Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 2000. FEBR. 16. Az egykori barakktábor helyén (nem) lesznek telkek, (nem) épülnek új házak? (Fotó: Gyenes Kálmán) Remények Munkatársunktól Az önkormányzati bevételek nagyságától függő központi kiegészítés vagy forráscsökkentés sérti az alkotmány 44/A paragrafusának első bekezdésében foglaltakat. E szerint az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik. Egy település gazdasági önállósulásának egyik eszköze a helyi adóztatás. Ennek bevezetéséről az önkormányzat autonóm módon dönt A lehetőséggel azonban csak minden második önkormányzat él. Közülük most több mint ötven települést negatív módon megkülönböztet a törvény, mert a központi pénzforrásaikat jelentős mértékben csökkenti. Az alkotmány már idézett szakasza azt is kimondja: az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatok arányában állami támogatásban részesül. Az 1990. évi önkormányzati törvény meg azt rögzíti, hogy az országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. E törvényekre támaszkodva fordult az Alkotmánybírósághoz egy esztendeje Martfű önkormányzati képviselő-testülete. Arra is hivatkozva, hogy az önkormányzatok alapjogait korlátozni csak az országgyűlési képviselők kétharmada által elfogadott törvényben lehet, de a költségvetési nem ilyen, hanem feles törvény. Martfűhöz 33 település csatlakozott. Az állammal vitázó települések remélik, a taláros testület hamarosan dönt - a javukra. Mindig azt a lovat ütik, amelyik húz. Úgy túnik, e mintát követi most a magyar állam is: több mint ötven, jelentősebb adóbevétellel gazdálkodó településtől vonja meg a központi, normatív támogatást. Azaz e helyeken az állami feladatokat is az önkormányzat saját bevételeiből kell finanszírozni. Ez a talán alkotmánysértőnek is minősíthető lépés félszáz település, köztük Algyő önkormányzatának gazdálkodását sodorhatja veszélybe. A Magyar Közlöny legfrissebb számában közölt listát böngészve kiderül: egy-egy megyében 4-5, általában független polgármester irányította településtál (Csongrádban egyedül Algyő önkormányzatától) vonta meg az állam a központi támogatást. Holott ez az állami normatíva hivatott arra - mióta „világ a világ", azaz mióta demokráciában élünk hogy fedezze például az óvodák, az iskolák működését. Az országgyűlési, majd minisztériumi döntés nyomán kialakult helyzettel foglalkozott pénteki ülésén a költségvetési vitában az algyői önkormányzat képviselő-testülete is. Eddig is létezett az adóerőképesség mint jogintézmény. Ez azt jelenti, hogy ha az adolt településen az egy főre eső, helyben beszedett iparűzési adó mértéke számottevően magasabb, mint máshol, akkor e bevétele egy részét a helyi önkormányzat befizeti az államnak, majd az így összegyűlt összeget a központi költségvetés többlettámogatásként átadja azoknak a településeknek, amelyek nem rendelkeznek ilyen helyi bevétellel. Az ilyen „extraprofit" egy részének újraosztásával egyetért dr. Piri József, Algyő polgármestere is. Azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelentősebb adóbevétellel rendelkező településektől teljes mértékben megvonják az önkormányzatnak átadott állami feladatok finanszírozását amúgy is csak részben fedező állami normatívát, és csakis a helyben keletkezett személyi jövedelemadó szabadon felhasználható 5 százalékát hagyják meg mint „támogatást". Ez Algyő esetében azt jelenti, hogy az idén 130 millió forintra tehető központi támogatásból - egy friss jogszabállyal az állam 116 millió forintot von el. Ennek következtében Algyőn megtorpanhatnak azok a beruházások, melyeket tulajdonképpen az állam helyett, önerőből kezdett el az önkormányzat. így például a szennyvízcsatornázás befejezése, az Egészségház felújítása kerül veszélybe. Ezért előfordulhat az a képtelen helyzet, hogy