Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

SZOMBAT, 2000. FEBR. 12. REKORDKÍSÉRLET 9 Sipos István: 20 ezer 500 kilométer Magyarországon Hétfőn rajtol a Fialla Kör 2000 Sipos István és felesége már sokadik közös versenyükre indulnak. (Fotó: Nagy László) Segítők, támogatók A Fialla Kör 2000 futás hatalmas, s tegyük hozzá: nem is olcsó sportvállalkozás. Az előzetes számítások szerint közel 15 millió forintra van ahhoz szükség, hogy a Sipos-stáb sikeresen áthaladhasson az országon. Mivel Sipos István amatőr, kereskedői munkája mellett edz nap, mint nap, szponzorok segítségével tudja megvalósítani nagy álmát, a világcsúcsjavltását. A Fialla Kör 2000 támogatói pedig a következők: Fialla Autócentrum, Hunguest Hotels Rt., Saucony, Győri Keksz Kft., Elender Informatikai Rt., Délmagyarország Kft., Nemzeti Sport, Blikk, Ser'Oprint, M-Copy másolástechnikai Kft., AXA Colonia biztosító, Szeged város önkormányzata, Morton's utazási iroda, Szema-Makó Kft., Pick Szeged Rt., Keverőüzem és Közraktár Kft., Sólyom Építőipari Kft., Híradás Médiafigyelő Kft., Rádió 88 Szeged, Szeged Press, Soft-Contact Grafikai Kft., Cartographiai Kft., Turbó Kft., Zenta Acél Bt., Metal-Duó Kft., Számszolg Kft., Ribizsár Autó Hifi, Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, Telin TV. S ne feledkezzünk meg Sipos Pista kísérőiről sem. Siposné Kapás Márta, Erdélyi Ervin és Szűcs Mihály tartozik a Fialla Kör 2000 szűk szakmai stábjához, míg az út során kéthetes váltásokban alkalmi segítők is részt vesznek az országfutáson. A futás egyébként interneten is követhető, mégpedig a www.kor2000.hu weboldalon. B. Z. Olimpiai ^HR bajnok és ultramara* t o n i s t a . •m* . Három évykj^y 1 vei ezelőtt J^SBL; SIPOS LSTvan megismerkedhetett Emil Zatopekkel, a csehek egykori csodafutójával is. Világcsúcskísérlet rajtján vehet részt az, aki hétfőn délelőtt 10 órakor kilátogat a Széchenyi térre. Sipos István ultramaratoni futó kezdi meg a városháza előtt 264 napig tartó, 20 ezer 500 kilométeres futását azzal a céllal, hogy megjavítsa az ausztrál Gary Parsons 19 ezer 30 kilométeres világrekordját, amit a pihenőnap nélküli futás kategóriájában ért el. Pár nappal az indulás előtt arról is faggattuk Sipos Istvánt, miért szánta el magát erre a hatalmas útra, s hogyan készült fel a világ leghosszabb futására. Ha valaki egy kicsit is elmélyedt már az atlétika történetébe. pontosan tudja: az újkori olimpia játékok első versenyein, a XIX. század végén, a XX. század első évtizedeiben még az számított nagy bravúrnak, ha valaki egyáltalán végig tudta futni a maratoni távját. Ezrek és ezrek ünnepelték a stadionokba beérkezőket, s bizony jó pár esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy mind a versenyzők, mind pedig a hosszú futásokra figyelő nézők is elhiggyék: az emberi szervezet sokkal nagyobb erőpróbákra is képes. Nem szülőktől örökölte Az elmúlt húsz-harminc évben már egyre-másra rendezték a szupermaratoni névre keresztelt viadalokat, volt, aki 12 órás versenyen, volt aki 24 órás viadalon próbálta ki testének és lelkének erejét. Mérnek már világcsúcsokat ezer mérföldes futáson, hősként ünneplik, akik „egy szuszra" elfut Athéntól Spártáig, de amikor valaki arra vállalkozik, hogy mondjuk keresztül szaladjon az Egyesült Államokon, még a legedzettebb atlétabarátok is így sóhajtanak föl: „Te jó ég, ezek már szent őrültek." Valóban azok? Vagy egyszerűen csak arra hivatottak, hogy bebizonyítsák: az emberi teljesítőképesség ugyan lehet, hogy véges, de még közel sem