Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

PÉNTEK. 2000. FEBR. 11. BELFÖLD 3 röviden „Beleharapott" a belvíz a búzatáblákba A gazdáké a kár nagyja Elárasztott vetésterület. Nem tudni még, mi maradt a víz alatt. (Fotó: Gyenes Kálmán) ÍM jegyzet Ótskavasút? S ztrájk alatt a konferencia zavartalanul üzemel! Akár ez is leheti volna a páneurópai vasúti tanács­kozás nyitó jelmondata. Könnyedén valószínűsíthető, hogy a derék európai fővasutasok és más közlekedési nagyfőnökök nem vonattal jöttek Budapestig - min­den más azonban eléggé bizonytalan. A hazai vasutak húszéves, halmozott lemaradását például mihez kell mérni? Az európai csúcshoz, a már ma is látható, működő holnapi színvonalhoz, avagy a nyugaton még használt, de már ott is elavultnak számító vasúti tech­nikához? Ha az európai minimumhoz képest két évti­zedes a magyar vasút lemaradása, akkor a valóságban a hátrány sokkal több, mint két évtized. Ha autón érkeztek Budapestre a páneurópai vasúti konferencia résztvevői, akkor a gyakorlatban nem vet­ték észre, hogy mit jelent az, ha végig autópályán még csak egyetlen határtól, a nyugatitól érhető el a fővá­ros. Nem kellett átküzdeniük magukat piacozó népen, faluközponton, lankás, dél-dunántúli városszélen. Egyetlen egy vadonatúj szállítási útvonalunk van készen: a teremtőtől kapott, Duna nevű, jó öreg vízi sztráda. Azonban déli irányban ezt az utat mostanság nagyobb mennyiségű ócskavas és betontörmelék zárja el, még hátrányosabbá fokozva különben is halmozot­tan^ hátrányos szállítási helyzetünket. T Tgyhogy a hazai közlekedés akár katasztrofálisnak U is értékelhető: bebombázott Duna; halálutaknak elkeresztelt utakban folytatódó autópályák; szervezeti korszerűsítésre váró, elmaradott technikával birkózó vasút... És akkor még nem esett szó azoknak a sze­mély- és teherszállító eszközöknek a színvonaláról, magas környezetszennyező „hatásfokáról", amelyeket a kismagánzók használnak! U^uX Vasutassztrájk Továbbra sincs megegyezés Lemondtak a béremelésükről Zalaegerszeg (MTI) Lemondtak bérük és tisz­teletdíjuk jogszabályban biztosított emeléséről a Zala megyei önkormányzat ve­zetői, illetve közgyűlési tag­jai. Zala megye önkormány­zata közel 9,3 milliárd forin­tos, de 288 milliós hiánnyal számoló idei költségvetésé­nek elfogadásakor a köz­gyűlés és hivatala vezetői lemondtak jogszabályban biztosított, s a miniszterit követő béremelésükről. Nem tartanak igényt megnö­velt tiszteletdíjra a megyei testület tagjai sem. Ezzel a gesztussal 14 millió forintot takarítanak meg. Építőipari szakképzés Székesfehérvár (MTI) Súlyos információhiány­ban szenvednek az építőipa­ri szakmákat oktató pedagó­gusok, szakoktatók és diá­kok - derült ki az Építőipari szakképzésért című székes­fehérvári konferencián. A kétnapos tanácskozáson a szakképző iskolák igazgatói és műszaki vezetői vesznek részt. A konferenciát ren­dező kht. 43 szakoktatással foglalkozó iskola adataira alapozva kérdőtvekkel igye­kezett pontos képet kapni az építőipari szakképzés szín­vonaláról, s arról, hogy a tanárok, oktatók miként jut­nak hozzá a munkájukhoz szükséges információkhoz. Gyenge a gyakorlati oktatók anyagi és erkölcsi megbe­csülése, a műszaki pedagó­gusok 80 százaléka, megfe­lelő tankönyvek hiányában, kiállttások reklámanyagai­ból szerez ismereteket az új anyagokról és technológiák­ról. Hitelfelvétel Veszprém (MTI) Veszprém megye közgyűlése csütörtökön 10 milliárd forintos bevételi és