Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-17 / 40. szám

Ma: demonstr óért (5. oldal) yából törölve ALAPTTV^I 910-BEN VP^ J ALAPFFVAI' 191 (J-BEN J DELMAQYARORSZAQ CSÜTÖRTÖK, 2000. FEBR. 17., 90/40. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT> Pusztamérgesi iskolalátogatás - labdával Jól dekáznak a diákok Munkatársunktól Pusztamérges az egyetlen kisközség Magyarországon, amelyik azzal dicsekedhet, hogy középiskolája van, az pe­dig a gimnázium mellett külön­féle szakképzéseket biztosít ta­nulóinak. A német támogatás­sal épült, négy évvel ezelőtt átadott modern intézmény tér­ségi beiskolázású, ezt elhelyez­kedése is indokolja, hiszen Bács és Csongrád határán talál­ható. A kezdő évfolyam diákjai mezőgazdasági képzésben ré­szesültek, azóta már beindult a gimnázium, a falusi vendéglátó és az idegenforgalmi szakkép­zés iránt is jelentős az érdeklő­dés. Tavaly szeptember óta pe­dig labdarúgó-tagozatos tanu­lói is vannak az iskolának. A 220 diák közül 160 kollégista. Az intézmény elnyerte a kör­nyezetnevelési mintaiskola cí­met, így élvezi a Soros Alapít­vány támogatását is. (V. Fekete Sándor cikke a 6. oldalon.) Könnyed Pick-siker A Mecsek alján tízgólos győzelmet arattak a szegedi kézisek. (14. oldal) Legyen a oendéyünk! KATEDRA Étterem Szeged, Tisza L Krt. 76. (A Honvéd térnél) Asztalfoglalás: 62/420-791 Megyék a Tiszáért Valahogy így kell elrúgni a pöttyöst... (Fotó: Gyenes Kálmán) Kulcsár és Balsai Budapest (MTI) Dávid Ibolya igazságügy­miniszter „egy jó ebéd melletti, kötetlen, baráti beszélgetésen" látta vendégül szerdán, hivata­lában a tárca korábbi, a rend­szerváltozás folyamatában részt vevő vezetőit A találkozón megjelent Kulcsár Kálmán egyetemi ta­nár, a Németh-kormány igaz­ságügy-minisztere és Balsai István, az MDF parlamenti frakciójának vezetője, aki 1990-94 között irányította a tárcát. A meghívást elfogadta, de végül nem érkezett meg az eseményre Vastagh Pál szo­cialista országgyűlési képvise­lő, a Horn-kormány tagja. Dávid Ibolya újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a három korábbi igazságügy-miniszter óriási részt vállalt a rendszer­változásból, amely „egy vér nélküli, jogállami forradalom volt". Elődei tevékenységét mél­tatva úgy vélekedett, hogy tűzoltómunkát kellett végezni­ük, és a kényszerű sietségnek helyenként a jogszabályok mi­nősége látta kárát, ám a rend­szerváltozás jogállami intéz­ményei kiállták az idő próbá­ját. - Még ha vannak is kisebb hiányosságok, az európai uniós csatlakozásra váró országok közül a jogharmonizáció terén jelenleg is a dobogó első he­lyén áll Magyarország, ami nyilván köszönhető az előzmé­nyeknek is - fogalmazott Dá­vid Ibolya, köszönetet mondva elődeinek tevékenységükért. Szeged LC: rendezett viszonyokat! Munkatársunktól A Szeged LC PNB-s labda­rúgócsapatának a helyzete - két nappal az átigazolási időszak lejárta után és másfél héttel az első tavaszi meccs előtt - még mindig bizonytalan. A kassza már régóta üres, a klubot mű­ködtető kft. 50 millió forintos adósságot halmozott fel. Az utolsó pillanatban azonban je­lentkezett egy befektetői cso­port két képviselője - az anoni­mitáshoz még mindig ragasz­kodnak - és Nagylaki Kálmán­nal aláírtak egy szándéknyilat­kozatot az egyesület esetleges átvételéről, üzemeltetéséről. Az idő azonban nem nekik dolgo­zik, a határidők egy része már le is járt, a szakosztály vegetál. A rajthoz, a viszonyok rendezé­séhez, a működés folyamatos­ságának biztosításához (napi költségek fedezése, edzők és já­tékosok bérének kifizetése) szükség lenne egy kisebb indí­tó, „katalizátortőkére". Az aján­lattevők ezért ügy döntöttek, hogy létrehoznak erre a célra egy alapot - a nyitó összeg 200 ezer forint s ehhez bárki csat­lakozhat, befizetheti a saját hoz­zájárulását. De az óra ketyeg, ezért arra kérik a szegedi labda­rúgásért tenni szándékozó vál­lalkozókat, cégeket, hogy egy­két napon belül jelezzék segíté­si szándékukat, szívesen tár­gyalnak mindenkivel. Jelent­kezni, érdeklődni a következő mobiltelefon-számon lehet: 06­20/338-7311. (További részle­teket, a játékoskerettel kapcso­latos információkat a 14. olda­lon olvashatnak.) Hu élete és vagyona Nancsang (MTI) Kínában korrupció vádjá­val halálra ítélték egy tarto­mány kormányzóhelyette­sét. Mint szerdán több kínai újság beszámolt róla, Hu Csang-csing, aki utolsó tiszt­ségében Csianghszi tarto­mány kormányzó-helyettese volt, négyéves időtartam alatt mintegy 5,44 millió jü­ant (658 ezef