Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-14 / 37. szám

\ HÉTFŐ, 2000. FEBR. 14. A HELYZET 11 Mit ér a praxis, ha magyar? Pénzek, orvosok, botogek Praxisjogot kaptak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátásban dolgozó fogorvosok. A hónap elején megszavazott, az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény előnyeiről, hátrányairól, s arról, hogy miként érinti a betegeket, beszélgettünk három szegedi, illetve Szeged környéki érintettel: dr. Borsi Éva sándorfalvi házi gyermekorvossal, dr. Csergő Tiborral, Szóreg és dr. Szilárd Andrással, Tápé háziorvosával. - A háziorvosi praxisjog kapcsán sok mindenről szó esett, egy valamiről nem hallottunk, jobb lesz-e a betegeknek az „újfajta " családorvosi ellátás? Szilárd András: - A praxisjoggal felruházott háziorvosok tisztában vannak azzal, ha majd nyugdíjba mennek, nem lesz mindegy számukra, milyen állapotú praxist hagynak utódjukra, vagy adnak el. Ezt a majdani állapotot meghatározza az orvos körzetében levő betegek ellátásának minősége, a pacientúra létszáma, a rendelő felszereltsége. Minél jobban karbantartott egy praxis, annál nagyobb értékkel bír. A háziorvos tehál abban érdekelt, hogy a betegeit minél magasabb színvonalon szolgálja ki, mert akkor tud egy jól működő, jó minőségű praxist továbbadni. S még valami, ami közvetlenül az orvost, de áttételesen a betegeket is érinti. Eleddig a háziorvosok túl sok hivataltól függtek, ez a jövőben változik, s az orvos sok-sok indokolatlan kötöttségtől mentesen, szabadabban végezheti dolgát, ami szintén jó hatással lesz a gyógyító munkájára. Borsi Éva: - A betegeknek csak előnye származhat abból, hogy az orvos érdeke betegeinek minél jobb kiszolgálása, hiszen ha nem így tesz, vagy szakmai panaszok érkeznek ellene, akkor páciensei elhagyják, s ezáltal elértéktelenedik a praxisa. Úgy gondolom, a magántulajdon jobban működik minden szakma esetében - , mint a kollektív tulajdon, s Szilárd András háziorvos: Minél jobban karbantartott egy praxis, annál nagyobb értékkel bír. (Fotó: Schmidt Andrea) ez nincs másképpen a háziorvosok esetében sem. Még egy fontos dolog: attól, hogy a házorvosok praxisjoga a saját tulajdonukba került, a pácienseknek ezek után sem kell fizetniük a háziorvosi ellátásért, hiszen ezt az egészségbiztosító finanszírozza, éppen úgy, ahogyan eddig. Milliós szellemi értékek - Ez a most megkapott praxisjog tulajdonképpen egy szellemi érték vagyonositása, aminek 2000. december 31. után - amikortól eladható - forintokban realizálható értéke lesz. Mennyit ér egy magyar praxis, s miből tevődik össze az ára? Csergő Tibor.: - A legfontosabb elemei: az orvosnak leadott betegkártyák száma, ezeknek tartalma, nevezetesen, hogy milyen korú betegei vannak, milyen gondozás folyik az adott háziorvosi rendelőben, az orvos mennyire ismeri betegeit, milyen információkat gyűjtött róluk össze az évek, évtizedek alatt, mekkora nagyságú és milyen minőségű a számítógépes adatbázisa? A praxisérték másik meghatározója, hogy a praxis hol van, nagyvárosban, frekventált helyen, vagy egy eldugott, öregedő, lakosságszámában folyamatosan csökkenő kis faluban? B. É.: - Mindezektől függően vannak mondhatni értéktelen praxisok. Például ott, ahol évek óta nincs állandó háziorvos, csak helyettesítés, s, ahol ennek következtében nincs meg az a bizonyos információs bázis a betegekről, nincs egy orvos köré csoportosuló pacientúra. Kis értékűnek tekinthető az a praxis is, amelyik olyan kis lélekszámú faluban működik, ahol csak 70 éven felüliek élnek. Nyilvánvaló, hogy az ilyen településeken nem versengenek a háziorvosok a praxisért, míg egy fővárosi, vagy nagyvárosi körzet, jó helyen levő, nagy lélekszámú körzetében igencsak harc lesz a praxisjogok megvásárlásáért a későbbiekben. Talán azt mondhatnánk, 0 és 8 millió között mozoghat a magyarországi praxisjogérték. - Sokak számára nem világos mi ez a praxisjogérték, amit a jelenlegi házorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátásában dolgozó fogorvosok ingyen és bérmentve kaptak meg a magyar államtól. Sz. A.: - A praxisjog a háziorvos tudását, évek alatt felhalmozódott tapasztalatát, kapcsolatrendszerét, betegeinek számát fogalja magában. Ez a szellemi érték lett most forintokban kifejezhető vagyonná. Ebben nincs benne a rendelő, a műszerek, a felszerelések értéke. Lepusztult rendelők - Ami egyébként - néhány kivételtől eltekintve az önkormányzatok tulajdona, s amit még meg kellene venni a háziorvosoknak ahhoz, hogy teljes legyen a háziorvosi privatizáció. Cs. T.: - Az önkormányzatok akaratától, a közgyűlés döntésétől függ, hogy eladják-e a rendelőket az azokban dolgozó, immáron praxis, vagy más néven működtetési joggal felruházott háziorvosoknak, vagy sem. Vannak telép'ülések, ahol a rendelőket már évekkel ezelőtt eladták a háziorvosoknak. Szegeden a rendelők az önkormányzat tulajdonában vannak, s egyelőre úgy hírlik, nem szándékoznak ezeket eladni. Mivel az önkormányzat évtizedekig nem költött a rendelőkre, ennek okán a szegedi rendelők 80 százaléka igen rossz állapotban van, s ha ingyen adnák át a háziorvosoknak, akkor is milliókba kerülne a felújításuk. - Ha a rendelők mégis megvehetők lesznek, a háziorvosok csak hitelből képesek megvásárolni, felújítani ezeket. Sz. A.: - Sokan, főleg az orvoskollégák azt mondják: ne panaszkodjunk, hiszen többszázezer forint a havi jövedelmünk, s ebből futja az egyébként is kedvezményes kölcsön törlesztéseire. Ehhez képest a valóság a következő: egy háziorvos havonta 350-400 ezer forintot kap az OEP-től, amiből fizeti a saját és asszisztense munkabérét, a rendelője rezsiköltségét, a gyógyszert, a vegyszert, a kisebb karbantartási munkákat. A három éve változatlan összegű finanszírozásból egy fillér nem marad a hitelek törlesztésére. Kiszámoltuk, ha egy háziorvos 8 millió forint hitelt vesz fel a kormány által ígért 8 százalékos kedvezményes kamattal, akkor évi 640 ezer forintot kell törlesztenie csak a kamatra, ami a jelenlegi OEP finanszírozás mellett lehetetlen. B. É.: - Nincs egyébről szó, minthogy a háziorvosokat arra kényszerítik, hogy a saját egzisztenciájukat kockáztatva maguk vigyenek pénzt a rendszerbe, s állítsák helyre mindazt, amire az évek során az állam, vagy önkormányzat jószerével egyetlen fillért sem költött. — Visszatérve a praxisjoghoz, ez a jog 2000. december 31. után, tehát jövőre lesz eladható, vagy folytatható. Sz. A.: - Ezt nyilván azok a háziorvosok teszik meg, akik nyugdíjba szeretnének menni, vagy elhaláloznak. Ezekben az esetekben, ha az orvos felesége vagy gyermeke rendelkezik a megfelelő szakmai feltételekkel, akkor ő folytatja, veszi át a praxist. Amennyiben az orvos családjában nincs folytatásra alkalmas családtag, akkor eladhatja praxisjogát, vagy ha a rendelő is az övé, akkor azzal együtt értékesítheti. Pénz beszél? - A rendszerbe akkor belépőknek viszont már „kemény" milliókat kell fizetni azért, hogy háziorvosi praxisjog birtokosai lehessenek. Sokan attól tartanak, hogy a pénz beszél majd, aki többet ígér, azé lesz a praxis. Cs. T.: - Nem lehet ez a jellemző, hiszen szinte kizárólag azok fogják eladni a praxisukat, akik nyugdíjba vágynak, s ezek a doktorok maguk fognak választani utódot, akit maguk mellé vesznek, betanítják őt, bevezetik a praxisba, elfogadtatják betegeikkel. Ha nem így történik, akkor is a Magyar Orvosi Kamara dönt arról, a jelentkezők közül, ki alkalmas szakmailag, ki felel meg a háziorvosi munkakör betöltéséhez szükséges minden feltételnek. Biztosan lesz olyan eset is, amikor 5 szakmailag egyenrangú jelentkező közül az nyer bebocsátást a háziorvosi rendszerbe, aki több pénzt tud letenni a praxisért, de biztos vagyok abban, hogy nem ez lesz a jellemző és általános. - Az önkormányzatok akár eladják, akár nem rendelőiket, megmarad a területi ellátási kötelezettségük. Milyen jogosítványokat jelent ez az önkormányzatok számára, s mennyiben függnek a háziorvosok a polgármesteri hivataloktól? Cs. T.: Az önkormányzatok a lakosság egészségügyi ellátásáról kötelesek gondoskodni, tehát nem hagyhatnak egyetlen lakókörzetet sem háziorvos, illetve az ő működését biztosító feltételek nélkül. Eddig és nem tovább teijed a jogkörük. Az önkormányzatok sok helyütt szereptévesztésben vannak, hiszen a dolguk az, hogy biztosítsák az ellátás feltételeit, s nem az, hogy döntsenek személyi kérdésekről. Ez kizárólag a Magyar Orvosi Kamara hatásköre. Kalocsai Katalin Jog és summa A

kívülállónak minden magyarázat ellenére sem szűnnek fenntartásai a praxisjoggal szemben. Mégpedig azért, mert a tény tény marad: a praxisért kifizetett vételár vagy életjáradék szép summája a gyógyításból, a betegellátásból fog hiányozni. Ha ugyanis a kezdő orvos 5-10 milliót ad egy összegben vagy havi 70-100 ezer forint életjáradékot fizet majd csak azért, hogy dolgozhasson, aligha jut belátható időn belül pénze a gyógyítás feltételeinek megteremtésére. Például műszerek, eszközök beszerzésére, cseréjére. Mivel a semmiből valami nem keletkezik, vagy a társadalombiztosításnak kellene mélyebben a zsebébe nyúlnia, hogy ezeket a terheket is finanszírozza, vagy a betegnek. Azonban az előbbi nem hajlandó, az utóbbi pedig nem képes erre. Akkor pedig marad az enyhén szólva kevéssé európai minőségű, a betegeket szakrendelésekre küldözgető, őket igazán kiszolgálni képtelen ellátás. Sx. I. Tankönyvrendelés Budapest (MTI) Február 15-éig küldhetik el az általános és középiskolák a kiadókhoz a jövő évre vonatkozó tankönyvrendeléseiket - közölte Kojanitz László, az Oktatási Minisztérium Tanterv és tankönyv főosztályának vezetője. Az idén 5151 kötet került fel a tankönyvjegyzékre. A listán szereplő kiadványok közül 1781 a tankönyvek és 3370 a segédkönyvek száma. A jegyzék 1018 új kiadványt is tartalmaz, amelyek közül 819 a segédkönyv. Az intézmények az idei jegyzéket a www.tankony v.info.hu és a www.oki.hu internetes címen is elérhetik. A jegyzéken szereplő könyvek átlagára 697 forint. Ennek alapján egy-egy könyvcsomag 6-7 ezer forint körüli összegbe kerül. Ez azonban megtévesztő lehet, hiszen a használt könyvek árát és számát a helyi tanterv és a szabad tankönyvválasztás is befolyásolja. 6,75% -os kamattal Kell egy saját fészek! %m *umffírtiter r Az új lakásfinanszírozási rendszer kiemelt kamattámogatásával a PostaBank Fészekrakó lakáshitel minden lakásproblémától megszabadítja Önöket. A 6,75%-os Post aBank Fészekrakó lakáshitelt igénybe vehetik új, nagyobb lakás vásárlására, építésére • 35. év alatti házasok első lakásukhoz, • többgyermekes családok, • legfeljebb 8 millió forintos hitelösszeg erejéig, • akár 35 éves futamidőre is. Emellett még egyéb állami kedvezmények folyósításával is segítjük az otthonteremtésben. Hiszen mindenkinek szüksége van egy biztonságos családi fészekre! PostaBank lakáshitel - Hogy legyen otthon! ©Hitel/nfo: 06-40-44-22-00