értünk el a határáig? Többek között ezekre a kérdésekre vártam választ azon a délutánon is, amikor fölkerestem szegedi kertvárosi otthonában Sipos István ultramaratonistát. Nos, Baktóban találtam én, kérem, egy szép családi házat, mosolygós férfiút, vidám feleséget és magasra nőtt kamasz fiúkat, de bizony sem szenttel, sem őrülttel nem parolázhattam. Sipos Pista (talán az Istvánozástól most tekintsünk el, annyira nem illik egyéniségéhez az a név...) tekintetében még véletlenül sem lángol valami tébolyult harci tűz, sőt a világ legtermészetesebb módján beszélt például egy olyan versenyről, ahol éppenséggel 5000 kilométert kellett lefutnia. Bevallom, e távot hallva, én bizony azt méricskéltem, van-e két kilométernél több az a távolság, ami lakásomat választja el a munkahelyemtől, s amit én leginkább csak busszal leküzdhető akadálynak tartok. No, de kit érdekelnek itt most az én teljesítményeim?.. Nézzünk inkább utána annak, milyen családi háttér, gyerekkor szükségelteti ahhoz, hogy valaki érett férfiként olyan célt tűzzön ki maga elé: már pedig ő megdönti a pihenőnap nélküli futás világrekordját, és addig meg nem ál, amíg 20 ezer 500 kilométert nem tudhat maga mögött. Mert, ugyebár, Sipos Pista két nap múlva ezt a hatalmas kalandot kezdi meg... - Ha bárki arra gondol, hogy már kissrác koromban valami különlegesen nagy futóeredményekkel vívtam ki társaim, tanáraim csodálatát, ki kell ábrándítanom. Apátfalván születtem 1959-ben, még pedig egy olyan földműves családban, amelyben előttem soha senki nem sportolt. Tehát a sportszerű testmozgás iránti indíttatást nem szüleimtől örököltem. Egy biztos: apámék rengeteg fizikai munkát végeztek, s mivel rám is sok feladat hárult a kertben, a háztáji gazdaságban, gyorsan megedződtem. De az atlétika helyett inkább a foci vonzott, mint akkoriban minden falusi kölyköt. A baj csak az volt, hogy társaim nem igazán tudtak mit kezdeni velem a csapatban, mert én aztán posztokat nem ismertem, rohangáltam le, s föl a pályán. Ha gyalogol a pékinas - Akkor talán valamelyik barát ajánlgatta: Pistám, te inkább foglalkozz a futással? - Ez is előfordulhatott volna, de nem így történt. A futás, az atlétika már Szegeden ért el, még pedig a szakmunkásképző intézetben, ahol péknek tanultam. Harmadikos koromban testnevelőm, Ördögh István tanár úr derítette ki rólam, hogy az átlagnál gyorsabb és kitartóbb vagyok. O irányított aztán a Szegedi VSE atlétikai szakosztályába 1975-ben, ahol aztán Antal Andor „vett kezelésbe". Az atlétika hívei jól tudják, hogy Andor kiváló gyalogló volt, s edzőként is erre a sportágra fektette a legnagyobb hangsúlyt. így aztán nekem sem volt más választásom, mint beállni, pontosabban begyalogolni a sorba. S mivel hamar viszonylag jó eredményeket értem el, a sikerek további edzésekre sarkalltak. - De Sipos Pistából mégsem lett híres gyalogló... - Még közelébe sem kerültem a világra szóló nagy eredményeknek. Nyertem ugyan több bajnokságot az SZVSE csapatában, még junior országos csúcsot is gyalogoltam 50 kilométeren, de 1983-ban mégis rá kellett döbbennünk edzőmmel együtt: a gyaloglás világszintű eredményeinek fejlődésével nem tudok lépést tartani. - Sok, merész célokat megfogalmazó sportoló ilyenkor abbahagyja a sportot. De te mégis másként döntöttél - egy egészen különleges sportágat választottál. Honnan jött az ötlet, hogy éppen a szupermaratonisták között próbáld ki a képességeidet? - Azt már tudtam, hogy rendkívüli mértékben terhelhető vagyok. S bár akkoriban hallottam már 100 kilométeres