Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-15 / 38. szám

KEDD, 2000. FEBR. 15. UNIVERSITAS 7 m mmfá A Sze­gedi Tudo­i ó n y e ­gyetem ta­nácsa ok­tóber 7-én dr. Tráser Ferencet, korábban a Délgabona Rt. vezérigazgatóját vá­lasztotta gazdasági fő­igazgatónak. Kinevezé­sére azonban február el­sejéig várnia kellett, és a pályázatban meghirde­tett három év helyett csak 11 hónapra kapott mandátumot. A 20 milli­árd forintos büdzséért felelős új vezetővel el­képzeléseiről és kineve­zésének sajátos körül­ményeiről beszélgettünk. - Miért döntött úgy, hogy a nagyobb lehetőségeket kínáló versenyszférából egy költségvetési intéz­ménybe pályázik? - Beláttam, hogy az euró­pai csatlakozás küszöbén an­nak az iparágnak az esélyei, ahol dolgoztam, romlanak, mtg az egyetemeké javulnak. Az 1990-es évek elején E-hi­telből, munkavállalói rész­vényprogrammal az élelmi­szeripar döntő hányadát pri­vatizálták, így jelentős része magyar kisbefektetői tulaj­donba került. De elindult egy második privatizáció is, amely sajnálatos módon már a globalizáció jegyében tör­ténik. Meggyőződésem, hogy a gabona- és malom­ipar a tejiparhoz hasonlóan néhány éven belül egy-két nagy, külföldi tulajdonos ke­zébe kerül; az EU-csatlako­zás után pedig teljesen ki­szolgáltatottá válik a külföldi tőkének. Tekintettel arra, hogy én nem voltam tulajdo­nos, ezt a kiszolgáltatottságot gazdaság részére végzett ku­tatások jelenthetik. Ennek feltétele, hogy jobb, közvet­lenebb legyen a kommuniká­ció a vállalatokkal. A Md­gyar Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Elnöksé­gének tagjaként úgy vélent, tenni tudok majd a kapcsola­tok javításáért, hiszen ez a szervezet tömöríti az ország meghatározó nagyvállalatait. - Igen nagy többséggel szavazott önnek bizalmat az egyetemi tanács, kine­vezésére mégis hónapo­kat kellett várni. Úgy hír­lett, hogy névtelen felje­lentő levelet küldtek a rektornak és a miniszter­nek. Mi történt a megvá­lasztása és a kinevezése közötti néhány hónap­ban? - Valóban küldtek egy feljelentő levelet, melyben alaptalan és megfoghatatlan dolgokkal vádoltak a koráb­bi gazdasági tevékenysé­gemmel kapcsolatban. Az egyetem vezetése csakúgy, mint a miniszter úr az APV Rt. bevonásával kivizsgálta a levélben foglaltakat, és megállapították, hogy a vá­dak alaptalanok. Ezután megkaptam a kinevezése­met. - A gazdasági főigazgatói pályázat három évre szólt, mégis csak ez év vé­géig nevezték ki Miért? - A rektor úr szavaival él­ve „a pályázati procedúra során felbolydult kedélye­ket" úgy lehet a legjobban megnyugtatni, ha egy évet kapok a bizonyításra. - Lesz kedve újra pályáz­ni? - Természetesen, hiszen amit vállaltam, nem kaland­nak, hanem élethivatásnak tekintem. Keczer Gabriella Az egyetem gazdasági vezetője a kilátásokról „A pénz nem az én zsebemben van" én sem kerülhettem volna el. - A felsőoktatás viszont évtizedek óta állandó for­ráshiányban szenved... - Ez igaz, de az is tény, hogy európai integráció egé­szen másképpen érinti majd az oktatási szférát, mint a gazdaságot. Attól nem kell tartani, hogy egy külföldi be­fektető Szegedre jön egyete­met alapítani, és tönkreteszi vagy felvásárolja a meglévő intézményeket. Sokkal való­színűbb, hogy hallgatók jön­nek majd Nyugat-Európából, akik a magyar egyetemek szolgáltatásait akaiják igény­be venni. Ezek mindenkép­pen vonzóbb kilátások. - Melyek voltak a pályá­zatának azok a sarok­pontjai, amelyekkel vél­hetően megszerezte az egyetemi tanács bizal­mát? - A pályázatomban két alapelvet hangsúlyoztam. Az egyik, hogy a gazdasági ve­zetésnek és apparátusnak szolgálnia kell az egyetem tevékenységét. A koncepci­óm másik sarokpontja, hogy a karok gazdasági önállósá­gának és felelősségének je­lentősen növekednie kell az integráció során. - Úgy gondolom, ez utób­bi nem lesz egyszerű, hi­szen a karokon sem ta­pasztalat, sem szakember nincs az önálló gazdasági tervezéshez, döntésekhez. - Pontosítanom kell, hi­szen a főiskolákból lett karok mostanáig teljesen önállóan gazdálkodtak. Az egyetemi karok esetében valóban meg Dr. Tráser Ferenc: Igaztalan lenne, ha az én feladatommá tennék a pénzcsinálást. (Fotó: Gyenes Kálmán) kell teremteni a feltételeket a jelenleginél önállóbb gazdál­kodáshoz. Ilyen szempontból szerencsés a törvény által biztosított egy év türelmi idő, az úgynevezett inkubációs időszak, amely elegendő lesz arra, hogy kialakítsuk azt a gazdasági információs, adat­szolgáltató rendszert, ami alapján a karok önállóan ter­vezhetik saját gazdálkodásu­kat. - A SZTE gazdasági fő­igazgatójaként hatalmas pénzösszeggel gazdálko­dik, melynek felhasználá­sa azonban jórészt kötött. Mennyire izgalmas fel­adat ez egy gazdasági ve­zetőnek? - Közel 20 milliárd forint a SZTE költségvetési fő­összege, amely a városi bü­dzsé után az egyik legna­gyobb a városban. Ugyanak­kor - mint már utaltam rá ­nekünk szolgálnunk kell; a pénzt nem mi költjük. A költségvetési keret felhasz­nálásáról az egyetem vezeté­se dönt, mi csak regisztráljuk a folyamatokat, és felelőssé­get vállalunk azért, hogy minden törvényesen történ­jen. A mi feladatunk elsősor­ban az, hogy a döntéselőké­szítés során korrekt és objek­tív módon táljuk fel a lehető­ségeket. A pénz tehát, képle­tesen szólva, nem az én zse­bemben van. - Mégsem tudom elkép­zelni, hogy ne az ön ajta­ján kopogtassanak, ha valamire pénz kellene, de nincs. Ilyen helyzetek pe­dig az egyetemen gyakran vannak. - Ez természetesen igaz; már most is számtalan meg­keresés van. De igaztalan lenne, ha az én feladatommá tennék a pénzcsinálást. - Abban viszont biztos va­gyok, hogy az ön szemé­lyétől, kapcsolatrendsze­rétől azt várja az egyetem, hogy segítsen minél több külső forrást szerezni. - Ezt a feladatot készség­gel vállalom. Elképzeléseim szerint két irányból lehet forrásokat bevonni a gazda­sági szférából. Az egyik le­hetséges terület a speciális szakirányú képzés. Tény, hogy a régióban a SZTE a legmagasabb szintű oktatást folytató intézmény. Ezt a helyzetet úgy lehet kihasz­nálni, hogy felvállaljuk azo­kat a képzéseket, amelyekre igény mutatkozik a vállala­tok részéről. Nem elsősor­ban az ötéves alapképzések­re gondolok, inkább a to­vábbképzésekre, szakirányú tanfolyamokra. Ez minden­ütt a világon jó üzlet. A má­sik kapcsolódási pontot a ...de világosban 1 000 000 Ft o különbség! WwmmMi SOPIANAE MULTIFILTER SOPIANAE V , r-i> 1999. XUI. törvény: A dohányzás súlyosan károsítja az egészséget! Hihetetlennek hangzik? Pedig nem az! Első látásra valóban csak apróságokban tér el a Sopianae Classic Lights a hagyományos Szofitól. De ezek mégsem elhanyagolható különbségek, hiszen ha legalább hármat megtalál közülük, és a mellékelt kuponon megírja nekünk, talán Ön lesz az a szerencsés, aki megnyeri Név:. Cím:. Megfejtés: (a termék neve) Elismerem, hogy elmúltom 18 éves, és a jövőben hozzájárulásom esetleges visszavonásáig szivesen fogadom o Sopianae termékekkel kapcsolatos információkat, termékmintákat. Hozzájárulok továbbá, hogy az emiitett célra fenti adataimat minden további ollenszolgábolás nélkül felhosznélhcssék Tudomásul veszem, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és a lenti együttműködés részemről írásbeli nyilolkoiultal bormikor megszüntethető. Elismerem továbbá, hogy oz okáéban való részvételemmel cigarettafogyasztásom nem növekszik. fődíjunkat, az 1 000 000 forinttal feltöltött bankkártyát, vagy az öt darab 100 000 forintos bankkártya egyikét. Egyvalamiben viszont ne is próbáljon különbséget tenni, mert lehetetlen! Az | (kátrány/nikotintartalom) ízben. A Sopianae Classic Lights ugyanis könnyített nikotin és i ""' "jhn iniáit mé^nin"'"') I Milyen cigarettát szív? (márka/változat) ! Beküldési batáridő: 2000. március 14. Beküldési ám: Dono Kft. 1308 Budapest, Pf.:554. | A sorsolást 2000. március 17-én közjegyző jelenlétében torijuk meg i A szerencsés nyertest postai úton értesitjük olairos kátrány tartalom mellett, a Szob megszokott aromáját nyújtja Önnek.

Next

/
Thumbnails
Contents