az egy milliárd forintos költségvetésű algyői önkormányzat hitel fölvételére kényszerül. Az állam e lépése egymással szembe fordíthatja a településeket, az eddig működő szolidaritást ellehetetleníti. Mert például Algyő a belvízvész elhárítása érdekében másfél millió forinttal segítette Kisteleket, Mórahalmot és Sándorfalvát, egymillió forintot juttatott a szegedi klinikának a gyermekek műtétéhez szükséges altatókészülékre. De ki segít, ha Algyő is segítségre szorul? Az intézkedés következtében nem csökkent a forráshiányos települések száma Csongrád megyében sem. (A normatíva amúgy se fedezi azoknak a feladatoknak az ellátását, amelyekre az állam törvényben kötelezi az önkormányzatokat.) Ugyanakkor a vitatott jogszabály a nemzetgazdaság szempontjából húzóerőt jelentő, mert beruházásokra készülő és vállalkozásokat pártoló települések érdekeltségét megszünteti. Az érintett, körülbelül ötven település Martfű kezdeményezésére - az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmánysértőnek tartja, ha az önkormányzatnak csakis saját bevételei felhasználásával kell ellátnia állami feladatokat. Félszáz magyarországi település gondolja úgy, hogy költségvetésüktől az állami normatíva teljes vagy részbeni megvonása súlyos támadás az önkormányzatiság ellen! Újszászi Ilona (PiSia MA AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 9 órától gyermekmegőrzés. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN de. 9.30, 10.45 és 14.30 órától Százszorszép Színház: a Grimm-Busz Színház előadásában: Herkules, zenés mesejáték. Kököjszi-bérlet. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN de. 10 órától Etka-jóga. tápéi tűzzománctábor kiállítása, 19 órától: Sztvszínház - sanzon Elysée műsoros est. A SZIT1 EGYESÜLET MANDALA KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. 14-től 17 óráig. „Álláskeresőklub". A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 16.30-tól 17.30 óráig mobilitás (külföldi csoportos cserékkel kapcsolatos) tanácsadás. 17.30-tól AMIGA számltógépes-klub. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. 111. 305.. tel.: 423-474) 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást tart. A DÉL-ALFÖLDI BIBLIOTÉKA KÖNYVTÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 16 órakor „A szögedi farsangok" címmel ifj. Lele József néprajzkutató tart előadást. AZ IDEÁL EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD-KLUBBAN (Szent Mihály u. I.) 16 órától dr. Vassné dr. Marosváry Mária jogi tanácsadást tart, 17 órától problémamegoldások tarottkártyával. Előadó: Varga Imréné. HANGFORRÁS ZENEI MŰHELY a Forrás Szálló halljában 17 és 20 óra között. Házigazda: dr. Polgár Gyula. A NEMZETISÉGEK HÁZÁBAN (Osztróvszky u. 6.) 17.30 órától görög tánciskola. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 18 órától videós-klub. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZBAN (Millenniumi Kávéház. Dugonics tér 12.) 18 órakor: Az egyetemisták közérzete Szegeden címmel beszélgetés. Vendég: dr. Szenes Márta az Universitas Diákcentrum vezetője. Beszélgetőtárs: Kelemen Patrícia egyetemi hallgató. A FAGYÖNGY-KLUBBAN (Gogol u. 23., 426-670) 18 órakor „Gazdagság, egészség, jólét, mely a transzcendentális meditáció segítségével akadály nélkül elérhető" címmel Csányiné Zsóka tart előadást. A CITROM-KLUB rendezéséhen (Kass Galéria. Vár utca) 18 órakor: A labdarúgás mint intézmény itthon és Európában" címmel előadás. Vendég: Kovács Attila. a Magyar Labdarúgó-szövetség volt elnöke. A VÍZMŰ-KLUBBAN (Tisza Lajos krt. 88.) 19 órától rock and roll oktatás. Vezeti: Kalapos József. HOLNAP A MAGYAR VETERÁN REPÜLŐK SZÖVETSÉGÉNEK szegedi szervezete 14 órakor tartja összejövetelét a Kazinczy u. 2. sz. alatti klubhelyiségében. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 15 órától hfmzó tanfolyam, 15.30tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16.30 kosárfonó szakkör. Holnap: 15.30 órától fazekas szakkör felnőtteknek. 16 órától alkotó csemeték klubja. Algyő, a kizsebelt Kié az „extraprofit"? miről írt a DM? 75 éve A Szegedi Vivóegylet Gyönyörű ünnep keretében ülte meg nemcsak Szeged társadalma, hanem az egész magyar sporttársadalom vasárnap a Szegedi Vívóegylet huszonöt éves jubileumát. Az egész ország vívótársadalma tisztában volt azzal, hogy az elmúlt huszonöt esztendő alatt milyen jelentős munkát fejtett ki az SZVE, s ezért a legjobb magyar vívók vasárnap olyan akadémiát rendeztek, amely valóban feledhetetlenné teszi ezt a jelentős ünnepet. A magyar vívósport reprezentánsai érkeztek le Szegedre Palavicini György őrgróf vezetésével az ünnepségre. Az ünnep első etapja a színházban játszódott le egy felejthetetlen vívóakadémia keretében. (1925) 50 éve Széttéphetetlen kötelékek Minden alkalommal, amikor a Szovjetunióból Magyarországra érkeznek vendégek, vagy küldöttségek, a magyar dolgozók között igen nagy érdeklődés tapasztalható. Az első időkben sokaknál ez kíváncsiság volt, a szovjet vendégek mondanivalója azonban a dolgozókban az egyszerű érdeklődésen túl egyre inkább felkeltette a szovjet ember iránti mély megbecsülést, mély szeretetet. Egyre inkább mindenkiben felvetődött a gondolat, hogy ezt a példát, és csak ezt a példát kell követniük. (1950) 25 éve A lakosság életkörülményei Szőreg, Gyálarét - ide csatlakozott. így a város területe közel háromszorosára, lakossága pedig 29 ezer fővel növekedett. Szegeden a foglalkoztatottak száma megközelíti a 94 ezret, a jövedelmek az elmúlt négy évben közel húsz százalékkal emelkedtek, a 44 órás munkahét általánossá vált. (1975) Szeged kiemelt felsőfokú központ, területe 334,6 négyzetkilométer, a megye területének 7,9 százaléka. A lakosság száma mintegy 162 ezer, a megye lakosságának 36 százaléka. Ez a városnagyság 1973-ban jött létre, amikor a várossal már összeépült öt község - Tápé, Algyő, Kiskundorozsma, Ásotthalom pénzei Munkatársunktól Ásotthalom képviselő-testülete megtartotta soron következő ülését, amelynek fő napirendi pontja a 2000. évi költségvetés megtárgyalása volt. A képviselők - a vitát követően - elfogadták a rendeletet. Ezután pedig döntés született arról, hogy településüzemeltetési és műszaki csoportot közhasznú társasággá alakítják. A napirendek között szerepelt még alapítványok kuratóriumi összetételének módosítása, valamint egyéb, kistérségi együttműködési megállapodások megvitatása. Ma DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. H/210, alatt. Telefon: 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. A MUNKÁSPÁRT újszegedi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). DR. MÉCS LÁSZLÓ, a 12-es választókerület (Béketelep, Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17 órai kezdettel a polgármesteri hivatal képviselői irodáján (sóhajok hfdja alatt). DR. BARTHA LÁSZLÓ országgyűlési képviselő lakossági fórumot tart 18 órától az algyói Faluházban. Holnap A TÁPÉI RÉSZÖNKORMÁNYZAT 18 órától közmeghallgatást tart a Heller Ödön Művelődési Házban. Vendégek: Nóvák Gyula, a Vfzügyi Beruházási-, Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója. Katona Gyula képviselő, Korponai István, a Démász főmérnöke. Szegediné Kovács Katalin, a Városgondnokság munkatársa. Történetek a Cégvesztöböl (1.) A konzervgyár első szélhámosa Közép-Európa konzervgyárainak műszaki színvonalát a nyolcvanas évek közepén hajazza a szegedi. Sokan úgy fogalmaznak, még pár év és utolérjük Amerikát. Ez nem volt vicc, halálosan komolyan gondolják. Amerika helyett azonban rendszerváltás és piacvesztés jön, valamint több olyan szerencsétlen privatizációs kaland, amiből napjainkig sem tért magához a Szegedi Konzervgyár. 