Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-15 / 38. szám

4 KRÓNKA KEDD, 2000. FEBR. 15. MA A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN de. 10 órától ba­ba-mama klub, 16 órától gyer­mekek számára fogvédelmi ta­nácsadás. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi ta­nácsadás. 13-tól 15 óráig Échér Gyűrű Közhasznú Egyesület in­gyenes jogi tanácsadást ad bűn­cselekmény sértettjeinek. A SZITI EGYESÜLET MANDALA KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 14.30-161 16.30 óráig pszichológiai, 16-tól 17 óráig életmód-védőnői tanács­adás. \ ENERGIATAKARÉKOS­SÁGI TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Házá­ban (Kigyó u. 4.). Energiatakaré­kossági kiállítás hétköznap 8­tól 18 óráig. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 16 órától klasszikus balett okta­tás, 17-tól testtartás javító jóga, 19-tól jazzbalctt, 20 órától zsír­égető női torna. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 17 órától „Lelkünk tükre az irás" beszélgetések a grafológiáról. Vezeti: Kovácsné Raffai Eva. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Royal Szálló) 18 órakor Valahol (kelet) Európában cím­mel beszélgetés. Vendégek az emlékezó városból, Aradról: dr. Kovách Géza történész, Újj Já­nos újságíró, Réhon József tanár. Házigazda: Horváth István Ká­rolyné. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 19 órakor „Találkozás" címmel Fe­kete Gizi és Rácz Tibor zenés estje. A KASS GALÉRIÁBAN (Vár u. 7.) Deák Ferenc grafi­kusművész kiállítása. A MÓRA FERENC MÚZE­UMBAN (Roosevelt tér 1-3.) „A természet megórzött kin­csei". a „Raktáraink kincsciból" című kiállftás-sorozat clsó kiállí­tása a múzeum természettudo­mányi osztályának gyűjteményé­ből. Jazigok. roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön - régé­szeti kiállítás. A KÉPTÁRBAN (Horváth M. u. 5.) de 10 órától „Szegedi fotográfusok" című kiállítás. Megtekinthető: március 12-éig, hétfő kivételével naponta 10-tól 17 óráig, kedden 10-tól 15 óráig. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN de. 10 órától Etka-jóga, tápéi túzzo­mánctábor kiállítása. 19 órától: Sztvszlnház - sanzon Elysée műsoros est. HANGFORRÁS ZENEI MÚHELY a Forrás Szálló hall­jában 17 és 20 óra között. Há­zigazda: dr. Polgár Gyula. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 16 fa­zekas szakkör gyerekeknek Holnap: IS órától hlmzó tanfolyam. 15.30-tól faze­kas szakkör felnőtteknek, 16.30 kosárfonó szakkör Sándorfalvi földek Munkatársunktól Ma, kedden délután 3 óra­kor képviselő-testületi ülést tartanak Sándorfalván. Ezen a képviselők két fontos napi­rendi pontot tárgyalnak meg. Gyömbér István falugazdász beszámol a külterületi földek tulajdoni viszonyáról. Da­rázs Sándor polgármester pedig ismerteti az idei évi költségvetési és fejlesztési rendeletet. Az önkormányzat pályázatokban reménykedik Felújításra vár a Kamara A kamaraszínház - vagy ahogy eredetileg nevezték: Kisszínház - huszonhárom év múltán teljes felújításra szorul. (Fotó: Nagy László) A huszonhárom évvel ezelőtti átadásakor kor­szerűnek számító szegedi kamaraszínház mára ka­tasztrofális múszaki álla­potba került. Korogna! Károly színidirektor nem­régiben bejelentette: ha­marosan be kell zárni a teátrumot, és meg kell kezdeni a teljes felújítását. Nyolc évig elhúzódó fel­újítási munkálatok után 1977. február 10-én Az ember tra­gédiája Giricz Mátyás ren­dezte díszbemutatójával nyi­tották meg a Horváth Mihály utcai kamaraszínházat, illetve ahogy akkoriban hívták: a Kisszínházat. „Azt várjuk, hogy folytatja és mindinkább kibontakoztatja színházunk vezetése és társulata azt az al­kotómunkát, melyet a szocia­lista magyar színház megte­remtése, a politizáló, közéle­tiségre nevelő, korszerű szín­játszás érdekében vállalt" ­szabta meg a követendő irányvonalat ünnepi beszédé­ben Papp Gyula tanácselnök. A hatvanmillió forintos költ­séggel, csigalassúsággal elké­szült, 363 néző befogadására alkalmas új játszóhelyet ak­koriban mindenki nagy lelke­sedéssel fogadta, hiszen min­den követelménynek megfe­lelő, modern színháznak szá­mított. A korszerű fény- és hangtechnika, a forgószínpad összehasonlíthatatlanul jobb feltételeket biztosított az al­kotómunkához, mint a követ­kező év áprilisában bezárt ré­gi nagyszínház. Az elmúlt közel negyed­század alatt a kamaraszínház teljesen lestrapálódott. Fe­nyegetőek az épületszerkeze­ti problémák: aggasztó álla­potba került a födém, időn­ként beázik, repedések kelet­keztek rajta. Az elöregedett elektromos hálózat kapacitá­sa nem felel meg az igények­nek, a túlterheltség miatt már az is előfordult, hogy az egész utcában kialudt a vil­lany. A világosltás és a han­gosítás technikai színvonalá­ról a rendezők főpróbaheti át­kozódásaiból vonhat le kö­vetkeztetéseket a kívülálló. A nézőtéri székek kopottak, foszladoznak, és a piszkos­szürke előcsarnok is megszé­pítésre vár. - A kamaraszínház mű­szaki állapota egyszerűen kri­minális, sürgősen lépnünk kell ebben a kérdésben, mert életveszélyes állapot alakul­hat ki - mondja dr. Mezey Róbert jegyző. - A színházi évad végére megnyílik a Sze­ged Plaza, amelyben több ter­mes mozi is helyet kap, így a belvárosban biztosan nem lesz szükség ennyi mozira. Korábban, a Szegedi Nemze­ti Színház rekonstrukciója idején a belvárosi filmszín­ház adott otthont a Zenés Színháznak. Azt gondolom, valamelyik mozi a felújítás idejére a kamaraszínházat is befogadhatná, de a Matávval kötött szerződés alapján a színház rendelkezésére áll a Tantusz Művelődési Ház is. Reményeink szerint ez a színház-rekonstrukció nem tartana annyi ideig, mint a korábbiak. A munkálatok egészen biztosan több száz millió forintba kerülnek majd, akár a Korognál igaz­gató úr által jelzett egymilli­árdot is elérhetik. Ezt a pénzt nehéz lenne a város költség­vetéséből előteremteni, ezért minden szóba jöhető pályáza­ton részt veszünk, igyek­szünk minél több külső for­rást bevonni. Ha a pályázati pénzek elnyerésének feltétele az önrész biztosítása, ezen nem fog múlni, a város min­dent megtesz a cél érdeké­ben. Bízunk benne, ezt az évadot még különösebb gond nélkül átvészeli a kamara­színház. H. Zs. miről írt a DM? 75 éve A Szeged úi kiadóiról Idén január 5-én fizet­tük ki a bért azért a hely­iségért, amelyet a városi bérházban béreltünk ki, kiadóhivatal, kölcsön­könyvtár és jegyiroda cél­jaira, ismeretesek azok a bonyodalmak, melyek e bérlet körül keletkeztek. Somogyi Szilveszter két héttel a bérbevétel után, pont azon a napon, ame­lyen a kurzusjog a ré­szünkre biztosított bérlet miatt támadást intézett el­lene, kijelentette, hogy csak kölcsönkönyvtár és jegyiroda céljaira adta ne­künk bérbe a helyiséget. A polgármester előttünk újkeletű állásfoglalásából azonban le kellett von­nunk a konzekvenciákat, mert egy titkos ülésen a városházán elhatározták, hogy a legközelebbi ne­gyedévben, amikor a fel­mondás joga megnyílik, felmondanak a Szeged­nek. A helyiséget tehát visszaadtuk a városnak. (1925) 50 éve Kultúrmunka Pártunk egyik központi feladatának tekinti dolgozó népünk kulturális színvon­alának emelését. Ez is egyik része a szocializmus építéséért vívott harcnak, mert az új kultúra nyomán az űj erkölcs embere szüle­tik meg, amely gyűlöli a re­akciót és megveti mindazt, amely nem az emberiség • 25 éve felszabadításának és boldo­gulásának ügyét szolgálja. A Szovjetunió nyomán ha­ladva megteremtjük ma­gunknak az új szocialista kultúrát, amely a jövő kul­túrájának példaképe, a tör­ténelmi szükségszerűséggel a szocializmus felé haladó egész emberiség számára. (1950) Az új kenyérgyár Emberi kéz érintése nélkül kerülnek majd a kenyérraktárba a kész, ro­pogós veknik, ha néhány hónap múlva, előrelátha­tóan áprilisban, megkezdi működését Szegeden az új kenyérgyár. Jelenleg még jugoszláv és magyar szak­emberek csoportja szereli a gépeket. Az automata berendezés 16 óra alatt 32 tonna kenyeret tud elké­szíteni, a város szükségle­te pedig naponta 320 má­zsa. Persze, hogy milyen minőségű kenyérrel mu­tatkozik majd be a min­dent tudó gépsor, egyelőre titok. (1975) Nyílt nap Munkatársunktól Középiskolás diákok szá­mára rendez nyílt napot a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara február 17-én, csütörtökön délelőtt fél 10-től, az intéz­mény Honvéd tér 6. szám alatti épületében. A kar dékánjának kö­szöntőjét követően az érdek­lődők tájékoztatót hallgat­hatnak meg a szegedi köz­gazdászképzésről, majd be­mutatkozik a hallgatói ön­kormányzat, végül a diákok megismerkedhetnek az épü­letekkel, és kisebb csopor­tokban előadásokra is beül­hetnek. Elhunyt Kelemen End­re hematológus, egyete­mi tanár, aki felfedezte a thrombopoetint. 1921­ben Szekszárdon szüle­tett és orvosi tanulmá­nyait a budapesti Páz­mány Péter Tudománye­gyetemen végezte. Fia­tal orvosként 1945-ben került Szegedre, ahol Purjesz Béla, majd Heté­nyi Géza professzorok vezetése alatt dolgozott 1958-ig. A Szegeden töl­tött tizennégy esztendő talán élete legmozgal­masabb és legeredmé­nyesebb szakasza volt. 1947-ben Orvostudomá­nyi Beszámoló címmel ha­vonta megjelent szakfolyói­ratot alapított és szerkesztett, mely a háború utáni első or­szágos orvosi folyóirat volt. A fehérvérűséggel kapcsola­Meghalt Kelemen Endre professzor tos kutatásai eredményeként 29 éves korában, 1950-ben magántanárrá nevezték ki, 1952-ben pedig az orvostu­domány kandidátusa lett. Elete talán legnagyobb felfe­dezése is erre az időre esett. 1958-ban munkatársaival egy addig ismeretlen fehérjét írt le, amelyik az emberi vér­lemezke-képzés fajlagos szabályozója. Ezt a fehérjét thrombopoetinnek nevezte el. Az elnevezés nemzetkö­zivé vált, és így nevezték harminchat évvel később is, amikor külföldön tisztán elő­állították. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemet 1958-ban el kellett hagynia, az oktatástól eltiltották. Budapesten dol­gozott tovább az Orvosto­vábbképző Intézetben, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetemen, később az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézetben. 1966-ban az orvostudomány doktora lett, 1978-ban pedig a Szegedi Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárrá választotta. Az ő irányításával végez­ték az első sikeres csontve­lő-átültetést Magyarorszá­gon a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem I. Sz. Bel­gyógyászati Klinikáján. Módszerük egyedülálló volt: az előkészítésben a világ­szerte használt nagydózisú sugárkezelést gyógyszeres kezeléssel helyettesítették (egy hazai gyógyszert, a Myelobromolt használták). Kelemen professzor több mint 300 tudományos dolgo­zatot, valamint több, világvi­szonylatban is egyedülálló könyvet írt, nemzetközi és hazai tudományos társasá­gok, szaklapok szerkesztőbi­zottságának volt tagja, szá­mos kitüntetést, emlékérmet kapott. Munkatársai közül ti­zenegyen szereztek tudomá­nyos fokozatot, néhányan egyetemi tanárok lettek. Mindezek ellenére úgy érez­te, az élet igazságtalan volt hozzá: „Évtizedek után sok kitüntetést kaptam, egészen magasakat is, de amire vágy­tam, hogy önálló egység ön­álló vezetője lehessek, tanít­ványokkal, az - minden tel­jesítmény ellenére - nem adatott meg." Aggasztotta az is, hogy a thrombopoetin fel­fedezésében játszott szerepé­ről a külföld - látszólag ­megfeledkezett. Élete utolsó éveiben azonban mindenért kárpótolta a sors. A throm­bopoetin előállítása utáni év­ben, 1996-ban egyhetes nemzetközi konferenciát szerveztek az USA-ban, melynek elnöki tisztére őt, a thrombopoetin felfedezőjét kérték fel, ezzel nyilvánva­lóvá vált mindenki számára, hogy az orvostársadalom Kelemen professzort tekinti a thrombopoetin „atyjának". Kelemen professzor szek­szárdi orvos-családból szár­mazott, diákkori emlékei szülővárosához kötötték, és Szekszárd 1988-ban díszpol­gárává választotta. Mind­ezek ellenére mi, akik olyan szerencsések voltunk, hogy ismerhettük, tisztelhettük és szerethettük őt, tudjuk. Sze­ged is fiának tekintette, rendszeresen járt ebbe a vá­rosba egyetemi előadásokat tartani akkor is, amikor más­hol erre nem nyílt lehetősé­ge, és a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem fogadta egyetemi tanárává. Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum Dr. Kelemen Endre pro­fesszor gyászolói a Farkas­réti temető Makovecz-ra­vatalozójában február 15­én, kedden 12 óra 45 perc­kor róhatják le kegyeletü­ket. Örök nyugalomra szü­lővárosában február 16­án, szerdán 13 órakor he­lyezik a szekszárdi alsóvá­rosi temetőben (Alkony u. I.). A DOHÁNYZÁS SÚLYOSAN KAROSITJA AZON ES KÖRNYEZETE EGESZSEGET!

Next

/
Thumbnails
Contents