dollárnyi összeget) fogadott el magán­személyektől és vállalatok­tól. Hu a kommunista párt egyik legmagasabb rangú tisztségviselője, akit az évek óta tartó korrupcióellenes hadjárat során bűnösnek ta­láltak. Pere, amelyet a Csi­anghszi tartománybeli Nan­csang városban folytattak le, két napig tartott. A bíróság megállapítása szerint a vád­lott 1,6 millió jüan olyan pénzösszeggel rendelkezik, amelynek eredetét nem tudja igazolni. A Tisza menti megyék vezetői tegnap Szege­den tárgyaltak a fo­lyót végigpusztító cián­szennyeződés következ­ményeinek fölszámolá­sáról. A tanácskozásra meghív­ták Pepó Pál környezetvé­delmi minisztert is, ám ő (egyéb elfoglaltságai miatt) nem jelent meg. A szaktárcát Fehérvári Pál környezetbiz­tonsági és környezet-egész­ségügyi főosztályvezető képviselte. Dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyű­lés elnöke a ciánszennyező­dés okozta tiszai katasztrófa által érintett megyék össze­fogásának szükségességéről beszélt. Az eddigi fölméré­sek szerint 16 ezer (!) tonna hal pusztult el. A még csu­pán becsülhető károk megté­rítése, a folyó élővilágának visszatelepítése meghaladják a Tisza menti megyék erejét, eredményt csak közösen ér­hetnek el. A hét megye vezetői összefogásukat a Tisza Víz­gyűjtő Régió létrehozásával fejezték ki. A régió tagjai a kormány támogatására is számítanak. „A miniszterel­nök kijelentette: annyi pénz lesz a Tisza újjáélesztésére, valamint a folyóból élőket ért károk megtérítésére, amennyi kell. Kimeríthetet­len tartalékok természetesen nincsenek. A pénzforrások csak a károk pontos fölméré­se, a helyreállítási igények megjelölése után nyílhatnak meg" - mondta Fehérvári Pál. Ny. P. (Fehérvári Pállal készült interjúnk a 3. oldalon.) Börtönrelikviák kiállítása „Emlékek a 200 éves szegedi büntetés-végre­hajtás történetéből" cím­mel kiállítás nyílt tegnap a Szegedi Fegyház és Börtönben. A Csillagpó­dium ötödik rendezvé­nyének keretében az in­tézet dísztermében régi okiratok, a börtönről készített festmények, rajzok, egykori fenyítő­eszközök és a büntetés­végrehajtással kapcsola­tos érdekességek látha­tók. A Szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Szegedi Fegy­ház és Börtön együttműkö­dési szerződést írt alá, mely­nek keretében a „Csillag" történetét - a kezdetektől egészen napjainkig - feltár­ják, ami a közeljövőben könyvalakban is megjelenik - mondta megnyitójában dr. Vörös Gabriella megyei mú­zeumigazgató tegnap dél­után a börtön dísztermében. A XVIII. században például még nem Szegeden, hanem Szegváron működött a vár­börtön, amely „otthont adott" az Alföld egykori le­gendás betyárjának, Rózsa Sándornak is, persze csak addig, amíg egy földbe vájt alagúton meg nem szökött. Nem egyszerű dolog felcsatolni egy kalodát. Hát még viselni. (Fotó: Karnok Csaba) A börtön dísztermében olyan tárgyi emlékek, fest­mények, feljegyzések, ítéle­tek, számadások és persze fenyítőeszközök kerültek ki­állításra, melyek bemutatják az intézet működését egé­szen az alapításától. A láto­gató megtudhatja, hogy az 1800-as években milyen el­látmányt kaptak az elítéltek. A menü igen spártai volt, reggeli, vacsora nincs, dél­ben pedig egy kis kásaleves savanyatüdővel. A jó maga­viseletű raboknak az ebéd mellé járt egy meszely (ez körülbelül fél liter) bor is. Egy másik dokumentumon pedig az olvasható, hány pengőt költenek fejenként a rabokra egy évben. A tárlók­ban elhelyezett bilincseket, amelyek közül néhányat 1987-ig használtak, valamint kalodákat a megnyitó bát­rabb résztvevői „fel is pró­bálhatták". Az egy hónapig tartó kiál­lítás nem nyilvános, csak a börtön lakói látogathatják ­szervezett keretek között. K. T. Merre nyit Kuba? Havanna (MTI) Kuba egyszerűsíteni akar a külföldi befektetések sza­bályozásán. Carlos Lage alenök a befektetések en­gedélyezési eljárásának meggyorsítását szorgalmaz­ta. A Granma című pártlap­ban megjelent cikkben La­ge jogosnak nevezte a kül­földi befektetők panaszát, hogy gyakran egy évnél is tovább tart a bürokratikus procedúra. Kuba a kilencvenes évek elején nyitott a külföl­di tőke felé, amikor a szov­jet támogatás megszűnése súlyos gazdasági válságot okozott. Azóta 374 kubai­külföldi vegyesvállalat ala­kult. A ténylegesen be­áramlott tőke azonban az ország óriási fizetési mér­leghiányához viszonyítva elenyéző. A legnagyob összegű befektetések Spa­nyolországból, továbbá Ka­nadából és Olaszországból érkeztek Kubába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents