Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-14 / 37. szám

6 A TORONY ALATT HÉTFŐ, 2000. FEBR. 14. Összefogás a ciános folyókért Munkatársunktól A Tisza és a Szamos folyók élővilágát pusztító cianidos szennyeződés ma még pontosan fel nem mérhető károkat okoz. A térség ebből fakadó gondjait csak az érintett megyék egybehangolt munkájával, az anyagi és szellemi erők összefogásával lehet megoldani. Ezért született meg a Tisza menti célrégió megalakításának gondolata. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, a Dél-alföldi Regionális Területfejlesztési Tanács soros elnöke kapcsolatba lépett az érintett megyék vezetőivel, és várhatóan a jövő héten lesz az első olyan találkozás, mely e célrégió megalakítását tűzi ki céljául. Hasznos tudnivalók Igazolás - lakásépítési támogatáshoz Munkatársunktól A lakáscélú támogatásokról szóló többször módosított 106/1988. (XII.26.) MT. rendelet 6. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint 2000. február 1-jétöl a lakásépítési kedvezményre továbbá a kiegészítő kamattámogatásra való jogosultság személyi feltételinek meglétét a lakóhely szerint illetékes település jegyzője igazolja. Az igazolás elnevezésű hatósági bizonyítványt a polgármesteri hivatal általános igazgatási iroda ügyfélszolgálati osztálya (Szeged, Széchenyi tér 11.) állítja ki a hét minden napján ügyfélfogadási időben. A hatósági bizonyítvány kiállításához szükséges: 1. építtető(k) lakásvásárlóik) személyes jelenléte, 2. a kérelmezők valamint egyéb együttköltöző családtag személyazonosító igazolványa, 3. adóazonosító jel, 4. házassági anyakönyvi kivonat, 5. építtető(k) lakásvásárlóik) eltartásában lévő gyermekek születési anyakönyvi kivonata, 6. gyámság alatt lévő, örökbefogadott, intézeti vagy állami nevelt gyermek esetén gyámhatóság határozata, 7. 16. életévét betöltött oktatási intézmény nappali tagozatán, tanuló gyermek esetén iskolalátogatási bizonyítvány, 8. jogerős építési engedély illetve adásvételi szerződés, 9. 1500 forintos illetékbélyeg. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét arra, hogy a hatósági bizonyítvány kiváltását megelőzően szíveskedjenek felkeresni a kijelöli pénzintézeteket - hitelképességük megállapítása céljából. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc Hét vízmütelep szolgálja ki a szegedi csapokat Nem a Tisza vizét isszuk Van elég viz Szeged „főutcájában", a Tiszában, de városunk polgárai mégsem ezt isszák, hanem hét nagyteljesítményú vízmütelep gondoskodik arról, hogy soha ne száradjanak ki a szegedi csapok - tudtuk meg dr. Kaprinayné dr. Rádi Gizellától, az önkormányzat városüzemeltetési irodájának vezetőjétől. Aki szólt arról is: a viz árának folyamatos emelkedése óta igencsak megnőtt a takarékossági kedv városunkban, mostanság naponta „csak" 50-60 ezer köbméter viz fogy el Csongrád megye székhelyén. Ha valaki arra vállalkozna, hogy az önkormányzat városüzemeltetési irodájának minden feladatáról kifaggatja dr. Kaprinayné dr. Rádi Gizellát, a iroda vezetőjét, bizony hosszas beszélgetésre számíthatna. Hiszen a városüzemeltetéssel foglalkozók intézik Szeged ingatlangazdálkodási és műszaki ügyeit éppúgy, mint a környezetgazdálkodással, a közterület felügyelettel kapcsolatos feladatokat, s emellett még a gazdasági társaságok felügyelete is a hatáskörükbe tartozik. No, de e rövid írásban nem is célunk munkájuk valamennyi részterületét bemutatni. Ez alkalommal arra kértük dr. Kaprinaynét, hogy Szeged vízügyeibe adjon betekintést kezdve attól, rendelkezik-e elég víztartalékkal a város, s folytatva ott: vajon van-e arra pénze az önkormányzatnak, hogy folyamatosan felújítsa az elhasználódott vízvezetékeket? - Szeged ivóvízhelyzetét nagyon jól jellemzik a számok - mondta beszélgetésünk elején az irodavezető. - Városunk vezetékes ivóvízellátása