gyalogló versenyekről is, de ilyeneket csak tőlünk távol, leginkább a Benelux államokban szerveztek. Viszont szupermaratoni futóviadalokra invitáltak sportolókat a környékben, így Csehszlovákiában és Jugoszláviában is, ezért úgy határoztam, ez lesz az én kitörési pontom. Aztán eljött 1983. augusztus 20-a, amikor elindultam életem első szupermaratoniján, még pedig egy 12 órás versenyen Budapesten, amit a Népstadionban rendeztek. Végigfutottam becsülettel, igaz teljesen kikészültem, kiszáradtam, de ötödik lettem. S amikor magamhoz tértem, nagyon boldog embernek éreztem magam. S mivel az első 12 órás verseny jól megmutatta, mik a hiányosságaim, mire számíthatok egy ilyen viadalon, edzésmunkámat az új követelményekhez igazítottam. S közben szerveztem, intéztem, tárgyaltam, hogy minél több versenyen elindulhassak. Világcsúcsok Amerikában - Arra sajnos most nincs módunk, hogy minden jelentősebb diadalodat e cikk keretében leltárba vegyük, de a legnagyobb győzelmek nem hiányozhatnak ebből az írásból. - Ha időrendi sorrendben haladunk, akkor talán az 1993-as, New York-i 1300 mérföldes (2092,1 km) futással kezdeném. Itt első helyezést szereztem, míg 2000 kilométeren és 1300 mérföldön egyaránt világcsúcsot értem el 15 nap 23 órás, illetve 16 nap 17 órás idővel. Egy évvel később a Trans America viadalt nyertem meg. A Los Angeles és New York közötti 4709 kilométeres távot 517 óra 49 perc alatt teljesítettem, s így 45 órával előztem meg a második helyezettet. New York városához kapcsolódik a következő nagy eredményem is: 1998-ban világrekorddal (45 nap 17 óra 2 perc 6 másodperc), nyertem meg a 3100 mérföldes (4989 km) futóversenyt. A célba érkezés után folytattam a futást, s megdöntöttem az 5000 kilométeres futás világrekordját is. Időeredményem 46 nap 18 óra 38 perc és 48 másodperc volt. Végül megemlíteném, hogy négyszeres spártai hős vagyok, vagyis eddig négy alkalommal teljesítettem az Athén és Spárta közötti 245 kilométeres távot. - Milyen edzésmódszerrel lehet fölkészülni ilyen hatalmas távok legyűrésére? - Nagy titkok nem léteznek, edzéseim nem sokban különböznek a maratoni futóéktól. Csak egy kicsivel többet futok naponta, de lassabban. Felkészülési időszakban havi 6-800 kilométer a futásadagom, míg összeségében eddig több, mint 130 ezer kilométert teljeítettem. Ám az igazán nagy eredmények nem is az izomzaton múlnak, hanem a lelki tényezőkön, az akaraterőn, a kitartáson, a fájdalom tűrésén. És a célok kitűzésén. Én mindig is nagy eredményeket szerettem volna elérni, s ez a szándék hatalmas energiákat szabadít föl bennem. Néha úgy érzem, én azért születtem erre a földre, hogy minél többet fussak. Természetesen a kimagasló eredmények csak akkor érhetőek el, ha az ember igyekszik a lehető legtökéletesebb hatásfokkal működtetni a szervezetét. Én például valaha dohányoztam, fogyasztottam alkoholt, és a hús sem hiányzott az étrendemből. Ma már a cigaretta szóba sem jöhet, s bár teljesen absztinens nem vagyok, csak rendkívül ritkán iszom meg egy pohár bort, vagy pezsgőt. Zöldség, gyümölcs, bundás kenyér Ami pedig az étrendemet illeti: a nyolcvanas évek vége óta vegetáriánus vagyok, s nagyon ügyelek arra. hogy csak minőségi táplálékot fogyasszak. Ez pedig számomra nem más, mint a sok zöldség és gyümölcs. Sokszor eszem pirított dolgokat, mint például zsömlét, s nagyon szeretem a tojásos ételeket, így a bundáskenyeret is. De étkezési szokásaimban nincs semmi különös, ugyanis az ultramaratonisták táborában a versenyzőknek legalább 80-90 