Ugyanennyi kiadási fő­összeggel elfogadta ez évi költségvetését; egyben hatá­rozott a testület 100 millió forintos hitelfelvételéről is, a működtetési költségek kie­gészítésére. A megyei ön­kormányzat költségvetésé­nek pozíciói 8,3 százalékkal javultak a tavalyihoz képest, s nőtt a normatív állami tá­mogatás is. A közgyűlés ar­ról is határozott, hogy az épületállomány rendbetéte­lére még ebben az évben több száz millió forint hitelt kell felvenni, de a konkrét összegről és a kölcsönfelvé­tel időpontjáról később hatá­roz majd a testület. Tökmagolaj feldolgozó Karancsság (MTI) Tökmagolaj feldolgozó­val, valamint gabonatisztttó sorral bővül a karancssági Natúr Csemege Feldolgozó. A Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ rehabilitációs alapjának, valamint Phare­alapok támogatásával meg­kezdett tökmagolaj-feldol­gozó és gabonatisztttó sor választékbővítést tesz le­hetővé. Tökmagolaj kapszu­lákat, illetve tablettákat állí­tanak elő várhatóan már ez év második felében. A gabo­na tisztító soron pedig csí­ráztatáshoz és konyhai mal­mokhoz készítik elő a sze­met. Az elmúlt napok meg­enyhült időjárása nyo­mán ismét egyre inkább a víz az úr a termőfölde­ken. Egyelőre azonban még korai lenne megjó­solni, pontosan mekko­ra kárt okozott az őszi vetésekben a belvíz. Egy biztos, a déli részen ­Csongrád, Bács és Békés megyében - sok gazda egyéni tragédiája, hogy a víz kiölte az öszi bú­zát, a rozsot és az ár­pát. Szakemberek szerint or­szágos gondot mégsem je­lent majd a probléma a ga­bonaágazatban. A tavaly el­vetett egymillió hektárnyi búzának ugyanis csak tize­dén áll vfz, s ennek levonu­lása után sem biztos, hogy ezeken a területeken teljesen kipusztult a termés. A ma­lomipar már drágább búzá­ban gondolkodik, ám a ke­reskedők szerint nem fogja megrendíteni az időjárás a piacot, s várhatóan nem emelkednek drasztikusan az árak. Tavaly az előző esz­tendőhöz képest 5,5 százalékkal csökkent Csongrád megyében az ismertté vált bűncselek­mények száma. így Csongrád a százezer főre jutó bűncselekmé­nyek számát tekintve a tizenkettedik helyet fog­lalja el a megyék nega­tív rangsorában. A csök­kenő tendencia mellett azonban növekedés is tapasztalható egyes te­rületeken, például a gazdasági bűnözésben. „Nem elsősorban a sta­tisztikák iránymutató számai fontosak, hanem a lakosság biztonságérzete" - hangsú­lyozta tegnap a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitany­ság épületében az 1999-es esztendő munkáját értékelő ülés utáni sajtótájékoztatón dr. Ferenczi László dandár­- Egyelőre még senki sem tudja, pontosan mekko­ra is a kár Csongrád megyé­ben, de biztos, hogy jelentős területeken kiölte a vtz az őszi kalászosokat - mondja Cserjési Lajos, a megyei FVM Hivatal osztályve­zetője. Az olvadás óta még csak rövid idő állt rendelke­zésre ahhoz, hogy elvégez­zék a precíz kárfelmérést. Ráadásul ezt teljesen ponto­san csak akkor lehet majd megtenni, ha sarjadni kezd a vetés. Akkor látszik ugyanis, hol pusztult ki részben vagy egészben a vetés. Az agrármeteorológusok szerint egyébként csak rend­kívül lassan fog majd kiszá­radni a talaj. Ez újabb prob­lémákat okozhat a gazdálko­dóknak, mert ezeken a terü­leteken különlegesen drága talajművelésre lesz tavasszal szükség. Csongrád megyé­ben százezer hektáron vetet­tek ősszel búzát, árpát és ro­zsot a termelők. A délvidé­ken viszont az országos át­lagnál jóval nagyobb a víz pusztítása. Néhány gazda helyzete