1990 kora nyarán (talán júniusban?) egy rejtélyes „kanadai" úr bukkan föl a konzervgyár körül. Szeretné megvenni a céget, az ÁVÜ-nél Hegedűs Andrással, majd a későbbi előprivatizációs igazgatóval, Rácz Ernővel tárgyal a szegedi vezetéssel együtt. Ennek hatására 1990. augusztus 30-ával a Szegedi Konzervgyárat államigazgatási hatáskörbe vonják, vagyis az Állami Vagyonügynökség lesz a tulajdonos. Hogy privatizálni lehessen. Rósa Lászlót ettől a naptól kezdve nem igazgatónak, hanem vállalati biztosnak hívják. A gyár eladására pályázatot Írnak ki, miközben felmérik a vagyont is. A Szegedi Konzervgyárnak fölviszi az Isten a dolgát: olyan 12 kiemelt cég közé sorolják, amelynek referenciaként, példaként kell majd szolgálnia a többiek számára, így kell ezt csinálni, fiúk! De ne szaladjunk ennyire előre! - Mi magunk megpróbáltuk gyorsítani a privatizációt mondja Rósa László. - Sikerült több régi, külföldi partnerünket, a vevőinket meggyőzni arról, hogy érdemes velünk foglalkozni. Ezek nyugatnémet, francia és svéd cégek voltak, amelyek hajlandóak lettek volna tőkét is befektetni a Szegedi Konzervgyárba. Valamint folytatódtak a tárgyalások a kanadai kérővel... Joseph Madol alias Joseph LaPoint úr, a „kanadai", a magát Széchenyi-leszármazottnak is feltüntető szélhámos pénzintézeti körökből kerül képbe. (Amikor már gyakori vendég a konzervgyárban, az irodaház egyik folyosóját díszítő, a konzervgyár termékeit reklámozó fotók között kiszúija az Esterházy-rostélyost. Meg is jegyzi, ezt többé nem gyártjuk, a Széchenyiek sosem voltak jóban az Esterházyakkal.) Madol úr azt terjeszti magáról, hogy olyan magyar vállalatot keres megvásárlásra, amibe érdemes pénzt fektetni. A Szegedi Konzervgyár pedig, mint tudjuk, éppen eladósorba került. - Madolt a főkönyvelőm hozta le Szegedre - folytatja Rósa -, s megnézte az üzemet. Kifejtette az elképzeléseit, hogy 60 millió márkát szán a konzervgyárra, amiből 20 millió a vételár, húszból kiegyenlíti az adósságokat, húszat pedig fejlesztésekre fordít, úgy, hogy Szeged városa is jól jáijon. Közös koncepció mentén fölvirágoztatja Szeged városát. Egy márka akkoriban feketén 45 forintot ér, vagyis a Szegedi Konzervgyárért a becsült értéket, kevés híján 1 milliárd forintot fizetne ki a kérő. Bagó János, aki 1990-ben üzemgazdasági főosztályvezető, egy olyan értekezletre emlékszik, amelyen ... Madol azt vezeti elő, hogy a barcelonai olimpia itala a konzervgyár Marina üdítője lehetne. Lazán, fesztelenül viselkedik a papucscipős, farmeres férfi. A hallgatóságnak egyedül az nem tetszik, hogy arany karkötőt visel és a csuklója környékén tetoválás szúr szemet. A nők azt is észreveszik, lyukas a sarkán a zokni, és ha kilép a cipőjéből, nincs benne talpbetét. - Később voltak olyan hangok, hogy miért engedte be Rósa Madolt - mondja Bagó János, aki 34 éve dolgozik a konzervgyárban, ma közgazdasági csoportvezető. - Rósa nem volt nyomozó, miért gyanakodott volna, hiszen Madol tartózkodási engedélyt kapott, az ÁVÜnél ismerték. Ráadásul valóban elkábított bennünket, egy igazi zsivány volt, aki az összes hatóságot átverte. - Olyan sokk érte a céget ebben az évben, hogy mindenki a megváltóra várt. Volt egy szovjet piacunk, egy termékre 320 százalékos támogatást adott az állam, és ez egyszerre elveszett. Most ugyanez a támogatás 8-10 százalék. Bizonyos termékeket, százból hetvenötöt csak erre a piacra gyártottunk. Fekete Klára (Folytatjuk.) (A szerző Cégvesztő című műve 1999 végén jelent meg. Hat szegedi vállalat sorsán keresztül mutatja be az elmúlt tíz esztendő fordulópontjait, a sikeres és sikertelen privatizációk, a kiutak és a csődök sorozatát. A Cégvesztő kapható a Sajtóház portáján, a Móra Ferenc és a Sík Sándor Könyvesboltban, a Fókusz Könyváruházban, a Nagyáruházban és a Tescóban.)