gyakorlatilag 100 százalékosnak mondható, s bármilyen meglepő is sokak számára itt, a Tisza partján, de Szeged ivóvízét nem a folyó, hanem hét vízműtelep mélyfúrású kútjai adják. Ezek 200-550 méter mélységből szállítják a vizet az ipari üzemek és a háztartások csapjaiba. A hét vízmű napi vízhozama egyébként megDr. Kaprinayné dr. Rádi Gizella, a városüzemeltetés iroda vezetője elmondta: a szegedi ivóvíz minőségére nem lehet panasz. (Fotó: Nagy László) haladja a 100 ezer köbmétert is, de véletlenül sem kell attól tartani, hogy ez a mennyiség nem lenne elegendő, ugyanis Szeged városa 24 óra alatt legfeljebb 50-60 ezer köbméter vizet használ föl. - Ilyen takarékosan bánunk vízzel? - Mondhatom úgy: egyre takarékosabban. Amíg a város évi vízfogyasztása 1994 még meghaladta 17 millió 895 ezer köbmétert, addig 1996-ban már csak 14 millió 487 ezer köbméter fogyott el, tavaly pedig 11 millió 800 ezer köbméter használtak el a fogyasztók. Ez a szám persze egy kicsit csalóka, ugyanis az elmúlt évtizedben sok nagyfogyasztónak számító üzem saját kutakat is fúratott, mivel túl drágának találta a városi kutakból érkező vizet. - A drágaságról általában mindenki szót ejt. De tudna konkrét számokat is mondani arról, hogyan alakult az ivóvíz árra a 90-es években? - Mivel az előbb az 1994es esztendővel kezdtem, most is az szolgáljon első példaként. Hat évvel ezelőtt az ivóvíz ára 32,65 forint volt köbméterenként, míg 1998-ban már 84 forint 30 fillért kellett fizetni ugyanennyi vízért. A vízdíj emelkedésének mértéke 1993/94-ben 28,26 százalékos volt, 1997/98-ban a díjnövekedés elérte a 37,16 százalékot. Az idei árváltozásokról most még nem tudok konkrét számokkal szolgálni, mivel jelenleg folynak az egyeztető tárgyalások. Egy biztos: az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy a lehető legkisebb vízdíjemelkedésre kerüljön sor. De valamiről azért nem szabad megfeledkezni az árakról szólva. A vízdíj nemcsak arra szolgál, hogy minden fogyasztó biztonsággal hozzájusson a vízhez, mint az egyik legfontosabb szolgáltatáshoz Hanem ebből (Tpénzből kell fedezni a vízhálózat rekonstrukcióját és az új vízügyi beruházásokat is. - Akkor igazán van mire költeni a forintokat, hiszen Szeged vízvezeték-hálózata nem éppen tegnap épült kL. - Valóban rengeteg elhasználódott vízvezeték található a városban. A hálózat átlagéletkora 40-50 év körül mozog, de föllelhető Szegeden 70-80 éves vízvezeték szakasz is. éppen ezért folyamatosan zajlik az elhasználódott csövek és berendezések cseréje. Tavaly például a Klauzál téren, a Nádor utcában, az Ipoly soron, az Ungvári és a Szabadkai utcában is folytak vízhálózati rekonstrukciók, s több milliót költött a város a belvárosi és a tápéi vízhálózati csomópontok megújítására is. Évente általában mintegy 170 millió forintot fordít az önkormányzat olyan beruházásokra, amelyek az ivóvíz-szolgáltatás javítását célozzák - mondta el a irodavezető asszony. Majd a víz „ízéről" szót ejtve így fogalmazott: - A havonta két alkalommal, 36 hálózati ponton végzett ÁNTSZ-ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a szegedi csapokból folyó víz megfelel az összes előírásnak, minőségére különösebb panasz nem lehet - mondotta lapunknak dr. Kaprinayné dr. Rádi Gizella. Bátyi Zoltán A kotori polgármester üzeni Hív bennünket az Adria A Kotori-öböl az Adria egyik gyöngyszeme. Aki látta, soha nem felejti el. De vonatkozik ez az öböl névadójára, Kotor városára is. A mintegy 50 ezer lakosú tengerparti üdülőhelyet az UNESCO védett várossá nyilvánította. Nos, Kotor keresi a kapcsolatokat Szegeddel, s ennek ürügyén látogatott a közelmúltban a Tisza-partra Nikola Konjevics, a város polgármestere. Nikola Konjevics örömét fejezte ki, hogy immár másod ízben lehet Szegeden (először a tavaly szeptemberi stabilizációs konferencián vett részt egy montenegrói delegáció élén), s igen hasznos ítélte meg a dr. Bartha László polgármesterrel folytatott megbeszéléseit is. Mint mondotta, a kapcsolatfelvétel tavaly már megtörtént, eddigi intenzitása azonban a vártnál kisebb volt. Most, különösen az idegenforgalmi idény kezdete előtt, nagy reményeket fűznek az együttműködés fellendítéséhez. (Ennek bizonyítására egy kis „ízelítőt" is hoztak magukkal: a tengerparton termett friss mimózát, amely egészen jól mutatott a kontinentális télben. A polgármester úr szerint egyébként ilyenkor érdemes legalább egy hetet eltölteni az adriai városban, hiszen ideális pihenési lehetőségek vannak: kiváló szállodák. melegvizes medencék, nincs tömeg, kiépített tengerparti sétányok, sportolási lehetőség mindenki számára.) Arról kérdezem a tengerpartról érkezett vendéget, miért éppen Szegedet szemelték ki együttműködő partnernek? A polgármester úr ezt nem csak azzal magyarázza, hogy a Ti- , sza-parti város igen rokonszenves neki. mindazoknak, akik itt jártak, hanem azzal is, hogy ők korábban már ilyen partnervárosi egyezményt kötöttek Belgrád-Óvqrossa! és Szabadkával. Szegednek viszont Szabadkával vannak testvérvárosi kapcsolatai, logikusnak tűnik hát egy Szeged-Szabadka-Belgrád-Kotor „tengely" létrehozáNikola Konjevics: Egész évben látványos programokkal várjuk a vendégeket. (Fotó: Gyenes Kálmán) sa. Mégpedig gazdasági alapon. Azt kérdezem Konjevics úrtól, hogy a montenegrói „olvadás", a demokratizálódás felgyorsulása Jugoszlávia e köztársaságában, mennyire érződik a gazdaságban és az idegenforgalomban? A polgármester szerint kitapintható az a lendület, amely kezdetét vette Crna Gorában. Nem rejti véka alá véleményét: igen is, az ország e részében sokkal nyitottabbak a világ felé. Kotor is követi ezt a törekvést, hiszen az olasz Varese városával is nemrégiben létesítettek partneri kapcsolatot. Azt is hozzá teszi: az idegenforgalom terén tudnak a legtöbbet nyújtani, annál is inkább, mert itt Szegeden működik a Adria Kon Tiki Tours idegenforgalmi iroda, amely eddig is sok szegedinek tette lehetővé a zavartalan, és főleg olcsó tengerparti nyaralást. Egyébként, csakúgy mint Szegeden, Kotorban is nyári szabadtéri játékokat szerveznek. Rengeteg kísérőrendezvény tartozik a színházi előadásokhoz és bábjátékokhoz (itt szervezik meg a hagyományos jugoszláv bábszínházi szemlét): divatbemutatók, utcai álarcos bálák, zenés nemzeti esték, folklórfesztiválok. A színes programok azonban egész évben tartanak, hiszen a szabadban váiják az újévet, az utcán rendezik meg a mimózakarnevált. K. F. Dr. Bartha László interpellációja a Parlamentben Lesz-e Szegeden vasúti híd? A Torony alatt címú mellékletünk előző számában - technikai okok miatt - kimaradt dr. Bartha László, szegedi országgyűlési képviselő, polgármester interpellációjára készült válasz egy része. A teljes szöveget most közöljük. Dr. Katona Kálmán, a KHVM miniszterének válasza: „Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy az egyes régiók fejlesztésének, a térségi kapcsolatok élénkítésének leghatékonyabb eszköze a megfelelő szintű közlekedési infrastruktúra megléte. A kormány az e téren tapasztalható több évtizedes elmaradás csökkentése érdekében a közúti és a vasúti hidak építésének és felújításának kérdéskörét kiemelten kezeli. Ennek megfelelően a közelmúltban adtuk át a közel 4 milliárd forint költséggel felújított bajai hidat. A következő évek tervei között pedig szerepel az esztergomi Mária Valéria és a szekszárdi hidak megépítése, a dunaföldvári híd átépítése, valamint a két budapesti, a Dunán átívelő összekötő vasúti híd tovább nem halasztható felújítása. Ezen feladatok költségigénye több tíz milliárd forint. A Szeged várost érintő, a múlt század közepétől megépült vasútvonalak mind a térség, mind pedig az ország vasúthálózatában fontos szerepet játszottak, és játszanak ma is. Jelenleg Románia felé öt vasúti átkelőhely üzemel, amelyek a meglévő közúti határátkelőhelyekkel az ilyen irányú szállítási igényeket hosszú távon képesek kielégíteni. Ezért új vasúti átkelőhely megnyitását egyelőre nem tervezzük. A Szeged-Belgrád vasúti kapcsolat jelenleg is létezik, bár Szeged-Röszke-Szabadka vonal állapota nem felel meg a nemzetközi követelményeknek. Sajnos, a szükséges fejlesztéseket akadályozzák a közelmúltban lezajlott háborús események és annak következményei. így ezek megvalósítása csak a politikiai helyzet stabilizálódását követően lehetséges. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett és a második világháborúban megsemmisült - Magyarcsanád és a ma román területen lévő Nagyszentmiklós közötti vasúti kapcsolat újjáépítéséhez a két érintett, így a román fél egyetértése is szükséges. Mivel az európai IV. számú közlekedési folyosó a szegedi térségen túl, Budapest-Szolnok-Békéscsaba irányában haladva Lökösházánál lépi át a határt, a fejlesztési elképzelések is ehhez igazodnak. A folyosótól távolabb eső Szeged-Temesvár közötti vasúti kapcsolat helyreállítása mai áron mintegy 30 milliárd forintba kerülne. A MÁV Rt., a Csongrád Megyei Közgyűlés és a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács bevonásával, a közeljövőben kívánja elkészíttetni azt a tanulmányt, amely a különböző város- és térségfejlesztési elképzelésekre vonatkozó javaslatok életképességét, megvalósíthatóságát vizsgálja meg. A tanulmány foglalkozik a Duna-Körös-Maros-Tisza régió közlekedési hálózatával és a korábban létezett Szeged-Temesvár közötti vasúti kapcsolatok esetleges visszaállításával is, figyelembe véve a megvalósítás költségeit. A felmérés, illetve a konkrét javaslatok ismeretében, a valós és a reális fejlesztési igények számbavétele után vizsgáljuk meg a szegedi vasúti Tisza-híd és az említett vasúti kapcsolat megvalósításának lehetőségeit." Délvidéki magyarok Gyűjtés az aracsi pusztatemplomért DM-információ „Délvidéken, a bánáti sikság közepén a pusztában magaslik egy romtemplom, amelyet csaknem ezer évvel ezelőtt az Árpád-házi királyok építettek, s amely 450 éve elhagyatottan, elfeledve, gazdátlanul áll. A pusztatemplom az itt élő magyarság történelmi múltjának, anyagi és szellemi kincseinek, valamint önismeretének a jelképe" - áll abban a felhívásban, amelyet az Aracs Pusztatemplom Műemlékvédő Társaság - dr. Ladányi Gabriella, szegedi gyógyszerész, a MKDSZ tiszteletbeli elnöke révén juttatott el szerkesztőségünkbe. A délvidéki Torda faluban alakult műemlékvédők vezetője. Vajda János testnevelő tanár, csaknem 100 levelet fogalmazott meg eddig, s elküldte a magyarországi kormányhivataloknak, műemlékvédő egyesületeknek, és a sajtó útján, a polgároknak is. Felhívásában olvashatjuk, hogy a Nagykiki nda-Törökbecse-Torda-Óbecse között található Aracs pusztai templom megmentésére 1999 tavaszán alakult műemlékvédő társaság eddig több sikeres munkaakciót szervezett az épület környékének megtisztítása érdekében. Tavaly Szent István napján már itt ünnepeltek, Sóti János főtisztelendő szentmisét celebrált, a tordai fiatalok pedig rövid kulturális műsort adtak, úgyhogy hosszú évtizedek után ismét magyar szó hangzott a romos falak között. Erre azonban senki sem figyelt fel (kivéve a szerb rendőrséget), sem a délvidéki, sem az anyaországi magyarok képviselői nem vettek részt az ünnepségen. Felhívásukkal azt szeretnék elérni, hogy „segélykiáltó szavunkat hallja meg minden arra illetékes magyar. Mert, ha nem, akkor a pusztatemplommal együtt mi is eltűnünk, s nem hallatszik a magyar imádság többé ezen a vidéken." Minden további információ Vajda János elmén kapható: 23214 Torda, Petőfi S. u. 58/A. Jugoszlávia. Telefon: 00-381-23-831-063.