máris kétségbe­tábornok, az országos rendőrfőkapitány helyettese. „Nincsenek illúzióink afelől, hogy Csongrád me­gyében is létezik a fehérgal­léros bűnözés, ez azonban eleddig nem túl sok munkát adott a rendőröknek" ­mondta dr. Lukács János ez­redes, megyei főkapitány. Persze, volt dolga a rendőröknek, akik bár az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebb bűnesetet vizsgál­tak, tgy is 17 ezer 836 ügy aktái kerültek asztalukra. A tavalyi esztendőben 14­ről 9-re esett vissza az embe­rölések száma, és a megye közterületein egyetlen, kirí­vóan erőszakos bűncselek­ményt sem követtek el. Majd' százzal kevesebb gép­kocsilopás történt, és - felte­hetőleg a 65 százalék fölötti felderítési aránynak is kö­szönhetően - 15 százalékkal kevesebb rablást követtek el. ejtőnek tűnik. Sokan ugyanis az állam által garantált hitel­re vásároltak vetőmagot és műtrágyát. Ám a vfz miatt a hatalmas befektetés kárba veszett, s a veszteség nagyját a gazdáknak kell majd visel­ni, hiszen a legtöbb társaság még drágán sem köt biztosí­tást belvizes károkra. Egyelőre csak szóbeszéd, hogy 4-8 ezer forintos hektá­ronkénti állami támogatást kaphatnak majd tavasszal azok a gazdák, akiknek veté­sét a vfz tönkre tette. Márpe­dig a többség ebben bízik, különben sokan lesznek úgy, hogy hiába szeretnék hasz­nosítani a felszáradó talajt, már nem lesz miből. Az őszi vetés ugyanis elvitte a pénzt, a tavaszi talajmunkák pedig a föld magas víztartalma mi­att hektáronként több tízezer forintos többletköltséget je­lentenek majd. A gondok ellenére úgy tűnik, mégsem lesz draszti­kus búza és persze kenyér­áremelés ebben az évben sem. Országosan ugyanis nem lehet áralakító hatása annak, hogy néhány terüle­amely a vagyon elleni bűncselekmények legag­resszívebb formája. A be­törők azonban szorgalmasak voltak, 23,8 százalékkal több magánlakásba hatoltak be, mint 1998-ban. A gazdasági bűnözés erőteljes fokozódására a ren­delkezésükre álló prognózi­sok alapján számítottak a rendőrök. A gazdaságvédel­mi szakszolgálat 80, össze­sen hárommilliárd forintnyi elkövetési értékű bűnügyet tárt föl, és többek között megakadályozott egy bank ellen tervezett számítógépes bűncselekményt, amely 57 milliárd(!) forintos károko­zással is járhatott volna. Dr. Lukács János a tava­lyi év legfontosabb történé­sei között kiemelte a kistele­ki kapitányság, illetve a bak­si és a röszkei rendőrőrs át­adását, és az áldozatvédelmi iroda kialakítását. Ugyanak­ten jelentősebben „belehara­pott" a belvíz a búzatáblák­ba. Összességében csak tíz­százalékos terméskieséssel számolnak a szakértők. így a hazai piacon nem lesz búza­és liszthiány. Az már egé­szen más kérdés, hogy a ma­lomipar szívesen kihasznál­ná a helyzetet és szeretné a mai kilónként negyven forint alatti lisztárakat feltornászni. Ám a piaci verseny miatt er­re aligha lesz lehetősége. A sütőipar és a kereskedelem ugyanis igyekszik mestersé­gesen alacsonyan tartani az árakat. Hazánkban ugyanis a kenyér fogyasztói árát a ter­melési költségek helyett már régen a túlkínálat határozza meg. Az aratás után várható bú­zaárakat sem fogja lényege­sen eltéríteni a belvíz. Szak­emberek úgy vélekednek, az új búza ára a természeti csa­pás ellenére is megmarad a mai tonnánkénti húszezer fo­rinton. A 200-500 ezer ton­nára becsült terméskiesés legfeljebb az exportőröknek okozhat majd fejtörést. R. G. kor kiemelte: nemcsak szak­mai, gazdasági szempontból is sikeres évet zárt a