyítsanak bennünket. Az egészségügyre költhető pénz nálunk tizede a nyugat-európai országokban erre fordíthatónak. A pénz tehát kevés, s ezt a keveset csak úgy lehet ésszerűen szétosztani, hogy a kórházak közül egy kiemelt kört kell támogatni, míg más intézmények finanszírozását csökkenteni vagy meg kell vonni. Persze lehet csökkenteni a járulékok összegét is, de akkor számolhatunk az ellátás minőségének romlásával. - Egyes szakemberek szerint az egészségügy finanszírozásának helyretétele érdekében előbb a biztosítási rendszer reformjához kellene hozzálátni - Nekünk más a véleményünk. Az ellátórendszer reformjával érdemes kezdeni. Meg kell vizsgálni, hogyan gazdálkodik egy kórház az árbevételével, függetlenül attól, hogy azt a bevételt egy vagy több biztosítótól szerzi-e meg. Egyelőre, úgy tűnik, a több biztosítós modell drágítja az egészségügyet, ezért a mai egyetlen biztosttót, az OEP-et kell ésszerűbben gazdálkodó helyzetbe kényszeríteni. Báloznak a szolgáltatók Munkatársunktól nyen közreműködik a Pavane szolgáltató cégek és a CsongAz idén ismét megrende- történelmi tánccsoport, a rád Megyei Kereskedelmi és zik a szolgáltatók bálját Sze- Zsomboys zenekar s Merényi Iparkamara is támogatja, geden, a Tisza Szállóban. A Nikolette magánénekes. A (Bővebb információ: Juhász február 26-i farsangi esemé- rendezvényt a legnagyobb Béla. Tel.: 430-197)