százaléka hasonló elvek szerint táplálkozik, sporttársaim közül szinte mindenki vegetáriánus. - És a dopping? Mert, ugye te is hallottál már olyan véleményt, miszerint ilyen hatalmas távolságokat képtelenség tiltott gyógyszerek nélkül megtenni. - Lehet, hogy sokan így vélekednek, de elárulhatom: én még soha életemben nem éltem doppingszerrel. Egyébként az ultramaratoni futást a dopping eddig szerencsére nem fertőzte meg. Ennek okát többek között abban is látom, hogy a nagy pénz még elkerülte versenyeinket, ebből a sportágból nem lehet meggazdagodni, így nincs miért „túlfűtenie" magát egy-egy futónak. - Vagyis tiltott szerek helyett rendszeres edzés, vegetáriánus táplálkozás, és nagy célok kitűzése. Ez utóbbiból most aztán tényleg nincs hiány, hiszen olyanra szántad el magad, mint a Földön eddig még soha senki. Több, mint 20 ezer kilométert akarsz lefutni pihenőnap nélkül, így állítván fól világrekordot. Elárulnád, mikor jutott eszedbe, hogy ilyen hatalmas vállalkozásba kezdj? - Egyszer tavaly, futás közben támadt rám az ötlet, mert hogy nekem mindig futva jutnak eszembe a legjobb dolgok. Aztán már csak a részleteket kellett kidolgozni. Tulajdonképpen nem akartam én ekkora távra elindulni, csakhogy tőlem teljesen függetlenül, szándékomról mit se tudva, két ausztrál futó, Pat Farmer és Gary Parsons is világcsúcskísérletbe kezdett tavaly a pihenőnap nélküli futásban. Mindketten túlszárnyalták Ron Grant 13 ezer 383 kilométeres, 1983-ban felállított csúcsát. Végül kettejük versengésében Gary Persons bizonyult jobbnak 19 ezer 30 kilométert teljesített. Nekem tehát már ennél kell többet teljesítenem a Fialla Kör 2000 nevet viselő futás során. Több, mint 3100 településre - Sikerülni fog ez ebben a kis országban? - Igen, megvalósítható, de csak úgy, hogy ellátogatok hazánk minden, több, mint 3 ezer 100 településére február 14. és november 3. között, 246 nap alatt. A tervek szerint naponta átlagosan 77,6 kilométer kell megtennem. De futásomnak csak egyik célja a világrekord megdöntése. Emellett szeretnék az országfutással megemlékezni a magyar államiság kialakulásának ezredik évfordulójáról is. S reményeim szerint sportteljesítményemmel és élménybeszámolóim során sikerül országszerte népszerűsítenem a futást, és azt az életvitelt, amelynek természetes velejárója a mozgás, a helyes táplálkozás. Futásom során - mint az előbb említettem - eljutok az ország összes településére, s nagyon bízom abban, hogy a helybeliek nemcsak szemlélői lesznek érkezésemnek, hanem sokan. közöttük is elsősorban az iskolások, bekapcsolódnak a futásba is - mondta Sipos István. Majd egy térképen vázolta föl az útirányt. Rajt február 14-én, hétfőn 10 órakor a szegedi városháza előtt. Irány Makó felé, majd az első napokban Csongrád megye városaiba és falvaiba köszön be, s ezt követően Bács-Kiskun megyén halad végig. Innen a Dél-Dunántúlra visz az útja, bebarangolja az ország nyugati felét, mielőtt Budapest és környéke fogadná a Fialla Kör 2000 futás kis stábját. Ezt követően fölkeresi Sipos Pista Kelet-Magyarország minden települését, s Szolnok megyén átfutva érkezik vissza Csongrádba - így rajzolva meg útvonalával egy teljes magyarországi kört. A szegedi hazaérkezés időpontja pedig: november 3. Addig pedig „mindössze" 20 ezer 50Q kilométert kell lefutnia. Hölgyeim, s uraim mennyi is az Egyenlítő hossza?... Bátyi Zoltán Olimpiai bajnok és ultramaratonista. Három évvel ezelőtt Sipos István megismerkedhetett Emil Zatopekkel, a csehek egykori csodafutájával is. (DM-fotó)