megyei főkapitányság, hiszen a ko­szovói háború és a természe­ti katasztrófák okozta nehéz­ségekkel is megbirkózott úgy, hogy mindeközben megőrizte működőképessé­gét, és adósságokat sem hal­mozott fel. A főkapitány hangsúlyoz­ta: egyre nagyobb figyelmet fordítanak a rendőrök fizi­kai, mentális és szellemi képzésére, és a korrupció visszaszorítására. Tavaly 26 rendőrt bocsátottak el a tes­tülettől korrupciós ügyek miatt. „A magyar rendőrség­ben legalább olyan mérték­ben fellelhető a korrupció, mint a társadalomban, de kí­méletlenül, tűzzel vassal harcolunk a jelenség ellen a jövőben is" - szögezte le dr. Lukács János. Kéri Barnabás Budapest (MTI) A szakszervezetek nem fo­gadták el a MÁV délután ötó­rás határidővel szabott ajánla­tát, így a sztrájk tovább folyta­tódik - derült ki a MÁV Rt. délutáni sajtótájékoztatóján Budapesten. A MÁV Rt. veze­tése a csütörtöki tárgyaláson felajánlotta, hogy az igazgató­ság ajánlatának jóváhagyása Budapest (MTI) Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás során legne­hezebb feladatai közé tartozik az infrastruktúra elmaradottságának fel­számolása - hangoztatta Katona Kálmán, közle­kedési miniszter csütörtö­kön a budapesti páneu­rópai vasúti konferencia megnyitóján. A miniszter szólt arról, hogy az ország autópálya-há­lózatának csak a töredéke ké­szült el, a vasúti pálya létesít­ményeinek és járműállomá­nyának felújításában pedig két évtizedes lemaradás hal­mozódott fel. Ennek felszá­molásához a szükséges beru­házás becsült értéke ezer mil­liárd forint. A miniszter beszélt arról, hogy az 1999-ben megtartott harmadik páneurópai közle­kedési konferencián igény­ként jelentkezett, hogy a köz­lekedési infrastruktúra meg­felelő fejlesztésére a kormá­nyok országonként a GDP 2 százalékát kitevő összeget fordítsanak. Katona Kálmán említést tett arról, hogy Ma­gyarország figyelemmel kísé­ri az unióban folyó vasúti jogalkotás folyamatát. A va­esetén nem vonja el a sztrájk okozta eddigi 840 millió forin­tot a tervezettnél magasabb inflációt ellentételező kereset­emelési keretből. Ezért cserébe azt kérte, hogy a szakszerveze­tek csütörtök 17 óráig tegye­nek nyilatkozatot arról, hogy pénteken 15 óráig aláírják az előkészített megállapodásokat és befejezik a sztrájkot. sút reformja azonban nem­csak Magyarországon, de az Európai Unióban is jelentős feladat, és számítunk a kö­zösség támogatására. A kö­zösségi ISPA-támogatásra benyújtott magyar javaslatok között vasúti projektek is sze­repelnek. Ezek a Zala­lövő-Boba szakasz rekonst­rukciója, a Budapest-Ceg­léd-Szolnok-Lökösháza va­sútvonal felújítása, a Buda­pest-Bécs közötti vonal ma­gyarországi szakaszán a vo­natbefolyásoló rendszer ki­építése. Loyola de Palacio, az Eu­rópai Bizottság alelnöke, az Európai Parlament közleke­dési felelőse a konferencián hangsúlyozta, hogy a közös­ségi politika egyik célja a va­súti szállítás teljesítményének növelése. A vasúti ágazatban a kö­zösségi és a csatlakozásra vá­ró országokban azonos prob­lémákkal kell szembenézni. Szerinte a közösség céljainak való megfeleléshez verseny­képes szolgáltatásra van szükség. Az unió közlekedési felelőse kiemelte, hogy szük­ség van a különböző vasutak együttműködésére, és az inf­rastruktúra fejlesztésére ah­hoz, hogy versenyképessé le­hessen tenni a vasutat. Csökkent a bűnözés Csongrádban Tűzzel-vassal a korrupció ellen Páneurópai vasúti konferencia A cél: a versenyképesség

Next

/
Thumbnails
Contents